Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-31 / 249. szám

249. szám. Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. októker 31 3­Nagybánya vidéki osztálya november hó 7-én délután ülést tart, a melynek programmja a következő: 1. Elnöki bejelentések. 2. Selmecz- és Bélabá- nya vidéki osztályának átirata egy ma­gyar bányászati müszótár összeállítása tárgyában. 3. Mármarosvidéki osztály átirata a bányaiskolák rendezése tár­gyában. 4. Indítványok. 5. Sziegmeth Károly kárpát egyesületi elnök előadása vetített képekkel: „A Magas Tátra“. — Gyűlés után barátságos összejöve­tel a Nagyszálló kistermében. * A világosi várrom fölött. Arad­ról írják, hogy e hó 26-án, hétfőn, dél­után 3 óra 30 perczkor igen érdekes természeti tünemény látszott a világosi várrom fölött. Az emberek meglepetve látták, hogy hirtelen sötét felhőzet tá­madt, amely óriási oszlopba verődött. A barna háttérből egyszerre csak egy szürkés-fehéres, egyenesen lelógó viz- oszlop bukkant elő, amelynek széles­sége alig pár méternyi volt, hossza azonban a felhőtől a földig nyúlt, s tisztán látszott, hogy hatalmas oszlop­ban ömlik alá a viz. Ez az égi tüne­mény 10—12 perczig tartott, s azután hirtelen véget ért. A nép ezt felhő-, meg esözsáknak hivja. Azok, akik lát­ták, mélyen meg voltak hatva, mert a mai zavaros viszonyok között arra gon­doltak, hogy nincs-e valami különös jelentősége annak, hogy épen a vilá­gosi várrom fölött tűnik föl ilyen lát­vány. * Kifosztott urlovas. Kellemetlen éjjeli kalandja volt egy ismert fővárosi gavallérnak, a lovaregylet egyik tagjá­nak. Az illető ur, mint a fővárosból írják, a tegnap éjjel éppen hazatérő­ben volt a klubból, amikor a Kerepesi- uton két igen fess éjjeli lepke szegő­dött melléje. Az egyik jobbról, a má­sik balról szépelgelt a gavallérnak aki menetközben eltréfált velük. Egyszerre csak megelégelték a „hölgyek“ az ud­varlást és sarkon fordulva visszatértek a Kossuth Lajos-utcza irányába. Alig ért haza a lovaregyleti tag, észrevette, hogy tárcsája, amelyben 3000 korona készpénz és több fontos irat volt, el tűnt. Nyomban a rendőrségre sietett, ahonnan a detektívek a leírás után nyomban utána siettek az éjszakai pil lángoknak. Ezeknek egyikét Neubauer Istvánná szül. Hanák Tercsit, ezt a rendőri körökben jól ismert tolvajnőt még az éjjel kézrekeritették és kihall­gatták szeretőjét is, egy jól ismert fő­városi czigányprimást, akire azonban eddigelé még nem lehetett rábizonyí­tani semmit. Hanák Tercsi beismerés­ben van és azt mondja, hogy ő a pénzt átadta társnőjének, Egri Katicának, aki azonban Bécsbe szökött a lopott pénz­zel. A rendőrség megkereste a bécsi rendőrséget a szökött tolvajleány le­tartóztatása czéljából. Valószínű, hogy Egri Katicza, aki szintén ismert tol­vajnő, mielőbb megkerül Becsben. * A vidéki pékek s a vasárnapi munkaszünet. A belügyminiszter vala­mennyi törvényhatósághoz Budapest kivételével a következő körrendeletét intézte: Az ipari munkának vasárnapi szünetelése tárgyában ez évi junius hónap 13-án 28.559. sz. a. kiadó t ke­reskedelemügyi miniszteri rendelet ér­telmében a pékipari munkálatok vasár napokon és Szent István napján csu­pán d. e. 10 óráig végezhetők s ez időtől kezdve azoknak másnap reggeli 6 óráig szünetelniük kell. Ennek da­czára több helyről és ismételten pa­nasz emeltetett amiatt, hogy a pékipa­rosok az idézett r -ndeletet nem tartják be, amennyiben segédeikkel vasárna­pokon a munkaszüneti időben is dol­goztatnak s ezen visszaélés megszün­tetése érdekében az illetékes rendőr hatóságok, a náluk emelt panasz da­czára mit sem tesznek. Minthogy a hatóságoknak a fennálló törvények és rendeletek megtartásának ellenőrzése törvényes kötelességüket képezik; en­nélfogva felhívom a Cimet, miszerint utasítsa a hatósága alá tartozó első­fokú rendőrhatóságokat, hogy az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XIII. t. ez. valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott fentebb idézett 28.559. 1903. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet intézkedéseinek minden Lány ban való pontos betartását szigorúan ellenőrizzék s amennyiben az azokban foglalt határozatoknak megszegése tu­domásukra jut, az illetők ellen az 1891 : XIII. törvényezikk 6. §-a alap­ján járjanak el. A pékiparosokat illető­leg tudomás és miheztartás végett, a kereskedelemügyi miniszter úrral egyet- értöleg megjegyzem, hogy a többször idézett 28.559|1903. számú kereskede­lemügyi miniszteri rendelet értelmében azon kispékiparosok, akik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nél­kül lakásukon dolgoznak, iparukat munkaszüneti napokon is akadálytala­nul űzhetik. * Egy község pusztulása. Az aradmegyei Korbest községben folyó hó 27*én a délelőtti órákban tűz ütött ki, amely pár óra alatt az egész falut elpusztította. A pusztító elem hihetet­lenül gyors terjedését az oláh lakosság tehetetlenül nézte, mert semmi néven nevezendő védőeszköze nem volt. Csak akkor fogtak az oltáshoz, midőn a szom­szédos Petris község csendőrei megje­lentek a helyszínen és kényszeritették őket a védekezésre. A tüzet estefelé oltották el csak, de akkorára már a falu nagyrésze leégett az évi termés sei együtt. Nagyon sok család hajlék és élelmiszer nélkül maradt. * Farfangos tolvajok. Rozsályi József marhahajcsár tegnap délután elhatározta, hogy megtakarított pén zécskéjéből lumpol egyet. Á hely, a hol a pompás gondolata megszületett a Kossuth Lajos utcza volt s betért a legköiielebbi vendéglőbe, a melynek gazdája Klein Mózes. Rozsályi leült egy asztalhoz és pálinkát rendelt. Idő­közben felfedezte a korcsmában Dano György, Varga János és Szerémi Ferencz csavargókat, a kik mellesleg mondva barátai voltak. A szó csakha­mar a politikára terelődött, majd pe­dig a katonai időkről csevegtek. E közben rátértek a karteloválására és Rozsályi büszkén mutogatta, hogy az ő karjába is be van szurkálva a ka­szárnyában eltöltött keserves napok emléke. A czimborák nézegették a kart és Danó egy alkalmas pillanatban be­lenyúlt Rozsályi zsebébe, a honnét ki húzta 16 koronát tartalmazó pénztár- czáját. A lopást Rozsályi későn vette észre, mert a tolvaj a pénzzel elillant. * Szerencsétlenség a szüreten. Nagybányáról nagy szerencsétlenség hírét közli velünk levelezőnk. A m isz- tőtfalusi hegyeken ugyanis a napokban javában folyt a szüret, a szedők dalá­tól, kurjongatásaitól visszhangzott a hegy s hogy a mulatság a régi szo­káshoz híven teljes legyen, néha-néha egy-egy taraczk dördülés vegyült el a vidámság zajába. Az egyik lövés után azonban rémes jajveszékelés hallatszott, a mely véget vetett minden mulatság­nak. Petrován Miton, ki az üdv lövé­seket intézte, véletlenül meglőtte Kul­csán Juon 14 éves fiút, aki nyomban összeesett. A lövés a ezombján érte s oly súlyos sebet ejtett, hogy az orvo­sok nem bíznak életében. * A leggyorsabb vonat. A porosz kormány még mindig kísérletezik a vil­lamos lokomobilokkal a berlin-zosseni vonalon. Az óránkint való száznyolcz- van kilométernyi gyorsaságot fokozato­san fejlesztették kétszáz kilométerre. A kísérleteket mindaddig folytatják, mig óránkint kétszázharminez kilomé­teres sebességet nem érnek el. Kísér­letezés közben baleset is történt; az áramot vezető drót elszakadt, s a vo­nat megállóit; az utasoknak azonban semmi bajuk se történt. * Öngyilkos kutya. Megható ese­tet jelentenek egyik Arad mellőli köz­ségből. Egy ottani gazdag kereskedő­nek szép kutyája volt. Az okos, élénk állat naponta ott fürdött a vasúti töltés melletti tóban. Nemrég a kutya feltű­nően buskomor lett, a vidámsága, jó­kedve egészen elhagyta, fürdeni se járt. Múltkor mégis hirtelen a tóhoz szaladt, a vízbe mártotta testét, aztán gyorsan a sínekre futott, amint épen egy tehervonat közelgett. Ott nyugod­tan ráhajtotta fejét a sínekre. A vonat- vezető észrevette, fütyölt, lármázott, de hiába, végre nagy nehezen megállította a vonatot, s a kutyát a töltésről leker­gette. Azután újra indított. A vonat ro­bogni kezdett, egyszerre csak megint előugrott a kutya, s az utolsó waggon kerekei közé vetette magát. A feje le­vált testéről, s akik látták ezt a jele­netet, kétségkívül meggyőződtek róla. hogy a kutya öngyilkos lett. * A/ észszerű száj- és fogápo­lás tökéletes megoldást nyert azon szerekben, melyeket Stomatin gyűjtő néven, egy elsőrendű honi iparvállalat, a Stomatin gyár állít elő. Kiváló szak­orvosok nyilatkozata szerint a Stoma- n száj- és fogápolószerek a legjobbab, mit eddig e téren produkáltak és úgy hatásuknál, mint tetszős külalakjuknál fogva alkalmasak arra, hogy a két millió koronát felülhaladó behozatalt képező, külföldi száj- és fogápoló szereket kiszorítsák. A Stomatin száj- és fogápoló szerek öt alakban állíttat­nak elő: fogpor, fogpaszta, fogkrém, szájvíz és szájíz (cachou) alakjában, hogy mindenki meglelje benne meg­szokta alakjában száj- és fogápoló sze­rét, Az első három fogtisztitásra, az utóbbi kettő szájdezinficziálásra szol­gál. A fogtisztitóktól a fogak rövid idei használat után fehérek és tiszták lesz­nek és állandóan tisztán tartatnak a nélkül, hogy a fogak zománczára ká­ros hatással volnának; a szájdezinfi- cziálók (a szájvíz és a szájíz) a száj dezinficziálására és szagtalanítására szolgálnak. A Stomatin száj- és fog­ápoló szereknek kiválóan kellemes illata és pompás zamatja nélkülözhe- tetlené teszi e szereket mindenkire nézve, aki csak egyszer megizlelte és ezáltal napról-napra szaporítják a ra- tionális száj- és fogápolás híveit. Sto­matin kapható Bartók László ur dro­gériájában és Vajda Mihály urnái, to­vábbá minden gyógyszertárban és illatszerkereskedésben. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, október 29. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. szeptemberre . . . 7.68—7.69 Rozs 1903. szeptemberre . . . 7.71—7.72 Zab 1903. szeptemberre . . , . 6.24—6.26 Tengeri 1903, szeptemberre . . . 6.46—647 Repcze 1903. szeptemberre . . . 5.39—5.40 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 646.— Ma gyar hitelrészvény........................ 725.75 Les zámitolóbank részvény .... 452.60 Rima-Murányi vasmű részvény . . . 466.— Osztrák-magyar államvasuii részvény . 655.— Közúti vasút....................................... 606.50 Városi vülamosvasut részvény ... 316.60 Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi okt. hó 28. napján. Termény árak:_____ So r­szám Termény neme kor. fi kor. fl 1 Tiszta búza 15 20 15 40 2 Kétszeres 13 — 13 40 3 Rozs 9 80 10 20 4 Árpa 09 60 10 — 5 Zab 08 60 08 80 6 Tengeri 13 00 13 20 7 Kása 17 00 17 40 8 Paszuly fehér 14 00 14 40 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 40 3 — 11 Szalonna — — — — Kiadó laptulajdonos: A .Szatmári Hirlap-kiadd r-. t.“ REGÉíMYCSARNOK Leány álmok. 24 Irta: f-íorkay Elemér. Az azonban szintén természetes, hogy annyira már nem mehetek anyai engedékenységemben, hogy egy leány­ábránd megvalósitása végeit koczkára tegyem jövendő boldogságodat s nem csekély anyagi áldozatok árán tán egy olyan érdemtelen embernek dobjalak oda, akire kár volna a kaueziót köl­teni. Nem kerestem az alkalmat a Mé- rayval való találkozásra, de mondha­tom, beleillett tervembe, hogy a fő­hadnagy ma meglátogatott és akarat­lanul is módot nyújtott arra, hogy gon­dolkodás-modorát, egyéniségét és ka­rakterét megismerjem, mi — a meny­nyire ezt az idő rövidsége megen­gedte — sikerült is. — És ... és — kérdezte za­varodottan Eta — mi a véleményed a főhadnagyról ? Tardosné alig bírta elfojtani azt a mosolyt, mely leányának e kérdésé­nél ajkai körül játszadozott, de azért hirtelen elkomolyodva, könnyedén mondta : — No hát, komoly megfontolt, becsületes embernek látszik, azonban, hogy milyen férj lesz belőle, azt most még nem tudhatom, annyi azonban bizonyos, hogy asszony legyen a tal­pán, a ki Mérayt nemcsak meghódítani de megtartani is akarja! Eta, ki eddig láthatólag mély gondolatokba elmerülve hallgatta édes anyja fejtegetéseit, az utolsó szavakra felfigyelt s szinte riadtan kérdezte : — Hát csakugyan olyan esapo- dár lenne ez a Méray ? Tardosné csodálkozva nézett leá­nyára. — Csapodár? — mondta von­tatott hangon. Talán nem. Azonban, amennyire ezt én ta­pasztaltam, a főhadnagy azokból az emberekből való, ki talán képes mé­lyebb érzelmekre is, de azokra rá kell szoktatni, hogy a hűség, mely most nem tartozik jó tulajdonságai közé, erényévé váljék. De hát ez elvégre nem tartozik reád. Ha férjeddé lenne Méray, biztosítalak róla, hogy hűségé­ben kételkedni nem volna okod. — Most pedig — tette hozzá szelíd jó akarattal — ne beszéljünk erről a dologról, mert ha valaki most meglesne, meghallana bennünket, bi­zonyára annak a gyanúnak tennök ki magunkat, hogy előre iszunk a medve bőrére. Te most Etuskám ment szé­pen sétálni s én addig majd gondol­kozom a közeli időkben teendőkről. (Folyt, köv) u j m I Äprd hirdethet < 1 Dija lü szóig 40 fillér, minden to­vábbi szó 4 fillér, vastagabb betűk­kel nyomtatott szó 8 fillér. Levélbeni tudakozóoásokra pon­tosan válaszolunk, ha a szükséges postabélyeg beküldetik. Apró hirdetések előre fizetendők. I Egy kereskedelmit végzett leány, a ki irodában már alkalmazva volt, al­kalmazást keres. Czim G. B. Petőfi-u. 16. Használt zongorát veszek jó kar­ban levőt. Czim: Mertz Istvánnál tudható. 763—1903. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezen­nel közhírré teszi, hogy a szatmárné metii kir. törvényszék 1903. évi 13813. számú végzése következtében Dr .Ke­lemen Samu szatmári lakos ügyvéd által képviselt ifj. Freund Sámuel szatmári lakos javára Berger Izsák és Tsa borhidi lakosok ellen 275 kor. s jár. erejéig 1903. évi szept. hóSP-'én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1740 kor. becsült kö­vetkező ingóságok u. m. lovak, birkák

Next

/
Thumbnails
Contents