Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-05 / 202. szám

le akart csúszni a sine ről s oly sze­rencsétlenül esett a kövezetre, hogy a térdét alaposan összezúzta. Az elősiető mentők kötözték be a sebeit. * Kiss Gedeon szobra. Kiss Ge­deonnak, Szatmár város volt rendőr- főkapitányának mellszobrát e hó 27ón fogják a Kossuth-kertben nagy ünne­pélyességgel leleplezni. A szobor agyag­mintázatának megtekintésére a város Ferencz Ágoston tanácsjegyzőt kül­dötte fel Budapestre, a ki Horvai Já­nos szobrászmii vészt meglátogatta és a bemutatott szobormintázatra nézve észrevételeit megtette. Horvay János ezen észrevételek alapján a szobron módosításokat eszközölt, ugv hogy a szobor most már kifogástalan lesz. A szoborról fényképet vettek fel, melyet Ferencz Ágoston magával hozott. Aki a fényképet látta, meg van lepve, hogy a szobor mennyire hűen hasonlít a volt rendőrfőkapitányhoz. * Szerencsétlenség a bányában­Nagy szerencsétlenség történt a napok­ban a veresvizi bányában. A dinamit- töltény idő előtt fölrobbant s az egyik bányamunkáson halálos sebet ejtett. A szerencsétlenség — jelenti levelezőnk — úgy történt, hogy Rugozán Sándor kincstári bányamunkás Czinczár Péter társával a Márton tolleren dolgozott s ott folytatták a feltörést. Midőn Ru­gozán a lyuk fúrásával készen volt, tölteni kezdett. A szigorú tilalom da­czára azonban a fúrt lyukba nem fá­val, hanem vasczövekkel verte le a di- na autót. A vasczövek az erős ütések következtében szikrát hányt. Egyszerre óriási dördület reszkedtette meg a tár­nát s Rugozán véresen, önkívületi ál­lapotban rogyott össze. Munkás társa, ki valamivel távolabb dolgozott s ki­nek csodára mi baja sem történt, halálra rémülten sietett társa segítségére, kinek fején és felsőtestén a dinamittöltés óriási sebeket ejtett. Nemsokára a sze­rencsétlenség színhelyére ért Imricsák Imre felvigyázó-segéd is és a súlyosan sebesültnek ő nyújtotta az első segélyt, majd hordágyon a kincstári kórházba szállíttatta. Rugozán, kinek felesége és két gyermeke van, ha fel is épül, sze- mevilágát azonban alighanem elveszti. A megejtett vizsgálat konstatálta, hogy a szerencsétlenséget Rugozán gondat­lansága okozta. * Szállítás az arzenálba. A had­ügyi kormány évenkint egyszer-kétszer mézes madzagot ad a magyar iparo­soknak. A forma kedvéért ugyanis pá­lyázatot hirdet különféle czikkek szállí­tására. A pályázat azonban rendszerint azzal szokott végződni, hogy nem a magyar kapja meg a szállítást, mert a hadügyi kormány oly olcsón szeretné beszerezni a szükséges anyagot, hogy azt elképzelni is lehetetlen. Most ismét a pólai arzenálban szükségesek egyes felszerelések. A szállításra vonatkozó hirdetmény tegnap érkezett meg a debreczeni kereskedelmi és iparkama­rához, ahol ez irányban bő felvilágosí­tás is kapható. * A tízforintos bankjegyek. Az Osztrák-Magyar Bank értesít, hogy a megszüntetett tízforintos osztrák értékű bankjegyek (1880. május 1-ki kelettel), melyek ez évi augusztus 31-éig a két főintézetnél fizetés és becserélésre fo­gadtattak el, szeptember 1-től kezdve a bankfióoknál többé be nem cserél­hetők és a becsérélés csupán a bécsi és budapesti fiókintézeteknél történik. Az ilyen bankjegyekkel való fizetés tehát szeptember 1-től teljesen ki van zárva. * Az asszonynak otthon a helye. Kiss András gazduram valahol a város szélén lakik élete párjával Hostáncz Zsuzsánával. A házaséletük nem mond­ható egészen boldognak, mert az össze­tűzések és heves családi jelenetek napi­renden vannak náluk. A csetepatéknak az szolgál rendszerint alapjául, hogy Kis András gazda reggeltől estig, esté­től reggelig a korcsmában ül és a vég­202 szám. Szatmár, szombat telenségig leissza magát. Igaz ugyan, hogy több ízben megfogadta már, hogy nem iszik, de ő is, úgy mint Göre Gá­bor szokta mondani, csak részegségében fogad meg ilyesmit. Tegnap este szo­kása szerint a korcsmában idogált. Felesége, a kinek Zsuzsána a kereszt­neve, utána ment és galléron fogva húzta hazafelé. Kiss Andrásban erre feltámadt a férfiúi önérzet s botot ra­gadott, a melylyel oly kegyetlenül verte el élete párját, hogy a mentőknek kel­lett a súlyosan sebesült asszonyt haza­szállítani. A rendőrség a verekedő férj ellen vizsgálatot indított. * Megöltek egy gazdát. Nagybá­nyáról kegyetlen gyilkosság elköveté­séről értesítik lapunkat. Oroszfaluban ugyanis a napokban egy sekélyvizü pa­takban vérében fagyva, megmerevedve találták Pap Fülöpöt, a falu legtekin­télyesebb és legmódosabb gazdáját. A borzalmas eset tettesei eddig még is­meretlenek s igy lehetetlenség megál­lapítani, hogy mikor ölték meg a sze­rencsétlen embert. A vizsgálat máig megállapította, hogy Pap Fülöp a gyil­kosság előtt a korcsmában borozgatott s akkar ölhették meg, amidőn haza tartott. Pap Fülöp igen rátartós és házsártos ember volt, ami a faluban igen sok ellenséget szerzett neki. A gyilkost a csendőrség most ezek kö­zött keresi s azt hiszik, hogy mihamar kézre fog kerülni. A rémes gyilkosság­ról a nagybányai járásbíróság tegnap tett jelentést a szatmári kir. ügyész­ségnek. * Elszaporodtak a vaddisznók. Pdtka látványosságban van része an­nak, aki az esti vonattal Szatmár felől Nagybányára érkezik. Sikárló környé­kén a kukuriczás földekről nagy tüzek világítanak feléje s oly pokoli zsivaj, zaj, lárma, orditozás hallatszik, mintha a lobogó tüzek körül a vad sziu indiá­nok lejtenék deliriumos fegyvertánczo- kat. Ezt a pokoli lármát — írja nagy­bányai levelezőnk — a község szegény lakosai viszik véghez, korántsem jóked­vükben ordítoznak, hanem igy akarják megmenteni kukoriczájukat a vaddisz­nóktól, melyek igen elszaporodtak. Va­lóban legfőbb ideje annak, hogy hiva­talos hajtóvadászatot rendeljenek el. * Olcsóbb lesz a czukor. Neve­zetes fordulat állott be közgazdasá­gunkban, ami a házi ssszonvok háztar tását is közelről érdekli. Szeptember 1-én tudniillik életbe lépett a brüsszeli czukoregyezmény, ami abban áll, hogy ha Ausztriába czukrot szállítanak, ak­kor az állam, ahonnan kiviszik, méter­mázsánként 3 és fél korona kiviteli dijat ró a czukorra, hogy ez által a kivitelt a másik állam kedvéért meg­nehezítse. Már most ha valamelyik ál­lamban a gyárosok oly olcsón tudják a czukrot előállítani, hogy az eladás­nál hat franknyi vámveszteségen köny- nyen tultehetik magukat, akkor gyárt­mányukkal bármelyik országban meg­jelenhetnek. Ez a körülmény okozza a czukor árának sülyedését. Mert ha pél­dául Ausztria és Magyarország az ed­digi árakat továbbra is fönntartaná akkor minden oldalról beözönlene a czukor, a gyárakat pedig csakhamar becsukhatnák. Tudvalevőleg a konven- cziónak volt a következménye az is, hogy a czukorkartellt, a mely éveken keresztül a czukor drágulását idézte elő, meg nem újították s a czukor- gyárosok nagyban való eladásánál a czukor árát 85-ről 73 koronára, vagy­is 12 koronával szállították le. A de- tail-forgalomban a koczkaczukor kilo­grammonként eddig töubnyire 88 fil­lérbe került. Nem szenved kétséget, hogy a nagyban való kereskedésnél megállapított 12 fillérnyi ármérséklés csakhamar a kisebb kereskedőket is hasonló eljárásra fogja buzdítani, úgy hogy a kisebb fogyasztók is már na­gyon rövid idő múlva fogják a kartel megszűntének előnyét élvezni. Mint fő­____________SZATMÁRI HÍ RLAP városi tudósítónk sürgönyzi, Budapes­ten már szeptember 10—12-én leszál­lítják a kereskedők 12 fillérrel a czu­kor árát. Október hónapban a czukor árát újabb 9 koronával mérséklik és így a czukor akkor valószínűleg ismét 9 fillérrel lesz olcsóbb. * Gsenger — vészkerület. Szat­már megye területén ugyancsak vesze­delmes állapotok uralkodnak most az állattenyésztés körül. A ragadós állat­kórok, melyek hetek óta pusztítanak a marhák között, a legnagyobb óvintéz­kedések daczára sem szűntek meg, ha­nem annyira elharapództak, hogy a legkomolyabb veszedelemtől kell tar­tani. A földmivelési miniszter a már meglévő vészkerületek számát ismét szaporította. Csenger, Tótfalu és Óvári községeket a ragályos állatbetegségek miatt vészkerületnek nyilvánította, a melyből tudvalevőleg állatot elszállítani, vagy pedig oda vinni nem szabad. * A szinházfelügyelő kérelme. Szatmári Géza szinházfelügyelő azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy la­kását, mely egészségügyi szempontból nagyon sok kívánni valót hagy fenn, a város renováltassa. Amennyiben a szinházfelügyelő kérelme jogosult, a város eleget tesz a kérelemnek. * Elmetszette a nyakát. Maro­sán Jánosné napszámos asszony már régibb idő óta elégedetlen az élet. fo­lyásával. Sokat töprengett azon, hogy mi módon lehetne ebből az árnyékvi­lágból könnyű szerrel, — különösebb fájdalom nélkfil — kiröppenni. Sokat hallott arról, hogy az elvérzés nem okoz fájdalmat, az ember lassankint elálmosodik és a mikorra a piros me­leg vér az utolsó cseppig kicsergede- zett az erekből, az ember elalszik — örökre! Tegnap aztán régi tervét vég­rehajtotta és nyakát egy borotvával ketté metszette. Mikor aztán tettét el­követte, megrettent és átvágott gé­gével rohant a rendőrségre, hogy se­gítsenek rajta. A súlyosan sebesült asszonyt azonnal ápolás alá vették és beszállították a kórházba. A nagy vér- veszteség miatt azonban aligha marad életben. * Azok az apróhirdetések, me­lyeket a Szatmári Hirlap-ban megfi­gyelni a tisztelt olvasóközönségnek nap- ról-napra alkalma van, a magánforga­lomnak a leghatalmasabb közvetítő eszközei s ezért mindenki sikerrel fel­használhatja a Szatmári Hírlap ap­róhirdetéseit álláskeresésre, birtokela­dásra, birtokkeresésre, üzleteladásra, üzletkeresésre, mindenféle tárgyak, in­gatlan és ingó értékek eladására és vevésére, apró levelezésre, házasság közvetítésre, lakás kínálás és kere­sésre stb., mert ebben a rovatban tiz szóig negyven fillérért lehet hirdetni. Minden további szó négy fillér. A hirdetés a kiadóhivatalban, Kazinczy-utcza 6 szám alatt adható fel. Vidékről postautalványon küld­hető be, mert a szelvényre ráfér az apróhirdetés szövege, vagy levélben, a melyben a hirdetésre szánt összeg le- vólbélyegekben mellékelhető. TÖRVÉNYKEZÉS. A roszképü ember. ( A bíró. Személyek: ( Pócz Döme panaszos. ( Szubli Máté vádlott. Biró: Maga már megint itt van ? Panaszos : Igen 1 . . . (bizalma­san) De milyen jól tetszik kinézni 1 Biró : Ahhoz magának semmi köze. Mi a baja ? Panaszos: Megint pofonütöttek. Biró: (dühösen) Hallja, magát annyiszor ütik pofon, hogy magának 1903. szeptember 5. 3 egy külöu járáskiróságot kellene fel­állítani. Panaszos: (kedélyesen) Büszkévé tesz a tekintetes ur 1 — De nem is mindenki kap olyan pofonokat, mint én. Azok raritások, azokat patentirozni lehetne, azokat érdemes volna lepré­selni, fono- és kimenatográfban meg­örökíteni, azok . . . hogy is mondjam ? . . . Azok valósággal királyi pofonok. Igen 1 ... a pofonok királyai 1 . . . Biró : Ne szavaljon annyit. Miért, hol és ki ütötte pofon ? Panaszos: A „miért“ az mellé­kes. Különben sem káptalan az én fe­jem, hogy minden egyes sajátomat képező pofon vágókat eszemben tart­sam. Annyit azonban mondhatok, hogy csendes nyári éjszakán történt, a füle- mile meg az én képem együtt csattog­tak. Nagyon szép volt, de jó nem volt. Biró: Vádlott, lépjen elő. Vádlott: Jelen! Biró: Mondja el, miért inzultálta maga Plócz Dömét ? Vádlott: Plócz Döme ? ... Schéne Name 1 . . . Különben is én nem inzultáltam, hanem arczulvágtam. Biró: Azt akarom hallani. Vádlott: Ja, vagy úgy? — Hát tessék világosan beszélni. — Hát . . . úgy történt a dolog, hogy én sohasem láttam Plócz Dömét, nem is volt vele semmi bajom. — De biró ur! Tessék nézni ezt a pofát I . . . Tessék jól megnézni 1 . . . Hát nem tenyérmászó ábrázat ez ? . . . Hisz, aki ehez oda nem kap, az nem anyától született 1... Panaszos : Van valami benne 1 ... Vádlott: Hát, kérem, én jöttem, láttam és gondolkozás nélkül képen nyaltam. Panaszos : Maga kis torkos 1 Biró: Ne feleseljenek 1 Szubli Mátét, tekintettel Pócz Döme arczbe- rendezésére, mint enyhítő körülményre 10 koronára Ítélem. Vádlott: (nemes egyszerűséggel).' Megérte 1 Biró: Panaszos, van-e valami kártérítési igénye ? Panaszos: Igenis, 50 korona. A kérdéses pofon alkalmából kiesett fo­gamból az aranyblomb. Biró: Nem találta meg? Panaszos: Nem, lenyeltem. Biró: Akkor még megtalálhatja.. . Kérelmével elutasítom. Panaszos: Alászolgája biró ur, a viszontlátásra. Biró: (rezignáltan) Maga még en­gem a nyugdíjba visz 1 KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A ,Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, szeptember 4. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. szeptemberre . . . 7.37—7.38 Rozs 1903. szeptemberre . . . 7.66—76.7 Zab 1903. szeptemberre . . , . 6.20—6.21 Tengeri 1903, szeptemberre . . . 6.48—6.49 Repcze 1903. szeptemberre . . . 5.42—5.43 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 643.75 Magy ar hitelrészvény........................713.— Le számitolóhank részvény .... 440.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 452.—• Osztrák-magyar államvasuti részvény . 651.25 Közúti vasút....................................... 599.— Városi villamosvasút részvény . . . 299.— Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi szept. hó 2. napján. Termény árak: Sor­szám Termény neme kor. fi kor. fi 1 Tiszta búza 13 80 14 20 2 Kétszeres 12 — 12 20 3 Rozs 10 — 10 20 4 Árpa 09 — 09 20 5 Zab 08 — 08 60 6 Tengeri 13 80 14 20 7 Kása 18 — 18 40 8 Paszuly fehér 16 — 16 40 9 Szilva 36 40 — 10 Krumpli 2 80 3 — 11 Szalonna 140 — 148 — Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hírlap-kiadó r-. t.“

Next

/
Thumbnails
Contents