Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-02 / 148. szám
Szatmár, 1903. julius 2. Csütörtök. Második évfolyarry 148- szár; Me^telenikoeíponta Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. POLITIKA] NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ' (hétfő kivj0té|Efel.) „,;v. Hirdetéseket /mélíáiifss, szabott árban áü felvesz a kiatWhrvartrtt, Kazinczy-u 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: U R A Y GÉZ Főszerkesztő : BATtTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Szomorú vásár. Szatmár, julius 1. Az országos vásár úgyszólván tengelye a kisiparnak és kereskedelemnek. Ebben összpontosul, eb ben csúcsosodik ki a kereslet és kinálat a legnagyobb mérvben. Az országos vásár a kereskedőnek és iparosnak, körülbelől az, a mi a gazdálkodónak az aratás Az aratás egy jobb, nehezen várt élet reményét jelenti. Ez a remény ad kitartást, lankadást nem ismerő íáradliatatian erőt a gazdálkodónak. Durja a földet keserves verejtékkel, hogy megszerezze az anyagi jólét feltétlenül szükséges eszközeit. Igaz, hogy vármegyénk par excellence földmiveléssel foglalkozik, de a földmivelésnek mintegy természetes kiegészítő része az állatgazdaság; egyik a másikkal úgyszólván szétszakithatatlan kapcsolatban van. Vármegyénknek, de főként Szatmár városának állatgazdaságát nagy veszély fenyegeti. A város területe szigorú zárlat alatt áll. A száj- és körömfájás, ez a ragályos állatbetegség megfertőzte immár a város egész területét. A betegség nem szűnik, sőt egyre terjed. Ennek pedig valósággal megdöbbentő visz- szahatása van egész gazdasági életünkre. Az e heti országos vásár alkalmával egyetlen egy darab szarvasmarhát sem hajthattak be. A város jövedelmét képező hid-, vám- és piaczi helypénzek elvesztek, a mi legkevesebb négyezer koronát tesz ki. Ez a veszteség azonban csak egy kis része annak az általános veszteségnek, a mit a semmivé tör- piilt idegen forgalom miatt a helyi kereskedelem és ipar vesztett. Az iparosok árucsarnokai, a kereskedők üzletei, áruházai valósággal pangottak, s a legrosszabb hetivásár is több életet hozott városunkba, mint a mai országos vásár. A pusztító állatbetegség szomorú visszahatása a vásár külső képén is szembeötlően látható volt. Az idegen forgalom ugyancsak gyér volt. A vételkedv hiányzott. A de- pressió általános volt. A mai viszonyok között valóságos csapás Szatmár városára és vidékére a fellépett és elharapódzott ragályos állatbetegség, mely megbénítja, elsorvasztja a különben is ingatag talajon mozgó iparunkat és kereskedelmünket. Szatmár város közönsége a helyi ipar és kereskedelem produktióit nem képes elfogyasztani. Ipari és kereskedelmi életünk organizmusába a vidék bele van kapcsolva. Ha a vidéket kikapcsoljuk, avagy az bármely oknál fogva szervezetünkből kikapcsolódik, akkor a termelés terén tultengás áll be, melynek súlya alatt az iparos és kereskedő osztály ösz- szeroskad. Létérdeke tehát városunknak, hogy a nyakunkba szakadt veszély mihamarabb elbárittassék. Szigorú, erélyes, kérlelhetetlen hatósági intézkedésre van szükség, hogy a veszélyes állatbetegség gyökerében kiirta ssék. Szatmár, julius 1. Kolozsváry miniszter nem lehet képviselő. Kolozsváry Dezső honvédelmi minisztert a verbászi kerületben képviselőjelölt gyanánt emlegetik. Érdekes, hogy Kolozsváryt nem is lehet felléptetni, illetve megválasztani, mert az ország egyetlen kerületének választói lajstromába sincs fölvéve. Kolozsváryt csak most helyezték rendelkezési állományba, eddig mint tényleges katonatiszt szolgált s igy nincs sem aktiv, sem passzív választói joga. Kolozsváry tehát a legjobb esetben csak két év múlva léphet fel, ha t. i. a jövő esztendőben valamelyik választói névsorba fölveszik. Goluchovszki gróf bukása. Golu- "bovszki Agenor gróf közös külügyminiszter legközelebb beadja lemondását. Goluchovszki bukását a szerbiai események okozták. A bécsi diplomá- czia Szerbiában 1889 óta arra szorítkozott, hogy hibákat kövessen el. De remény van rá, hogy már nem fogja folytatni, mert az udvar megelégelte az eddigi hibákat és Goluchovszki Agenor gróf külügyminiszterségének napjai meg vannak számlálva. Bajos a politikában fix határidőre jósolgatni, de az bizonyos, hogy ez év őszén már nem Goluchovszki gróf fogja intézni Ausztria és Magyarország külpolitikáját. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Budapest, julius l. (Saját tudósítónk távirata.) A képviselőházban a tegnapi nagy vihar után kissé nyomott volt a hangulat. A tomboló viharnak nyomai, mintha ott maradtak volna a házban s a képviselők inkább komoran, mint harczraké- szen foglalták el helyeiket. A tegnapi nap eseményei beigazolták, hogy a vélt béke, nemcsak, hogy tartós lenne, de meg se kezdődött. A bán megszegte szavát, a bán nem méltó arra, hogy Magyarország miniszterelnöki székében foglaljon helyet. A bán a statáriumos Zágrábba való csak, a hol viszont örvendenek, hogy megszabadultak tőle. S ebben az örömben valószínűleg nekünk is mihamar részünk lesz. . . Héderváry ma sem felelelt Barabásnak arra a kérdésére, hogy miként vélekedik a nemzeti vívmányokról s mi a ezélja a katonai javaslatokkal. Helyesebben: a bán mai hallgatásával megmaradt a mellett, a mit tegnap mondott, hogy a katonai javaslatok tárgyalását csak felfüggesztette, de a javaslatokat vissza nem vonta. TARCZA. A esengeri Halom-utezán. A esengeri Halom - utczán Olyan büszke az a kis lány: Nem fogadja köszönésem, Ezután az öyét én sem. Mit is ér a köszönése Ha másé az ölelése : Ha két karját másra tárja : Köszönésem ne is várja! Kitekinthet az ablakán, Nem fog látni már ezután: Elkerülöm azt a tájat, Ott ért először bubánat ! Járni fogok a T ó t utczán, Ott lesz talán olyan kis lány: Kinek kell a köszönésem, S elfogadja — ölelésem! PIROS RÓZSA. — Mese. — Piros rózsa, nyitó rózsa, Árad szét az illat róla . . . Kaczérkodik a lepkével Terjed hire szerte-szélylyel 1 Terjed híre szerte-szélylyel, Kaczérkodik a lepkével . . . Fehér rózsa úgy intette, Piros rózsa fel se vette 1 Piros rózsa: hervadt rózsa, Illat, kellem elszállt róla . . . Most a lepke rá se nézett, Piros rózsa semmivé lett! Baka Elek. A „JlottVíd“sörcsarnokot A z e b. F r a ne ziáb ól. üj panama-kalapomat fejemre téve büszkén sétáltam le s fel az ut- czákon s gyönyörködve néztem minden csinos hölgynek az arczába. Egyszerre csak valami a lábamhoz ért s ezzel egyidejűleg nedvességet éreztem a kezem fején. Odanézek, egy gyönyörű szép kutya volt. Önkénytelenül is megáltam és megsimogattam. Azután tovább mentem, de az állat nyomon követett. — Elég volt a barátságból — szóltam — menj a gazdádhoz ! A kutya rám nézett nagy okos szemeivel, de nem ment tovább, ellen- ‘kezőleg tovább kisért. Megsajnáltam s igy szóltam hozzá : — Te szegény állat! Hát elvesztetted a gazdádat? De hát én mit csináljak veled ? Haza nem vihetlek . . . Fordulj más valakihez, a kinek a lakásában a te számodra is van hely. Tovább mentem s meg voltam róla győződve, hogy a kutya megértett. De kis idő múlva újra hátra néztem. — A kutya még mindig követett 1 Egyszerre csak, mintha az isteni Gondviselés hivta volna fel a figyelmemet rá, egy sárga plakátot láttam egy hirdetési oszlopon. Odamentem, hogy elolvassam : _____„Egy kutya, mely a Désiré névre hal lgat, a Haussmann-Boulevardon elveszett. A becsületes megtaláló illő jutalmat kap, ha visszaviszi a kutyát gazdájához, Ducroeuéhoz. St. Germain- Beulevard 112.“ Megpróbáltam, hallgat-é a kutya a Désiré névre. Alighogy e szót kiejtettem, vidáman csaholt és ugrálni kezdett. Kétségtelen tehát, hogy ez az eb a hirdetés Désiréje. Elindultam vele a St. Germain-Boulevard felé. Mikor Ducroené lakásán becsengettem, az ajtót nyitó szobaleány felsi- koltott: — Désiré! Asszonyom 1 Asszonyom ! A kutya megkerült! A szalonba lépve, egy mosolygós, öreg dáma köszöntött : — Mily nagy hálával tartozom önnek, uram 1 . . .-- Óh, szót sem érdemel . . . — Ha tudná, mennyire szeretem ezt az állatot. . . Természetesen megkapja az illő jutalmat . . . — Óh, kérem . . . — Én megtartom Ígéretemet . .. — Ne beszéljünk róla ... én nem fogadhatom el . . . — Ön udvarias ember. Nem erőszakoskodom tehát. De ha megengedi, itt tartom déjeuner-re . . . — Lehetetlen asszonyom ... Én — Hát akkor holnap? — Legyen. Köszönöm.__________ Másnap délelőtt újra beállítottam Ducroenéhoz. Nagyon kellemes meglepetés ért. Az ebédlőasztalnál egy rendkívüli bájos, fiatal leányka ült. — A leányom, — szólt Ducroené, reá mutatva. A reggeli alatt jól mulattunk s később Ducroené kikisért az ajtóig, de a leány ekkor sem mozdult helyéről. Mikor leértem a lépcsőn, a ház- mesterné megszóllitott. — ön Ducronnétéi jön ? Én ingerülten válaszoltam : — Nem látom át, mi köze önnek ehhez ? — Az ön érdekében teszem, a mit teszek. A kutyáját megtaláltatta önnel s most a nyakába akarja varrni a leányát 1 — Nem értem. Az a leány elég szép arra, hogy . . . — Igen ! De sánta ! — Sánta 1 . . . — Betanították a kutyájukat, hogy elkószáljon hazulról ... Ha közönséges ember hozza haza, valami kis jutalmat kap, ha pedig előkelő fiatalember a becsületes megtaláló, úgy ott marasztják ebédre s a kis hölgyecske hozzálát, hogy meghódítsa . . . Csakhogy eddig még nem sikerült. Persze, mert falába van! — Falába! Ah, az a kutya egy csalószövetkezet bűntársa voitl ajánljuk a t. sörkedvelő közönségnek, mint a legolcsóbb forrást, a hol egy pohár nagyon jó ízletes sör 5 krajezár. Kitűnő kőbányai részvény-sör egy pohár 8 krajezár a Schwemben.
