Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-20 / 214. szám

2 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. szeptember 20. 214 szánt Az alkotmányválság. Távirati tudósítás Budapest, szepember 19. (Saját tudósítónktól.) Nincs már kormányválság, nincs parlamenti válság, helyükbe lépett az — alkotmányválság. Ma már senki sem törődik azzal és nem is beszél arról, hogy ki lesz a miniszterelnök és miféle módon fogják megcsinálni a békét az országgyűlés termében? Ma csak egy gondolat fut végig az országon: a kamarilla fel* támadt. Lesújtott kardjával a nemzet fejére, de a nemzet nem roskadt ősz- sze, nem is kábult el, hanem — föl ébredt. A belső válság nyilt harczczá vál­tozott Ausztria és Magyarország között és súlyosítja Magyarország helyzetét, hogy a hatalom osztrák részre állott és nagy ágyúval támadást intézett a magyar nemzet jogos követelései ellen. Természetes, hogy ilyen körülmé­nyek között a pártokat szétválasztó fa­lak leomlanak és valamennyi pártban felülkerekedik a hazafiság. Most már meg lesznek az összes pártok értekez­letei és nem csupán a függetlenségi­párt kezdeményezésére, de az egész ország és az összes pártok óhajtása szerint össze fog ülni az országgyűlés Most fognak csak igazán kivál­tódni a nemzeti erők és talán hama­rabb jutunk czélhoz, mint ez az eddigi kertelés mellett lehetséges lett volna. A mai eseményekről fővárosi tu­dósítónk az alábbiakat telegrafálja. (A Ház összehívása.) Apponyi Albert gróf a képvise­lőház elnöke ma reggel Budapestre ér­kezett. Nyomban megérkezése után a képviselőházban fölkeresték Darányi miniszter és Ivánka Oszkár, akik hosz- szasan értekeztek vele. ügy délelőtt tizenegy óra körül a két függetlenségi párt részéről Olay Lajos, Polónyi Géza, Kállay Lipót, Lovászy Márton, Barta Ferencz és Gabányi Miklós keresték föl Apponyit, akivel hoszszabb ideig értekeztek. A függetlenségi pártnak ama kívánságát terjesztették elő, hogy Apponyi hívja össze a képviselőházat még a Reich- srath ülése előtt. Részletesen kifejtet­ték a képviselőház összehívására vo­natkozó indokaikat. Kijelentették ezu­tán, hogy a kezdeményezést a Ház összehívására szívesen átengedik a sza- badelvüpártnak. A szabadelvüpártnak tekintélye­sebb tagjai ebben az ügyben még ma este értekezni fognak és a határozatról értesíteni fogják a függetlenségi pártot. Amennyiben pedig a szabadelvüpárt- ban azt határoznák, hogy a Ház ösz- szehivására a kezdeményezést nem ve­szik át, akkor a függetlenségi párt ad­ja be azonnal a Ház összehívására vo­natkozó kérvényt. (Kossuth Ferencz S.-A.-Ujhelyben.) Kossuth Ferencz ma reggel több függetlenségi képviselővel Sátor-Alja- Ujhelyra utazott, az ottani független­ségi párt zászlószentelési ünnepére. Kossuth Ferencz a sátor-alja-ujhelyi függetlenségi ünnepen a politikai hely­zetről is beszélni fog. (Héderváry a királynál) A király ma délelőtt Hédervá- ryt egy órai kihallgatáson fogadta. Héderváry a kihalgatás alatt beható jelentést tett a királynak a helyzetről és a hadparancs nyomán fakadt han­gulatról. Héderváry holnap valószínű­leg újra kihallgatásra megy a ki­rályhoz. Késő este jelenti Bécsből tudó* sitónk: A király csodálkozását fejezte ki Héderváry előtt, hogy a hadparancsban foglalt, tisztán katonai nyilatkozata ilyen előre nem látott, nem várt és általa nem is czélzott felfogások­ra és magyarázatokra talált. A „Neue Freie Presse“ értesü­lése szerint, a király a jövő héten Bu­dapestre jön. Szatmár, szeptember 19. A tiszaujlaki labancz-bankett. A t.-ujlaki bankettnek az ételrendjét most főzik. A hivatalos felköszöntök rendjét már kifőzték előbb. Az első felköszön­tőt természetes ö Felségére a királyra mondják a legalkotmányosabb ural­kodóra. A köszöntő után felolvassák a „Hadi parancsotmelyet a közönség háromszor egymásután hallgat meg állva, vagy hasra feküdve. Ez még nincs végleg eldöntve. Ez után követ­kezik ünnepi köszöntő a kormányra. A nagyérdemű közönség, melynek ez idő szerint tudvalevőleg nagyobb kő van a hasában, törheti a fejét azon a rébuszon, hogy a köszöntő annak a kormánynak szól-e, a mely volt, an- nak-e amely nincs, avagy annak amely lesz, ha lesz. Azután . . . azt hiszem, a további azutánokra már senki sem kiváncsi. TÁVIRATOK. Százados ur, — Struehy. PoZSOnjf, szeptember 19. (Sa­ját tudósítónktól.) A pozsonyi vadászezred egyik kapitánya, aki Struehy névre hallgat, tegnap este egy vendéglőben a leggyalá­zatosabb szavakkal illette a magyar nemzetet. A botrányos viselkedésű kapitány tettéről a hadtestparancs­nokság is tudomást szerzett, de a magyargyalázó századost „egyelő­re“ csak szoba fogságra ítélte. További büntetése valószínűleg az lesz, hogy más ezredhez fogják át­helyezni. A hadtestparancsnokság ma erélyes rendeletet adott ki, a melyben szigorúan megtiltja a tiszteknek a politizálást. Az egyetemi i£jak Kossuth Lajos sírjánál. Budapest, szeptember 19. (Sa­ját tudósitónktólj Kossuth Lajos születésének mai 101-i évforduló­ján az egyetemi ifjúság kivonult Kossuth Lajos sírjához, a melyet megkoszorúzott. Az ünnepség után Hoffman Ottó joghallgató tüzes beszédet intézett az ifjúsághoz s felolvasta a hivatalos lapból a hadiparancsot. Ezután darabok­ra tépte a hivatalos lapot. Az ifjúság kisebb tüntetést rendezett A hadparancs és a tartalékos tisztek. Budapest. szeptember 19. (Sa­ját tudósitónktól.) A nemzet ön­érzetét mélyen sértő hadiparancs a tartalékos tisztek között is felhábo­rodást keltett. Ma több tartalé­kos tiszt adta be rangjáról va­ló lemondását. Az utczák tisztántartása. Tisztában utczák. Szatmár, szeptember 19. (Saját tudósítónktól.) A városias jelleg egyik elengedhetlen kelléke, hogy a köztisztaság minden tekintetben ér­vényesüljön. A köztisztaság pedig el- választhatlan kapcsolatban van a köz­egészségügyi viszonyokkal. A kelet népeinél napirenden van­nak a legkülönfélébb ragályos betegsé­gek, mert abszolúte nem bírnak érzék­kel a tisztaság iránt. Szenny, piszok, unodort keltő mocsok veszi őket körül, a minek természetes következménye, hogy a levegő megtelik miazmákkal és mindenféle ragályos nyavalyákat elő idéző fertőző baczillusokkal. Hullanak is ott az emberek rakásra, mint a le­gyek őszszel. Mi még részben a kelethez tarto­zunk, de azért a legjobb igyekezettel próbálkozunk a nyugati czivilizáczió áldásaiból is kivenni a magunk részét. Gyöngeségünkön, erőtlenségünkön, ta­pasztalatlanságunkon és arasznyira ter­jedő szűk látkörünkön múlik, hogy eb beli törekvésünk olyan felszínes és ko­molyan nem is igen mérlegelhető ki­csinyes eredményekhez vezetnek, me­lyeknek közviszonyainkra gyakorolt javító hatását figyelembe venni nem is lehet. Itt a példa előttünk: Szatmár város, Megtalálunk itt mindent, a mi a külső szépséghez és a városias jelleg­hez tartozik. Utczáink rendezettek. Nyílegyenes útvonalok hasítják keresz- tül-kasul a város testét. Az utczák mindenütt kifogástalan gyalogjáróval vannak ellátva. A kocsijárók is általá­ban kifogástalanok. A főbb útvonalak szépen fásitva vannak. A házak, ha nem is valami mo­dernek, de elég tetszetősek. Két kö­zépületünk pedig valósággal imponáló, mely leköti a figyelmet. Ezekhez járul az üresen száguldó, zajosan csöngető villamos. Emeli a külső szépséget a Deák-tér és Rákóczi utczának ivlámpákkal való villanyvilá­gítása. A toilette tehát elég ékes, ra­gyogó. De hogy e külső öltözet minő belső egészségtelen szervezet takaró­jául szolgál, azt senki sem kutatja. E tekintetben valóságos kelet vagyunk. Egy-egy szélvihar olyan számumot te­remt nálunk, hogy a járókelők ijedten kénytelenek fedél alá menekülni, ne­hogy a rettentő portengerben megva­kuljanak vagy meghaladjanak. Meri a mi utczáink egytől egyig még a Deák­tért sem véve ki porosok és piszkosak. A por hatalma pedig erősebb a ható­ság hatalmánál, mindig felülkerekedik és a hatóságnak nincs ereje a milli­ónyi porszemet a földhöz tapasztani. De nincs is hozzá eszköze, mert azaz egy-két locsoló kocsi, melylyel a vá­ros rendelkezik, a közszükségletet nem képes kielégíteni. Utczáink pedig egyéb tekintetben is piszkosak. A házakból kiömlő szeny vizek tócsákat alkotnak, mert nincs meg a lefolyásuk. Ezek az állapotok aztán visszahatnak közegészségügyi viszonyainkra s jajgatunk, kiabálunk, hogy tele vagyunk ragályos betegség­gel. És sajnos, ez igy lesz, mig min­den igyekezetünkkel a fejlődésnek két leghatalmasabb eszközét: a vízveze­téket és az általános csatornázást meg nem valósítjuk. Ha ez meglesz, megszűnnek a kóros állapotok. Utczáink tiszták lesz­nek, ivó vizünk kifogástalan lesz. Ez­zel aztán elejét is vesszük a most ké­nyelmesen grasszáló ragályos betegsé­gek garázdálkodásainak. ÚJDONSÁGOK Kossuth Lajos születésnapja. Szatmár, szeptember 19. A honfiú szivekben a kegyelete* megemlékezés lángja gyűlt ki a mai nagy napon. Ezen a napon szállt a földre ezelőtt százegy esztendővel a magyar nemzet megváltó félistene, Kossuth Lajos. A magyar népnek nem kell ecse­telni, hogy ki volt Kossuth Lajos 1 Tudja azt minden magyar ember, hogy ő volt az, aki lánglelkével meg­teremtette a nemzeti szabadságot. Ö volt az, aki izzó mozgásba hozta az elnyomott magyarság vérét és talpra állította a szunnyadó nemzetet. Az ő harsogó szózatára indult meg a, nem­zet a szabadság igéretföldjére. Éppen azért az O nagy neve sohasem fog a feledés homályába borulni, hanem egyre nagyobb, fényesebb és tündök- lőbb lesz a magyar nemzet előtt. Mindenütt, ahol csak igazi haza- fiúi érzésű magyar ember él, kegye­lettel áldoztak a mai napon Kossuth Lajos emlékének. A Kossuth Lajos neve csodás hatalmú varázslatával összeforrott szivünkkel, itt él a keblünkben, hogy belőle, mint kiapadhatlan örök forrás­ból erőt, kitartást és tántorithatlan elszántságot merítsünk a nemzet jo­gaiért folytatott hősi küzdelmünkben. Szatmár város hazafias érzést polgársága is kegyelettel emlékezett meg ma Magyarország ujjáteremtőjó- nek születésnapjáról. És ez a meg­emlékezés ma, amidőn ellenségeink a magyar nemzet integritása és alkot­mányunk ellen támadást intéztek, fokozottabb mérvben hozta lelkese­désbe a sziveket, mert érezte min­denki, hogy az ő ellene ma is a mi erősségünk, a mi védőpajzsunk ! Őrizzük kegyelettel továbbra i* keblünkben Kossuth Lajos nagy ne­vét. A Kossuth kultusz ápolása dia­dalra vezető ereje lesz a magyar nemzetnek mindörökké ! A nagykárolyi színkör leégett. (Saját tudósítónktól.) Krémer Sándor színigazgatónak Nagykároly­ban időző színtársulata a mai nappal hajléktalanná lett. Ott, a hol estéről estére a vidám múzsa hallatta csengő szavát, ma, szombaton délután két óra körül vészes elem pusztított és a tűz, rövid félóra alatt elhamvasztotta a nagykárolyi közönségnek deszká­ból és ponyvákból összetákolt Thalia templomát. A tűz keletkezéséről le­velezőnk a következőket telegrafálja : Ma, szombaton délután fél két óra körül sűrű füstgomolyog tódult ki a kaszinó udvaráról az utczára. A környéken egy pillanat alatt hire fu­tott, hogy ég a kaszinó és a gyor­san értesített tűzoltók azonnal a ve­szedelem színhelyén termettek, nyom­ban hozzálátva az oltás munkájához. A kaszinó udvarán levő jégverem szalma teteje gyuladt ki és a lángok egy pillanat alatt belekaptak a mel­lette levő nyári étterem és a színkör deszka és ponyva falaiba. A kigyu- ladt épületek megmentéséről szó sem lehetett s a tűzoltók csakis a közel­ben levő épületek megmentésén fára­doztak, mert a gyorsan kerekedett szélvész ugyancsak röpítette a tüzes csávákat a harmadik szomszédház tetejére is. Szerencse, hogy a tűzol­tóknak elég viz állott rendelkezésükre mert ha a környéken levő kutakban is. A magyar országgyűlés ezúttal — minden valószínűség szerint — egy} értelemmel fog eljárni. Róth Fülöp kárJsbádi ezipő rakta rät ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és Yidéke legnagyobb cziporaktára f í PÍ mPTlpfrP^ 11 Ax előreHaladott nyári idény miatt a ipég raktárop levő nyári szirtes czipők 1 1 ui illljZbüjDf... nnHoiBiHHaM eredeti gyári árakon kaphatók, mbbbbbhmmhmbhbbhbbbm

Next

/
Thumbnails
Contents