Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-12 / 207. szám

Szatmár, 1903. szeptember 12. Szombat. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész érre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . • 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik na? (hétfő kirétqlevf^' li Hirdetéseket 1 méltányos, szabolt Arbttn és egyezség szerint tSgsffíí;!,- i kiadóhivatal, Kazfij Apró hirdetéssé Második évfolyam 207- szár POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. 10 szóig 40 fillér, nrinttoií: további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZ Főszerkesztő : BATtTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Készül a koldusbot. Szatmár, szeptember 11. A nemzeti követelmények nagy harczi lármájában kevesen vették észre, milyen közel jutottunk az ön­álló vámterület tényleges életbelép­tetéséhez. Igen tanulságos és nagyon föl­jegyzésre méltó dolgok, a melyek a brüsszeli czukorkonvenczióhoz hoz- záfüződnek, melynek az volt az alapczélja, hogy minden államnak czukortermelése a versenyt egymás ellen egyforma esélyekkel folytat­hassa. Ehhez a konvenczióhoz Ma­gyarország mint önálló állam járult hozzá; nem a maga, ha­nem Ausztria kedvéért, a hol a túl­termelés végett a vám külföldön való értékesítés szüksége már régen be­állott. A konvenczióhoz való hozzá­járulás alkalmával Ausztriával szem­ben Magyarország kikötötte magá­nak, hogy a magyar fogyasztási te­rület biztosittassék a magyar czukor termelésnek, kontigentálás alapján. De ezen kontigentálási törvé­nyeinket a f. év júliusban tartott brüsszeli konferenczia, mint a kon venoz-apba ütköző dolgot elvetette, a törv ényeket tehát nálunk élet be­léptetni nem lehetett. 'i Most már Magyarországnak, mint önálló államnak, érdekeinek más utón való megvédelmezéséről kellett gondoskodni ; a mit másként nem is lehetett elgondolni, mint a brüsszeli konvenczióban megállapí­tott 6 frankos pótvámnak alkalma­zásával, Ausztriával szemben. Nagy lett a felfordulás Ausztriá­ban és szörnyű fenyegetés ért ben­nünket a hallatlan merénylet végett: hogy Ausztria érdekeivel szemben mi, nemzetközi szerződéssel biztosí­tott jogunkat merészeljük követelni. Ez oly merészség, mely kemény megtorlást követel! így beszélt ked­ves ikertestvérünk, de készülődött is hozzá, a mire bekövetkezett volna rövidesen a törvényszabta köteles­ség, hogy mi az önálló vámterüle­tet azonnal életbeléptethessük ren­deleti utón. De ennek már féle sem tréfa, ez a gondolat idegessé tette az ik­reket és kínos vergődésükben nagy lett a futkosás, tárgyalás, alkudo­zás, mely hallomás szerint ismét a mi lefűzésünkkel végződött, mert a 6 frankos pótvám helyett, csupán az elvek megőrzése kedvéért S1/^ frankban egyeztek ki a kormányok. Ezzel az egyezséggel mi nem lehetünk megelégedve, mert nekünk a brüsszeli konvenczió 6 frankot biztosított és igy a nem­zetközi szerződés biztosításával szem­ben semmi okunk sem volt Ausztria kedvéért az abban megállapított jo­gunkat lealkudni és feladni iparunk­nak azt a védelmét, a melyet nem­zetközi szerződés biztosított. Ha ilyen eszközök birtokában is mindég mi leszünk az engedéke­nyek, akkor készül a koldusbot a magyar czukoriparnak, a vele ösz- szekapcsolt mezőgazdának, azzal pe­dig édes mindnyájunknak. A megrekedt válság. Távirati tudósítás. Budapest, szept. 11. (Saját tudósítónktól.) A király elutazásával a politikában csend állott be. Csütörtökön este, a király közvet­len elutazása után az összes politikai klubbokban olyan nyomott volt a han­gulat, hogy a mély levertség szinte hasonlított ahhoz a megdöbbentő kí­nos csöndhez, mikor az emberek egy bizonytalan katasztrófának bekövetke • zését sejtik és visszafojtott lélekzettel várják a katasztrófa bekövetkezésének pillanatát. Senki, még a legbeavatot- tabb kormánypárti politikusok sem sej­tették a kibontakozásnak módját, ide­jét és lehetőségét. És ez a kinos bi­zonytalanság nagyrészben még ma is gyötri a politikai köröket, noha a mai nap folyamán már történtek bizonyos lépések a kibontakozás módjának meg­vitatása tárgyában. A helyzet mind­azonáltal egyforma változatlan és ag­gasztó. -Héderváy, felhasználván a politikában beállót csendet, magára hagyva a pártot, birtokára utazott, a honnan csak ma, szombaton, vagy hét­főn fog visszatérni a fővárosba. A sza­badelvű pártban teljes a zavar, az úgynevezett korifeusok, mintha el­vesztették volna fejüket, kapkodnak ide-oda, s a mai napon főképpen a pártközi konferenczia meg-, vagy meg nem tartása fölött folytak tanácskozá­sok Apponyi és Wekerle között, aki ma érkezett vissza Dánosról a fővá­rosba. Tanácstalanul állanak a krízissel szemben az összes ellenzéki pártok is, s el sem tudják képzelni a kinonta- kozásnak lehetőségét. Legtöbben We- kerlében látják a jövő emberét, mint a ki egyedül képes arra, hogy a zá­tonyra jutott hajó kormánykerekét ke­zébe vegye s az ország hajóját biztos vizekre vezérelje. A jezsuita nevelésű Apponyiban a néppártot és az Ugron- párt nehány tagját kivéve senki sem i izik s tudják, hogy Apponyi kormány­ra jutása nem hozná meg a kívánt ki­bontakozást. A szabadelvüpártnak elő­kelőbb tagjai ma már mind sűrűbben hangoztatták a párlközi konferenczia megtartását, a mely nagyban siettetné a válság megoldását. A pártközi kon­ferenczia elől — mint biztos forrás- bül értesülünk — a függetlenségi pár­tok sem zárkóznának el, noha a füg­getlenségi képviselőknek most már egyáltalán nincs okuk a kormány meg­feneklett szekerét a kátyúból kihúzni. Nem áll ez pedig érdekükben különö­sen a nemzeti követelések esetleges megcsorbítása árán. A pártkőzi konferencziának egyéb­ként csakis az lehet a czélja, hogy a király visszatértéig, vagy általában tisztázzák a helyzetet, vagy legalább a kormánypárt szénáját hozzák annyira rendbe, hogy valahára valaki legalább kabinetalakitásra vállalkozzék. A válság ügyében folytatott mai tanácskozásokról az alábbi távirataink számolnak be: (A pártközi konferenczia.) Wekerle Sándor ma délelőtt dón ősi birtokáról Budapestre érke zett, s azonnal fölkereste a képvi­selőházban Apponyi Albert grófot, akivel ötnegyed óráig értekezett a válság ügyében. A pártközi konfe re nézi a ésáínéje mindinkább hódit a politikai körökben, s a szabad­elvű pártkörben ma már szélesebb hullámokat vert fel. Wekerle láto­gatása után több szabadelvű kép­viselő kereste fel Apponyit, akivel a pártközi konferenczia összehívá­sának tárgyában értekeztek hosz- szasan. A mi a válság megoldásának személyi részét illeti, az összes po­litikai körökben általános a meg­győződés, hogy Wekerlének — esetleg Apponyival együttesen — sikerülni fog a békés kibontakozás­hoz megtalálni az utat, annál is in­kább, mert a pártok bizalma egye­dül Wekerlében összpontosul, aki esetleg Apponyinak is helyet jut­tatna a kabinetben. (Körber a királynál.) Becs, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) A ki­rály ma Körber dr. osztrák mi­niszterelnököt hosszabb magánki­hallgatáson fogadta. A kihallgatás a magyar politikai válsággal volt kapcsolatban. Körber közölte a ki- rálylyal, hogy Ausztriában a Reich- srath összehívását követelik tőle. Ezt azonban addig, inig Magyaror­szágon a helyzet nem tisztázódik, nem teheti, mert az osztrák kor­mány a magyar politikai válság miatt nagyon súlyos helyzetbe jutott. Ha a Reichsrathot most összehívhatná, az osztrák kormány­nak a kiegyezéssel szemben nagyon nehéz álláspontja lenne. Bécsi politikai körökben álta­lános a vélemény, hogy az osztrák politikai helyzet miatt is, a király végül engedni lesz kénytelen a ve­zényleti nyelvben is, s ott is arról vannak meggyőződve, hogy csak Wekerle tisztázhatja a helyzetet, esetleg kevesebb engedményekkel, mint Apponyi, vagy bárki más. TÁVIRATOK. Forradalom Szerbiában. Budapest, szeptember 10. (Sa­ját tudósítónktól.) Belgrádból for­rongás hírét jelentik. A nép nagy cso­portokba verődve tüntet az utczákon. Az embertömeg a lapok szerkesztősé­gei elé vonult s behatolt a nyomdák­ba, ahol mindent elpusztított. Több hírlapíró súlyosan megsebesült. A zavargást csak a katonaság közbelépé­sével lehetett megakadályozni. Péter király az összeesküvéstől retteg. A szá> ván két nap óta csolnak várja, hogy , az esetre, ha a nép életére törne, meg- - szökhessen. Késő este jefénti tudósi­tónk, hogy Petrovics Sándor a szerbi, külügyminisztérium sajtóosztályának fő-í nöke Zimonyba menekült s onnét táv­irati utón mondott le állásáról. Egy gázgyár lángokban. Eszék, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Itt ma borzalmas tűz­vész fenyegetett. A városi gázgyár gépházában tűz ütött ki, mely csakha­mar lángba borította a szomszédos épületet is. A lakosság körében nagy pánik keletkezett, mert attól tartottak, hogy a gáztartályok is meggyuladnak. A robbanás iszonyú katasztrófáját csak a gázgyár munkásainak és a tűzoltók ember feletti munkájával sikerült elhá­rítani. A horvát zavargók. Zágráb, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) A belovári kir. törvény szék ma 115 borváth zavargót helye­zett vád alá. Az októberben megtar­tandó végtárgyalás alkalmával mintegy 1000 ember lesz a vádlottak padján. Öngyilkos főszolgabiró. Zsolna, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Pongrácz Béla ki6- utczaujhelyi főszolgabiró szüleinek Bánfalva községben lévő lakásán ma vadászfegyverével meglőtte magát. Pong­rácz életben maradásához nincs re­mény. Végzetes tettének okát nem tud­ják. Beszélik, hogy nem öngyilkossági szándékból, hanem véletlenül tett kárt önmagában. Rólh Fülöp kárisbádi eziporaktárái ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forgást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaktára FTniiDÍmPTÍtDÍípd 11 Az előrehaladott nyári idény miatt a njég raktáron leVő nyári színes czipők nyytmilCZmCÍM mmmmmMu&ammmmBUMB eredeti gyári árakon kaphatók. «■■nmiinBiimsBBBBBaMBi

Next

/
Thumbnails
Contents