Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-10 / 231. szám

SZATMÁRI HÍR LA P

2 Szatmár, szombat

1903. október 10. 281 szám

rült a sor Ferenczy Imre indítványára. Az indítvány szerint utasitandók az adópénztárak, hogy az állami adót azoktól sem szabad elfogadniok, a kik önként űzetnek.

Ez indítvány tárgyalása közben Nagy László alispán azt a kijelentést, hogy ha a közgyűlés el is fogadja ezt az indítványt, a hozandó határozatot nem fogja végrehajtani.

Az alispán nyilatkozata általános megütközést keltett és rettentő kavarodást idézett elő. Az közgyűlés azonban megmutatta, hogy el tud bánni egy olyan tisztviselővel, a ki az ő akarata és bizalma alapján ül az alispáni székben és a pökhendi nyilatkozatra csattanó választ adott.

Mert hát a Ferenczy Imre indítványát a közgyűlés elfogadta s nehogy az alispáni lázadó anarchia azt a határozatát irolt malaszttá degradálja, Mártha József pótinditványt terjesztett be, hogy küldessék ki egy háromtagú bizottság, mely a rendelet azonnali végrehajtására a szükséges intézkedéséket megtegye. A közgyűlés ezt a pótinditványt is megszavazta és már ma utasították az összes adópénztárakat és valamennyi községi elöljáróságot, hogy állami adót az önként jelentkezőktől sem szabad elfogadniok.

A nagy harczban rohamosan telt az idő. Este 8 óra lelt, a mikor a politikai tartalmú ügyek elintézést nyertek. Az elnöklő főispán az idő előrehaladottsága miatt a közgyűlést este 8 órakor felfüggeszetette és annak folytatását ma, péntek d. e. 10 órára halasz tóttá.

Az Ecsedi-láp égése.

Öt ember tűzhalála.

Szatmár, okt. 9.

(Saját tudósitónktól.) A „Szatmári Hírlap“ tegnapi számában részletesen hirt adtunk arról a borzalmas tüzkatasztrófáről, a mely az Ecsedi lápon pusziit napok óta. A vészes elein pusztításáról tudósítónk ma a következő újabb részleteket közli lápunkká: :

A nagy kiterjedésű Ecsedi láp lángokban áll. Az ismeretlen okból eredt tűz az utóbbi hetek tartós szárazsága miatt kétségbeejtő gyorsasággal borította el a vészes elem az óriási területet Ecsed, Mérk, Válfaj, Csa- nálos Fény, Fábiánháza stb. községekre óriási füstlepel nehezedik, mely fojtó, bűzös szaga miatt nehézzé teszi a lélegzetet.

A községbeli lakosok megdöbbenve rohannak a vészes elem színhelyére, Börvely határába, de tehetetlenül állanak a romboló elemmel szemben és tétlenül nézik, hogy a gyilkos tűz mint terjed tovább és tovább. Már eddig is több mint ezer holdat kerített hatalmába a pusztító tűz s a tegnapi rettentő szélvihar valósággal szárnyra kapta és gondolat- szerű gyorsasággal terjesztette a borzalmas tüzet. A hatóság teljességgel tehetetlen a hatalmas arányú tüzvész- szel szemben és most azon fáradoznak, hogy a zsombékok széles átmetszésével akadályozzák a tűzvész terjedését.

Az egyes községek lakossága rét tentő izgalomban van, a rémes veszedelemmel szemben egyebet nem tehet, mint perczről-perezre szivszorongva lesi, hogy a tűzeső elborit-e újabb területet vagy nem. És növeli a rémületet, hogy állítólag már is őt ember élet esett áldozatul a tüzviharnak és pedig három börvelyi és két mérki gazda.

Villámgyorsan terjedt el ma a borzalmas hir, hogy három börvelyi ember kirrient az ecsedi láp felett elterülő kukoriczásba, hogy a takarmányul szolgáló tengeri szárat hazavigyék Mire kocsijukat megrakták, a tűz hirtelen körül fogta őket és a midőn a borzalmas veszély elől menekülni akartak, a zsombék leszakadt alattuk és lovastul együtt odavesztek, elnyelte őket a föld. Ugyanezt beszélik két mérki emberről, a kik állítólag szintén a zsombék leszakadása miatt pusztultak el. Ezek az izgató hírek azonban a hatóság részéről eddigelé megerősítést nem nyertek és igy nincs kizárva, hogy e rémes esetek csupán a felizgatott nép fantáziájának következményei.

A legközelebbi napok azonban már világosságot fognak deríteni a tűz keletkezésének okára és a tűz katasztrófának minden egyes részletére.

Mig a hivatalos vizsgálat eredménye előttünk nem fekszik, óvakodunk a kritika gyakorlásától. De ha látni fogjuk, hogy bűnös könnyelműség volt az előidézője a rettenetes tűzvésznek és emberáldozatoknak, úgy irgalmatlanul rámutatunk az okok kapcsán azokra, a kik parczelláztak és vétkes haszonlesésből használatra bocsájtottak oly földet (*?), melynek alapja valóságos ingovány.

Nagy László alispán tegnap táviratilag jelentető be a földmivelés' miniszternek az Ecsedi láp tüzkatasz- trófáját és a mentési munkák vezetésére szakértőt kért a földmivelésügyi minisztériumtól.

Darányi Ignácz — mint tudósítónk jelenti — azonnal intézkedett, hogy Némethy János műszaki tanácsos és Sporzon Pál gazdasági tanintézeti tanár a helyszínére menjenek. A két miniszteri kiküldött tegnap már meg is érkezett Nagykárolyba, a honnan azonnal a veszedelem helyére mentek.

Mit tárgyal a város?

A közgyűlés tárgysorozata.

Szatmár, október 9.

(Saját tudósítónktól.) Ritkán tapasztalt érdeklődés nyilvánul már napok óta Szatmár város október havi rendes közgyűlése iránt, a mely e hó 1‘2-ón hétfőn délután három órakor lesz megtartva a városháza nagytermében. Az érdeklődés persze a választások iránt nyilvánul, mert két aljegyzői és egy tanácsi állás vár betöltésre a hétfői közgziilésen.

Az aljegyzői állásokra négyen adták be pályázatukat, mig az egy tanácsosi állásra ugyanennyien pályáznak. A gazdasági tanácsosi állásra — mint ma értesülünk — a legújabb pályázó : Árokháthy Vilmos községi biró.

A választásokon kívül alig van az e havi közgyűlésnek olyan tárgya, a mely különösebb érdeklődést keltene a városatyák körében.

A tárgysorozat egész terjedelmében a következő.

A hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása.

Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról.

Választások:

Az I. és Il-od aljegyzői állás választás utján való betöltése.

A gazdasági tanácsosi állás választás utján való betöltése.

Tanácsi előterjesztések:

Az iparos tanoncziskola részére államsegély kieszközlése tárgyában.

A kereskedő tanoncziskola részére államsegély eszközlésére vonatkozólag.

Az augusztushavi adó elő- és leírások tárgyában.

Az ipartanács jegyzőjének megválasztása ügyében.

A kántorok és segédlelkészek segélyezése tárgyában hozott 79—903. kgy. sz. határozat jogerőre emelkedésre vonatkozólag.

A vasúti internátusra vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában.

Neuschloss ezég kérelme tárgyában.

Az 1904. éri költségvetésre vonatkozólag.

A kös- és gyámpénztár évnegye- gyedes megvizsgálásáról.

Gazdasági szakbizottsági javaslatok.

Kiss Ernő honvédtábornok szobrának költségeihez való hozzájárulása tárgyában.

A Rákóczi emlék költségeinek ki- egészitésére vonatkozólag.

Nyugdíj választmányi határozat :

Krüzselyi Barna nyugdíj járulékának kiutalása tárgyában.

Magán kérelem:

Dr. Vajay Károly tiszti főügyész kérelme 4 heti szabadság engedélyezése iránt.

A dobrai gyújtogató.

Aki tűzfalaira ítélte az egész falut.

Szatmár, okt. 9.

(Saját tudósítónktól.) A „Szatmári Hírlap“ csütörtöki számában megemlékeztünk arról a nagy tűzről, a mely a napokban pusztított Dobra községben és a melynek tiz lakóház az ösz- szes melléképületeikkel és egy emberélet esett áldozatul. Megírtuk azt is, hogy a nyomozó esendőrség elfogott egy Papp Miklós nevű gulyást, a ki ellen alapos gyanú merült fel, hogy a tűz az ő gyújtogatása folytán, keletkezett.

Az elfogott ember hosszas vallatás után beismerte a gyujogatást s igy a dobrai gyújtogató Papp Miklós személyében már az erdődi járásbíróság börtönében várja további sorsát.

A dobrai nagy tűzről és a gyújtogató elfogatásáról erdődi levelezőnk a következő újabb részleteket közli velünk :

E hó 3-án délután egynegyed 4 órakor Szabó Károly dobrai lakos csűrje a mezőre nyúló végén tüzet fogott. A tűz a községen keresztül vonuló nagy szélviharban villámsebesen átcsapott a többi gazdasági épületekre, melyeket egy pillanat alatt földig hamvasztott. Oltásról a nagy szél miatt szó sem lehetett s igy csakhamar 10 lakóház és ezeknek összes melléképületei lángban állottak. Tíz családnak összes terménye és gazdasági fel szerelése pusztult el. Szabó Károly- nak három hízott sertését sem sikerült kimenteni. Az összes kár a esendőrség által a községi elöljáróság közbenjötté vei történt becslés szerint 33S79 koro nát tesz ki, az épületek csak részben voltak biztosítva. Legsajnosabb azonban, hogy a tűzvész emberéletet is követelt áldozatul. Hatvani Károly 25 éves parasztgazda, ki csak ezelőtt 2 hónappal nősült meg, házát akarván megmenteni, a tetőzetre mászott fel, hogy arra vizes ponyvákat terítsen, de mire felért, a tetőzet. már meggyuladt és egy pillanat alatt az egész tető lángban állott. Mikor Hatvani, hogy életét megmentse, a házról leugrott egy égő gerenda a nyakára esett. Az égő gerenda a szerencsétlen embert a földre nyomta a honnan már többé nem birt felkapaszkodni. A rettentő hőségben pedig senki sem tudott még csak feléje sem közeledni, hogy veszedelmes helyzetéből kimentsék.

A kraszna-bélteki csendőrőrs jelentésére Domahidy András erdődi járásparancsnok nyomban kiszállott a helyszínére és Kilinczán János csendőr őrsvezető, Mudri Mihály és Dörnbach Pál csendőrök közreműködésével megkezdte a nyomozást. A nyomozásnak napokig semmi eredménye nem volt s az alatt mig a esendőrség a járásparancsnokkal együtt a községben tartózkodott, e hó 6-án éjfél után 1 órakor Verincze Mari czigány asszony kunyhója gyuladt ki. Az oltásra elősietö esendőrség itt vette észre, hogy a kunyhó ajtaja spárgával van kívülről lekötve, hogy a benne lakók ki ne jöhessenek, a mely körülményből a

gyújtogatást meg lehetett állapítani. Gyanú azonban senki ellen sem merült fel, de Domahidy járásparancsnok szakadatlan megfigyelései végre mégis eredményre vezettek. Egy pár elejtett szóból megtudta, hogy Papp Miklós községi csordás többször fenyegetőzött, hogy az egész községet fel fogja perzselni. Domahidy járásparancsnok kiment Papphoz a mezőre, de ott csak 13 éves leányát találta, kivel ügyese» beszédbe ereszkedett s vele hosszabb ideig elbeszélgetett. Egyszerre csak ezen szavakkal fordult a leányhoz :

— No most már ne tagadj semmit, mert úgyis tudom a dolgot, mondd meg ki gyújtotta fel * Szabó Károly csürjét és a Verince Mari kunyhóját ?

Erre a nem várt. kérdésre a leány zavarba jött, ötölt hatolt, mig Domahidy további ügyes kérdései által még jobban zavarba hozatva végre, megvallotta, hogy e hó 3-án őt atyja azzal hagyta a csordánál, hogy bemegy a faluba és azt felperzseli. Vitt magával gyújtót és taplót. A leány kevés idő múlva látta, hogy a faluban tűz van s atyja jött is nemsokára vissza, azt mondván neki:-- Most már mégis sikerült a dolgom.

Papp Miklósnak ezen kijelentése abban leli magyarázatát, hogy a Szabó Károly csűrje már harmadizbe* gyuladt ki,, de kétszer sikerült megmenteni, mig most menthetetlen volt.

Domahidy járá-^parancsnok a leánynak ezen vallomása után csakhamar kézrekeritette Pap Miklós csordást és vallatni kezdte, de az állhatatosan tagadott. Domahidy járásparancsnok mindazonáltal letartóztatta és a krasz- nabélteki őrsre kísértette- Itt újból val- latóra fogván, rövid gondolkozás után beismerte, hogy ugv Szabó Károly csürjét, mint a Verincze Mária kunyhóját ő gyújtotta fel bosszúból, mert a községi lakosság vele, mint községi csordással rosszul bánt és azzal akart magának elégtételt szerezni, hogy az egész községet felégeti. Azért gyújtotta fel épen a Szabó Károly csürjét és Verincse Mari kunyhóját, mert ezek a falu végén vannak és a szél a falu felé fújt igy tehát reménye lehetett, hogy az egész község le fog égni. Bevallotta azt is, hogy mind a háromszor ö gyújtotta fel a Szabó Károly csürjét.

Domahidy járásparancsnok a vallomásról jegyzőkönyvet vett fel és azzal a letartóztatott Papp Miklóst átadta az erdődi kir. járásbíróságnak.

Köszönettel tartozik a lakosság Domahidy András járásparancsoknak, hogy ügyes, mindenre kiterjedő figyelemmel folytatott nyomozásával sikerült a bűntény elkövetőjét kézre keríteni, mert ha nem sikerül a tettes kinyomozása. Isten tudja más alkalommal hányán maradtak volna hajlék nélkül és mindenükből kifosztatva.

ÚJDONSÁGOK Szatmármegye helytartója.

Az alispán ur pasáskodik.

Nagy László alispán ur dühös, rettenetesen dühös. És tajtékzó dühének nem tud határt szabni. Kebléből kitör a keserűség, s vad indulattal kiált oda a rebellis vármegyének :-— Csináljatok, a mit akartok, de azé;t mégis csak az fog történni a mit én akarok!

Nini! hisz ez plagium! A chlopyi hadparancsban a legfőbb hadúr ugyanezt mondta a magyar nemzetnek. Az alispán ur tehát lopott. Igaz, hogy fenségesen magas és faggasztóan hideg forrásból. Mert hát ott nincs is élet abban a szé- ditő magasságban, hanem van egy sziklává jegeczedett akarat, melyről még a leforróbb napsugár is hatástalanul siklik le. Az alispán ur a gondolat létráján hamarosan félsz ö-