Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-01 / 223. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÍII HÍRLAP 190S. október 1. szám nek a vasúthoz járó része idegbeteg, akiknek idegeit a rettentő dübörgés, az állandó kocsitolás, a folytonos sípolás és fülsiketítő zaj, lárma megedzi. A fojtó kénszagu köszénfüst pedig gyó­gyító hatással van a tüdőre, A bará­tom egy kissé tamáskodott a különös gyógymódban, de végre is — nagybo- szuság mellett — kénytelen volt a kö­zönség bizarr Ízlésében megnyugodni. A bosszúságnak azonban foytatá- sa is volt, mert midőn a ketreczből távozott, a portás nyomban nyakon csípte és kérte a perronjegyet. Meg­lepő, hogy az utast még ezzel is zak­latják, mig a ketreczben ülők órákon keresztül töltik az időt a perronon — perronjegy nélkül. De ennél még bosz- szantóbb, hogy perronjegyet még a váróteremben is követelnek, hogy milyen czimen, azt csak a jó Isten tudja. A váróteremben joga van a kö­zönségnek és semmi értelme sincs, hogy olyan egyénektől, akik hozzátar­tozóikat kikisérik, a váróterembe való beléphetést megfizettessék. Ez az eljá­rás sérti a közönség érdekeit annál is inkább, mert igazságtalan és jogtalanul vasalják be a publikumon a perronje- gyek árát. Ezt sem Budapesten, sem pedig az ország más városában nem teszik. Nem akarom hinni, hogy állo­másfőnökünk magán rendelkezése foly­tán követeljék a váróterem közönségé­től a perronjegyet. Valószínű, hogy er­re utasítása van. Bármint álljon is azonban a dolog, itt az ideje, hogy ennek a bosszantó, semmivel sem in­dokolható, a közönség érdekeit sértő állapotnak végre vége szakadjon! E tárgyban az állomásfőnök ur bizonyára a legrövidebb idő alatt olyan irányú intézkedést tesz, mely a közön­ség méltó felháborodásával azonban minden tekintetben kielégítő lesz 1 Az állomáson azonban más visz- szás állapot is uralkodik. Ugyanis az érkező utasok alig képesek az állomás épületéből kiszabadulni, mert a szűk kijáratu előcsarnokot annyi bámészkodó és tolakodó csőcseléknép foglalja el, hogy az embernek az öklére van szük­sége, hogy a tömegen utat törhessen magának. A nők pedig, — minhogy a legkisebb kedvük sincs ahhoz, hogy ol­dalba lökessék és összepréseltessék magukat, — boszankodással vegyes tü­relemmel kénytelenek bevárni, hogy a levegő kissé megtisztuljon, hogy kisza­badulhassanak. Az állomásfőnök ur bizonyára e tarthatatlan állapot megszüntetése vé­gett is megteszi a szükséges intézkedé­seket ! Az állomás előtt a bérkocsik öt­lenek először a szemünkbe. Egyik bér­kocsi porosabb, piszkosabb a másiknál, ügy látszik, hogy nem törődnek a tisz­tasággal, jóllehet, erre rendelet kötele­zi őket. Arról pedig jobb nem is be szólni, hogy a kocsisoknak a szájuk­hoz nőtt a pipájuk, amit talán csak operáczió utján lehetne eltávolítani, és úgy köpködnek mint valami bagós hu­szár. Bizony ez nem valami ékes lát­vány. Hogy aztán egyik-másik bérko­csisnak a nyerges lova sovány és hosz- szufarku, a rudas pedig jó kinézésű, de kurta farkú, arról ne is beszéljünk. Itt állanak aztán a számozatlan egylogatu diszbricskák. A lovuk vak és sánta, csupa bőr és csont, a szer­szám többnyire zsinórral van össze­kötve, az ülés pedig kötéllel a szekér oldalhoz erősítve. Ezek a szegény pá­rák az üres kocsit is alig bírják, ha­nem azért a tulajdonos 6—8 embert pakol fel a szekérre, és akkor hajrá 1 — kezdődik az állatkínzás. Ezekre a diszbricskákra felhívom a rendőrfőka­pitány figyelmét. Az érkező utas legelőször az Atilla-utczába jön és meg van lepve, hogy az milyen csinos. De egyúttal fel­tűnnek előtte azok a trágyadombok, melyek egyre szaporodnak és rohamo­san nőnek. Más város ezt az utczai trágyát értékesíti. Nálunk is lenne vál­lalkozó, a ki szívesen fizetne érte, csakhogy azt elhordhassa. A városnak ez által kettős haszna lenne: tiszták lennének az utczák és még pénzt is kapna a trágyáért. De gondol-e erre nálunk valaki ? Az Atilla-uteza a város legfőbb közlekédési vonala. Megérdemelné tehát, különösen most a kiállítás tartama alatt, hogy azt öntözzék. A rettentő port azonban a hatóság a közönséggel együtt lenyeli, de a világért sem határozná el magát az utcza öntöztetésére. A kiállítás szép, hasznos és ta­nulságos és rendjén van, hogy a ki meg akarja nézni, belépti dijat fizes­sen. De az már még sincs rendjén, hogy a kiállítás szűk területe miatt az egész kertet el kelljen zárni a közön­ség elől. Elvégre, a kik sétálni akarnak, csak nem fognak belépti dijat fizetni? Ilyen furcsa dolog is csak váro­sunkban történhetik meg! Folytatom. Kováes Leó. SZÍNHÁZ (Az Utolsó eló'adás.) Megírtuk, hogy Krémer Sándor színtársulata a nagykárolyi szini szezon után Eperje­sen fog működni. A társulat tegnap reggel utazott el Nagykárolyból, ahol Lehár Ferencz pompás operettjével „A drótostót“-tál rekesztették be a sziniévadot. Az utolsó előadáson nagy- közönség búcsúztatta el a színtársula­tot, amelynek nem egy kedvencz tag­ját virágokkal és koszorúkkal halmozta el. A színtársulat Eperjesen e hó else­jén kezdi meg az előadásokat. Megnyi­tóul Szibenburger Károly szabadkai gymnásiumi tanár „Bottyán generá­lis“ czimü nagy sikert aratott kurucz színmüve kerül színre. A hazafias színmű az eperjesi véresnapok idejé­ben játszik, amikor Caratfa annyi sok kurucz életét oltotta ki a vérpadon. A színtársulat 2 hónapig időzik Eperje­sen s aztán bevonulnak Szatmárra. ÚJDONSÁGOK A nép jegyzői. Tegnap volt Budapesten a jegy­zők kongresszusa. Ebből az alkalomból kuriózumként ideigtatjuk, — mit kíván­nak egy embertől, a községi jegyzőtől. Az összes állami, vármegyei és községi adók kivetését, kezelését és be­hajtását. A katonai és népfelkelők nyil­vántartását vezeti, a földadó kataszteri telekkönyvet, az egyéni birtokiveket. A haláleseteket felveszi, — lel­tározza a hagyatékokat — az összes gyámi nyilvántartások ellátásáért fele­lős. Községi siámadásokat, költségveté­seket felszerel, tárgyal, előadója és jegyzője a képviselőtestületi közgyűlé­seknek, mindenféle hatóságoknak sta­tisztikai kimutatásokat, havi, negyedévi, félévi és egész évi kimutatásokat ké­szít, a miknek semmi gyakorlati haszna nincs. A községi és mezőrendőrségi bíróság vezetője, a tankötelezettség végrehajtója, a község minden iratának, jelentésének elkészítője. Rendelkezik vele és rendbirságolja a főszolgabírótól kezdve az alispánig mindenki, a pénzügyigazgatóság, kir. járásbíróság, statisztikai hivatal stb. Ezenfelül az egyházpolitikai re­formok ajándékba hozták az állami anyakönyvvezetést, a melyre méltónak, ráteremtettnek tartjuk a magyar jegy­zői kart. De összeférhetetlennek tart­juk, ha egy nap, mint az állam képvi­selője, összeadja az uj párt és másnap mint adóvégrehajtó, elkótyavetyéli a menyasszonyi dunnát. A különféle pecsétnyomók, iktató, mutató, határidő naplók, sürgetési és sorkönyvek, a mik azt eredményezték, „hogy háromszor több időbe kerül an­nak feljegyzése, mit végzett, mint azon idő, mely alatt az ügydarab elin- téztetik.“ Igen okos dolgot cselekesznek községi jegyzőink, ha a közigazgatási bajokra a közvélemény figyelmét fel­hívják. * A szatmári szüretek. A hegy­községi választmány Lehóczky János dr. elnöklete alatt tegnap tartott ülésé­ben elhatározta, hogy az ez évi szüre­teket e hó 15-töl kezdődő napokon tart­ják meg. * A gazdasági tanácsosi állás betöltése. A tanács tegnap foglalkozott a gazdasági tanácsosi állás betöltésé­nek kérdésével. A hozott határozat pe­dig az, hogy a pályázatot meghirde­tik és igy a jövő havi közgyűlésnek már módjában lesz a választást meg­ejteni * Felfüggesztett közjegyző. Zanathy Mihály nagykárolyi kir. közjegyzőt a debreczeni kir. törvény­szék egy ellene megindított fegyelmi ügyből kifolyólag állásától ideigle­nesen felfüggesztette. Az ideiglene­sen megüresedett közjegyzői állásra a debreczeni kir. közjegyzői kamara Dr. Sternberg Gyula nagykárolyi közjegyzői helyettest ideiglenesen kirendelte. * Vizsgálat a szatmári vérfürdő Ügyében A véres családi dráma, a mely a múlt héten játszódott le a vá­rosházán, még egyre foglalkoztatja a kedélyeket. Szerkesztőségünkbe nap­nap mellett sűrűn érkeznek kérdezős- ködések Báthy Sándor állapota iránt. Báthy, mint értesülünk, jól érzi magát s az orvosok véleménye szerint fel fog gyógyulni. A véres esemény ügyében a katonai hatóságok már megindították a vizsgálatot. Tegnap érkezett Szatmárra Ujváry Béla dr. főhadnagy hadbíró és kihallgatásokat eszközölt. A tanuk közül kihallgatta Papp Mihályt, Nagy Józsefet és Sulyok Lajost. * Önkéntesek vizsgája. Két nap óta a déli, az esti korzón ugyancsak csörögnek a kardok. Még pedig a hosz- szu kardok, fényesek s az újak. A kik viselik, nem ok nélkül csörtetik. Azért teszik, hogy odatekintsen az ember s rögtön észreveszi, hogy uj tiszthelyet­tes ismerőse áll előtte. A tiszti vizs­gák véget értek úgy a honvédségdség- nél, mint a közösöknél. A kassai hon­védkerületnél és hadtestparancsnokság­nál a kerületből összesen hetven ön­kéntes jelentkezett tiszti vizsgára. A szatmári honvédzászlóalj önkéntesei közül a következők vizsgáztak sikerrel: Galszky Nándor, Haeffner Zsigmondi, Molnár László, Szarka Imre, Szap- lonczay Endre, Szűcs Kálmán és Ta­kács László. A vizsgálaton Kiss Zsig- mond ezredes elnökölt. * Gyűjtés Rudolf trónörökös szob­rára. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület kebelében egy állandó szo­borbizottság működik, mely a néhai Ru­dolf trónörökös kezdeményezésére az „Osztrák-Magyar Monarchia“ czimü nagyszabású munkát megindította. A hatalmas diszmü most befejezést nyer s ez alkalomból felmerült az eszme, hogy Rudolf trónörökösnek Budapesten szobrot állítsanak. A szobor felállítá­sára a király is engedélyt adott s az egyesület most országos gyűjtést indít a szobor javára. Csáky Albinné gróf­nő, a szoborbizottság elnöke tegnap gyüjtöivet küldött meg a szatmári fő­szolgabírói hivalalnak, mely a közsé­gekben gyűjteni fog az elhunyt nép­szerű királyfi emlékére. * Áthelyezés. Beznák Lajos az Első magyar általános biztositó intézet szatmári czégjegyzője Debreczenbe he­lyeztetett át. * Uj csendörörs a vármegyében. A honvédelmi miniszter a napokban értesítette Nagy László alispánt, hogy a vármegye területén levő csendőrőrsök számát szaporítani fogja. Gacsály és Királydarócz községek ugyanis külön- külön egy-egy öt főből álló őrsöt kap­nak. A nagyari őrs Istvándi községbe fog áthelyeztetni. * A zsidó legnagyobb ünnepe. Legnagyobb ünnepnapjukat ülik meg a zsidő hívők a mai napon Jomm Kippur, vagy az engesztelődés, a bün- bocsánat szent ünnepének előestéje tegnap volt és a „Kol nidre“ zsolozs­máinak meghallgatására zsúfolásig meg­teltek tegnap este az összes imahá­zak. A mai egész napot böjttel töltik el a hívők, mert a zsidó hit szerint e napon végeztetik el kinek-kinek sorsa, jövendője fenn a mennyek birodal­mában. * A telefon diskrécziója. Láng Lajos kereskedelmi miniszter az igaz­ságügyminiszterrel egyetértve rendele­tet adott ki, mely a telefonos tisztvise­lők a telefonon esetleg hallott beszél­getésről mint tanuk akár polgári, akár büntetőperekben csak akkor hallgatha­tók ki, ha a hivatali vagy szolgálati titoktartás alól esetről-esetre felmentik őket. A fölmentés dolgában a kereske­delmi miniszter dönt. törvénykezés" A ráksai gyújtogatás. Esküd tsz éki tárgyalás. — Második nap. — (Saját tudósítónktól.) A szat­mári kir. törvényszék esküdtbirósága tegnap folytatta a ráksai gyujtogatási bünper tárgyalását. A második napon kétszerte nagyobb közönség jelent meg a tárgyaló teremben, akik rendkívül kiváncsiak voltak az esküdtek verdikt­jére, a melynek alapján a törvényszék Ítéletet mond. És az ítélet órák múlva elhang­zott. . . Súlyos volt, mindenkit meg­döbbentett. Nehéz rabsággal sújtották a vádlottakat, a kik bűnössége nem bizonyult be, hanem csak feltevésekés kombinácziók képezték az Ítélet alapját. URAM. ff ff Szatmár, Deáktép, Fehér-ház mellett. Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek újdonságaira, felhívja a m. t. úri közönség b. figyelmét ' 1 ~ — WEISZ GYULA posztó és gyapjúszövet kereskedő. Ugyanott az egész kontinensen elismert nagynevű Maltin Sons &> C- Ltd angol gyapjuzövet gyárosnak egyedüli raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents