Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-03 / 251. szám
Szatmár, 1903. november 3Kded. Második évfolyam 251. szám^ A SZATMÁRI és SZATMARMEGYEI FÜGGETLENSÉGI es 4S-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ARAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. j Egész évre 16 K. | Negyedévre 4 K. Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. | Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 K. ________________Egyes szám ára 2 kr (4 fill.l Fe lelős szerkesztő : j Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével. tíSPUNYI UNMR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: íiA i\ 0 n.l' I I ofiiiuuii- Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hiruetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. 1 litják, hogy más szolgálattételre máshová beosszák. Íme, a várva-várt kormány. A régiek és újak. Csak a kormánypárt néz eléje várakozással. Hiszen tőle vár mindent. A nemzetnek nincs mit várni, nincs mit remélni. Szatmár, november 2. A kegyelmes ur miniszter lett. Ez ugyan nem újság már, mert velünk együ11 az összes lapok három nap óta elég sűrűn emlékeztek meg arról, hogy városunk — hogy is mondjuk, no? “— forrón szeretelt képviselője: Hieronymi Károly miniszter lett. Elérte a kegyelmes ur vágyainak netovábbját és tárczát vállalt a Tisza-kabi- netben. A kegyelmes urnák ugyan mindegy akár milyen kabinet, mert Hieronymi Károly éppen úgy vállalt volna tárczát egy Héderváry-, Lukács-, Andrássy-, vagy akár egv _ Windischrütz-kábinetben is. 0 ex- elencziájánál a czél csupán egy: a piros bársonyszék. S rnivpl praktikus férfiú a kegyelmes ur, hát „minden körülmények között“ azt vallja, hogy: a czél szentesíti az eszközöket. Á magunk részéről nem bánjuk, válljék egészségére a kegyelmes urnák ez az »elve« de egészen más az, a mivel a jelen pillanatban törődnünk kell. Minthogy a kegyelmes ur miniszter lett, a törvény értelmében le kell köszönnie a szatmári mandátumról, s az uj kormánynak a képviselőházban való bemutatkozása után le is fog köszönni a mandátumról, a miből viszont az következik, hogy egy pár hét múlva választásunk lesz. Mozgalma 8 napjaink lesznek tehát, és e mozgalmas napok képét már most is magunk elé varázsolhatjuk. A kegyelmes ur, oly hosszú idő után, kénytelen-kelletlen reá fanyalodik, hogy végre ellátogasson szatmári választói közé és elmondja programmbeszédét. Miniszterekért rajongó, derék inamelukjaink bizonyára „impozáns“ fogadtatásban fogják részesíteni a kegyelmes urat és a fanati- kusabbjai hasra vágódnak előtte, mert kegyes volt annyira leereszkedni, hogy a mandátum miatt személyesen elfáradott ide hozzánk. Aztán lesz egy kis dinom-dánom, csapravernek egy _nehány hordót és az egész mameluk vonalon — boldog a magyar ... A közel jövőnek e nem éppen lélekemelő képével szemben pedig, bizo- intézi k el, ő . csak képviselni fogja, nyos keserűséggel látjuk, hogy a szatmári Állni fog a poszton, mig el nem szó- 1 fiiyyetlenséyi és M-as párt, mélységes T5! r Ala W H" 1 11 karlsfoadi ezipöraktárát ajánljuk a t. ve■tLOXÍl Ja UIOTD vőközönségnek mint legolclóbb bevásárlási forrást. — Az nj honmentők. Szatmár, nov. 2. Nem kell többé sem keseregnünk sem szégyenkeznünk, a rniért az országot csakis adminisztrálják és nem ko 1 mányozzák. A hosszú interregnum alatt úgy megzavarodtak a fogalmak, hogy már-már nem is a nemzeti követelményekért hevültünk, hanem azért, bogy legyen már végre kormányunk. Voltak olyanok, akik áltól tartottak, hogy nem is lesz többé alkotmányos kormány, s hogy a „lieber Fürst Lob- kovitz“-ra kerül a sor. Komoly államférfiak sejtelmes beszéddel el is akarták a nemzettel hitetni, hogy ez a veszedelem fenyegeti. Azok a szavak is, amelyekkel gróf Tisza István bejelentette, hogy a kormányalakítás misz- szióját elvállalta, ilyenfélét akart sejtetni a közvélemény nyel. Hanem a ne,i zet nem rémült meg s a nemzet, nem is ujjong, amiéit nyolez ur a vörös bársonyszékbe ülvén, azt mohdja, hogy: megmentettük az országot Lobkowitzlól is, az anarkiától is. Megmentették a manót, nem az országot. Megmentették a sza- badelvüpártot. Azt sem egészen, hanem a régi gárdát, az ó-szabad elvű- éket, a liberalizmus szabadalmazott meghamisitóit. Megmentették nem az országot, hanem önmagukat az ország számára, hogy visszahódítsák az elveszett régi hatalmat. Kimentették a zűrzavarból a régi rendszert, a melyről ez az ország azt hitte, hogy már nem jöhet vissza, mert eltemették Hát kik azok az önkéntes mentők? Kikből áll a várva-várt kormány? Kik előtt fog hajbókolni a gárda? Kik vannak hivatva rá, hogy a szabadéi vüség zászlaját lobogtatva, a zászlójával fejbe kólintsák a közjogét? Vegyük sorra őket. A büszkén öntudatosokat, akik vállalkoztak rá, hogy mivel a »nagy kabinet« nem sikerült, a kis kabinetből megmentsék az országot. íme az elnök és vezér, a legfőbb honmentő, az anarchiát gázló Tisza István. Az egyetlen, aki programmot képvisel, hanem erre a programmra úgy néz az ország mint a hét veszedelemre. Természetes, hogy ő a belügyminiszter, hiszen követválasztást kell csinálni, már pedig Tisza-féle választásra van szüksége a kormánynak és pártnak, hogy nyugodtan uralkodhasson. Megmaradt mellette Lukács László pénzügyminiszternek. A legfőbb adófelügyelő, aki semmi egyéb, csakis adóinspektor. Fázik minden kezdeményezéstől, idegenkedik a közgazdasági politikától. Az ő politikájához fűződik a rettendes gazdasági pangás emléke. Vájjon megbir-e vele Hieronymi, az uj kereskedelmi miniszter? Aki lehet jó közgazdász és lehet liberális is. Nem lehetetlen, hogy a vállalkozás alatta nagyot lendül, de bizonyos, ho :y a szocziális polifikának jó időre befel'egzett. Kívüle az újak hárman vannak, Berzeviczy Albert, a közoktatási tár- cza örökös jelöltje, Tallián Albert, a kinek kinevezése meglepetés, Nyiry Sándor, a kit királyi parancs rendelt ki a kellemetlen pontra" Berzeviczy- nek az a hire, hogy szabadelvű az ájropérek közül való, akik nem azért azok, mert Európát megbecsülik, hanem azért, mert Magyarországot Ázsiának tartják. Vájjon a nemzeti irányzatot erősiti-e Tallián Béla, aki a levegővé vált Darányi nyomába, lép? Eddig csak erélyes elnökjelölt volt. Mit akar az erélvlyel a föidmivelési minisztériumban? Lehet-e még erélyesebben meghódolni a nagybirtokosok előtt? Lehet-e az agrár egyeduralmat még energikusabban kifejteni? Vagy talán az agrár mindenhatóság ellen akar erélyt tanúsítani? Ilyenre csak nem vállalkozhalik az, aki csakis azért lehetett miniszter, mert sem gróf De- sewffy, sem gróf Zselénszky, sem gróf Majláth nem akart tárczát vállalni. A Tisza-liberálizmus élni és másokat is élni hagyni akar. Az agráriusokat, a merkantilistákat is. A földmivelésügvi minisztériumban nem lehet erélyes- kedn'i. Nyiry Sándor tábornok felváltja az őrségen Kolossváry tábornokot. —- Neki nem lehel semminemű politikája. A katonai politikát Chlopyban Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. SiatlDár ÉS Vidéke lEgnagyOb!) II az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermekezipők és csizmák a leg- * ----------------------------------------- jobb kivitelben. -------------------------------------^— Me gérkeztek!!
