Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-04 / 226. szám

226. szám. Szatmár, vasárnap lálkozástól krónikus bélhurutot kapott és angol kóros lett. Az egyik helyen csak egy hónapig tartották, mert nyű­gös volt, a másik helyen szintén föl­mondták neki. Majd leírván a cselekedet elköve­tésének módját, áttért a vádbeszéd czá- folatára. A kir. ügyész ur azt vitatja, hogy a vádlott öntudatos állapotban volt, szabad elhatározási képességének bir­tokában. Ezt onnan következteti, mert a vádlott cselekedetében bizonyos czéltu- datosság mutatkozik, úgy a cselekmény elkövetése előtt, mint azután. Teljes . öntudatlanság t. Esküdt Uraim talán nem is létezik; büntető­jogi szempontból ez a eselekmény be- számithatatlanságához nem is szüksé­ges. Aki alszik, még annak is van bi­zonyos öntudata. Ha légy száll reá, elkergeti, ha szalmaszállal zavarják, el­tolja azt. Az alvajáró is nemcsak ki­száll az ágyból, hanem gyertyát gyújt és útjában elkerüli az előtte álló tár­gyakat, Az elmebeteg ember is értel­mesen beszél sok mindenféléről. Nem igaz a régi tan, hogy az elmebetegnek világos perczei volnának. Ezt az újabb tudomány megczáfolta. Akinek tüdő- gyuladása van : beteg, habár nincs is szakadatlanul láza és az elmebeteg beszámíthatatlan, ha nem is őrjöng mindig. Ne vezessen hát az félre senkit, hogy külső látszatra bizonyos értelmes • ség mutatkozik a vádlott cselekedeté­ben. Ezek csak bizonyos reflex-mozgá­sai az értelemnek. A törvény maga megjelöli a kellő határokat, mikor azt mondja, hogy az öntudatlanságnak, vagy az elme megzavarodottságnak olyan fokúnak kell lenni, a mely mel­lett a tettes akaratának szabad el­határozási képességével nem bir. Mi ez a szabad elhatározás ? Ké­pesség a szabad választásra. Olyan ál­lapotban kell tehát lenni a tettesnek, hogy meg tudja egymástól külömböz tetni a megengedett és tilos dolgokat és beláthassa tettének következményeit. De ha a lélek tükrére homály borul, ha az elkeseredes elönti az értelmet, úgy hogy likacsait nem járhatja át többé a szabad gondolkozás levegője : akkor ne beszéljünk belátásról. De szabad választásról se beszél­jünk. Állítsa ide a kir. ügyész ur azt a mathematikust, aki kiszámítja, hogy havi 12 koronából hogyan lehet fizetni gyermektartásban 12 koronát és egy klgr. szappant és hogy lehet abból a pénzből vásárolni czipőt, ruhát és azt a szegényes holmit, a mire a szegény cselédnek is szüksége van. Miben állott tehát a vádlottnak szabad választása? Abban, hogy nyo­morultul, betegségben hagyja elpusz­tulni a gyermekét, mint a férget, vagy megszabadítsa azt a lassú halálnak gyötrelmeitől. . . Hol volt ezekben a lelki vívódá­sokban a férj és az apa? Az örömből, a szeretetből kivette a felerészét, ám a gyermektartás gondját egészen ajnő erőtlen kezeire bízta. Hol a bíróság amely a fülébe dörögte volna az apá­nak, hogy ő a bűnös ? És hol van a társadalom, amely gyámolitsa az erőt­len asszonyt, hol vannak a gyermek- menhelyek és lelenczházak, amelyek megmenthetnék a pusztuló kisdedet. Nincsenek, hanem e helyett vannak dicső intézményeink: ügyész, fogház­felügyelő, börtönőr, fegyház. És most azt kívánják, hogy a boldogtalant, aki nem bírja az élet keresztfáját és se­bekkel borítva összerogy, .verjük még véresebbre a büntetésnek korbácsával. Ez ellen a felfogás ellen kell önöknek tiltakozniok és ezt várom én az önök felmentő ítéletétől. (Verdikt és ítélet.) Elnök ezután ismét felolvasta a kérdéseket s az esküdtek tanácskozás­ra vonultak vissza. Mintegy félóra múl­va Uraj Géza az esküdtek főnöke hirdette ki a verdiktet, amely szerint az esküdtek a feltett kérdésekre nem­mel feteltek. A kir. törvényszék rövid idő múl­va meghozta a felmentő Ítéletet, s Stieder Istvánnét azonnal szabadlábra helyezték. MEGYEI KÖZÉLET (Megyei közgyűlés előtt.) Szat- márvármegyének rendesen az őszi köz­gyűlése szokott a legélénkebb, a leg- látogatottahb és a legzajosabb lenni. Ilyenkor sok-sok fontos ügy kerül a zöld asztalra s a törvényhatóságnak ugyancsak munkát ad a közgyűlésen a különböző ügyeket a közérdeknek megfelelően elintézni. Ebben a mun­kában sok féle nézeteltérés, zajos vita s a hatalom részéről nem egyszer meg nem engedett túlkapások merülnek fel a tanácskozás során. Ép ezért helyén való, hogy az ügyeket ellenőrző ellen­zék jól szervezve vonuljon fel a közgyűlés termébe, hogy ereje le­gyen megakadályozni minden olyan „hivatalos“ intézkedést, a mely a közérdeknek esetleg hátrányára, vagy éppen kárára volna. Nagyon is meg- szivlelésre méltó tehát Luby Gézának, a közügyek eme fáradhatatlan harczo- sának az alanti felhívása, a melyet a megyebizottsági tagokhoz intézett és a melyet e helyütt mi is közlünk: Tisztelt bizottsági tag ur ! A folyó hó 8-án megtartandó ren­des őszi megyei közgyűlésen pártunk­nak sok fontos ügye fog tárgyaltatni. A válságos politikai helyzet kénysze­rít bennünket indítvány alakjában vetni fel sok tárgyat, a mire különben ki­terjeszkednünk nem lehet, de a mit hallgatással nem mellőzhetünk most az egész ország ellenőrző figyelme alatt. A megyei közigazgatás keretén belül is sok a kifogásolni, számonkérni valónk, szóval szükségünk van minden szavazatra. Kérem azért, a gyűlésen jelenjen meg és pártunkat támogassa szavaza­tával és felszólalásával. Mai nap, mi­dőn még az országos szabadelvű párt is megtért a nemzeti ügynek, nem kö­vetelünk sokat, ha ez áldozat megho­zatalát kérjük. Megjelenését okvetlen elvárva, maradtam Budapest, 1903. október 1. hazafias üdvözlettel Luby Géza, a megyei függetlenségi párt elnöke. (432 tárgy.) Ne higyje senki, hogy e szám mögött valami tárgysors­játék rejtőzik. Korántsem. Sokkal ko­molyabb értelme van ennek a szám­nak, mintsem az első pillanatra gon­dolja az ember. Ez a szám azt je­lenti, hogy Szatmárvármegye e hó 8-án megtartandó őszi közgyűlésének napi rendjére ennyi tárgy van kitűzve. A közgyűlés, mint minden évben, igen népes és nagy vitákban bővelkedő lesz. S Z A T M ÚJDONSÁGOK * Az Ecsedi láp lecsapoló tár­sulat székhelye. Lapunk tegnapi szá­mában részletesen indokoltuk, hogy az „Ecsedi láp lecsapoló társulat' szék­helyének kérdésében városunkkal szem­ben minő sérelem követtetett el. Ez a felszínre vetett eszme annyira fontos, hogy kénytelenek vagyunk arra mind­addig visszatérni, mig azt nem lát­juk, hogy a város jogos érdekei­nek megvédése végett illetékes he­lyen a szükséges lépéseket megtet­ték. Indokoltuk tegnapi czikkünkben, hogy a székhely-kérdés kedvező eldön­tése minő előnyökkel járna városunkra nézve. Ezek feltétlenül megérdemlik, hogy az érdekeltségben levő város és szatmári birtokosság a megkívánt lépé­seket a legnagyobb erélylyel és kitar­tással mielőbb megtegyék. Hiszszük is, hogy e tekintetben nem kell sokáig várnunk, hanem alkalmunk lesz miha­marabb hirt adni arról, hogy a nagy- fontosságú ügyben az első lépés meg­tétetett. * Kik vándorolhatnak Amerikába? Ez Egyesült Államok kormánya évről- évre megküldi az Amerikába való ki­Á R I HÍRLAP vándorlás feltételeit szabályozó érvény­ben levő törvényt. A belügyminiszter most kapta meg ezt a törvényt, me­lyet a főszolgabírói hivatalokhoz jutta­tott tudomásul vétel végett. A törvény számtalan olyan rendelkezést tartalmaz, mely élénk világot vet az amerikai kor mányok helyes gondolkozásáról A tör­vénynek különösen az a rendelkezése érdemel komoly figyelmet, melyben felsorolja, hogy kiknek nem lehet ki­vándorolni. Ezek közzé sorozza a hü­lyéket, elmebetegeket és azokat a tehetetlen, dologképtelen egyéneket, a kik kőnyöradományokra vannak utalva. A kivándorlásból ki vannak zárva továbbá az anarchisták és azok a kik törvénybe ütköző, becstelen tettet követtek ol. Legérdekesebb és nagyon megszívlelendő azonban a tör­vénynek az a rendelkezése, melylyel az ügynökök által valamely amerikai vállalathoz szerződtetett európaia­kat szintén a bevándorolhatási jog­ból. Ezen a czimen ezen évben több mint négyezer magyar orra előtt zá­rultak be az Egyesült Államok kapui, a honnan vissza kellett térniök. A lelkiismeretlen ügynökök garázdálkodá­sainak legbiztosabban, azt hisszük, az­zal lehetne véget vetni, ha az ameri­kai törvény ezen rendelkezését a köz­nép előtt a hatóság általánosan is­mertté tenné. E helyen jegyezzük meg, hogy a törvény e tekintetben kivételt tesz az írókkal és különféle művészek­kel, a kiknek bármikor joguk van be­vándorolni, csak fizessék meg azt a két dollár fejadót, a mit minden be­vándorlónak az amerikai területre való lépés előtt okvetetlen meg kell fizetni. * A miniszter elismerése, Meg­emlékeztünk lapunkban arról, hogy közegészségügyi viszonyaink felülvizs­gálása czéljából Hajós dr egészségü­gyi tanácsos meglátogatta városunkat és a hatóság által tett intézkedéseket he­lyesléssel és megelégedéssel vette tu­domásul. A belügyminiszter Hajós dr jelentése alapján most leiratot intézett a városhoz, melyben a hatóságnak el­ismerését fejezte ki és egyben meg­hagyta, hogy amennyiben ujab ragá­lyos megbetegedések történnének, ar­ról rögtön tegyenek jelentést, hogy az esetleg szükségessé váló intézkedéseket haladéktalanul megtehesse. E leirat alapján Pap Géza polgármester elren­delte, hogy a már eddig tett intézkedé­sek a legpontosabban végrehajtassanak és Jéger Kálmán dr. t. főorvost meg­bízta, hogy a rendelkezések végrehaj­tását szigorúan ellenőrizze. E helyen jegyezzük meg, hogy ragályos megbe­tegedések városunkban ma már csak szórványosan fordulnak elő. * Megtelt. . . Szatmárhegy te­metőiről szól az ének. Az enyészet sze­le végig seper az emberpiaezon és pusztítása nyomán nap-nap után hul­lanak az emberek. És amikor a halan­dó emberből kiröppen az élet, a lélek porhüvelye szentté válik az élő ember előtt. Kegyelettel, mély meghatottság­gal és illő gyászpompával hántolják el a holttestet a sirkertben, melynek ka­puján ott díszeleg a vigasztaló felírás: Feltámadunk! És az elköltözött felé apró sirhalom domborul, mellé jön a másik, a harmadik, mig végre megtelik az egész sor s kezdődik az újsor. A múló idő aztán lassanként benépesíti az egész temetőt, uj jövevénynek nincs hely, mert a tulvilági birodalom kiha­sított szűk területe a szó valódi értel­mében megtelt! Megtelt, akár csak a villamos kocsi, több hely nincs és uj kocsiról kell gondoskodni. Szatmárhe- gyen most három ilyen végállomás telt meg: a nagy-lippai, kerekhegyi és a balháshegyi temetők. Ha uj sirt ástak, régi, besüppedt sirhalomra bukkantak, úgy hogy valósággal kegye­letsértés volna, ha a régi sírok fölé továbbra is újakat helyeznének. Belát­ták végre, hogy a temetőket be kell szüntetni és újakról kell gondoskodni. E tárgyban Tankóczi Gyula reneörfő- kapitány tegnap künn járt Szatmárhe- gyen és Halász Lajos dr és az egy­ház képeiselőinek közbejötté mellett a fenti három temetőt beszüntették. Egy­ben pedig az Előcseren és az Újhegy alja alatti fordulóban 2—3 holdnyi területen, melyet a város ki fog sajá­títani, az uj temetőket kijelölték. * A mi nem tiltott szerencsejá­ték. A heti piaczok és országos vásá­rok alkalmával a városi bódék között mindig a legelső a panoráma, komédia és hippodrom sátra, amelyben a vásár­ra bevonult jó falusi nép olcsó pénzen szórakozik a különféle hajmeresztő lát­ványosságban. De a legnagyobb a for­galom és a tolongás mindenkor ott van, ahol a jó pénzért nem csak szó­rakozik, de nyer is a magyar. Ilyen nyerészkedéssel egybekötött élvezetet nyújtanak a „lemezdobáló“ és a „ka­rika hajigáló“ neveket viselő sátrak, a melyekben azonban egy-egy szórakozó rengeteg pénz elvesztése után ju'ott néhány fillér értékű nyereményhez. A számos feljelentések folytán a belügy­miniszter rendeletileg tiltotta be ezeket a szórakozásokat, egyben úgy a „kari- kadobálástu, mint a „lemezdobálást“ a tiltott szerencsejátékok közé sorolta. Ez a „kis“ rendelet azonban nagyon érzékenyen sújtotta az evvel foglalko­zó tulajdonosokat, mert nem kaptak engedélyt a sátrak felállítására. A bel­ügyminiszter most oda módosította rendeletét, hogy a lemezdobás és ka­rika hajigálás nem szerencsejáték, mi­vel nem a véletlenségtől, hanem az egyéni ügyességtől teszi függővé a nyerészkedést. A miniszter e szerint utasította a hatóságokat, hogy az ilyen játékot űzőknek az engedélyt kiad­hatja. * A kiken bevasalják az adót. Ex-lexben senki sem köteles adót fi­zetni. Sőt a fizetni akarótól az állam­nak az adót elfogadni sem szabad. Legújabban a törvényhatóságok határo­zatai folytán, az egyes adóhivatalokban szünetel is az adószedés. Vannak azon­ban emberek, akik felett az államha­talom kérelhetlenül érrényesiti absolu- tizmusát és ezek az állami hivatalno­kok. Ezektől az emberektől az állam levonja az adót, ami nyilvánvaló tör­vénysértés, mert ehhez az államnak nincs joga. Mint értesülünk, az állam­nak ezt a jogtalan, sértő eljárását a hivatalnokok nem is hajlandók tovább tűrni, hanem mozgalmat indítanak a törvénytelen eljárás ellen. A mozga­lomban részt vesznek a szatmári álla­mi tisztviselők is. Elvégre a finánez hadd tudja meg egyszer, hogy most bizony -- szögre akaszthatja a tudó-' mányát. Nyilttér. Értesítem a t. közönséget, hogy ügyvédi irodámat Szatmáron, Kazinczy-utcza 4. sz. alatt (Beer Mór ur házában) meg­nyitottam. Dr. Havas Miklós, ügyvéd. Szives tudomásul. Van szerencsénk a nagyérdemű vevő kö­zönséggel tudatni, hogy megérkeztek az őszi és téli idényre dús választékban a legújabb és legjobb minőségű angol és franczia Ruha és costum-kelmék, blúz és pon­gyola flanelek, franczia mosó bársonyok, blúz és ruha selymek, színtartó barche- tek és flanelek, valódi „Schroll“ chiffo- nok, damasztok, vásznak, fehérnemüek, teljes menyasszonyi kelengyék, remek MatósiThalcsont fűzők, kitűnő minőségű glacé keztiik, kötött és Flor harisnyák, ágy éiTalsztal"terítő készletek, gyapjú és plüsch~fákaró'k~~Jäger alsó ruhák, pap- lanok, mindennemű ruhadiszitések stb. Kiváló tisztelettel Sternberg Testvérek. 1903. októker 4 3-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents