Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-25 / 218. szám
218. szám. Szatmár, péntek 3 Zi A i J4 a u í n i n l a r i3uo. szepiemöer zo. j Rodostóba és a tervbe vett más nevezetesebb helyekre való kirándulás igen költséges, a város a zarándoklatban való részvételről lemondott. Értesült azonban a város arról, hogy Kelemen Samu dr. a zarándoklatban részt vesz, ennélfogva őt, mint a törvényhatóság bizottsági tagját felkérte, hogy a zarándoklatban Szatmár várost képviselje. Kelemen Samu dr. a város kérelmének természetesen eleget tesz. * 0érbeadott bolthelyiség. A Deák-téren levő plébánia alatti 4. sz. bolthelyiség bérbeadása tárgyában tegnap tartották meg az árverést a város gazdasági hivatalában. A bolthelyiséget a régi bérlő vette k; ismét évi 650 korona bérösszegért. A Deák-téren körülbelül ez a legolcsóbb üzlet- helyiség ! * A villanyos különmenetei. A „Szatmár Erdődi h. é. vasút“ igazgatósága az alábbi értesítést közli lapunkkal : A Szatmármegyei lóverseny-egylet által f. hó 27-én megtartarlandó lóverseny alkalmából a versenyt látogatók kényelmére külön meneteket fogunk bevezetni. 1. A Szamos hídfőnél róm. kath. temető mellett, indul 1 óra 45 perczkor, érkezik a verseny színhelyére 2 órakor. 2. Felhasználható a lóversenytér látogatására a Kossuth- kertből d. u. 2. órakor induló hegyi vonat is, a mely a verseny színhelyén 2 óra 35 perczkor meg fog állani. 3. Kőlön menetként kizárólag a lóversenyt látogatók czéljaira a Kossul-kert- ből d. u. 2 óra 5 perczkor is indítunk egy vonatot, a mely a verseny színhelyére d. u. 2 óra 40 perczkor fog érkezni. A visszajövetelre a szűkségkez képest fognak a vonatok rendelkezésre állani. — Az üzletkezelőség. * Magyar név. Andorszki Mihály szatmári lakos, nevét belügyminiszteri engedélylyel „Adorjánéra változtatta. * A kertészeti kiállítás. A Kossuth kert különben uéma csöndjét néhány nap óta hangos kalapácsütések zaja töri meg. Müküdik a fűrész, az ásó és a kalapács, mert építik a kertészeti kiállítás parillonjait. A faházak közül eddig már négy készen van s most csak a berendezésre várnak. A többi pavilonokon pedig kora reggeltől késő estig dolgoznak. A kioszk hatalmas termeit már most rendezik be. A táncz- teremben a bortermelés eredményét fogják bemutatni, mig az étteremben a nagybányai gazdálkodók lesznek a kiállítók. A földmivelésügyi minisztérium az aszaló gépet is megküldte a gazdasági egyletnek. Az aszaló tudvalevőleg a kiállítás tartama alatt működni fog. A rendezőség azt hiszi, hogy a kiállítás szombat délutánra teljesen be lesz rendezve s ekkor a sajtó képviselőinek és a meghívott vendégeknek fogják bemutatni. * Uj szivarok. Október 1-töl két fajtával több szivarból választhat a dohányzó Magyarország. A hivatalos lap mai számában ugyanis a pénzügyminiszter kihirdeti, hogy októl er 1-től kezdve két uj fajta szivart bo- csájtanak fogalomba. Az egyiknek a neve Rosita és ennek az ára az árusok részére 100 drbként 7 kor. 20 fillér, a fogyasztók részére drbként 8 fillér. A másiknak a neve pedig Deli- ciás és a különlegességek sorát gyarapítja. Ez az utóbbi szivar öt darabonként papirdobozban csomagolva kerül elárusitásra és egy ilyen doboz ára 60 fii. lesz. A pénzügyminiszter egyelőre csak ennyit árul el az uj szivarokról és igy mi sem mondhhatunk róluk többet. Hogy hamis fogtól akasztószegig mennyi mindenféle trafik-inventarium- beli tárgy akad bennök, azt majd a haragos szivarozók fogják kideríteni. * A rendőrség intézkedése a lóverseny alkalmából. A szatmári lóversenyek e hó 27-én fognak lezajlani. Persze e versenyek nem hasonlíthatók a budapestiekhez, de azért a közönség — saját házi lóversenyéről lévén szó — nagy érdeklődéssel viseltetik iránta. A lóversenyek természetszerűen megsokszorozzák a kocsiforgalmat, a mi esetleg összetorlódásra, sőt összeütközésre vezethetne. Hogy ez be ne következzék, Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány hirdetmény utján közli a közönséggel, hogy mely utczákon szabsd a lóversenytérre kihajtani és mely utón szabad visszajönni. A lóversenytérre vezető ut gyanánt a Várdomb és Battyányi utczákat, visszavezető ut gyanánt pedig a Bányai utat jelölte ki. A közúti vashídon túl ezenkívül két utat jelölt ki: a zsadányit és a villamos vasutak mentén levőt, továbbá a hegyi utat, melyek szintén a lóversenytérre vezetnek. Az irányt a felállított őrök vagy zászlók fogják megjelölni. A bérkocsik fuvardíjára nézve is intézkedett a rendőrfőkapitány. Kétíogatu bérkocsi dija a versenytérre vagy vissza 2 kor., egy- fogatu bérkocsié pedig 1 korona. IRODALOM. Tiirr tábornok emlékiratai. Mikor Világos után, az elnyomatás szomorú napjaiban, a magyar nép arra gondolt, hogy fegyverrel vívja vissza szabadságát, akkor a Messiásként várt Kossuth Lajos mellé még egy szabaditót képzelt : Türr Istvánt, a kit 1860. óta Garibaldi legkiválóbb bajtársa gyanánt ünnepelt az olasz nemzet és egész Európa. Türrt a magyar emigránsok már rég ismerték akkor : 1848—1849-ben nem harczolt ugyan a honvédség sorai közt, de olaszföldön magyar légiót szervezett. Világos után Mazzinival éveken át zaklatta az osztrákokat ; küzdött a reakció ellen 1849-ben Bádenben, 1855-ben a krimiai szövetségesek szolgálatában, 1857-ben a cserkeszeket lá- zitotta, 1859-ben Garibaldi mellett harczolt, majd a délszlávok közt agitált és a „marsalai ezer ' expedicziójában világhírűvé tette nevét. Számos harczté- ren vívta ki az altábornagyi rangot és mindig csak a magyar ügyért harczolt. Rokonságba jutván a franczia csá- stári családdal, nagy összeköttetéseit fontos diplomácziai missziókban érvényesítette és aktiv szereplő volt nagy horderejű és a magyar ügyre visszaható európai eseményekben. A kiegyezés után itthon és a külföldön nagyszabású közgazdasági alkotásokkal foglalkozott. Az utóbbi húsz év alatt a magyar állam jóhire, a népek szabadsága és Európa békéje érdekében publiczisztikai tevékenységet fejtett ki nagy világla- pokkan és nemzetközi kongresszusokon Évek óta állandó munkatársa a Magyar Hirlap-nak, amely kizárólag közli czikkeit. Ezen sokoldalú szereplésének hatvan évre terjedő nevezetes mozzanatait Türr István megírja most az emlékirataiban, melyeknek közlését a Magyar Hírlap kezdi meg az októberi negyeddel. Ugyancsak most kezdi meg a Magyar Hírlap a „Tolvaj? Gyilkos?“ czi- mü szenzácziós angol regény közlését. A Magyar Hirlap-nak, e független, szabadelvű, a magyar nemzet jogaiért lel kesedéssel küzdő napilapnak előfizetési ára negyedévre 7 korona, egy hónapra 2 korona 40 filfér. Kiadóhivatalának czime: „Magyar Hírlap'’1 Budapest, V. Honvéd utcza 10. TÖRVÉNYKEZÉS. Agyonütötték a czimborájukat. Esküdtszéki tárgyalás. Szatmár, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) Az őszi esküdtszék tárgyalásainak harmadik napja a közönség élénk részvétele mellett tegnap folyt le. A bíróságot ezúttal ismét egy nagyobb szabású bűnügy foglalkoztatta, amelyben nem kevesebb, mint hét vádlott volt. A vádlottak csupa ifjú emberek, a kiket az ügyészség azzal vádolt, hogy egyik társukat megöl ték. A véres esemény egy holdvilágos májusi estén történt Mezőterem községben. A lakosság már elpihent s csönd uralkodott mindenütt, a mikor egyszerre rémes jajkiáltások hallatszottak egy utczából. A szunnyadó emberek felkelve ágyukból, kirohantak az utczára, ahol vérében feküdt az áldozat, Keszenheim Jakab. A szerencsétlen suhancz kevés idő múlva, ahogy hazaszállították, belehalt sebeibe. A gyilkosok megfutottak, de a csendőrség hosszas nyomozás után elfogta őket. Heten voltak a tettesek, mint a bibliabeli gonoszok, akik állottak a törvény szigorú bírái előtt, hogy számot adjanak tettükről. A vádlottak jámbor arczu sváb fiuk, akiknek arczárói mindent le olvashatott volna az ember, csak azt nem, hogy embert öltek. A tiszta valóság kibogozása nagy fáradságába került a törvényszéknek, mert a vádlottak vallomásából, noha beismerésben voltak, nehezen sikerült megállapítani, hogy kik ütötték agyon az elhaltat. A tárgyalásról részletes tudósításunk a következő: A mai tárgyaláson Szabó József kir. törvényszéki biró elnökölt. Szavazó bírák Matolay Gábor dr és Bajnay Endre dr voltak. A vádat Orosz alü- gyész képviselte. A vádlottakat Cso- may Imre és Szűcs Sándor dr szatmári ögyvédek védték. A magánvádat Adler Adolf nagykárolyi ügyvéd képviselte. Elnök a tárgyalás megnyitása után az esküdtszéket alakítottak meg, a melynek tagjai a következők voltak : Nemes Lajos, Spinetti Sándor, Juhász István, Róth Zsigmond, Veisz Lajos, Kocsis Gyula, Kiss Ferencz, Jánki Ferencz, Révi Miklós, Kató Bálint, Megyeri László és György László. A törvényszék legelőször Non Ferencz vádlottat hallgatta ki. Az elnök kérdéseire előadja, hogy a vádat megértette s bűnösnek érzi magát. Elmondta, hogy Mezőterem községben régi szokás, hogy a legények esténkint egyik-másik utczában összegyűlnek s lányokról, asz- szonyokról, apró szerelmi kalandokról beszélgetnek. így történt május 11-én este is. Javában folyt a szó, amikor Kessenheim egy mellékutczából jövet hozzájuk érkezett s e szavakkal köszöntötte őket: — Jó estét nagy legények, betyárok! Majd minden további beszéd nélkül a kezében levő késsel neki ment Non Ferencznek. Non nem vette tréfára a dolgot, megragadta Kessenheimot és a földre teperte. Mialatt a támadóval dulakodott, czimborái, névszerint König Mihály, Gyerkó János, Osvald István, Vusa'.i Mátyás, Vonház Jakab és Függ József a szomszédos házak udvarába botokért szaladtak s onnan visszatérve megverték Kessenheimot. Első rendű vádlott elmondta azután, hogy czimborái visszaérkezése után ő eltávozott a helyszínéről és se előbb, se azután az áldozathoz hozzá nem nyúlt. König Mihály vádlott ugyanazt vallotta, a mit Non Ferencz s kijelentette, hogy ő csak egyetlenegyszer húzott botjával az elhunyt oldalára. Gerko János nem érzi magát bűnösnek. Nem is nyúlt az áldozathoz. Annyit látott, hogy Non a földhöz- rágta Kessenheimot. A negyedik vádlott Osvald János. Nem érzi magát bűnösnek. Egy ujjal se bántalmazta Keszenheimot. Igen jó barátságban volt vele. Elnök azon kérdésére, hogy megrugta e, kijelenti, hogy nem. Vuszli Mátyás és Függ János nem tagadják tetteiket. Beismerik, hogy egy hatalmas fütykössel többször megütötték. Azonkívül a fejére is ütöttek Kes- senheimnak. Vonház Jakab szintén beismerésben volt. Az eset részletes elmondása után nem tagadta, hogy az áldozat fejét verte. Függ József is több ütést mért Keszenheimra. A vádlottak kihallgatása után a tanukra került a sor, akik az esetre magára nem tudtak felvilágosítást adni, mert csak akkor jelentek meg a helyszínén, a mikor már az ütlegelésnek vége volt. Keszenheim Mihályné, az áldozat anyja csak annyit mond, hogy fia hazaszállítása után kevés idő múlva meghalt. Mikor megkérdezte tőle, hogy ki bántotta, azt felelte: Vuszli Mátyás. Hajdú Györgyné, Szabó Józsefné, Haller János és Gzicz Jakab lényegtelen vallomást tettek. A törvényszék ezután az orvos szakértőket hallgatta meg. A szakértő k szerint az áldozat sebe feltétlen halálos volt. A bizonyítási eljárás befejezésével Orosz alügyész, Non Ferencz, König Mihály és Gyerkó Jánossal szemben, tekintve, hogy a bűnesetben való részességük sem a nyomozás, sem a tárgyalás során be nem bizonyult, elejtette a vádat. A többi vádlott ellen fenntartva, megbüntetésüket kéri. A törvényszék ezután feladta az esküdteknek a kérdéseket, melyek szerint bünösők-e vádlottak abban, hogy Keszenheim Jakabot szándékosan, de ölési szándék nélkül sértették meg? Az esküdtek a kérdésekre igennel feleltek s a törvényszék rövid tanácskozás után az esküdtek határozatát Révi Miklós hirdette ki. Vuszli Mátyást Vonház Jakabot és Osvald Jánost másfél évi, Függ Jánost pedig 1 évi börtönre ítélte. Vuszli kivételével a vádlottak megnyugodtak az Ítéletben. SZERKESZTŐI ÜZENETEK N. J. (Szamos-Dob.) Annyi bizonyos, hogy uraságod „Karakán g y e- r e k“ dehát ahhoz, hogy valaki czikket írjon, nem éppen elegendő az, hogy az az ülető csak „Karakán gyerek“ legyen, hanem részint tudni kell czikket írni, első sorban pedig annak, aki czikket akar írni, tisztában kell lenni a helyesírás fogalmaival. Eltekintve attól, hogy czikke, a benne foglalt felekezet ellen való izgatás miatt, a büntetőtörvénykönyvnek idevonatkozó paragrafusaiba ütközik, s hogy ennek folytán hemzseg a legsötétebb fajgyűlölettől, azért sem közölhetjük, mert kidolgozása még az önképzőköri mértéket sem üti meg. Arra pedig, hogy czikkét mi dolgozzuk át, sajnálatunkra nem vállalkozhatunk ha még oly „karakán gyerek“ is Uraságod. B. L. (Budapest.) Levél megy ; R. (Helyben.) A részletes program- mot a legközelebbi vasárnapi számunkban fogjuk közölni. H. S. (Fehérgyarmat.) Nem köteles, ha nem akar. A törvény se az egyikre, se másikra nem kényszerítheti. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- ás értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, szeptember 24. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. szeptemberre . . . 7.52—7.53 Rozs 1903. szeptemberre . . . 7.72—7.73 Zab 1903. szeptemberre .... 6.22—6.23 Tengeri 1903, szeptemberre . . . 6.51—652 Repcze 1903. szeptemberre . . . 5.39—5.40 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 635.25 Mag yar hitelrészvény........................691.50 Les zámitolóbank részvény .... 438.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 443.— Osztrák-magyar államvasnti részvény . 642.— Közúti vasút...................................... 586.50 Városi villamosvasút részvény . . . 297.50
