Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-18 / 238. szám

SZATMÁRI HÍRLAP 1903. októker 18 3­* A kamarai illeték és az ex­lex. A többi közintézmények között a kamarának is rendkívüli nagy kára van az ex-lexböl, mert egyes városok és községek, úgy magyarázzák az adó nemfizetést, hogy kamarai illetéket sem kell fizetni. E felfogás helytelen, s most a debreczeni kamara ez ügyben a kö vetkező átiratot intézte a városhoz: „Az adókivetési és beszedési művele­teknek" szünetelése az állam azon köz­adó jövedelmeire vonatkozik, melyek­nek megszavazása és költségvetésbe ál­lítása az országgyűlés jogkörébe esik, s a melyek ez évre az országgyűlés által meg nem állapi Itatván, beszedé­sükre hiányzik a törvényes alap. A ka­marai illetékeket ettől függetlenül, ál­talános törvénybe fektetett alapokon az érdekelt kereskedők és iparosok törvé­nyesen szervezett önkormányzata álla­pítja meg, azok nem képezik integráns részét az állami közadóknak, az állami adók csak a kivetés szákijául szolgál­nak és pedig a folyó évi illetékeknek kivetési alapja, nem a folyó évi, ha­nem a múlt évi III. osztályú kereset­adó. Egyáltalán nem forog fenn tehát semmi ok arra, hogy a kamarai illeté­kek a beszedésre kötelezett törvényes közegek által, a törvényszabta pontos­sággal, szorgossággal és szigorral be ne szedessenek, sőt éppen annak foly­tán, hogy az állami adók beszedése szünetel, az adózók érdekében áll, leg alább azon kötelezettségüknek idejében eleget tenni, a mely kötelezettségek lerovása semmi nehézségekbe nem üt­közik. * A póttartalékosokat behívják A katonai vezetőséget nagy zavarba ej­tette az idei sorozás elmaradása. A harmadévet kiszolgált katonák vissza­tartásával akarták pótolni az ideiujon- czokat, de most már majdnem bizo­nyos, hogy január elsejére sem lesz regruta, megkísértik a második törvény­telenséget is. A honvédelmi miniszter már értesítette a hadkiegészítő kerüle­teket, hogy az 1893., 1895. és 1898. években szolgálatban volt póttartaléko­sokat január elsejére fegyvergyakor latra hívják, ezeket az évfolyamokat az 1894. 1896. 1897. 1900. évi póttarta­lékosok fogják követni, ha a válságot ez ideig véglegesen meg nem oldják. A visszatartott katonákat ez év deczem- ber 20-án szabadságolják. "Iparosok továbbképzése. Adeb­reczeni iparkamra feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy nyújt­son jelentkényebb támogatást a kama­rának ahhoz, hogy a kerület minden nagyobb városában továbbképző szak­tan)’ tást lehessen rendezni az iparosok számára. Erre szolgáló iskola eddig csak Debreezenben van, de szükség volna rá a kerület minden nagyobb városában. A kamara maga is készsé­gesen megígérte ennek a czélnak er­kölcsi és anyagi támogatását. A leg­közelebbi közgyűlés ezzel a kérdéssel is foglalkozni fog. * Ebzárlat. Minthogy a város te­rületén egy kutyánál veszettséget álla­pítottak meg, Tankóczi Gyula rendőr­főkapitány a város területére 40 napig tartó ebzárlatot rendelt el. Kutyákat az utczára csak zsineghez kötve lehet vinni. A szabadon talált összes kutyá­kat pedig kiirtják. * Szabadkőműves kongresszus Nagyváradon. Nevezetes napja lesz e hó 23-án a jövő hét vasárnapján a magyar szabadkőműves páholyoknak, a melyeknek küldöttei Nagyváradon gyűl­nek össze a kongresszusra ezen a na pon. A kongresszus napirendjén több fontos akczió lesz megvitatva és meg­állapítva, a melyek a kultúra és huma­nizmus érdekeit fogják a jövendőben szolgálni. Az ország minden részéből Nagyváradra érkező testvérek szívélyes fogadására nagy buzgalommal készül­nek a nagyváradi Szent László páholy tagjai. * A próbahölgy utazása. Vájjon mi a csoda az a próbahölgy, ezt még nem tudtuk. Most már tudjuk. Tessék csak ezt a levelet elolvnsni: 238. szára. Szatmár, vasárnap Tisztelt Nagysád! Próbahölgyünk legközelebb oda­utazik, több hölgy megrendelt fűző­jét kipróbálni. Ha Nagyságodnak bármily kí­vánsága van a fűzőt illetőleg, kér­jük becses rendelését levélileg, hogy próbahölgyünk odajötténél becses rendelését is próbára vihesse. E czélra szívesen szolgálunk árjegy­zékkel, a legújabb fűzők ábráival, mértékvételi utasítással, valamint bármely felvilágosítással. Felhívjuk Nagyságod figyelmét arra, hogy próbahőlgyünk csakis azon hölgyeket látogatja, kik ezen kívánságukat nekünk előbb levélileg nyilvánítják. Mielőbbi becses értesítését vár­va, ajánljuk magunk kiváló tisztelettel Mme Johanna Lebovítsch et Comp. Budapest, Váczi-utcza 36. Tehát a próbahölgy nem más, mint a megrendelésekről szóló törvény furfangos kijátszása. A törvény ugyan­is nem sújtja büntetéssel azt az uta­zót, aki magánfél írásbeli meghívására veszi fel a rendelést. Kell tehát, hogy a próbahölgynek meghívó levele legyen a rendelések gyűjtéséhez. Előbb tehát Mme Johanna sattöbbinek megbivó le­velet kell gyűjteni és azt ilyen módon szerzik meg a kedves próbahölgyeknek. A törvényt igy próbálják kijátszani a Mme Johanna Lebovitschok. * Életre keltett halott. Az orvosi működés terén egy szinte páratlan eset tartja izgalomban London lakóit. Dr. Starling londoni orvos, egy majdnem halott embert szivmasszázs segítségé­vel életre hozott. Már előbb is végez­tek kísérleteket, de mindezideig kevés eredményre jutottak. Egy hatvanöt éves emberen végezte a műtétet oly­képpen, hogy a beteg alsó testén ke­resztül megfogta kezével a szivet, óva­tosan megnyomta s csakmar észrevette, hogy a szív működni kezd, egyszer­smind a légzőszervek és ütőerek mű­ködése ismét előállt. A páciensnek a kimerültségen kívül semmi kaja sincs, így hát a halál sok millió éves tekin­télye lassan lejárja magát. * Ellopot méhkas. Vicsotka Bor­bála méhteleki lakosnő hetek óta méz­re éhezett. Más ember, ha kivan vala­mit megszokta venni és ha nincs pénze, hát nélkülözi a mézet. Vicsotka Bor­bála azonban nem igy tett, hanem hogy vágyait kielégíthesse elhatározta, hogy lopni fog mézet. Rövid gondol­kozás után kisütötte, hogy Péter Dá­niel méhteleki lakosnál igen sok a zümmögő méhecske. A hol pedig sok a méh, ott méznek is kell lenni. Nem habozott sokáig. Tegnap este átment Péter Dániel portájára és egy egész méhkast lopott el. A lopást azonban észrevették és Borbálát elfogták. * Mária balesete. Suba Mária cselédleány minden délben meg szo­kott jelenni a Deák téri kerekes kut- nál, hogy vizet merjen. Nagyon termé­szetes, hogy abban az időtájban több társnője is hasonló czélból szokott a kúthoz jönni. Ilyenkor aztán megindul a terefere a hadseregről, a konyhai titkokról, szerelemről. Suba Mária teg­nap délben megforgatta a kút kerekét, közben pedig elmerült a beszélgetésbe A pletyka hevében nem vette észre, hogy nagyon közel áll a kerékhez, a mely őrült forgásnak indult. A kerék forgatyuja egyszerre úgy az orrába ütődött a szerencsétlen leánynak, hogy arczát nyomban elborította a vér. A mentők kötözték be sebeit. * A csirketolvaj. Papp Mihály széles körben ismert csavargó Szatrná- ron, a ki a rendőrségnek is állandó alakja. Hetenkint háromszor-négyszer csípik rajta az ipsét, a mint a külvá­ros házaiból egyet-mást el akar emel­ni. Papp Miska különösen a csirkék és egyéb házi szárnyasok iránt viseltetik nagy előszeretettel. Tegnap a Diána- utcza 2 számú házban tűnt fel szikár alakja. Ismerte a ház tervrajzát s jól tudta merre van a csirke ól. A házbe­liek akkor csípték nyakon, midőn há­rom pár tyúkot akart elemelni. Papp Mihályt ezután egy rendőr vette párt­fogásába s most a dutyiban várja be ügyének folytatását. * Az ipartörvény revíziója. Az 1884. évi 17. törvényczikk 140. sza­kasza szerint az ipartestületek az ipa­rosok és segédek közti viszony, nem különbea a tanonczok ügyeinek rende­zése végett általánosan kötelező sza­bályok létrehozatala czéljából a tör­vényhatóságokhoz javaslatokat terjeszt­hetnek elő, mely azokat a törvényha­tósági szabályrendeletekbe foglalva, állapíthatja meg. Minthogy az ipar­törvény revíziója folyamatban van, a kereskedelmi miniszter körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz, hogy az ilyen szabályrendeletekből egy-egy példányt a revíziónál leendő fölhasz­nálás végett küldjenek meg neki. * Az észszerű száj- és fogápo­lás tökéletes megoldást nyert azon szerekben, melyeket Stomatin gyűjtő néven, egy elsőrendű honi iparvállalat, a Stomatin gyár állít elő. Kiváló szak­orvosok nyilatkozata szerint a Stoma­tin száj- és fogápolószerek a legjobbab’ mit eddig e téren produkáltak és úgy hatásuknál, mint tetszős külalakjuknál fogva alkalmasak arra, hogy a két millió koronát felülhaladó behozatalt képező, külföldi száj- és fogápoló szereket kiszorítsák. A Stomatin száj- és fogápoló szerek öt alakban állíttat­nak elő: fogpor, fogpaszta, fogkrém, szájvíz és szájíz (cachou) alakjában, hogy mindenki meglelje benne meg­szokta alakjában száj- és fogápoló sze­rét. Az első három fogtisztitásra, az utóbbi kettő szájdezinficziálásra szol­gál A fogtisztitóktól a fogak rövid idei használat után fehérek és tiszták lesz­nek és állandóan tisztán tartatnak a nélkül, hogy a fogak zománczára ká­ros hatással volnának; a szájdezinfi- cziálók (a szájvíz és a szájíz) a száj dezinficziálására és szagtalanítására szolgálnak. A Stomatin száj- és fog­ápoló szereknek kiválóan kellemes illata és pompás zamatja nélkülözhe- tetlené teszi e szereket mindenkire nézve, aki csak egyszer megizlelte és ezáltal napról-napra szaporítják a ra- tionális száj- és fogápolás híveit. Sto­matin kapható Bartók László ur dro­gériájában és Vajda Mihály urnái, to­vábbá minden gyógyszertárban és illatszerkereskedésben. E G Y LET. — A torna és vivóegylet meg­nyílik. A szatmári lorna és vivő egye­sület, mely évenkint az őszi és téli sport egyesületek között a legnagyobb tevékenységet fejti ki, november hó 1-én kezdi meg működését a szatmári ev. ref. fögymnasium tornatermében. Az egyesület ez idén is uj tagokat vesz fel kötelékébe. Azok, kik a torna és vívó egyesületbe be akarnak lépni, jelentkezhetnek Ferencz Ágoston vá­rosi tanácsjegyzőnél. — A szatmári jótékony nő­egylet felhívása. A szatmári jótékony nőegylst egész éven át a legáldásosabb működést fejti, azonban ilyenkor, mi­dőn az idő már hűvösre fordul, szó kott a közelgő télre való tekintettel teljes akczióba lépni. A jótékony nő­egyesület elnöksége erre való tekintet­tel most a következő kérelemmel for­dul a közönséghez : Városunk nemes- szivii közönsége mindezideig hathatós pártfogásban részesítette a jótékony nőegyesületets képessé tette arra, hogy a szegények és árvák gondozására évenként mintegy négyezer koronát fordíthasson. Csekély az összeg a foly­ton növekvő szegénységgel szemben, de ezzel is sok sebeket bekötöztünk, sok könyet letöröltünk. — Vannak számosán városunkban munkaképtelen, elaggott,' tehetetlen özvegy nők, a kik az emberbaráti könyörületből élnek, vannak, a kik valaha jobb napokat láttak, talán jólétben éltek s most nyo­morognak, de a kik inkább szenved­nek félrehuzódva szemérmesen, mint hivalkodjanak szerencsétlen sorsukkal s mutogassák a sors ütötte sebeket. Ezeket csak mi látjuk, mi keressük föl. Egyesületünk arra hivatott tagjai men­nek el az ilyenekhez, hogy vigasztalják, fölemeljék őket, némi segedelmet nyújt­sanak nekik szükségükben. — Árvahá­zunkban állandóan tiz leányárvát gon­dozunk, látunk el minden szükségletek­kel. Többet gondozni nem tudunk, hiányzik az anyagi erőnk. Ez évben, hogy kiadásainkat fedezhessük, félretett tőkénkhez kellett nyúlnunk. De nem utasíthatjuk el szegényeinket, árváinkat, kiknek mi vagyunk gyámolitójuk. Mos­tan azért, midőn választmányi tagjaink kiindulnak, hogy utczánként adomá­nyokat gyűjtsenek egyletünk részére, tisztelettel és bizalommol fordulunk városunk áldozatkész közönségéhez, kérve kérjük a nemes szivü jóltevőket, jöjjenek segítségünkre a szent és ne­mes munkában, melyet végezünk. Hoz­za meg kiki a maga áldozatát a szegé­nyek és árvák oltárára! Isten áldása legyen a jószivii adakozókon! Szatmár, 1903. okt. 12. Az elnökség. szerkesztői üzenetek! Dr. H. J. (Fehérgyarmat). A hirt a kívánt értelemben nem rektifikálhat- juk. Egyébiránt pedig az, hogy minő betegségben szenvedett a két megszö- köt leány, mit sem változtat a tényállá­son. Oly jelentéktelen az egész eset, hogy igazán kár volna, holmi módosítá­sokkal vissza térni reá. Egy előfizető. (Fehérgyarmat]. Névtelenül beküldött tudósításokra nem reflektálhatunk. Nagyon sokszor meg- eshetik, hogy a szerkesztőséget ilyen módon felültetik. B. S. (Nagykároly). Tessék meg­nézni lapunknak azon számát, a mely­ben a megyegyülés lefolyásáról szá­moltunk be. Abban megtalálja. S. Gy. (Budapest.) Szives ajánla­tára ezidőtájt nem reflektálhatunk. A többire nézve, levél megy. S. B. (Nagyvárad). A lapot meg­indítottam. Legközelebb levél megy. Üdv! P. K. (Porcsalma.) Jelentse be az esetet a járási főszolgabírói hivatalnál; mi nem tehetünk benne semmit. Telje­sen magánügy, a mi nem újságba való. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, október 17. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. szeptemberre . . . 7.58—7.59 Rozs 1903. szeptemberre . . . 7.71—7.72 Zab 1903. szeptemberre . . , . 6.24—6.25 Tengeri 1903, szeptemberre . . . 6.46—647 Repcze 1903. szeptemberre . . . 5.39—5.40 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 646.— Mag yar hitelrészvény........................ 725.75 Les zámitolóbank részvény .... 452.50 Rima-Murányi vasmű részvény . . . 466.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 655.— Közúti vasút....................................... 606.50 Városi villamosvasút részvény . . . 316.50 Szatmárnémeti szab. kir város hetivásár kimutatása. 1903. évi okt. hó 14. napján. Termény ärak:______ So r­szám Termény neme kor. fl kor. fl 1 Tiszta búza 15 — 15 40 2 Kétszeres 18 — 13 40 3 Rozs 9 80 10 20 4 Árpa 09 60 10 5 Zab 08 60 08 80 6 Tengeri 13 00 13 40 7 Kása 17 00 17 20 8 Paszuly fehér 14 00 14 20 9 Szilva 36 40 — 10 Krumpli 2 40 3 20 11 Szalonna 148 — iöo — Kiadó laptulajdonos: A .Szatmári Hirlap-kiotíd r-. t,

Next

/
Thumbnails
Contents