Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-30 / 222. szám

2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLÁP 1903. szeptember 30. 222 szám vádlottak és tanuk vallomásából a tu­datlanság és irigység szülte bűnnek meglepő részletei tűntek ki. A tárgyalásról tudósítónk a követ­kezőket jelenti: (A vád.) A tárgyaláson Dezső Kálmán kir. törvényszéki biró elnökölt. Szavazó bírák voltak Szabó József és Hunyor Ödön. A vádat Orosz József kir. al- ügyész képviselte. A vádlottakat Rácz Endre dr., Biró Elemér dr és Debre- czeni József ügyvédek védték. Román tolmács Horás János volt. Elnök a tárgyalás megnyitása után felolvasta a kir. ügyészség vád­iratát amely szerint Cseh István, Neu mann Herman és Izsák Áron ráksai lakosok azzal vádoltatnak, hogy ez évi junius hó 5-án éjjel felgyújtották Du- bó György tulajdonát képező faházat, a melyben Lébi Simon rongyszedő lakott. A kir. ügyészség Cseh Istvánt, gyújtogatás miatt, Neuman Hermant és Izsák Áront, mint felbujtókat he­lyezte vád alá. A konkurenczia támasz tóttá kegyetlen bosszú kielégítését a ház felgyujtásán kívül azzal tetőzték vádlottak hogy az ajtókat kötelekkel elzárták, úgy, hogy a házban levő Lé- biék közül senki ki ne menekülhessen. A gonosz szándékot végrehajtották, de emberéletben nem esett kár. (A vádlottak kihalgatása.) A törvényszék legelsőnek Cseh Istvánt hallgatta ki. Elsőrendű vádlott megértette a vádat és beismerte a bű­nösségét. Elmondta, hogy junius elején Ráskán tartózkodott s az utczán meg­szólította Neuman Herman, hogy egy kis beszéde volna vele. Re is mentek a Neuman istállójába, ahol négyszem között másodrendű vádlott megkérdezte tőle, vájjon hajlandó volna-e egy házat felgyújtani. Cseh igen választ adott, a mire Neuman 5 koronát ígért a tett megjutalmazására. Az 5 koronából 1 korona előleget adott s a többit a tűz után adta át neki. Este úgy 9 óra tájban el is ment Lébi házához s az eresz alá egy petroleumos rongyot he­lyezett, a melyet meggyujtott. Ezután elment s a tűzhöz vissza se tért. Elnök: Világosságot nem látott a házban ? Vádlott: Nem. Sötétség volt, a miből arra következtestem, hogy alusz­nak. — Hát az ajtókat ki kötözte be ? — Nem tudom. — Duböt és Lébit ismeri? — Soha se láttam őket. — Hogy derült ki a gyújtogatás ? — Mikor a csendőrök elfogtak, bevallottam mindent. (Il-od rendű vádlott.) Neuman Herman 65 éves össze­töpörödött öreg zsidó ember. Szapo­rán beszél és mindig elkalandozik a tárgytól. Mikor elnök figyelmezteti, hogy az elmondottak nem tartoznak a dologra, azzal vágja ki magát, hogy ez fontos, mert haragszik reá Lébi és en­nek sógora Kleszner Izidor s ezért fogták rá, hogy ő gyújtogatott. Nem érzi magát bűnösnek. Nem bujtogatta fel elsőrendű vádlottat. Még akkor is tagad és az egészről mit sem akar tudni, amikor Cseh a szemébe mond­ja, hogy az ő megbízásából gyujtoga tott. Majd elmondja, hogy Cseh adósa volt s mert addig, atnig követelését be nem hajtotta, folyton zaklatta, fogja rá elsőrendű vádlott az ő bűnösségét is. Tagad, semmiről sem akar tudni. (III-ad rendű vádlott.) Izsák Áron tipikus alakja a fa­lusi korcsmárosoknak, akik még az idegen légytől is féltik ekzizteneziáju- kat. Esküdözik égre-földre, hogy ö nem bűnös. A vádat megértette, de nem érzi magát bűnösnek. Elmondja, hogy mikor Lébi Simon Ráskára jött lakni, tanácsot kért tőle, hogy mihez kezd­jen. Megkérdezte, vájjon megélhet e ő is a községben. Vádlott azon kérdésé­re, hogy mi a foglalkozása, kijelentet­te Lébi, hogy rongyszedésből akar megélni, esetleg odahaza titokban pá­linkát és dohányt fog eladni. Vádlott lebeszélte tervéről, mert veszélyes do­lognak tartja a csempészett áruk elá- rusitását. Ezen időtől kezdve soha nem be­szélt Lébivel. Elnök: Igaz-e, hogy maga azt izente bébinek, hogy jobb lesz kiköl­tözködni a faluból. — Nem, soha, — Hát abból mi a való, hogy maga kiakarta bérelni Lébi házát? — Ez igaz. Raktárnak akartam használni. Ezután elmondta, hogy Lébi só­gora Kleszner Izidor, Ráska község „úri és női konfekczíósa“ rossz embere volt. Folyton ellenségeskedtek. Mikor a tűz kiütött, Klepner azt kiáltotta min­denkinek, hogy ő gyújtotta fel. Másnap a csendörőrmester a faluházához hívta. Vádlott ott is ártatlannak mondta ma­gát, ép úgy, mint most. Klepner több­ször azt izente neki, hogy megöli. Egy- izben Avasujvároson, ahol három falu izraelitája imaházat tart, Klepner is­tentisztelet közben leszidta és megfe­nyegette, majd kijelentette, hogy ad­dig nem nyugszik, amig Hámán sor­sára nem juttatja, tudniillik a bitófá­hoz segíti. Csehet nem ismeri. Neu­man Hermannal rokonságban van, de egy váltó aláírásból kifolyólag sokáig haragban voltak. A tűz kiütésekor nem volt Raksáo, mert Apa községbe kel­lett családi ügyekben mennie. (A sértettek.) Dubó György házigazdája volt Lébinek, Az ő tulajdonát képezte a leégett fanáz. Az egészről keveset tud. A kára 240 korona. A ház nem volt biztosítva. Azt se tudja, hogy ki gyújtotta fel a házat. Arra emlékezik, hogy Izsák Áron egy Ízben meglátogatta és 20 ko­ronát Ígért neki, ha Lébit kiteszi a házból. Ö kijelentette, hogy több évre bérbe adta s igy nem fogadhatja el az ajánlatot. Ekkor Izsák hajlandónak nyi­latkozott megvenni a házat. Sértett azonban ebbe se ment bele. A kárá­nak megtérítését kívánja. Rácz dr. védő kérdést intéz ta­núhoz. Mikor ígérte a 20 koronát és mit mondott Izsák mire kell neki !'a ház ? — Azért, hogy a sógora istállóul használhassa. Tanú ezután még elmondta, hogy a tűznél jelen volt s Lébinét a földön találta gyermekeivel. (Lébi Simon.) Az egész ember huszonöt éves. Több gyermek apja. Típusa azon ala­koknak, a kik nem törődve a munka minőségével, czélul tűzik ki a meg­gazdagodást. Csereberél rongygyal és egyéb portékával, s a mig ő ezzel ke resi meg a garasokat, addig a felesége odahaza engedély nélkül pálinkát és dohányt árul. Sértett szót se tud ma­gyarul. Románul vallja, hogy 1200 ko­rona a kára. Az esetre rátérve el­mondta, hogy úgy 11 órakor éjjel vette észre a tüzet. Családja mély álomba volt merülve, ö azonban félszemmel aludt s azonnal észrevette a veszedel­met. A mikor az ajtóhoz rohant látta, hogy az be van kötözve. Visszament a szobába s baltát fogott, amelylyel be­törte az ajtót s kimentette a családját. Hogy ki volt a gyújtogató nem tudja, de gyanúja Izsákra irányul, mert ellen­sége volt. Arról nines tudomása, hogy más is lett volna. Sértet a vizsgálat során bemon­dott vallomásával most az ellenkezőt állítja s mikor az elnök ezt tudomá­sára hozta, kijelentette, hogy igy tör­tént. Arra most emlékezik, hogy Izsák a házba való beköltözködésekor azt üzente neki, hogy ha el nem hagyja a községet, felgyújtja a házat. A tűz után beszélt Izsákkal, akkor, midőn a csendőrök létartóztatták. Egy Reich nevű ember pedig Izsák megbízásából egyezkedést ajánlott fel neki: Többek között azt mondta, hogy menjenek el a rabbinushoz, a ki majd elsimítja a a dolgot. Az egész vagyona benn égett a házban. Elnök: Mi volt benn ? — Házi felszerelés, áruczikkek, a melyeket részint hitelbe részint kész­pénzért vett. Tanú meghiteltetését Rácz Endre | dr. ellenezte, mert vallomásával foly­ton ellentétbe jött, ezenkívül azért, mert vádlottakkal ellenséges viszony­ban áll A kir. törvényszék azonban meg- eskedte Lébit. (A tanuk.) A tárgyalásra mintegy 45 tanú volt beidézve. A tanuk közül igen sok lényeges vallomást tett, sokan azonban kitérő körülményekről tettek vallomást. Az első tanú Major Dávid, a kinek csak arról van tudomása, hogy Izsák Áron 15d frtot kínált Lébinek, ha ki­békülnek. Rozenberg Zsigmond es Balia István lényegtelen vallomást tesznek, Csira Sámuel annyit tud, hogy a tűz előtt néhány nappal Neu­man Herman felszólította, hogy gyújtsa fel Lébi házát. A korona tanú Klepner Izidor Ez az ember esküdt ellensége volt a vádlottaknak. Terhelő vallomást tesz. Állítólag vele üzente a tűz után Izsák, hogy a felgyújtott házért hajlandó Lé­binek 800 koronát adni, de csak az esetben, ha a panasztól eláll. Több ízben a rabbihoz unszolta, a ki majd kiegyezteti őket. Rácz Endre dr. ellenezte tanú, megesketését, mert rablás büntette miatt vizsgálat alatt áll. A kir. tör­vényszék mellőzte az eskütételt. A többi tanuk Izsák Áronnak Klepnerrel való templomi jelenetére tesznek bizonyságot, hallották ugyanis, hogy Klepner ima közben akasztófával fenyegette vádlottat. A tárgyalást elnök az idő előre­haladottságára való tekintettel szerda délelőttre halasztotta. SZÍNHÁZ — (Elmaradt színházi előadások.) A kertészeti kiállítást rendező gazda­sági egyesület a közönség szórakozta­tására igen ügyes műsort állított össze, melyet lapunk vasárnapi számában kö­zöltünk is. Hát ez a programm igen szép volt és nem is volt egyéb hibája, csak az, hogy papiroson maradt. Igaz hogy a közönség a körték, almák, vi rágok és a különféle veteményes nö­vények iránt is komoly érdeklődést ta­núsít, de mégis azt hisszük, hogy nem csalódunk, a midőn azt állítjuk, hogy egy ügyes műsorból összeállított sike­rült színházat a kertészeti kiállításnak anyagilag, a közönségnek pedig a ne­mes műélvezet szempontjából er­kölcsileg sokkal többet nyújt, mint a kiállítás. — De különben is, ha már egyszer a kiállítás rendezősége a szinházesték megtartását műsorba vette és azokat a reklám szárnyain a nagy közönséggel közölte, úgy kötelessége is lett volna a színi előadások, hangversenyek feltétlen megtartása iránt kellő időben intézkedni. Mert hát többen vannak, a kik vidékről azért jöttek le a kiállításra, hogy egyidejűleg a színházban a hangver­senyt is végig élvezzék. Persze kelle­metlen csalódás érte őket, mert a hir­detett két hangverseny — csodálatos módon mindegyik közbe jött akadá­lyok miatt 1 — elmaradt. De még feltűnőbb, hogy a hangversenyek elma­radásáról a közönséget előzetesen nem értesítették. Különben a rendezőség ezt a mulasztást nemcsak a közönség­gel, hanem olyan vidéki szereplővel szemben is elkövette, a ki csak itt Szatmáron tudta meg, hogy a hang­verseny nem lesz megtartva. Simkó Gézáné úrnőről van szó, a ki direkt a hangversenyre jött át Szatmárra, mert a tegnap estére hir­detett hangversenyben egy piécevel szerepelnie kellett volna. Persze, nagy volt a meglepetése és jogos a méltat­lankodása. A közönség csak sajnálja a színház est elmaradását, mert azt várta és különösen sajnálja, hogy meg lett fosztva attól a kedvező alkalomtól, hogy Simkó Gézáné úrnő elismert müvés7Íszavalatábangyönyörködhessen. ÚJDONSÁGOK * Értekezlet a gazdasági taná­csosi állás betöltése tárgyában. A gazdasági tanácsosi állás betöltése tár­gyában a városházán tegnap Pap Géza polgármester elnöklete alatt értekezlet volt. Az értekezleten a követke íők je­lentek meg: Tanódi Márton dr., ke­lemen Samu dr., Vajay Károly dr., Kölcsey Ferencz dr., Tankóczi Gyula Fejes István dr., Komka Alajos, Lit teczky Endre, Novák Alajos, Uray Géza, Raáb Sándor, Antal Kristóf, Körösmezey Antal, Teitelbaum Her­man, Fogarassy Sándor,. Mátray La­jos, Fechtel János dr., Békéssy Géza és Jankovich János. Az értekezlet a gazdasági tanácsosi állásnak az általá­nos választásokig való be, vagy be nem töltése tárgyában pro és kontra meg­vitatta az argumentumokat. Az érte­kezlet nem hozott érdemleges határo­zatot, amennyiben e tárgyban a to­vábbi intézkedések megtételére a ren­delkezési jogot a tanácsnak tartotta fenn. A tanács e tárgyban ma fog ha­tározni és minden valószínűség szerint már most meghirdeti a pályázatot a gazdasági tanácsosi állás betöllté sére. * Az államvasutak kérelme. Az államvasutak debreczeni üzletvezetősége azzal a kérelemmel fordult a városhoz, hogy Szatmár város határában, az 1048 — 49 szelvények között levő 10-37 méter nyílású átereszt szüntesse meg. A kérelem alapján a tanács, hogy ha­tározatot hozhasson, helyszíni szemle megtartását rendelte el, a mit Erdélyi István főmérnök és Pethő György gaz­dasági tanácsos foganatosítottak. A szemle alapján jelentik, hogy a kérdé­ses áteresz a „Belső postakertben“ át­húzódó vasúti szakaszon a Bányai-ut és a vasúti Szamoshid között fekszik. A véleményes jelentés pedig az, hogy a szóban forgó áteresznek az állam­vasutak által való jövőbeni fenntartása, — miután a várost védelmező védtöl- tésen kívül van és mentesített terüle­ten, nem hullámtérben fekszik, — felesleges, sőt megszüntetése a város érdekében — mivel egy netaláni külső gátszakadás esetén az áteresz alatt az árvíz a belterületre nyomulhat, — biz­tonsági szempontból kívánatos is. Ezek alapján az áteresz megszünteté­sére és elbontására az engedélyt nem javasolják megadhatónak. * Nagykároly az adóbeszedés ellen. Szatmárvármeeye székhelye, Nagykároly, ma rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya Iíunfélegyháza város átirata lesz, mely a törvényhatóságokat az adóbeszedés megtagadására hívja fel. A rendkívüli közgyűlést függetlenségi és szabadelvüpárti városi képviselők kérelmére tartják meg és igy valószínű, hogy Nagykároly is csatlakozni fog azon törvényhatóságokhoz, melyek az erőszak politikája ellen a törvényben biztosított leghatalmasabb ellenfegyvert, az adóbeszedés megtagadásának jogá­val élnek. A magyar nyelv érvényesü­léséért fogó elkeseredett küzdelemben a magyar nemzet passiv rezistentiája az egyetlen erős fegyver, melylyel a magyar nemzet jogait konfiskálni akaró hatalom erejét meg lehet törni. *Képkiállitás Nagybányán. Nagy­bányai levelezőnk írja: A Hollósi mester vezetése alatt álló festőiskola, melynek téli székhelye Münchenben van, most fejezte be nyári tanfolyamát Nagybányán. A festő növendékek, kik kora nyár óta a természet ölén, Nagy­bánya vidékének szépséges tájain, bérc- koszoruzta völgyeiben lesték a felsége« természet titkait, hogy vásznaikon meg­örökítsék, nemsokára búcsút mondanak

Next

/
Thumbnails
Contents