Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-10 / 205. szám
Szatmár, 1903. szeptember 10. Csütörtök. \ v Második évfolyam 205.,S£ám- l o' Megjelenik naponta (hétfő ki vételé veí.7”"’ Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U 6 Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Ki lesz erősebb ? Szatmár, szeptember 9. A politikai helyzetben a legkínosabb bizonytalanság uralkodik. A zavaros helyzetből való kibontakozásra ez idő szerint semmi remény. 0 felsége, akitől a nemzet a válság megoldását várta, elutazott Bécsbe, onnan a galicziai hadgyakorlatokra, majd ismét Bécsbe utazik, a hol Vilmos császárt, később pedig Miklós czárt fogadja. Az útiterveket már pontosan megállapították. E tervekbe nincs felvéve 0 felségének Budapestre való visszatérése, ami annyit jelent, hogy Magyarország királya a válság elintézésére befolyást gyakorolni nem akar. A magára hagyott magyar nemzetre kellemetlenül hatott ugyan királyának elhatározása, de nem csüggesztette el, mert tudja, hogy esz királyunk — esküjéhez híven — három és fél évtizeden át tanúsított alkotmány tiszteleténél fogva a magyar nemzet jogait soha csorbítani nem fogja és ha ma némi feszültség is létezik nemzet és király között, ez nyomban eloszlik, mihelyt Magyarország királya képes lesz megszabadulni Ausztria császárjának suggestiója alól. A mit a magyar nemzet követel, az nem egyéb, mint a törvény világos rendelkezésének végrehajtása. A közös hadsereg vezérletének és vezényletének nyelve a dualizmus szellemének megfelelően Magyarország területén csak magyar lehet. Három és fél évtizedes gyakorlat azonban a közös hadseregből osztrák hadsereget csinált, mely nemcsak kizárt és elfojtott kebelében minden magyar érzést, hanem a hatalom fegyverével durván és nyers erőszakkal a magyarból osztrákot akart csinálni. Ez a hadsereg mindenkor éreztette a magyar nemzettel megvetését és gyűlöletét. Mintha nem is a magyar nemzet pénz és drága véráldozata árán fenntartott hadsereggel állottunk volna szemben, akivel tetszésünk szerint rendelkezüijjt, hanem egy külön állammal az államban, mely felettünk absolut hatalmat gyakorol. A magyar nemzet azonban megelégelte a 35 esztendő igazságtalanságait és rendithetlen akarattal követeli, hogy a múlt bűneiért adják meg az elégtételt. A czimer és zászlókérdésben már az engedékenység útjára lépett a magyarfalvi fekete reactió. De a nyelvkérdést, a magyar király felségjogának minősítik, melylyel szemben Magyar- országnak nem lehet joga követeléssel fellépni. Ez azonban csakhi- pothesis. Minden jog eredeti ősforrása a nemzet. A magyar király is csak innen merítheti a jogot. Ha tehát a magyar nemzet azt akarja, hogy magyar földön a közös hadsereg vezérlete és vezénylete csak magyar nyelven történhetik, a mint Ausztriában német nyelven, úgy ez ellen semmiféle idegen elem tiltó szavát fel nem emelheti. Ez a mi kizárólagos nemzeti ügyünk, a mit suvex'én hatalmunkkal magunk intézünk el. Szikrákat szórhat Ausztria gyűlölete és mérget köpködhet reánk, mi vértezve vagyunk a veszettség baczillusai ellen. Erős fegyver van kezünkben: a magyar alkotmány, melyet az ezeréves magyar nemzet immunissá tett. Ez az alkotmány adja meg a jogot a nemzetnek, hogy költségvetés nélküli kormányzatban megtagadhatja — a mint meg is tagadta — a közadók behajtását és a sorozások megejthe- tését. Pénzt és katonát tehát, a nagyhatalmi állásnak ezt a két fundamentális biztosítékát tőlünk többé semmiféle kétfejű sasos intézmény részére Ausztria meg nem kapja. Magyarország elzárta erőforrásainak zsilipjeit. Ereje tehát ezzel csak emelkedik. Meglátjuk, hogy ilyen körülmények között ki lesz erősebb : a törvény alapján jogait követelő magyar nemzet, avagy a hazánk ellen törő jogtipró bécsi ka- marilla ? V S. K. TÁVIRATOK. A király lemond. A politikai élet összekuszált szálai valóságos gordiusi csomóvá bogozódtak össze. A hónapok óta tartó válság valósággal most érte el csúcspontját. A szélsőségig feszitett kiélesedett ellentétek ma már oda fejlődtek, hogy az országot komoly koronaválság fenyegeti. Ő felsége az engedmények tekintetében kimondta az utolsó szót, melvtől semmiféle körülmények között el nem tér. És ha a magyar nemzet ennek daczára ragaszkodik követeléseihez, úgy a király inkább lemond a trónról, mintsem álláspontjától egy jottányira is eltérjen. A király ezen elhatározása, melyet Széli Kálmánnal és Khuen- Héderváry gróffal közölt, valóságos bombaként hatott a politikai körökre. Mindenki érzi, hogy szigorúan alkotmányos ősz királyunknak esetleges lemondása olyan zavaros helyzetet teremtene, melyből nehéz lenne a kivezető utat megtalálni. A magyar nemzet bizonyára nem fogja lába alól elveszteni a talajt, hanem a beállott uj helyzetben is lesz ereje érvényesíteni törvényben gyökerező akaratát. Távirataink a következők: A politikai helyzet változatlanul bizonytalan. Ma délelőtt minisztertanács volt, amelyen a kabinet összes tagjai részt vettek. Khuen Iléderváry miniszterelnök kijelentette a minisztereknek, hogy ő felsége azon az állásponton van, hogy a katonai követelések ügyében nem mehet túl azon a határon, amelyet már Széli Kálmánnal és vele megállapított. Nem fog többet engedni, s inkább lemond a trónról. Ez igen komoly és végső elhatározása. Khuen Héderváry mindazonáltal hiszi, TARCZA. A karzat Egyszer az az ötletem támadt, hogy végignézek egy premiert a „kakasülő “-ről, vájjon hogy viselkedik a legmagasabb régiók közönsége a szerző iránt? Odalenn a jóbarátok klikkje szövetkezik egymással a siker érdekében, a melynek mindig mérkőzni kell a roszakarattal, meg az irigységgel és minden bizonynyal a személyes szimpátiák s antipátiák sokféle nemével. Idefenn ül azonban a „kompakt majoritás,“ a mint Ibsen mondaná, mely naiv s minden impressió iránt fogékony, a mely készen tartja tenyerét, hogy a tetszés legelső érzetére összecsapja. Azonfelül — s ez érdemes Studium — idefenn működik a hivatalos klakk, mely a siker hógörgetegét meg- lóditja s olykor — száz előadásig is elhengergeti. A véletlen a kezemre járt. A ka- kasülö zsúfolásig megtelt jókedvű moob- bal, mely, mint egy lankás hegyoldal virágkertje rengett, hullámzott a rikító toilette-ek, különös formájú kalaptollak, aranyos legyezők tarka szinpompájában. Üde-friss zsongás áradt szerte a széksorokon, mindenik arezon ott sugárzott az a naiv öröm, a mely már azzal is teljes, hogy idejöhetett. Ezek a kiváncsi szemek mohón csüngnek az alant elterülő úri közönségen, belefuródnak a páholyok mélyébe s minden áron belelátnak az oszlopok által eltakart széksorokba. Mindent látni, mindent hallani és föltétlenül jól mulatni: — ez az eltökélt szándék uralkodik a karzaton. És micsoda meredélyek vannak itt ? ! Keskeny, térdig érő korlátok közé szorított ülőhelyek, melyekhez hozzáférkőzni a leszédülés veszélyével van egybekötve. De a „benszülött“-ek csodás egykedvűséggel járják ezeket a bizarr kitalálással elhelyezett zeg-zugos üléseket és eszők ágában sincs leszédülni. Mikor a függöny föllibben, — a hegyoldalon mélységes némaság terül el. Minden szem odatapad a színpadra s az ábrázatokra kiül az a feszült várakozás, a mely egy kukkantást sem akar elszalasztani. Nem pattanik el a humornak, a tréfának, az éleznek egyetlen sziporkája se, a mely idefenn ne gyújtana. Ez a nagy, vidám, gyermekes tömeg, minden ötletet hálásan fogad s a leg elcsépeltebb, legizléstelenebb szóficza mot is kaczagással fizet meg. És szinte szomjazza a nevettető grimacet, szinte neki busul, ha egy teljes perczen át egyetlen élez rakéta se röpül felé. Mindegy reá nézve, hogy a szerző mi fölött akar nevettetni, kész akkor is nevetni, ha csak sejti, hogy ez a szerző határozott kívánsága. Sokszor aztán dilemmába is. keveredik. Megkaczagja a szerző komoly mondásait s nagyképü komolykodással hallgatja a magasröptű bon-mot-kat . . . Szerencsére a szerző tarsolya tele van mindenfele édességgel, jó és rósz tréfával, eleven és élettelen viczczekkel. Jut bőven ebből is, abból is. Idefenn az egész hegyhát zsong-bong a jókedv mámorában . . . odalenn kiderülnek az arezok . . . s a karzat harsány kaczajába beleolvad a diskret nevetés csendes moraja. A pre- miére kitűnő auspicziumok közt indult meg s mikor az első felvonás után a függöny legördült, bő alkalmam nyílt tanulmányozni a kakasülő hangulatát. Micsoda orkánszerü tapsvihar . . . Mily bömbölő hívása a szerzőnek . . . Ezek olykor hosszú, vontatott ordításként hangzottak felém. Szinte meg voltam zavarodva. Ismerni véltem a lelkesedés határait, a melyeket a fizetett klakk elég szélesre vonhat, messze kitágíthat . . . De hogy ily monstruozus őrjöngéssé fajulhat, erre álmomban sem gondoltam . . . Nem hittem ennek a túlhajtott tetszóskitörésnek az őszinteségében. A szerzőt megszámlálhatatlan sokszor hívták a lámpák elé ... Szinte meggörnyedt a sok hajlongásban . ., ügy tetszett nekem, mintha szemtanúja lettem volna a sikerek sikerének. Minden elképzelhető szerzői diadalnak ez lehetett az ideális képe .. Végre, nagysokára elült a tapsorkán s a második felvonás is kezdetét vette. Most azonban váratlan csoda történt. A karzat jámbor és jólelku tömege mintha belefáradt volna a kaczagásba. Ugyanoly értékű, vagy értéktelen tréfát és élezet, a melyet még az első felvonás alatt kitünően élvezett, most unalmasan fogadott. Ugyanazt a komikus jelenetet, a mely némi változatban megismétlődött, s a mely elsőben kitörő lelkesedést keltett benne, most ásitássál kisérte. . . . Ugyanazokat a szereplőket, akiknek puszta megjelenése sürü derűt kelteit, most mintha fitymálva lenézte volna. És szemlátomást többet várt, — sokkal többet, Róth Fülöp kárlsbadi czipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára FTfTiiDÍmD7fipÍtDtf 11 előrehaladott nyári idény miatt a ipég raktárom levő nyári szikes czipők n^CIUlC/mt^., aim .......mi» mm eredeti gyári árakon kaphatók.
