Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-29 / 221. szám

221. szám. Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP 1903. szeptember 28. 3 tett meg A midőn ugyanis a mozdony a kocsikat az álló kocsikhoz tolta, a szerencsétlen ember az álló kocsi üt közőjéhez állott, a minek természe­tes következménye volt, hogy a két üt­köző teljesen szétmorzsolta. Persze szörnyet halt. Az elhalt munkást fele­sége és öt gyermeke siratja. * Gyászrovat. Mint részvéttel ér­tesülünk, Nagy Gáspár háztulajdonos, Szatmár városnak érdemes polgára, hosszas szenvedés után 62 éves korá­ban tegnap elhunyt. Az elhunyt lelkes tagja volt a szatmári függetlenségi és 48-as pártnak. Temetése ma délután 2 órakor lesz. * Elhunyt lapszerkesztő. Rományi István tekintélyes mármarosszigeti ügy­véd, Mármarosvármegye tb. főügyésze, a „Mármarosí Hiradóu felelős szer­kesztője f. hó 23-án 58 éves korában elhunyt Budapesten. Az elhalt Szatmá- ron is igen nagy ismeretségnek örven­dett. Halálát nagyszámú rokonság gyászolja. * Eljegyzés. Krausz Jenő batizi földbirtokos f. hó 26-án tartotta eljegy­zését Grósz Márton batizi földbirtokos leányával Fánikával. * Tífusz a vidéken. Göbel Alajos dr. tegnap jelentést terjesztett be a szatmári főszolgabírói hivatalnak, hogy Kaak-Szentmárton községben a has­tífusz fellépett. A veszedelmes betegség meggátlása iránt a szolgabirói hivatal sürgősen erélyes védekező intézkedést tett. A betegség állítólag a a romlott gyümölcsök élvezetétől ered. * Végzetes halászás. Halmiban, mint lapunkat értesítik, végzetes kime­netelű halászás történt tegnap. Osváth Sándor komlódtótfalui ev. ref. tanító ugyanis szenvedéllyel űzte a halászást és sem időt, sem fáragságot nem saj­nált, hogy ebbeli szenvedélyét kielégitse. Ennek tudható be, hogy Komlódtótfa- ból gyalogszerrel át szokott rándulgatni Halmiba, hogy ott a Túr vizében ha- lászgasson. Tegnap is igy tett. Végte­len türelemmel dobalgatta be és húzta ki a hálóját és az öröm csillant fel szemében, ha sikerült egyszer-egyszer egy nagyobb halat fognia. A tegnapi halászása azonban életébe került. Hogy és mint történt, senki sem tudja, mert egyedül volt, valószínűleg beleszédült a vízbe ; mikor ráakadtak, már halott volt. A vizbe fűlt. A 20 éves fiatal em­ber tragikus halálesete őszinte részvé­tet kelt. * Törvénytelen verbuválás. Tit­kos toborzás folyik Magyarországon. Arról van szó, hogy Pitreich közös hadügyminiszter titkos rendeletet bo­csátott ki a hadtestparancsnokságokhoz, a melyben utasította őket, hogy az ösz- szes főszolgabirákat keressék meg az­iránt, hogy a járásukban levő hadköte­leseket a hadseregbe való önkéntes be­lépésre hívják föl. A magyar várme­gyékben Pitreich meg sem próbálko­zott a titkos sorozással, ehelyett a nemzetiség lakta összes vármegyékre kiterjesztette, tehát valószínűleg Szat- mármegyében is. SPORT. A szatmári lóversenyek. (Saját tudósitónktól.) A vasár­napi ünnepségek harmadik részét a ló verseny képezte. Alagon, Budapesten vagy Tátra-Lomniczon nem lehetett nagyobb az érdeklődés a versenyek iránt, mint a milyen tegnap Szatmáron mutatkozott. A kora délutáni órákban minden utczán sebbel-lobbal siető em­bereket lehetett látni, akiknek arczán ott volt az a bizonyos „lázas izgatott­ság“, amely a lóverseny sport-baráto­kat általánosan jellemzi. Két óra felé a Deáktér hangyabolyhoz hasonlított. A „Pannónia' előtt kocsi kocsi után robogott ki a versenytérre. Olyikon egy-kettő, olyikon pedig hat-nyolez em­Der ült. A villanyos társaság rendes és külön vonata pedig százával öntötte magából a túrihoz igyekvő közön­séget. A versenytér pompás panoráma volt. Ezernyi nép mindenütt, ahova csak a szem ellátott. A tribünök töm­ve, előkelő nagy közönséggel, a mely izgatottan lázasan várta az egyes fu­tamok eredményét. A versenyen egy kis baleset is előfordult.- Az akadály- versenyen Forberger Vidor főhadnagy, „Springinfeld“ nevű lovat ülte a pá- ya közepén leesett lováról. A bátor főhadnagy azonban nem vesztette el a lélekjelenlétét. Daczára, hogy a ló min­tegy ezer méternyire vonszolta, megra­gadta a kantárszárafc s a másik pilla­natban ismét a lovon teremve, folytat­ta útját. A közönség lelkesen megtap­solta az ügyesen lovagló főhadnagyot. A versenyeknek eredménye a következő: I. Mezei gazdák versenye. I. Korcsmáros Imre Szatmár. II. Laky Lajos Szatmár. III. Barazsu Péter Szatmár. IV. Juhász Ferencz Szatmár. Első lett: Korcsmáros Imre. II. ment lakására, a hová kis idő múlva laipucz követte. Ez oly dühbe hozta, hogy dorongot ragadott, a melylyel :'ejbe ütötte. A tárgyaláson tiz tanút hallgattak ki, a kik közül többen ter- íelő vallomást tettek a vádlottra. A nzonyitási eljárás befejezése után az orvosszakértök véleményét kérték ki, a mely szerint a szenvedett sebek halá­losak voltak. Némethy József alügyész halált okozó súlyos testi sértés bűn­tettét bebizonyitottnak látta s ezért kérte az esküdteket, hogy mondják ki Mozse Juont bűnösnek. Ezután Szűcs Sándor védő terjesztette elő hatásos védelmét. Ékes szavakkal ecsetelte az avasi tudatlan oláh parasztok alacsony nívón álló erkölcsi érzületét, a mely nem gátolja meg a legszörnyebb bü nők elkövetését sem. Majd utalt a vád­lott beszámithatatlanságán és enyhe ítéletet kért. Az esküdtek a feladott íérdésekre hétnél több igennel felel­tek s a verdikt alapján a kir. törvény­szék Mózsét 2 évi és 3 hónapi fegy- házra Ítélte. Az Ítéletben a vádlott megnyugodott. tanűgy. A főhadnagy, aki elég eszes volt arra, hogy az asszonynak „tolvajnyel­vét“ megértse, elmosolyodott: — Azért, nagyságos asszonyom, — mondta bizalmaskodó hangon — mert ön nem akarja magát bolondit- tatni 1 Az asszonynak felcsillant a szeme; (Folyt, köv ) KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, szeptember 28. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. szeptemberre . . . 7.46—7.47 Rozs 1903. szeptemberre . . . 7.65—7.66 Zab 1903. szeptemberre . . , . 6.17—6.18 Tengeri 1903, szeptemberre . . . 6.45—646 Repcze 1903. szeptemberre . . . 5.35—5.36 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 646. — Magy ar hitelrészvény........................ 707.50 Les zámitolóbank részvény .... 445.—■ Rima-Murányi vasmű részvény . . . 452.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 619.— Közúti vasút....................................... 592.— Városi villamosvasút részvény . . . 306.—­I. Rock István „Divi belle."' II. Nagy Ákos „Páratlan.“ Első lett: Rock István. Tot.: 5 : 5­III. I. Izsák Elemér „Vártlány“. II. Domahidy István „Klára.“ III. Galgóczy István „Kedves,,. IV. Kállay Szabolcs „ Gyurika. “ Élső lett: Domahidy István. Tót: 2:4 — 5: 10. IV. Akadály verseny. I. Nagy Ákos „Lobnaticza.“ II. Schvendt József „Sprin­ginsfeld.“ Első lett: Forberger Vidor. Tót: 5: 5. V. I. Izsák Elemér „Vártlány.“ II. Domahidy István „Klára.“ III. Jármy István dr „Rábám.“ IV. Kállay Szabolcs „Rózsiira.“ V. Schvendt József „GidraA Első lett: Izsák Elemér. Tot.: 5: 5. VI. Tiszti verseny. I. Schvendt József „Gidra.“ II. Nagy Lajos százados „Név­telen.“ TÖRVÉNYKEZÉS. § Avasi história. A tegnapi es­küdtszéki tárgyalás anyagát a sötét bűnök hazája, a szatmármegyei Avas szolgáltatta. Egy oláh ember ült a vádlottak padján. Azok közül való, a kik ott lenn a hegyek alján lévő faluk ban ok nélkül üldözik az embertársai­kat. Ez év junius 23-án történt Feke­tefaluban, hogy Mozse Juon napszá­mos, miután a falu korcsmájában reg­geltől estig ivott, összeveszett az ut­czán Lupucz Tódorral. A veszekedés­ből verekedés származott és Mozse Juon a harcz hevében egy tölgyfa do­ronggal úgy fejbe kólintotta Lupuczot, hogy néhány óra múlva meghalt. Ha­lált okozó súlyos testi sértés miatt állt ma a törvényszék előtt Mózse. A tár­gyaláson Papolczy Gyula dr. elnökölt szavazó bírák voltak Hunyor Ödön és Szarukán Zoltán. A vádat Némethy József dr. alügyész képviselte. A vád­lottat Szűcs Sándor dr. ügyvéd védte. Oláh tolmács Hozás János volt. Elnök az esküdtek kisorsolása után kihall­gatta a vádlottat, a ki beismerte, hogy Lupucz Tódorral a korcsmában össze­veszett. Mózse a veszekedés után haza )( A kath. gymnasyum gyorsiró- köre A szatmári kath. gymnasiumban a „Gyorsírókor“ tegnap, hétfőn dél­után négy órakor tartotta alakuló gyü- ését, amelyen betöltötték a tisztviselői állásokat. A következők választattak meg: Titkár : Fábián L. VIII. o. t. Főjegyző: Markovics A. VIII. o t. Aljegyző: Nagy M. VII. o. t. Főkönyvtáros: Klein S. VII. o. t. Alkönyvtáros : Déry J. VIÍ. o. t. Pénztáros: Miksa R. Vili. o. t. I. Előadó: Vinkler I. VII. o. t. II. Előadó: Scheffer I VI. o. t. A megalakult gyorsirókörnek öt­yen tagja van. REGÉNYCSARNOK Leány álmok. 8 Irta: J-torkay Elemér. Eta is, a kadett is hirtelen a po­rondra tekintettek. Csakugyan, közel a czélhoz a lovakat jóval megelőzve vág­tatott a főhadnagy elsőként. Mint va­lami győzelmi zászló lobogott utána Etának a váldragonerjára kötött, kék selyem szalagja. Még néhány pillánat és a verseny­bírók lecsengették a futamot, Méray Árpád a vad karrierből pedig hirtelen elegáns galoppba váltva át, mint első­ként beérkezett, lihegve, mosolygó arczczal fogadta a bajtársak vidám és czivilek savanyu arczczal elmormogott gratuláczióit. Amint Méray leszállóit a verseny fáradalmaitól remegő szügy- gyel lihegő lóról, egyenesen Etáék felé tartott s mosolyogva hajolt meg a höl­gyek előtt. A leány attól a pillanattól fogva, hogy a főhadnagyot a többi lovasok közül elötörtetni látta s megpillantotta vállán a maga selyem nyakszalagját, eloszlani érezte minden előbbi haragját s csak a „győzőt* látta már Mérayban ki felé most az elragadtatástól, a büsz­keségtől mámoros tekintettel nyújtotta kezét és boldogan mosolyogva mondta: — Az én Héroszom 1 — Akit mi szegény erőnktől tel- hetőleg meg fogunk jutalmazni 1 szólt közbe Eta édes anyja. A fiatal leány kérdő tekintetet vetett az édes anyjára s amikor ez egyetértőleg bólintott a fejével, vidám tánczlépósekkel elfutott. Tardosné nehány pillanatig für készve, komolyan, szinte ellenségesen nézett a főhadüagy szemei közé, aztán negédes szigorral kérdezte : — Hallja, Méray 1 Miért bolon- ditja maga az én leányomat ? Hiszen a vak is látja, hogy fülig szerelmes ma­gába 1 — ügy beszélt a leányáról ez a negyven éves szép asszony, mintha csak valami asszony ismerőséről vol­na szó. Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi szept. hó 22. napján. Termény árak: Sor­szám Termény neme kor. fl kor. fl 1 Tiszta búza 14 — 14 40 2 Kétszeres 13 — 13 20 3 Rozs 10 20 10 40 4 Árpa 09 20 09 60 5 Zab 08 20 08 60 6 Tengeri 12 20 12 60 7 Kása 18 40 19 — 8 Paszuly fehér 18 40 19 40 9 Szilva 36 40 — 10 Krumpli 2 40 2 80 11 Szalonna 140 150 — Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hirlap-kiadó r-, t.“ 3786—1903. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A fehérgyarmati kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré te­szi, hogy a nagyari ev. ref egyház végrehajtatnak Molnár Lajos és Molnár Károly nagyari lakos végre­hajtást szenvedők elleni 236 kor. 20 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék és a fehérgyarmati kir. járásbiróság területén levő Nagy-Ar köz­ségben fekvő, a nagyari 315 sztjkvben A f 3. hrszaés39. házszám alatt fel­vett egynegyed részben Tóth Zsuzsánna, férj. Garbolczi Ferenczné, egynegyed részben Tóth Erzsébet, egynegyed rész­ben Molnár Lajos és egynegyed rész­ben Molnár Károly tulajdonát képező ingatlanra az 1881. évi LX. t.-cz 156. §. d. pontja értelmében az árverést 859 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1903. évi október hó 31-ik napján délelőtti 10 órakor Nagy-Ar község házánál meg­tartandó nyilvános árverésen a megál­lapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 száza­lékát, vagyis 85 korona 90 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez leten­ni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatai. Kelt a fehérgyarmati kir. járásbi­róság tkvi hatóságnál 1903. szept. 15. Szabó János, 812 kir. albiró.

Next

/
Thumbnails
Contents