Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-19 / 213. szám
Szatmár, 1903. szeptember 19. bzomoat. niaouum onuijani *.iw o<.um Előfizetési árak: Melyben házhoz hordva: Egész évrt . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. negyedévre . . 3 kor. E“hóra . . 1 kor. ttdékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban é« egyezség szerint felvesz á kiadóhivatal, Kazinczy-u 6 Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : B A T H A KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Mit mond a törvény. Szatmár, szepf. 18. .Nagy emlékű boldogult Deák Ferenez amidőn az 1807. évi XII. t.-czikket a nemzetnek elfogadásra ajánlotta, s a nemzet az ő bölcsességébe vetett hittel azt elfogadta, s királyunk azt szentesítette, aligha volt az a föltevése, hogy ennek a törvénynek a 11. §-a ilyen forradalmat idézzen elő, minő a mostani s ilyen félreértés támadjon a korona, 8 nemzet közt. Idestova már 9 hónapja, hogy szakadatlanul folyik a vita nemcsak a parlamentben, de az országban, hogy jogos és törvényes-e az ellenzék követelménye, hogy az egész hadseregnek, s igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérlete, vezénylete és belszerve- zete körébe tartozik-e az egész hadsereg egységes nyelvkérdése, vagy sem. A nemzetnek hazafias vágya és óhaja szerint az ellenzék úgy értelmezi a törvényt, hogy az ösz- Bzes hadseregnek kiegészitő részét képezi a magyar hadsereg és ezzel a magyar hadseregnek nyelve más nem lehet, mint a magyar, mint a nemzet összes intézményeiben törvényesen biztosított nyelv. S igy a hadsereg vezérlete, vezénylete és belszervezetének egységét a magyar nyelv használata nem akadályozza és az semmi tekintetben az egész hadseregre vonatkozó fejedelmi jogokat nem érinti és nem korlátozza. Sőt ellenkezőleg, a magyar királynak, mint a magyar hadsereg hadurának a magyar nyelvet, mint a magyar nemzet önállóságának és függetlenségének kifejezőjét meg kell védeni. Őíelsége a király azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az együttes hadsereg egységes vezérlete, vezénylete és belszervezete csakis egységes nyelvvel tartható fenn és ő az országgyűlés beavatkozását ebben nem engedheti meg mindaddig, amig az 7867. XII. t.- czikk érvényben van. Alkotmányunk egyik főfaktora az országgyűlés, mint népképviseleti alapon szervezett tényező a törvény magyarázatánál meghason- lott és a kisebbség összetűzött a többséggel, hogy a magyar hadseregben a magyar nyelv törvényes követelménye a nemzetnek. S ebben a vitás kérdésben a pái'tok közötti kiegyezés immár lehetetlenné vált. A másik faktor: a korona az országgyűlés határozati jogát e kérdésben el nem ismeri és a törvényesen biztosított kizárólagos feje- delm jogát fenntartja. így egymással szemben áll a nemzet kívánalma : nyelvének a hadseregben való érvényesítése a korona azon szigorú magatartásával, hogy a részére biztosított felségjogaiból engedni nem akar. Ha higgadtan és elfogulatlanul megfontoljuk a mostani nagy zavart és válságot és álláspontokat, úgy feltétlenül el kell ismerni nemzetünknek ama természeti ősjogát, hogy hadseregének vezérlő, vezénylő és szolgálati nyelve a magyar legyen. Mert önállását, függetlenségét a hadsereg csak igy biztosíthatja. Ez minden önálló és független nemzetnél mindenkor és minden időben érvényesült és talán példát sem lehetne felhozni, hogy alkotmányos nemzet saját hadseregében más nyelvet, mint a sajátját megtűrt volna. Ezért, ha a magyar nemzet ehhez ragaszkodik és ennek éx’vé- nyesitését követeli, a,na alkotmányos nemzeti biztosítékot akarja megnyerni és megőrizni, amely nélkül léte és fennállása, szabadsága és függetlensége veszélyeztetve van. Nagy és fontos nemzetijog ez, a mely elől kitérni egyetlenegy igazi hazafinak sem lehet. TÁVIRATOK. A német császár Bécsben. Bécs. szept. 18. (Saj. tud.) Vilmos német császár ma délelőtt Bécsbe érkezett. A német császárt Ferenez József király a főherczegek élén az állomásnál fogadta. A két u alkodó TARCZA. A szép szakáll. — Irta: Alphons Allais. — Egész Párisban öt-hat gyönyörű szakáll van, de a melyikről itt szó lesz, az a leggyönyörűbb volt mind között. Hosszú, nagyon dús, gondosan ápolt és aranybronz szinü. Szóval olyan szakáll volt az, a melyik feltűnést kelt mindenütt. A melyik után az emberek nem- és korkülönbség nélkül visz- sza szoktak fordulni és önkénytelenül mormogják láttára: — Istenem, be szép szakáll! És ennek a szép szakállnak boldog tulajdonosa egy csöppet sem volt hiú. Ez szinte hihetetlenül hangzik ugyan de mégis úgy van. Sőt nemcsak hogy hiú nem volt, de egyenesen a legegyszerűbb és legszerényebb emberek egyikének tartom őt ma is. Szép szakállu barátunk egy napon társaságba ment, ahol egy csomó fiatal, jókedvű hölgy volt együtt. Mikor barátunk a terembe lépett, az egyik fiatal leány, lengő, szép szakálát meglátva, kezeit összecsapva, csodálkozva kiáltott fel: — Istenem be szép szakálla van ! A szakai! tulajdonosa mélyen meghajolt, roppant kellemesen érintette a fiatal hölgy elragadtatása. meleg baráti szeretettel megölelte és megcsókolta egymást. Az óriási számban összegyűlt közönség lelkes óváczió- ban részesítette a bevonuló uralkodókat. Az adófizetés ellen. Félegyháza, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Félegyháza város képviselőtestületének mai ülésében 69 szavazatta] 33 ellenében elhatározta, hogy az állami adófizetéseket a közpénztáraknál nem fogadják el, A képviselőtestület továbbá elhatározta, hogy a három évet kiszolgált katonák szabadságolása iránt föliratot intéznek a képviselőházhoz. Mindkét határozatot csatlakozás czóljából megküldik az ország összes törvényhatóságának. Budapest, szept. 18. Mint budapesti tudósítónk késő este telegrafálja, a fővárosi bizottsági tagok körében is mozgalom indult meg, hogy a főváros törvény- hatósága mondja ki, hogy az exlex alatt a fővárosi adóhivatalok állami adót nem fogadnak .el. (Itt jegyezzük meg egyúttal, hogy Ke lemen Samu dr. Szatmár város törvényhatóságának tagja ép a mai nap folyamán, a midőn a félegyházi határozat köztudomásra még nem jutott, illetékes körben hasonló mozgalom megindítását pendítette — És öix ezzel a gyönyörű szakállal alszik is ? — kérdezte tovább a fiatal hölgy érdeklődve, — Hogyne! Természetesen 1 — felelt barátunk egy kicsit bizonytalanul s miután szellemesebb válasz hirtelen nem jutott eszébe, mosolyogni próbált, de az nem igen akart sikerülni neki. — De hát, hogy csinálja azt? — faggatózott a hölgy tovább, a fiatal ember zavarát észrevéve. — Tessék? — kérdezte barátunk kerekre nyíló szemekkel, — hogy érti ezt ? Azt kérdezi nagysád, hogy miként alszom a szakállammal ? — Igen, igen, azt — felelt a fiatal leány gonoszul mosolygó szemekkel. — Kiváncsi vagyok rá, hogy mit csinál ön a szakállával, ha aludni megy ? A takaró fölött hagyja-e, vagy a takaró alá helyezi ? Vagy talán befonja éjszakára, mint mi szoktuk a hajunkat ? A fiatal ember egy pillanatig gondolkodott, azután pedig vállat vonva odavetőleg mondta: — Be kell vallanom kedves kisasszony, hogy erre még sohasem gondoltam. Én egyszerűen úgy alszom, a hogy — nos igen, úgy a hogy éppen jön . . . Az egész társaság elképedt. Mit ?! . . . Hogyan ?! Ön azt sem tudja, hogy a szakállával éjszaka mit csinál ? A szegény fiút ez a megrohanás egészen kihozta a sodrából, mert eddig tényleg nem igen törődött vele, hogy mi van a szakállával éjszaka. Roppan kedvetlenül és lelke legmélyén megzavarodva ment haza! ki volt verve a megszokott lelki egyensúlyából és meglehetősen komoly áb- rázattal feküdt le. Az igazi kínszenvedés azonban csak ott vette elő az ágyban. Eleinte megpróbálta úgy, mint azelőtt, nem törődni a szakállával és gondolatok nélkül várni az elalvás idejét, Ez a törekvése azonban hajótörést szenvedett. Égy régi arab közmondás azt mondja, hogy nagyon nehéz semmire sem gondolni, mikor a lélek valamivel foglalkozik. Barátunknak alkalma volt ennek a közmondásnak igaz voltáról meggyőződést szereznie. Egy ideig kínosan hánykódott ágyában s szinte égő vágyakozást érzett, hogy szakállával valamit csináljon Végre hirtelen elhatározással felrántotta a takarót az álláig és felette szépen elrendezte szakálla fürtéit. Egy pár pillanatig nyugalma volt ezután, hanem elaludni még sem tudott. Megint elkezdett hánykolódni, végre pedig valami belső izgalom lepte meg s ennek a hatása alatt idegesen kapott a szakállához és a paplan alá simította. Megint pihent egy pár pillanatig, de az álom csak nem tudott leszállani a szemére. Újra forgolódni kezdett. Végre féloldalra feküdt s a szakálla felét kitette a takaróra, felét pedig a takaró alá simította. Nem használt semmit Nem birt elaludni. Kettőt hármat sóhajtott és átfordult a másik oldalára. Hiába minden, nem birt elaludni. Ez volt életének legborsztóbb éjszakája. Valóságos epekedéssel várta a hajnalt, számolta a perczeket és majd megőrült az erőszakosan elnyomott izgatottságtól. Reggel pedig, mihelyt ki tudott jutni a kapun, sietett a borbélyhoz és csupaszra borotváltatta az állát. Egy szerűen leborotváltatta azt a gyönyörű, aranybronz szinü szakállt, a melyik után az emberek kor- és nemikülönbség nélkül bámulva fordultak meg, mondván: — Istenem, be gyönyörű szép szakáll 1 Róth Fülöp kárisbádi ezipőraktarat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb r;r,T,nT™nrTÍrnfrór<l I Az előrehaladott nyári idépy miatt a ipég raktárop leVő nyári szirtes czipők f IQyBlulBZüBb8^! i eredeti gyári árakon kaphatók. **»a«iawig»8i«^
