Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-03 / 225. szám
2 Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. október 3. 225 szám ipulzust a tanácsnak az eszme felvetésére és a további lépések megtételére. Az alapszabály nem szentirás. A közgyűlés állapította meg, a közgyűlésnek jogában is áll azt megváltoztatni. Az érdekeltségben levő szatmári birtokosok bizonyára lelkesedéssel fognak a város mellé sorakozni, hogy a megindítandó akcziót siker koronázza. A város pedig minden bizonnyal szívesen ragadja meg az alkalmat, hogy a lecsapoló társulat székhely kérdését ha teheti, a közönség javára döntse el. A krassói gyilkosság. Esküdtszéki tárgyalás. Szatmár, október 2. (Saját tudósítónktól.) Ez év július hó 23. napján Krassó község lakosságát véres esemény hozta forrongásba. A falu fiatalsága arató ünnepet ült, a melyet ősi szokás szerint a szabadban tartottak meg. Vidám muzsikaszó mellett tánczoltak a párok a késő reggeli órákig, mialatt az öregek itták a hegylevét a végtelenségig. A vig mulatság zajába egyszerre éles sikoltás vegyült s a mire a megrémült vigadók a zaj irányába siettek, a földön egy deli legény feküdt vérébe fagyva. Az eset megzavarta a mulatság további folyását s mindenki kutatta, kereste a gyilkosság okát. Az áldozat Bírta János volt, a gyilkos pedig Kaj- tár Imre. A két legény mindig jó barátságban élt egymással. Egy meggondolatlan perczben, a pálinka bóditó hatása alatt felhevült a vére, botot ragadott sa másik pillanatban a jó czim- bora nem volt az élők sorában. Kajtár Imre ezért a véres tettéért került a vádlottak padjára. Az esküdtek tegnap kimondták bűnösségét, melyért 2 évi fegyházat fog szenvedni. A tárgyalás lefolyásáról tudósításunk a következő : A tárgyaláson Papolczy Gyula dr. Elnökölt. Szavazó bírák Szabó József és Hunyor Ödön voltak. A vádat Némethy Jófcsef dr. alügyesz képviselte. Kajtár Imrét Daróczy Endre ügyvéd védte. Az esküdtszék megalakítása inán elnök kihallgatta vádlottat. Kajtár Imre beismeri bűnösségét, de előre bocsátja, hogy nem akarta megölni legjobb barátját. Részletesen elmondta, hogy julius hó 23-án este arató ünnepet tartottak. A_ legények a korcsmában idogáltak. Ö egy asztalnál ült az elhalt Bírta Jánossal és testvérével Antallal. Ivásközben sok mindenről esett szó. Birta több kijelentése nem mindenben nyerte meg vádlott tetszését s ezért többször hallgatásra intette. Birta azonban csak tovább beszélt. Valami fölött, a beszéd tárgyára mát nem emlékszik, összeveszlek. A szóharczból verekedés lett s akkor egy karót ragadott, a melylyel fejbe vágta Birtát. Véres tettében az áldozat testvére, Antal meg akarta gátolni, de ő erre is oly súlyos csapást mért, hogy három hétig nyomta az ágyat. A tett elkövetése után maga jelentkezett a csendőröknél, a kik elfogták és beszállították az ügyészséghez. Az ügyben huszonkét tanút Idézett be a törvényszék. A tanuk között egy-kettő tett csak lényeges vallomást, a többi nem volt közvetlen szemlélője a véres esetnek. Izrael Jakab koresmáros, a kinél a gyilkoaság történt, azt állítja, hogy vádlott nagyon részeg volt a teR elkövetésekor. A tanúkihallgatások után az orvosszakértőkre kérült a sor. Vajay Imre és Oőbel Alajos dr. törvényszéki orvosok az áldozat sérüléseit feltétlen halálosnak tartották. A vádlottat megvizsgálva, kijelentik, hogy teljesen ép elméjű, semmiféle olyan körülményeket, a melyekből a tett elkövetésénél a vád- lottt elmebeli fogyatkozására következtetnének, nem észleltek. Papolczy Gyula elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Némethy József alügyész az esküdteknek feladandó kérdéseket olvasta fel, melyek szerint bünös-e Kajtár Imre abban, hogy tettét szándékosan, de ölési szándék nélkül követte el. Ezután Némethy József kir. alügyész terjesztette elő vádinditványát. Bebizonyitottnak látja a vádat és kérte az esküdteket, hogy mondják ki bűnösnek vádlottat. Daróczy Endre védő hatásos védő beszéddel igyekezett meggyőzni az esküdteket, hogy védencze beszámíthatatlan állapotban követte el tettét felmentését kérte. Az esküdtek ezután tanácskozásra vonultak vissza. Mintegy félóra múlva Asztalos Sándor, az esküdtek főnöke kihirdette a verdiktet, a mely szerint Kajtár Imre bűnös a reá rótt bűncselekmény elkövetésében. Az esküdtek verdiktje alapján a törvényszék 2 esztendei fegyházra ítélte Kajtár Imrét, ki az ítéletben megnyugodott. SZÍNHÁZ — (llj díszletek.) Az ez évi színi saison, legalább külső hatás tekintetében felül fogja múlni a múlt évit, a mihez nagyban hozzájárul a város áldozatkészsége, amennyiben egy egész csomó uj diszletet készíttet, a régiek egy részét pedig átfesteti. A tanács Linhardt Vilmos előnyösen ismert budapesti diszletfestő ajánlatát fogadta el és megbízta Körösmezey Antal főjegyzőt, mint a szinügyi bizottság elnökét, hogy Linhardt Vilmossal a szerződést kösse meg. Az uj díszletek és a régiek átfestése 2017 koronába kerülnek. ÚJDONSÁGOK * Kóbor ebek. Kovács Leó bátyánk „Furcsa dolgok városunkbanu czimmel czikksorozatot közöl lapunkban. melyben ugyancsak megszívlelendő dolgokra hívja fel a hatóság figyelmét. Bizonyára Leó bátyánknak, a mi népszerű generálisunknak sem kerülte ki figyelmét a gazdátlan ebek garázdálkodása, melyekről a szatmári furcsa dolgok“ között minden bizonynyal megemlékezett volna. Bocsánatot kell tehát tőle kérnünk, hogy ez zel megelőzzük, de mert a kóbor ebek garázdálkodása miatt komolyan veszé- yeztetve látjuk a közbiztonságot, kénytelenek vagyunk a rendőrség figyelmét az e tekintetben uralkodó tarthatatlan, közveszélyes állapotra már most felhívni. Mert hát még sem járja, hogy Szatmár egyetlen dísztere, a Deák-tér, valóságos koncerttanyája a nyihogó, üvöltő, ugató kutyaseregnek, ebben a dicsőségben részesülnek az egyés ut- czák is azzal a különbséggel, hogy a mellékutczákban testi épségének ve- szelyeztetése nélkül éjidőben senki em- lerfia nem közlekedhetik. Itt is, ott is éktelen kutyaorditás veri fel az éj csendjét és jaj annak, akinek éjjel van dolga, mert azt úgy rrjegugratják, hogy élete fogytáig megemlegeti a kutyatán- czot. Nos, hát ez a kutyaállapot immár tarthatatlan és sürgős intézkedésre van szükség, hogy ennek vége vettessék. Elvégre is Szatmár szab. kir. város volna és nem szemétdomb, a hol döghuson rendezhetnek a gazdátlan kóbor ebek borzasztó hangversenyeket. * Rákóczi Ferenc hamvai. Most, amikor az egész ország megmozdult, logy II. Rákóczi Ferencz hamvai hazai földben pihenjenek, újra lesi a felbuzdult közönség a választ arra a kérdésre, átengedik-e a lazarista barátok az általuk őrzött szent hamvakat. Egy kőnyomatosnak az az ügyes ötlete támadt, rogy egyenesen a szerzetnek konstantinápolyi rendházához fordult erre nézve felvilágosításért. A prior erre kijelentette, hogy szerzetét kötelezi a II. Iákóczi Ferencz végrendelete. Ebben a végrendeletben azt a kívánságát fejezi ki a kurucz fejedelem, hogy holttetemét a lazaristák templomában helyezzék örök nyugalomra. A török szultántól ugyan hiába várják a magyarok a hamvak kiadását, mert egy vallásos kötelességen fordul a dolog, a mi alól csakis a pápa, a katholikus egyház feje adhat feloldozást. Hogy tehát a hamvak hazakerüljenek, mindenekelőtt a pápa engedélyére van szükség. Ha ez meglesz, nem szívesen bár, de megválnak Rákóczinak és hőslelkü anyjának. Zrínyi Ilonának drága hamvaitól. * Az agyonvert koresmáros. Az orozva megtámadott és egy baltacsapással halálra sebesitett Vigdorovits Sámuel 48-as koresmáros holttestét Vajay Imre dr. törvényszéki orvos és Heller Gyula dr. tegnap bonczolták fel és a bonczolásról hivatalos jegyzőkönyvet állítottak ki. A bonczolási jegyzőkönyv szerint a beállott halált a fejen, egy fejszecsapással ejtett 4 cm. hosszú, 2 cm. széles és körülbelül 3—4 cm. mély sebesülés folytán előállott koponyatörés, agyroncsolás, agytályog, (elgennyesedés) okozta. E helyen jegyezzük meg, hogy a rendőrség az orvtámadás utáni napon már követelte az orvosi látlelet kiállítását, de Vigdorovits Sámuelné karhegorice kijelentette, hogy nem akarja és arra nincs is szükség, mert a férje már jobban van 1 A rendőrség most a tragikusan végződött bűneset elillant hősét kutatja és már eddig is húsz embert tartóztatott le, de a gyanúsítottak igazolták alibijüket és igy szabadon kellett őket bocsátani. A nyomozás folyik. "* Eló're! . . Most ebben a politikai zür-zavarban alig múlik el nap, hogy a könyvpiaczon egy-egy aktuális röpirat ne jelenne meg. Tegnap egy kis fekete sárga fedelű füzetet hozott szerkesztőségünsbe a posta. A rophatnak „Előre“ a czime. Szerzője Bodnár Mátyás dr. budapesti ügyvéd, aki a hét politikai eseményeit szívesen, megkapó stílusban egész kis társadalomtudományi értekezés alakjában irta meg. A kis füzet foglalkozik a Chlopi-i hadiparancs taglalásával is, azonkívül a magyar társadalom álláspontjával és a nemzeti öntudat megnyilatkozásával. A röpirat ára 30 fillér. * Lámparobbanás, Nagybányáról írja levelezőnk. A napokban végzetes szerencsétlenség történi Farkas Lipót szilvaiz főző telepén. Alkonyaikor töltés k 'zben egy pertoleum lámpa robbant fel s Kádár György hidegkúti lakos ruháját meggyujtotta. Néhány pillanat múlva az egész ember lángokban állott s mire a segélyére elősietö munkások égő ruháját eloltották oly súlyos sebeket szenvedett, hogy eszméletlen állapotban szállították be a kórházba, a hol meg is halt. A rendőrség vizsgálatot indított. * Megszűnt az állatjárvány. Ez a hir ép úgy hat a vidék gazdaközönsó- gére, mint a pusztai vándorra az üdítő forrás. Ide-stova 3 hónap óta uralkodtak a vármegye területén a legkülönfélébb állatbetegségek, a melyek miatt az állatvásárok forgalmát. korlátozták. Ez az intézkedés bénitólag hatott a közgazdasági viszonyokra. A szatmári járás térületén, mint értesülünk, az állatkórok megszűntek s igy most már nem csak a járás te.rületén, nevezetesen Sárköz, Aranyos-Medgyes, Krassó és Nagy-Paládon tartandó országos vásárokra hajthatók fel a szarvasmarhák, juhok és sertések is, hanem minthogy Szatmár várossal határos szatmári járás vészmentes, alapos a remény, hogy a szatmári vásárok a legrövidebb idő alatt felszabadittatnak a korlátozás alól. * Az osztrák váltók. Érdekes eszmét vetett fel — mint egy nagyváradi lapban olvassuk — egy nagyváradi kereskedő. Arról van szó, hogyan lehetne a magyar kincstár jövedelmét a polgárok újabb terhelése nélkül fokozni. Ausztriával való üzleti összeköttetésünk évi forgalma sok száz milló koronát tesz ki, túlnyomó része hitelbe történő vásárlás s váltóval lesz kiegyenlítve. A váltót a magyar kereskedőnek Bécsből, vagy Ausztria egyéb részéből postán küldik be aláirás végett, természetesen osztrák bélyeggel. Ha a magyar kereskedő nem Írja alá az osztrák bélyegü váltót, hanem helyette ugyanilyen értékű magyar váltót, s ezt küldi vissza, ezzel megnyeri a magyar kincstár a váltóürlap értékét. A magyar kereskedőnek ez anyagi áldozatába nem kerül, mert az osztrák váltó nála marad, azt pénzértékre bármikor átválthatja itthon, vagy Ausztriában, mert osztrák gyárosok azt szívesen visszaveszik, az osztrák gyárosnak pedig nincs semmi kára a dologból, mert hiszen a magyar váltót ép úgy értékesítheti, mint az osztrákot. * Dinamit a bányában. Súlyos baleset érte a napokban Tőkés Márton bányamunkást. Tőkés ugyanis a bánya üregében robbantás czéljából dinamítot ásott el s a két töltény ka- nóczait felgyújtva, kiment a bányából. Később hallotta a robbanás dörejét s azon hiszernben, hogy mindkét töltény elsült, lement a bányába. Alig csapott azonban néhányszor csákányával a robbanástól meglazult sziklára, óriási dörej rázkódtatta meg a levegőt s Tőkés eszméletlenül összerogyott. A szá- nalomraméltó embert súlyos égési sebeivel a kórházba szállították. Mint a megejtett vizsgalat kiderítette, a bányamunkás balesetét az okozta, hogy a második dinamit töltény kanócza elaludt s a robbanás csak akkor állt be, a midőn Tőkés csákányával a gyutacsra ütött. * Érmihályfalva gyermeke. Biharvármegyének Szatmármegye határán népes, erős községe, Érmihályfalva, úgy járt, mint a tüzes vérii és vigyázatlan leányzók. Gyermekhez jutott, hirtelen, a nélkül, hogy tulajdonképen tudta volna, mi történt vele. A különbség csak az, hogy ez az eset nem hoz szégyent a községre, ellenkezőleg, az elöljárók lágy szivét, emberies gondolkodását dicséri. A gyermek, akinek apja, anyja lett Érmihályfalva, öt hónapos lehet. Természetes tehát, hogy igazi szüleiről semmiféle felvilágosítást nem tudott adDi, a mikor Lovassy János vadászat közben megtalálta. Felvitte hát a siró apróságot az elöljárósághoz. Ilt azután elkezdtek kutatni ama bűnös személy után, a ki kitette, rábízta a sorsra az apró jószágot, de a kutatá-nak semmi eredménye nem lett. Az érdemes elöljáróság magáénak fogadta a gyermeket, a kinek „Mihály- falvai“ lesz a neve. A kicsi egészen jól érzi magát uj családi állapotában és remélhetőleg később sem lesz panasza derék nevelő szülei ellen. * A tréfa vége. Szomorú vége lett a napokban egy fiatal leány incselkedő tréfájának. Akként történt a dolog, hogy Kóczán János látogatóba ment Kovács Jánosékhoz, hol az udvaron beszélgetésbe elegyedett Kovácsék 13 éves Róza nevű leányával. Tréfálkozás közben a leány Kóczánra uszította a házőrző kutyáját, mely a legényre ugrott s lábszárát veszedelmesen megmarta. A tréfa áldozatává lett Kóczánt most kórházban ápolják. * A tüdővész széruma. A kasz- szeli orvosok és természettudósok gyűlésén Behring marburgi tanár a diftéria- szérum főltalálója, mint megírtuk, óriás feltűnést keltett a tüdővész ellen való harczról tartott fölolvasásával. A tudós tanár, a ki Németország legnagyobb orvosi tekintélyének egyike, kifejtette, hogy meggyőződése szerint a tüdővész nem öröklődik át a szülőről a gyermekre, hanem a legtöbb embert csecsemő korában a tehéntej fertőzi meg tuberkulotikus baczilussal. Behring azt is kijelentette, hogy az állatokat beoltás utján immunizálni tudja a tüdővész ellen. Hesszen nagyherczegségben az állatok beoltása már kötelező s Beering
