Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-21 / 240. szám
240. szám. Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. októker 21 3gyobb dühbe gurult és torkaszakadtából ordította felém: — Hülye vagyok én ? Hogy érti ezt, kérem ? — Hát csak úgy, hogy az az izé . . . Demeter visszaél a szellemességemmel. Ne higyje ám a világ, hogy ón olyan hülye vagyok, a milyennek izé . . . Demeter ur humorában látszom. Nekem, kérem, van érzékem a humor iránt s tudja meg a világ, hogy azok a szellemességeknek szánt félkegyelmű Ízetlenségek, a mit — izé . . . Demeter ur hétről-hétre a számba ad, mind az ő koponyájából pattannak ki. Semmi közöm hozzájuk, és punktum. . . . Bögre ur, a milyen dühösen jött, olyan dühösen gurult ki a redak- czióból. * Egy fél órával később a kávéházban találkoztam Bögre úrral. Még mindég dühös volt s két úriemberrel vitatkozott, tüzesen. A Ratkovszki igazgató nyilatkozatáról volt szó, a melyet a „Szatmár és Vidéke“ a „nyilttér“ posványából kiemelve, azzal akart rehabilitálni, hogy — nem nyilttérben reprodukálta. — A szerkesztő megjegyzése nem jó — vélekedett Bögre ur. — Miért? — Csak azért, mert a *) alatt a a következőket kellett volna megjegyeznie : *) E czikk tartalmát, régen ismerem. En voltam az első, aki tőkét kovácsoltam volna belőle, de csúfos kudarczot vallottam. Azt mondták, hogy álljak ki a platzra, de a kard élétől kissé irtózom, hát — szégyen a futás, de hasznos — „lovagiasan“ kimagyaráztam magam. Egyébként pedig : egész, vagy fél b a n d a g e-val, de — éles kardok nélkül, mindenkor kész vagyok lo- vagiasan — magyarázni. ÚJDONSÁGOK Halál — megrendelésre. A kávéházban aztán Bögre úrral nagyon összebarátkoztam. Puszipajtások lettünk és igen bizalmas dolgokról folyt köztünk a szó. A többek között megkérdeztem tőle: — Hallod-e, öreg: mióta súgsz Demeternek ? — Súg az istennyila — méltatlankodott újból, legújabb barátom. — No, ne füllents, öreg, hisz minden istenadta héten makkogsz valamit. — De ha mondom, hogy az a Demeter visszaél a humor iránt való érzékemmel. — Vagy úgy, az más ! * Hanem hallod-e pajtás, volna egy ajánlatom, — szólt Bögre ur, bizalmasan hozzám. — Mi az? — Súgok neked ezután, te legalább nőm — koprommitálsz. * Kelemen Samut is megesipkedi Demeter a „Sz. H.“ miatt. Hm, nem rossz. A fura dologban csak az a ma- leheur, hogy e csipkedésnek láttára, mindenkinek eszébe jut a szunyok és az elefánt meséje . . . A legeredetibb pedig az, hogy Samn éppen ma koszoruzta még Skuta- riban a félistenek sirjait és nagyhatású beszédet mondott. Mert ha véletlenül itthon volna, a mint én Samut ismerem, a Demeter csipkedésére körülbelül est moudaná: — Csipett már engem más bolha is. (—xi.) A Jókai regényeiben vannak olyan erős akaratú emberek, a kik megtudnak halni a nélkül, hogy ártó szerszámmal törnének maguk ellen, meghalnak, mert erősen akarják a halált s meghalnak gyorsan, nem hosszú sinylődóssel váltva meg a jogot az örökös pihenőhöz. A mesemondás szájába oly jól illő mesét tegnap bemutatta a valóságban egy halni vágyó ember. Megmutatta, hogy csak azért is meghal, a mikor meg akar halni, ha mindjárt a vonat vasszörnyetege akarja ;s meggyőzni arról, hogy nem érett meg a halálra. Mert Pozsár József elébb a vonat elé feküdt meg unva az életét és csak azután követte el a szuggesztióval való öngyilkosságot, a mikor a lokomotív félretolta a guiloltinnak szánt kerekek elől mint az egérrel játszó jóakaratu ez'cza. Az esetről szóló hiradás itt következik: Pozsár József debreczeni születésű 68 éves volt vasúti munkás, akit hosszas betegsége miatt nemrégiben bocsátottak el a szolgálatból, tegnap délután a 4 óra 41 perezes belényesi személy vonat elé feküdt a sínekre. A mozdony hóseprője a síneken keresztben fekvő embert befordította a sínek közé és a vonat áthaladt a kerekek közé jutott emberen a nélkül, hogy szemmel látható baja történt volna. A vonatvezető azonnal megállította a vonatot és Pozsárt, aki talpra állott, be- kisértette egy vasúti alkalmazottal a Velenczei állomás főnökhöz. Itt Pozsár egy darab papirosra a következőket irta : — Ne várjanak engem soha többé. Ezután bement a Ill-ik osztályú váróhelyiségbe, ahol teljesen érthetően mondta: — No most azért is meghalok. Erre összeesett és nyomban meghalt. Az este 7 órakor értesített rendőrség részéről Gira::d tb. alkapitány és dr. Nemes Áron kerületi tisztiorvos mentek ki a helyszinére. A hullán semmiféle külső sérülés nem látszott. Szinte kár, hogy a romantikus mesébe bele ártja magát az orvosi tudomány s azt állitja, hogy a halál oka belső elvérzés is lehet. Mily megkapó, mily tragikus lenne anélkül Pozsár József halála, a ki meghalt a jótékonykodó gép kimenete ellenére is, mert torkig volt az élettel és erősen akarta a halált. A nők ellen. Valamikor régen a trobadurok és lovagok korában — igy tanítja a történelem — mindenki meghódolt a r.ök előtt. Ez a szép társadalmi törvény a századok folyamán sokat veszített a fényéből, de azért némiképen mégis megmaradt abban a keretben, a melyet az ettiket megkíván. Szó sincs róla ma is tisztelettel viseltetik mindenki a nők irányában, hej, de még sem oly mértékben mint egykor, több száz év előtt . . . Ennek pedig csak egy az oka, az ugyanis, hogy a nőemanczipáczió révén a nők a férfiasság jellegét kezdték magukra ölteni. A férfiak foglalkozását sajátították el és mindazokat a kenyér kereső pályákat foglalták el, a melyek az erősebb nemzetet születésénél fogva megilleti. Hivatalokba, irodákba, vasúthoz, postához stb. mindenhova bekerültek a hölgyek és végzik a munkát még akkor is, ha nehezükre esik. Oh hölgvek az égen fellegek mutatkoznak, oh zokogjanak, oh sírjanak. E röpke hir különösen mindazokat a hölgyeket érdekli, a kiknek éltük forró vágya a hivatal nokoskodás volt. Egy rendelet jelent URAM. mr Szatmár, Deáktér, Fehér-ház melleit. meg tegnap a hivatalos lapban, a mely arról szól, hogy az igazságügyi pályákon, tehát a törvényszékeknél, járásbíróságoknál stb. többé hölgyeket nem fognak alkalmazni. Az igazságügyi miniszter volt ez a kegyetlen kegyelmes ur, a ki önöket, hölgyek eltiltja a dij- noki és gépírói pályától. E rideg intézkedésnek egyszerű és rövid az indokolása az ugyanis, hogy mindenféle hivatal tele van nőkkel, még pedig feles számmal, de különben óriási a ok száma, a kik előjegyzésben vannak. A jelenleg állásban lévő hölgyek megmaradnak tisztségükben. Illetékes körökben hire jár, hogy e szigorú rendeletet rövid idő alatt a többi miniszter urak is követni fogják és önök hölgyek egy időre leszorulnak a férfiakat illető ke- nyérkeresö pályákról. Hölgyek ezután csak az lehet a vigasztalásuk, hogy több lesz a férfi, a ki megházasodik. * Deák ünnepélyek. Két nap előtt ünnepet ült egy egész ország. A Kárpátoktól az Adriáig miudenütt megünnepelték Deák Ferencz, a haza bölcse születésének százesztendős évfordulóját. A nagyállamférfiu emlékünnepét a szatmári tanintézetek csak a hét folyamán fogják megünnepelni. Mindenik iskolában érdekes és változatos programmal ülik meg Deák Ferencz emlékét. Az ev. ref. főgymnásium hazafias ifjúsága ma szerdán áldoz a haza bölcse emlékének. Az ünnepély délelőtt tiz órakor kezdődik. A szatmári róm. kath. fiúiskolában, valamint az irgalmas nénék nevelőintézetében és a tanító képezdé- ban csütörtök délelőtt tartják meg a Deák ünnepséget. Az ünnepélyekre melyek szavalatokkal és alkalmi beszédekkel lesznek egybekötve, szívesen látnak mindenkit. * Özönvíz a Pannónia éttermében. Ne higyje senki, hogy ez valami rossz tréfa akar lenni, mert tegnap megtörtént. A Pannónia éttermében, a midőn a közönség a legnagyobb élvezettel fogyasztotta az Ízletes fogásokat, egyszerre úgy suhogott az eső, mint a Noé apánk idejében az egész világon. A vendégsereg persze ijedten ugrott fel az asztalok mellől, mert hirtelenó- ben azt se tudta égszakadás vagy földindulás törtónt-e ? A kellemetlen inczi- densnek az volt az oka, hogy az étteremben a fal mellett elvonuló vízlevezető csövek megrepedtek s az eső az étterembe zuhogott. Márkus Márton azonnal jelentést tett az esetről a város tanácsának, mely rögtön intézkedett a vizlevezelő csövek kicserélése iránt. * Statisztika a magyar névről Nincs több tiz évnél, hogy országszerte megindult az a mozgalom, mely czó- lul tűzte ki a minden téren való magyarosodást. Jóleső őrömmel konstatálhatja mindenki, a ki figyelemmel kiséri a mozgalmat, hogy a magyarosodás mindenfelé óriási tért hódit. E jelensé get különösen az idegen hangzású ve zeték nevek megváltoztatása körül le hét tapasztalni. Évről-évre ezrekre megy azok száma, a kik az idegenül hangzó nevüket magyaros névvel cserélik fel. A magyar nevekről az országos statisztikai hivatal kimutatást készít minden éven. A kimutatás szerint a lefolyt félév alatt 2500 ember változtatta meg nevét. A statisztika számadataiból kitűnik, hogy Szatmár vármegyére körülbelül száz magyar név esik. Az országos statisztikai hivatal a kimutatást tegnap megküldte Szatmár városának. * Felolvasás az iparos ifjaknál, A szatmár-németi iparos ifjak köre elhatározta, hogy e hó 25-én sajátt Otthona helyiségeiben felolvasó estélyt rendez, a melyen tudományos és szórakozó előadást fognak tartani. A felolvasási estély tiszta jövedelmét a kör berendezésére fordítják. Belépti dij sze- mélyenkint 60 fillér. * Szemet szemért. A bosszú sohasem volt jó tanácsadó. A megtorlás eszméje kizár az agyból minden más gondolatot és a ki rabjává lesz a bosz- szuállás gondolatának, leveti emberies érzését és csak ösztönét követi, a midőn a kínálkozó döntő pillanatban hosszú időn keresztül forralt tervét végre hajtja. Gombos Gyuri téglavető czigány sem gondolkozott, a midőn czimboráján, Varga Gusztin véres boszszut állott. Csak arra emlékezett, hogy Varga Guszti még a múlt évben kegyetlenül elverte, betörte a fejét, az oldalát és hogy a szenvedett súlyos sérüléseket majdnem életével fizette meg. Mikor aztán talpra állott, nem ment a bírósághoz, hogy az elszenvedett sérelemért elégtételt kérjen, hanem önmaga akart saját ügyében bíráskodni a mit tegnap este meg is cselekedett oly módon, hogy Varga Gusztit a tég- laszinben egy hatalmas doronggal úgy vágta fejbe, hogy az eszméletlenül terült el a földön. A véres boszu végrehajtása után, mint a ki előre számolt tette következményeivel, nyugodtan ment fel a rendőrséghez és megtette a feljelentést önmaga ellen. Varga Guszti sebesülése nem életveszélyes Az iratokat az ügyészséghez tették' át * Merénylet a magyar ipar ellen Hihetetlen, hogy az alig fejlődő ma gyár iparnak mennyi titkos és nyílt el lenséggel kell megküzdenie. A beliigy miniszter Írást küldött most Szatmárra, a melyben egy ilyen titkos, alattomos ellenségről rántja le a leplet. Természetes, hogy Bécsben lakik a derék ur. Pollák D. R.-nek hivják és „Magyar Korona Papir“ czimen levélpapírt hoz forgalomba. A papir nem magyar gyártmány és a bécsfur e merényletének a magyar adja még az árát. A belügyminiszter elrendeli az összes iparhatóságoknak, hogy a hol csak tudomást vesznek erről a magyar bőrbe öltözködő osztrák silányságról, indítsák meg a legszigorúbb eljárást. * A nyomdák felügyelete Néhány évvel ezelőtt szervezte a kereskedelmi kormány az iparfelügyelőket, a kik a nagyobb ipartelepek és gyárak szociális viszonyait kísérik figyelemmel A nyomdák körül az iparfelügyelők hatáskörébe csak azok tartoztak eddig, a melyekben legalább 20 alkalmazott volt, vagv pedig nem emberi erővel hajtották a gépeket. A kereskedelmi miniszter most az összes nyomdákra kiterjeszti az iparfelügyelők hatáskörét. Erről az intézkedéséről tegnap értesítette Szatmárvárost és Szatmárvár- megyét. EGYLET. — A »Kölcsey“ kör ülése, Szatmár város „Kölcsey“ köre, mely csak nagy ritkán hallat magáról valamit, tegnap választmányi ülést tartott. Az ülésen Fechtel János dr. elnökölt, jelen voltak még Kölcsey János, Fodor Gyula, Fejes István dr, Bakcsy Gerdely, Radó Bertalan, Böszörményi Emil dr., Jankovics János és Hajdú Károly választmányi tagok. Az ülésen Schick Elemér eltávozása folytán megüresedett jegyzői állást Csomay Győzővel töltötték be. A választmány ezután elhatározta, hogy a szokásos felolvasó es- télyeket ez idén is megtartja. AfelolvaAz őszi és téli idényre érkezett angol gyapjUSZÖVeteknok újdonságaira, felhívja a m. t. úri közönség b. figyelmét ------WEISZ GYULA posztó és gyapjúszövet kereskedő. Ugyanott aj. egész kontinensen elismert nagynevű Martin Soils & C- Ltd aagol gyapjúszövet gyárainak egyedüli raktára.
