Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-01 / 223. szám
2 Szatmár, csütörtök SZATMÍII HÍRLAP 190S. október 1. szám nek a vasúthoz járó része idegbeteg, akiknek idegeit a rettentő dübörgés, az állandó kocsitolás, a folytonos sípolás és fülsiketítő zaj, lárma megedzi. A fojtó kénszagu köszénfüst pedig gyógyító hatással van a tüdőre, A barátom egy kissé tamáskodott a különös gyógymódban, de végre is — nagybo- szuság mellett — kénytelen volt a közönség bizarr Ízlésében megnyugodni. A bosszúságnak azonban foytatá- sa is volt, mert midőn a ketreczből távozott, a portás nyomban nyakon csípte és kérte a perronjegyet. Meglepő, hogy az utast még ezzel is zaklatják, mig a ketreczben ülők órákon keresztül töltik az időt a perronon — perronjegy nélkül. De ennél még bosz- szantóbb, hogy perronjegyet még a váróteremben is követelnek, hogy milyen czimen, azt csak a jó Isten tudja. A váróteremben joga van a közönségnek és semmi értelme sincs, hogy olyan egyénektől, akik hozzátartozóikat kikisérik, a váróterembe való beléphetést megfizettessék. Ez az eljárás sérti a közönség érdekeit annál is inkább, mert igazságtalan és jogtalanul vasalják be a publikumon a perronje- gyek árát. Ezt sem Budapesten, sem pedig az ország más városában nem teszik. Nem akarom hinni, hogy állomásfőnökünk magán rendelkezése folytán követeljék a váróterem közönségétől a perronjegyet. Valószínű, hogy erre utasítása van. Bármint álljon is azonban a dolog, itt az ideje, hogy ennek a bosszantó, semmivel sem indokolható, a közönség érdekeit sértő állapotnak végre vége szakadjon! E tárgyban az állomásfőnök ur bizonyára a legrövidebb idő alatt olyan irányú intézkedést tesz, mely a közönség méltó felháborodásával azonban minden tekintetben kielégítő lesz 1 Az állomáson azonban más visz- szás állapot is uralkodik. Ugyanis az érkező utasok alig képesek az állomás épületéből kiszabadulni, mert a szűk kijáratu előcsarnokot annyi bámészkodó és tolakodó csőcseléknép foglalja el, hogy az embernek az öklére van szüksége, hogy a tömegen utat törhessen magának. A nők pedig, — minhogy a legkisebb kedvük sincs ahhoz, hogy oldalba lökessék és összepréseltessék magukat, — boszankodással vegyes türelemmel kénytelenek bevárni, hogy a levegő kissé megtisztuljon, hogy kiszabadulhassanak. Az állomásfőnök ur bizonyára e tarthatatlan állapot megszüntetése végett is megteszi a szükséges intézkedéseket ! Az állomás előtt a bérkocsik ötlenek először a szemünkbe. Egyik bérkocsi porosabb, piszkosabb a másiknál, ügy látszik, hogy nem törődnek a tisztasággal, jóllehet, erre rendelet kötelezi őket. Arról pedig jobb nem is be szólni, hogy a kocsisoknak a szájukhoz nőtt a pipájuk, amit talán csak operáczió utján lehetne eltávolítani, és úgy köpködnek mint valami bagós huszár. Bizony ez nem valami ékes látvány. Hogy aztán egyik-másik bérkocsisnak a nyerges lova sovány és hosz- szufarku, a rudas pedig jó kinézésű, de kurta farkú, arról ne is beszéljünk. Itt állanak aztán a számozatlan egylogatu diszbricskák. A lovuk vak és sánta, csupa bőr és csont, a szerszám többnyire zsinórral van összekötve, az ülés pedig kötéllel a szekér oldalhoz erősítve. Ezek a szegény párák az üres kocsit is alig bírják, hanem azért a tulajdonos 6—8 embert pakol fel a szekérre, és akkor hajrá 1 — kezdődik az állatkínzás. Ezekre a diszbricskákra felhívom a rendőrfőkapitány figyelmét. Az érkező utas legelőször az Atilla-utczába jön és meg van lepve, hogy az milyen csinos. De egyúttal feltűnnek előtte azok a trágyadombok, melyek egyre szaporodnak és rohamosan nőnek. Más város ezt az utczai trágyát értékesíti. Nálunk is lenne vállalkozó, a ki szívesen fizetne érte, csakhogy azt elhordhassa. A városnak ez által kettős haszna lenne: tiszták lennének az utczák és még pénzt is kapna a trágyáért. De gondol-e erre nálunk valaki ? Az Atilla-uteza a város legfőbb közlekédési vonala. Megérdemelné tehát, különösen most a kiállítás tartama alatt, hogy azt öntözzék. A rettentő port azonban a hatóság a közönséggel együtt lenyeli, de a világért sem határozná el magát az utcza öntöztetésére. A kiállítás szép, hasznos és tanulságos és rendjén van, hogy a ki meg akarja nézni, belépti dijat fizessen. De az már még sincs rendjén, hogy a kiállítás szűk területe miatt az egész kertet el kelljen zárni a közönség elől. Elvégre, a kik sétálni akarnak, csak nem fognak belépti dijat fizetni? Ilyen furcsa dolog is csak városunkban történhetik meg! Folytatom. Kováes Leó. SZÍNHÁZ (Az Utolsó eló'adás.) Megírtuk, hogy Krémer Sándor színtársulata a nagykárolyi szini szezon után Eperjesen fog működni. A társulat tegnap reggel utazott el Nagykárolyból, ahol Lehár Ferencz pompás operettjével „A drótostót“-tál rekesztették be a sziniévadot. Az utolsó előadáson nagy- közönség búcsúztatta el a színtársulatot, amelynek nem egy kedvencz tagját virágokkal és koszorúkkal halmozta el. A színtársulat Eperjesen e hó elsején kezdi meg az előadásokat. Megnyitóul Szibenburger Károly szabadkai gymnásiumi tanár „Bottyán generális“ czimü nagy sikert aratott kurucz színmüve kerül színre. A hazafias színmű az eperjesi véresnapok idejében játszik, amikor Caratfa annyi sok kurucz életét oltotta ki a vérpadon. A színtársulat 2 hónapig időzik Eperjesen s aztán bevonulnak Szatmárra. ÚJDONSÁGOK A nép jegyzői. Tegnap volt Budapesten a jegyzők kongresszusa. Ebből az alkalomból kuriózumként ideigtatjuk, — mit kívánnak egy embertől, a községi jegyzőtől. Az összes állami, vármegyei és községi adók kivetését, kezelését és behajtását. A katonai és népfelkelők nyilvántartását vezeti, a földadó kataszteri telekkönyvet, az egyéni birtokiveket. A haláleseteket felveszi, — leltározza a hagyatékokat — az összes gyámi nyilvántartások ellátásáért felelős. Községi siámadásokat, költségvetéseket felszerel, tárgyal, előadója és jegyzője a képviselőtestületi közgyűléseknek, mindenféle hatóságoknak statisztikai kimutatásokat, havi, negyedévi, félévi és egész évi kimutatásokat készít, a miknek semmi gyakorlati haszna nincs. A községi és mezőrendőrségi bíróság vezetője, a tankötelezettség végrehajtója, a község minden iratának, jelentésének elkészítője. Rendelkezik vele és rendbirságolja a főszolgabírótól kezdve az alispánig mindenki, a pénzügyigazgatóság, kir. járásbíróság, statisztikai hivatal stb. Ezenfelül az egyházpolitikai reformok ajándékba hozták az állami anyakönyvvezetést, a melyre méltónak, ráteremtettnek tartjuk a magyar jegyzői kart. De összeférhetetlennek tartjuk, ha egy nap, mint az állam képviselője, összeadja az uj párt és másnap mint adóvégrehajtó, elkótyavetyéli a menyasszonyi dunnát. A különféle pecsétnyomók, iktató, mutató, határidő naplók, sürgetési és sorkönyvek, a mik azt eredményezték, „hogy háromszor több időbe kerül annak feljegyzése, mit végzett, mint azon idő, mely alatt az ügydarab elin- téztetik.“ Igen okos dolgot cselekesznek községi jegyzőink, ha a közigazgatási bajokra a közvélemény figyelmét felhívják. * A szatmári szüretek. A hegyközségi választmány Lehóczky János dr. elnöklete alatt tegnap tartott ülésében elhatározta, hogy az ez évi szüreteket e hó 15-töl kezdődő napokon tartják meg. * A gazdasági tanácsosi állás betöltése. A tanács tegnap foglalkozott a gazdasági tanácsosi állás betöltésének kérdésével. A hozott határozat pedig az, hogy a pályázatot meghirdetik és igy a jövő havi közgyűlésnek már módjában lesz a választást megejteni * Felfüggesztett közjegyző. Zanathy Mihály nagykárolyi kir. közjegyzőt a debreczeni kir. törvényszék egy ellene megindított fegyelmi ügyből kifolyólag állásától ideiglenesen felfüggesztette. Az ideiglenesen megüresedett közjegyzői állásra a debreczeni kir. közjegyzői kamara Dr. Sternberg Gyula nagykárolyi közjegyzői helyettest ideiglenesen kirendelte. * Vizsgálat a szatmári vérfürdő Ügyében A véres családi dráma, a mely a múlt héten játszódott le a városházán, még egyre foglalkoztatja a kedélyeket. Szerkesztőségünkbe napnap mellett sűrűn érkeznek kérdezős- ködések Báthy Sándor állapota iránt. Báthy, mint értesülünk, jól érzi magát s az orvosok véleménye szerint fel fog gyógyulni. A véres esemény ügyében a katonai hatóságok már megindították a vizsgálatot. Tegnap érkezett Szatmárra Ujváry Béla dr. főhadnagy hadbíró és kihallgatásokat eszközölt. A tanuk közül kihallgatta Papp Mihályt, Nagy Józsefet és Sulyok Lajost. * Önkéntesek vizsgája. Két nap óta a déli, az esti korzón ugyancsak csörögnek a kardok. Még pedig a hosz- szu kardok, fényesek s az újak. A kik viselik, nem ok nélkül csörtetik. Azért teszik, hogy odatekintsen az ember s rögtön észreveszi, hogy uj tiszthelyettes ismerőse áll előtte. A tiszti vizsgák véget értek úgy a honvédségdség- nél, mint a közösöknél. A kassai honvédkerületnél és hadtestparancsnokságnál a kerületből összesen hetven önkéntes jelentkezett tiszti vizsgára. A szatmári honvédzászlóalj önkéntesei közül a következők vizsgáztak sikerrel: Galszky Nándor, Haeffner Zsigmondi, Molnár László, Szarka Imre, Szap- lonczay Endre, Szűcs Kálmán és Takács László. A vizsgálaton Kiss Zsig- mond ezredes elnökölt. * Gyűjtés Rudolf trónörökös szobrára. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület kebelében egy állandó szoborbizottság működik, mely a néhai Rudolf trónörökös kezdeményezésére az „Osztrák-Magyar Monarchia“ czimü nagyszabású munkát megindította. A hatalmas diszmü most befejezést nyer s ez alkalomból felmerült az eszme, hogy Rudolf trónörökösnek Budapesten szobrot állítsanak. A szobor felállítására a király is engedélyt adott s az egyesület most országos gyűjtést indít a szobor javára. Csáky Albinné grófnő, a szoborbizottság elnöke tegnap gyüjtöivet küldött meg a szatmári főszolgabírói hivalalnak, mely a községekben gyűjteni fog az elhunyt népszerű királyfi emlékére. * Áthelyezés. Beznák Lajos az Első magyar általános biztositó intézet szatmári czégjegyzője Debreczenbe helyeztetett át. * Uj csendörörs a vármegyében. A honvédelmi miniszter a napokban értesítette Nagy László alispánt, hogy a vármegye területén levő csendőrőrsök számát szaporítani fogja. Gacsály és Királydarócz községek ugyanis külön- külön egy-egy öt főből álló őrsöt kapnak. A nagyari őrs Istvándi községbe fog áthelyeztetni. * A zsidó legnagyobb ünnepe. Legnagyobb ünnepnapjukat ülik meg a zsidő hívők a mai napon Jomm Kippur, vagy az engesztelődés, a bün- bocsánat szent ünnepének előestéje tegnap volt és a „Kol nidre“ zsolozsmáinak meghallgatására zsúfolásig megteltek tegnap este az összes imaházak. A mai egész napot böjttel töltik el a hívők, mert a zsidó hit szerint e napon végeztetik el kinek-kinek sorsa, jövendője fenn a mennyek birodalmában. * A telefon diskrécziója. Láng Lajos kereskedelmi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendeletet adott ki, mely a telefonos tisztviselők a telefonon esetleg hallott beszélgetésről mint tanuk akár polgári, akár büntetőperekben csak akkor hallgathatók ki, ha a hivatali vagy szolgálati titoktartás alól esetről-esetre felmentik őket. A fölmentés dolgában a kereskedelmi miniszter dönt. törvénykezés" A ráksai gyújtogatás. Esküd tsz éki tárgyalás. — Második nap. — (Saját tudósítónktól.) A szatmári kir. törvényszék esküdtbirósága tegnap folytatta a ráksai gyujtogatási bünper tárgyalását. A második napon kétszerte nagyobb közönség jelent meg a tárgyaló teremben, akik rendkívül kiváncsiak voltak az esküdtek verdiktjére, a melynek alapján a törvényszék Ítéletet mond. És az ítélet órák múlva elhangzott. . . Súlyos volt, mindenkit megdöbbentett. Nehéz rabsággal sújtották a vádlottakat, a kik bűnössége nem bizonyult be, hanem csak feltevésekés kombinácziók képezték az Ítélet alapját. URAM. ff ff Szatmár, Deáktép, Fehér-ház mellett. Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek újdonságaira, felhívja a m. t. úri közönség b. figyelmét ' 1 ~ — WEISZ GYULA posztó és gyapjúszövet kereskedő. Ugyanott az egész kontinensen elismert nagynevű Maltin Sons &> C- Ltd angol gyapjuzövet gyárosnak egyedüli raktára.
