Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-30 / 248. szám
248. szám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. októker 30 3A közgyűlés öt törvényhatóság hazafías átiratát tette egyhangúlag magáévá és elhatározta, hogy azokhoz hasonló szellemű feliratot intéz a kép- viselöházhoz, Khuen-Héderváry gróf volt belügyminiszter rendeletét pedig — melylyel az önkéntes adófizetés megtagadását törvénytelennek jelenti ki — önérzetesen azzal utasította visz sza, hogy tudomásvétel nélkül irattárba helyezte. A tegnapi folytatólagos közgyűlésre maradt még egy érdekes poltikai tárgy dr. Mülek Lajos indítványa a korona idegen tanácsainak az ország ügyeibe való beavatkozása, magyarán szólva : a bécsi ka- marilla ellen. Ez indítványnak lehető legaktuálisabb politikai vonatkozását senki sem tagadhatja. Nemcsak a beavatott politikusok, minden újságolvasó ember is tudja, hogy — sajnos — Magyarország legbensőbb és legnagyobb fontosságú ügyeibe idegen tanácsadók avatkoznak Becsben, ők környékezik az uralkodót, a nagybefolvásu bécsi tanácsadók : legelső sorban Körber dr. osztrák miniszterelnök és Beck báró vezérkari főnök, aztán Ooluchowsky gróf külügyminiszter, Paar és Bolfras főhadsegédek, Lichtenstein herczeg főudoarmester, Windisgrätz és Sahn herczegek, a kik vezető fejei a bécsi kamarillának s a kikhez a magyargyülölő osztrák szájhősök nagy tömege csatlakozik, élükön Lueger polgármesterrel, a Neue Freie Presse-ve 1, a Fremdenblatt-ta\ és a többi magyarfaló bécsi lappal. A súlyos válság legkínosabb napjaiban tapasztalhatta az ország, mint környékezik az uralkodót ezek a rosszakaratú tanácsadók a magyar- ügy hátrányára. Az ö müvük egyik „fényes“ eredménye a hírhedt chlopyi hadiparancs is. E reakcziós irányú bécsi kamarilla ellen irányul a Mülek-féle indítvány, melyet elfogadásra ajánlott, a tanács és a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. ÚJDONSÁGOK A telepathia ereje. Előre megrendelte a temetését. (Saját tudósítónktól.) Öreg apáink meséiben hallottunk arról, hogy egyik-másik Mathusálem kort elért atyafi megérezte, s megjósolta a halálát. De hogy valaki megérezve halálát s még a temetése iránt is előre intézkedjék, arra csak most akadt példa Debreczenben. Csöndes elvonultságban élt Debreczenben özv. Zöld Jánosné, a mióta férjét a kérlelhetlen halál elszólitotta maga mellől. Az öreg Zöld Jánost még életében sokan vették körül nagy tisztelettel. A függetlenségi-párt rendithet- len hive volt s lelkesedésében egy Ízben dr. Thaly Kálmán országgyűlési képviselőnek egy házát oda is ajándékozta. Az ő hitvese volt az a nemes- szivü polgárasszony, a kiről most ezt az érdekes esetet feljegyezzük. Vasárnap délután történt. Magához hivatta Dankó Mihály temetkezési-intézet tulajdonost, megrendelte nála a temetését. Előírta, hogy milyen koporsóra, milyen szemfedőre, milyen ruhára van szüksége, hány deák legyen a temetésén, kiszámította a költségeket, megirat- ta a nyugtát, s kifizette előre a temetési költségeit. Ebben még nem volna semmi csodálatra méltó. A mi ezután következett, az teszi az esetet páratlanná. A telepathiára vezethető vissza, hogy az özvegy polgárasszony, mikor temetését megrendelte; akkor már meg is érezte a halálát. Vasárnap váltotta magához a temetési költségek nyugtáját, s másnap hétfőn vitték hírül Dankó Mihálynak, hogy özvegy Zöld Jánosné természetes halállal csendesen elhunyt. Kedden délután temették el nagy részvét mellett. A jövő évi ujonczozás. (Saját tudósítónktól.) Már-már október hónapja is elmúlt a nélkül, hogy a kaszárnyákba bevonuló ujon- czok ajkán fölcsendült volna a dal: — Októbernek első napján be kell masírozni! . . . Az idén nem kaptak katonát a kétfejű sassal díszített kaszárnyák. Már- czius havától egész mostanáig folyton remélték a döntést, hogy az elodázott sorozást megtartsák, ámde az még most is késik, holott itt van már annak is ideje, a mikor a jövő esztendőre vonatkozó ujonczozásokhoz megteszik az előkészületeket. A véderőről szóló törvényczikk egyik szakasza előírja a hatóságoknak, hogy a sorozást megelőző esztendő november havában fel kell szólítani jelentkezésre a hadköteleseket. Minthogy november havától már csak egy nap választ el, Tankóczi Gyula főkapitány e tárgyban hirdetményt bo- csájtott ki a melynek szövege a következő : A véderőről szóló 1889. évi VI. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás I-ső rész. 20 és 22. §§-ai értelmében az 1904. évi ujonezozási előmunkálatokhoz tartozik a város területén illetékes és nem illetékes de itt tartózkodó mindhárom korosztálybeli állításra kötelezettek az az 1883, 1882 és 1881 évben születetteknek össze Írása is. Felhivatnak tehát Szatmárnémeti sz. kir. város területén tartózkodó itt illetékes és nem illetékes mind a három korosztálybeli hadkötelezettek, hogy a városházánál levő katonai ügyosztálynál összeírás végett f. é. november hó végéig annál is inkább jelen- kezzenek, mert ellenkező esetben ellenük az 1889. évi VI. t. ez. 35. §-a értelmében büntetés egész szigorral fog alkalmaztatni. * Országos párbajellenes szövetség. Ez a díszes gyülekezet a párbaj mániája, az igazságtalan, terrorisz- tikus középkori szokás ellen szövetkezett. Nagy hűhóval, reklámmal hirdette hogy majd igy meg úgy meg fogja szüntetni a bárbajt s tényleg nagyszerű programmot is csinált magának. Gyűléseket, felolvasásokat és szaktanácskozásokat rendez, irodalmi tevékenységet fejt ki s a társadalmi törvényhozási utón a párviadal megszüntetését szorgalmazza, saját kebelében állandó becsületbiróságokat alkot slb. stb., de végül hozzábigyesztették azt a kis mondatot, hogy a cselekvési sza badság mindenkinek megadatik, ami azt jelenti, hogy párbajozni azért szabad a tyukszemtaposástól kezdve a parlamenti terrorizmusig bármiért. Egy bárbajellenes szövetség, amelynek tagjai párbajozhatnak ! így „küzd“ a magyar polgárság a bárbaj ellen, mert a közös hadügyminiszternek nem tetszik a mozgalom. Igazán bátor, elszánt egy sereg . . . * Szobrot Kiss Ernőnek. Nagy- becskereken — mint lapunküan megírtuk — közadakozásból szobrot akarnak emelni Kiss Ernőnek, a szabadság hős tábornokának. A szoborbizottság, melynek elnöke Dellimanics Lajosné, a főispán felesége, most lelkes hangú felhívásban adakozásra szólítja fel a közönséget. A felhívás egyik része igy hangzik: „Itt építjük meg Nagybecskerek város közterén, hirdetőjéül a magyar hegemóniának, a hősi vitézségnek, lángoló honszeretetnek s a népek szabadsága érti lelkesedésnek ... Itt építjük meg, hogy mindenki, a ki látja, okuljon, tanuljon, lelkesedjen s ha kell, rettegjen tőle! Ennek a szobornak megépítéséhez magunk szegények vagyunk 1 A magyar haza lelkes polgáraihoz fordulunk azért, hogy bármily csekély adományukkal járuljanak hozzá, ő nemcsak a mienk, az egész hazáé volt! Az a lángoló honszerelem az egész hazának, a haza minden fiának szólt . , . Hozzátok fordulunk különösen, magyar hölgyek, hozzátok, kiknek szent kötelességtek a hazaszeretet ápolása . . . hozzátok, kiknek van érző szivetek is, lelkesedni tudó véretek is, bírjátok e szó hatalmát s van erélytek akarni . . . Segítsetek nekünk! Szépanyáink a perlaszi babérkoszorúval övezték ... mi utódok emeljünk neki szobrot! Egy hős szobra, melynek filléreit honleányok gyűjtik . . . Magyar nők segítsetek! Hazafias tisztelettel kérünk mindenkit, m nden hatóságot, hogy nemes törekvésünk elérésében bennünket adományával támogasson.“ * Mikor a kurátor szaval. Dobráról különös eset hírét közli velünk levelezőnk. A napokban ugyanis a dob- rai ev. ref egyház presbyteri gyűlést, tartott, a melyre a vidékről is igen sokan sereglettek össze. Az idő már rég túl járt azon a ponton, a mikorra a gyűlés megnyitása ki volt tűzve, de a kurátor ur, a kinek a nevét csak G. M. betűkkel jelzi levelezőnk, nem jelent meg. Többen a lakására mentek s magukkal hozták a kurátort, a ki első szóló volt a gyűlésen. G. M. — a rósz nyelvek szerint — állítólag Bachus istennek áldozott s minthogy az áldozat füstje egy kissé mámorossá tette, a gyűlésen igen magas hangon beszélt. A nagyhangú beszéd több atyafinak sértette a fülét s egyszerre a „jobb közép“ felől e kiáltás hallatszott: — Lassabban is megértjük! A kurátor azonban nem zavartatta magát és mintha semmi se történt volna, visszafelelte : — Ne ugass 1 Ebből kavarodás keletkezett a teremben, a minek az lett a vége, hogy a kurátor nyakon ragadta a közbeszólót és úgy penderítette ki a gyűlésből, hogy könnyű testi sértést szenvedett. A dolognak a bíróságnál lesz folytatása. * Szenzácziós találmány. Szabó Mózes homoródszentpáli (Udvarhely vármegye) tanító egy oly gépezetet talált fel, amely a varrógéptől elkezdve malmot, cséplőt, fürrészt, vasúti vonatot, sőt. talán még léghajót is minden emberi és állati segély nélkül, a föld vonzó erejének fölhasználásával képes hajtani; visszakapván munkaközben az elvesztett erőt. Papazián B. Lukács és Tarisnyás Kristóf szamosujvári örmény kereskedők pártfogásukba vették a már is hires találmány föltalálóját és birtokosát, a ki fiával Szabó Gyula or- gonakészitővel, ez évi február 3-án útra kelt s Kolozsváron találkozván örmény meczónásaival, egyenesen Párizsba utaztak. Azóta a franczia fővárosban szakadatlanul folyt a találmány megfelelő szerkezeteinek elkészítése a két örmény kereskedő és Szabó Gyula jelenlétében. Most az itthon levő Szabó Mózes e hónap tizenkettedikén azt a meglepő értesítést kapta Páriából, hogy a megszerkesztett gépet e hónap 8-án Szabó Gyula vezetése alatt egy angol társaság kiküldötte előtt bemutatták. A gép ingyenes hajtóereje a hozzácsatolt erömérő mutatása szerint különböző állásban 420, 840, 1680 és 2520 méterkiló erőt mutatott, a mi átlag 6, 12, 18 és 24 lóerőnek felel meg; másod- perczenként egy lóerőre 70 méterkiló erőt számítva. * Árlejtés irodaszerekre. Szatmár városa nem régiben a jövő évben szükséges irodaszerekre árlejtést hirdetett. A verseny tárgyalást a város gazdasági hivatalában tegnap tartották meg s a szállítást az ajánlattevők közül 2249 korona összegért Löwy Miksa szatmári könyvkereskedő nyerte el. * Magyar név. Danczy Sámuel szatmári lakos nevét belügyminiszteri engedélylyel „Diósi“-ra változtatta. Draga királyné hagyatéka. Bécs- ből jelentik, hogy Velikovics ügyvéd, egykori miniszter és bizalmasa Sándor királynak, megjelent Bécsben több pénzintézetnél, hogy Draga királynénak ott őrzött letétjeit az örökösök számára felvegye. Felhatalmazások alapján az osztrák takarékpénztártól mintegy 130,000 koronát, a melyet Draga kevéssel meggyilkoltetása előtt helyezett el ott, vett fel, az Unió banktól ped'g 23,000 koronát. Továbbá elment Kodiert udvari ékszerészhez is és kérte azokat az ékszereket, a melyeket Draga királyné halála előtt javítás és tisztítás végett átadott. Az ékszerész azonban kijelentette, hogy addig nem adja ki az ékszereket, a mig a néhai királynénak pár ezer koronányi tartozását ki nem fizetik. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A .Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása Budapest, október 29. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. szeptemberre . . . 7.58—7.59 Rozs 1903. szeptemberre . . . 7.71—7.72 Zab 1903. szeptemberre . . , . 6.24—6.25 Tengeri 1303, szeptemberre . . . 6.46 —647 Repcze 1903. szeptemberre . . . 5.39—5.40 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hiteh’észvény ........................646.— Mag yar hitelrészvény........................ 725.75 Les zámitolóbank részvény .... 452.50 Rima-Murányi vasmű részvény . . . 466.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 655.— Közúti vasút....................................... 606.50 Városi vil lamosvasút részvény . . . 316.50 Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi okt. hó 28. napján. Termény arak:_____ So rszám Termény neme kor. fi kor. A 1 Tiszta búza 15 20 15 40 2 Kétszeres 13 — 13 40 3 Rozs 9 80 10 20 4 Árpa 09 60 10 — 5 Zab 08 60 08 80 6 Tengeri 13 00 13 20 7 Kása 17 00 17 40 8 Paszuly fehér 14 00 14 40 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 40 3 — 11 Szalonna — — — Kiadó laptulajdonos: A .Szatmári Hirlap-kiadö r-, t,‘ ApríkirleUset Dija 10 szóig 40 fillér, minden további szó 4 fillér, vastagabb betűkkel nyomtatott szó 8 fillér. Levélbeni tudakozóoásokra pontosan válaszolunk, ba a szükséges postabélyeg beküldetik. Apró hirdetések előre fizetendők. Egy kereskedelmit végzett leány, a ki irodában már alkalmazva volt, alkalmazást keres. Czim a kiadóban. __ Baros-féle Q Peratin-bajusznimsztő az egyedüli szer, mely ál- tál még serdülő ifjak is szép csinos bajuszt és dús szakáit nyernek. Teljesen ártalmatlan, I adag 2 korona 50 és 4 korona. Egyedüli készítő: Baros Gábor. Budapest, Vili., Dohány-u. I. sz. Kozmetikai toüette ozikkek gyára. Árjegyzék ingyen és bérmentve.
