Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-04 / 201. szám

20 I szám. Szatmár, péntek í A aím a k i n i a ij a r J-íjvo. »zepujiiiuei *±. o kedöinkre, gyárosainkra és iparosaink­ra megbecsülhetetlen fontossággal bír, a mennyiben igen hasznos tapasztala­tokat és üzleti összeköttetéseket sze­rezhetnek. A kirándulásról a debreczem ke­reskedelmi és iparkamara a következő értesitést közli velünk: A Bosznia—Herczegovina es Dat- mátiába a Monarchia legvirágzóbb gyar­matába a hazai kereskedelmi es ipar­kamarák által folyó hó 13-an rendé Sö kirándulás fényes sikerűnek ígér­kezik. A nyolc/, napra - szeptember io _20-ig terjedő kirándulás czelja, hogy a magyar iparosoknak és keres­kedőknek alkalmat adjon arra hogy a 95 esztendő előtt megszállott tartomá- “ok közgazdasági vtoooya.1 a hg szinen tanulmányozzák. — Sok üzleti összeköttetést és több hasznos tapasz­talatot szerezhetnek gyárosaink es ke­reskedőink ezen az utón, mely a kép­zelhető legkedvezőbb körülmények kö­zött fog lefolyni. A közgazdasagi czel kié ése mellett nagy mértekben ke­csegtet a boszniai és herczegovinai tartományok turisztikai szépségé is A kirándulás technikai részét a magyar kir államvasutak budapesti központi menetjegyirodája intézi. A. re^-ok rendkívül kényelmesen fognak utazni, mert a menetjegyiroda az utazás rém dezésében nagy előnyöket biztosit a résztvevőknek. Ha megfelelő számú utas lesz külön vonatot, ellenesetben SSn kocsikat bocsát rendelkezésre úgy hogy az egy vidékről utazók együtt maradhatnak. A kereskedelmi muzeum és a kereskedelmi részvény- társaság boszniai és herczegovinai ki- rendeltségei, valamint a boszniai or­szágos kormány főhivatalnokai kalau­zolják a társaságot és szolgainak útba­igazítással az odaérkező kirándulóknak Figyelmeztetjük végül az érdeklődőket hogy jelentkezésüket mielőbb adjak be akár a kereskedelmi és iparkamarák titkári hivatalához, akár a menetjegy- irodában. Debreczen, 1903. szept. 1. A kereskedelmi es iparkamara. * A szerkesztőségből. Harsá­ny! Sándor, lapunk felelős szerkesztője néhány napi tartózkodásra Budapestre utazott Távollétében a szerkesztői teen­dőket Sávor Kálmán segédszerkesztő látja el. * Kérik az adót. Valamikor, hó­napok előtt nem igen beszélt így a fi- náncz, hogy „kérjük szépen azt a kis adócskát, a melylyel tartozni meltoz- tatik“, hanem mogorva arczczal, szi­gorú tekintettel lépett be a szobába és szólt: __ Fizess, mert hezitálok! Ex-lexben nem lehet igy beszélni s ez eléggé fáj a végrehajtónak. A fáj­dalom bármennyire nagy is, nem segít, az állam kasszán, a mely már jaj heh régen kong az ürességtől. Valamelyes kis pénzmagra már azért is szükség van mert a hatalmas kassza meg meg találna rozsdásodni. Talán ezek a szem­pontok, de talán félősebb okok is ve­zérelték a pénzügyminisztert ama ren delet kibocsájtására, a mely a közön­séget egy kis adócska befizetesere hív­ja fel. A rendeletről megemlékeztünk már s most közöljük a városi főszám­vevőség hozzánk beküldött felhívását, a melyben csaknem alázatos hangon, nagyon szépen kérik az adócskát. A felhivás a következő : Az aratás befejeztével az adózó közönség oly helyzetbe íulott, ^ogy köztartozásait minden nagyobb meg­erőltetés nélkül törlesztheti, legjobb esetben is apaszthatja ; felhívom a t adóköteleseket, miszerint a kedvező 1 do felhasználásával állampolgári köteles­ségüket annálinkább teljesítsék, nehogy e mulasztás folytán később oly hely­zetbe jussanak, hogy a felgyűlt tar­tozásokért elrendelendő szigorú vég­rehajtás miatt nagy anyagi karoknak legyenek kitéve. Ezúttal értesítem a I. adóköteleseket, hogy a városi követe­lések, u. m.: községi adó, útadó, át­írási díj, villám tartozásokért a behaj­tás megindittatott. , * A hol nincs beiratás. Lapunk tegnapi számában Ahol nincs beira- tás“ czimen megemlékeztünk a szat-! márhegyi elemi iskola mizériáiról. E hírünkre vonatkozólag Székely József igazgató a következő sorok közlésére kért fel bennünket: Tekintetes Szerkesztő ur! A ,Szatmári Hírlap“ f. é. 3-iki számában megjelent azon tanügyi köz­leményre vonatkozólag, hogy a beira­tások mindenütt megkezdődtek, csak Szatmárhegyen nem, s hogy a gyer­mekek rendszeres oktatása hosszú időre megakad, van szerencsém becses tu­domására hozni, hogy a beiratások a szatmárhegyi állami iskolákban elöleges kihirdetés után f. évi szeptember hó 1-én megkezdődtek, rendszeresen foly nak, s a tanitás egyelőre bérelt helyi­ségekben, melyekről a város idejé­ben gondoskodni fog, sőt már gon­doskodott is, folyó hó 14-én, mint a szatmári többi állami iskolákban, múl­hatatlanul kezdetét veszi. A szülék megnyugjatásául kérem Tekintetes Szer­kesztő urat, hogy a téves informáczió- ból eredeti hirt b. lapjában helyreiga­zítani sziveseedjék. Kiváló tisztelettel maradtam, Szatrnár-Németi, 1903. szep­tember 3. Székely József, igazgató. Szívesen vesszük tudomásul, hogy a beiratások megkezdődtek, de abban az igazgató ur is igazat ad nekünk, hogy azok a bérelt iskolahelyiségek még nincsenek meg, mert, mint maga mondja, azokról a város idejében gondoskodni fog. Tehát még nem gondoskodott. Tudjuk, hogy e tekintet­ben a tanácsot nem terheli mulasztás, mert több ízben tett már kísérletet arra nézve, hogy megfelelő hfelyiségeket sze­rezzen, de eddig nem sikerült. Alig hiszszük, hogy sikerüljön most, a mi­dőn a szorult helyzetben levő várossal szemben az érdekeltek felcsigázott igé­nyekkel lépnek fel éz igy kénytelenek vagyunk fenntartani azon állításunkat, hogy ez idő szerint nincs kilátás reá, hogy Szatmárhegyen a tanítások a ren­des időben megkezdhetők legyenek. * Megtagadott jóváhagyás. A vá­ros tanácsa a piaczi helypénz és vásár­vámra vonatkozó szabályrendeletet egyes részleteiben módosította és az igy módo­sított szabályrendeletet jóváhagyás vé­gett a miniszterhez felterjesztette. E tárgyban tegnap érkezett le a városhoz a miniszter leirata, melyben a módosí­tott szabályrendelet jóváhagyását meg­tagadta. * A zeneiskola megnyitása. A dalegyesület lelkes törekvése megterem­tette a zeneiskolát. A közönség a város kulturális fejlődésének e nagyfontos- ságu intézménye iránt már eddig is kimutatta rokonszenvét és jóakaratát, mert az iskola igazgatóságnál olyan számban jelentkeztek a zenei oktatásra reflektáló hivek, hogy az uj intézménynek szilárd alapot nyújt a megerősödésre és felviságzásra. A zeneiskola ünnepélyes megnyitása e hó 6-án d. e. 11 órakor lesz a ref. főgymnasiutn nagy díszter­mében, melyre az igazgatóság úgy a növendékeket, mint a szülőket. és a közönséget meghívja. * Elfogott zsebtolvajok. A szat­mári zsebtolvajok gárdájának általáno­san ismert két alakja Künszler József és Varga Mihály. Mindkettő hivatásos zsebmetsző, a kiknek a lopás a mes­terségük. A rendőrséget állandóan fog­lalkoztatják és nem múlik el hét, hogy Kiss József rendőrtisztnek ne adnának néhány órára való munkát. Künszler Józsefet, a kit a zsebmetszésen rajta csíptek, már átkisérték az ügyészség fogházába. Varga Mihály pedig, a ki czigány létére mellékesen sármunká­val is foglalkozik, holnap követi jeles társát a fogházba. * Leugrott a robogó vonatról. Rémes jelenetnek voltak tegnap tanúi mindazok, a kik a budapesti gyorsvo nattal Kőrösmező felé utaztak Szat- márról. Egy másodosztályú utas, ki Debreczenben ült fel a vonatra, Szat- ináron elaludta a kiszállást. Csak ak­kor ébredt fel, amidőn a robogó vonat már jó niessze járt a pályaudvartól. | Halaszthatatlan ügyei miatt azonban semmi esetre sem akart tovább utazni, azért gondolkozni kezdett, hogy mit csináljon? A fészfék megrántása költ­séges, azért nem folyamodott ahhoz, az ablakon kiugrani nyaktöréssel jár, hogy ne, mikor még a kupéból való kihaj­lás is veszedelmes. Töprengései köze­pette a gyorsvonat ijesztő módon kö­zeledett Mikola állomáshoz. Csak hogy az volt a baj, hogy ott a vonat nem áll meg. Az utas ezután már nem so­kat gondolkozott, kinyitotta kocsi ajta­ját és egy merész ugrással leugrott a vonatról. A vakmerő ugrás oly szeren­csével járt, hogy az utasnak még a haja szála se görbült meg. Difteritisz Görbédén, A szülőkés a gyermekek réme, melytől a puszta hallásra is összeborzad az ember, egy virágzó községben ütötte fel a fejét. Egry Károly dr járási orvos tegnap jelentést terjesztett be a szatmári fő­szolgabírói hivatalhoz, hogy Görbéd községben a difteritisz nevű gyermek- betegség óriási mértékben lépett fel és szedi áldozatait a gyermekek köréből. A hatóság a jelentés folytán a vesze­delmes betegség meggátlására széles­körű intézkedést tett. * Tolsztoj hitvallása. Két olasz papi iró Minocebi és Semeria oroszor­szági tanulmányutjok közben Tolsztojt is fölkeresték, aki némi meglepődéssel fogadta őket és igy szólott: „Olaszok és katholikus lelkészek vagytok? Mit érdekelhetlek hát benneteket én, a ki kívül állok a katholikus egyházon és a minden kincséért se akarnék katholikus lenni !“ Ezután kijelentette, hogy ő anarkista, ha ez alatt az akaratukon és lelkiismeretükön kívül álló bármiféle tekintély el nem ismerését értik; indi­vidualista, de békés szellemű. A mi a nemzetiségeket illeti, egyiket sem ismeri el. Kénytelen azonban magát a meg­levő állapotoknak alávetni. „Ember va­gyok, az emberiség az én népem, csak vele törődöm és érte dolgozom.“ A kultúráról körülbelül úgy fejezte ki magát Tolsztoj, hogy az semmit sem ér. Mindegyik nemzedék arra törekedett, hogy kultúrájával az előbbit túlszár­nyalja, a miért aztán vérpatakok foly­tak. így hág egyik kultúra nyakára a másik és halad véres utakon a czivili- záozió, de valósággal előre az emberi­séget egyik sem viszi. Végül elmondja Tolsztoj, hogy ő most egy regényen dolgozik, melynek Hagi Murat lesz a neve. Ez a regény a kaukáziai népek életével foglalkozik és nagy szerepet fog benne játszani I. Miklós czár, a kinek életét ő most amiatt behatóan tanulmányozza. I. Miklós annyira érdekli Tolsztojt, hogy életrajzát is meg akarja Írni. MULATSÁGOK. * A függetlenségi polgárok Rá­kóczi bálja. Rákóczi Ferencz emléke­zetére, a dicső tiszabecsi győzelem megörökítésére a Szatmár- és Ugocsa- megyei polgárság e hó 20-án fényes ünnepélyt rendez. Az ünnepély egyik fénypontja az a nagyszabású bál, mely 20-án, az emlékünnep napján este fog Tiszabecsen lezajlani. A bál tiszta jö­vedelmét a Rákóczi emlékoszlop javára fordítják. A rendezőség a bálra követ­kező meghívót bocsátotta: Meghívó a szatmármegyei függet­lenségi párt által a tiszabecsi Rákóczi- emlékoszlop javára Tiszabecsen 1903. szeptember 20-án, Bartha József ud­varán és fedett helyiségben rendezendő függetlenségi bálra. Luby Géza m. f. párt elnöke. Biki Károly esperes. Der- csényi Ferencz a beregi f. párt elnöke. Kossuth István m. f. párt alelnöke. Luby Lajos a mátészalkai f. párt el­nöke. Szálkái Sándor M. sz. f. párt elnöke, Thury Zsigmond F. gy. kér. pártelnök, Uray Géza Szatm. f. párt elnöke, Madarassy Dezső a Cs. kér. f. párt elnöke, Sarkady Mihály ugocsai f. párt elnöke védnöksége alatt az orszá­gos függetlenségi párt megjelenő tag­jainak tiszteletére, melyre kívül czim zett és családja meghivatik. Belépti-dij: személy jegy 2 korona, család-jegy 3 személyre 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések, tekintettel a jó­tékony czélra, köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Meghívó kívánatra előmutatandó. A mulatságon jó zenéről gondoskodva lesz, a vendé­gek ellátásáról jó nevű vendéglős és ezukrász fog gondoskodni. Fogatok el­helyezéséről és szállásról előre gon­doskodva lesz. TÖRVÉNYKEZÉS. ^ Az a másik . . . Amint megfogyott a napfény a törvényszéki palota nagy, szürke fo­lyosóin s visszaköltözik a rideg, magas hivatalszobákba, megélénkül az élet is s a tárgyaló termek ismét szomorú csendes kis tragédiák színhelyévé lesz­nek. A fogyó napsugár, a növő hűvös­ség, ez az őszi szomorúság olyan illő milliőt ad ezeknek a sablonokba szorí­tott bus tragédiáknak. Jön a bűnös, a megbotlott em­ber. Megáll a bírák előtt és vall töre­delmesen ostoba megtévelyedéséről. El­mondja, hogy lopott értéktelen holmi­kat egy lányért, aki megkívánta a be- ezézgető ajándékot, egy lányért, a ki­nek az óhajtását bűn árán is teljesí­tette. . . Szomorú vallomás, szinte kongva, lassan verődik vissza a rideg falakról, csak egy sápadt feketeruhába öltözött asszony leikébe fúródnak be ezek a tö­rődött, bűnbánó szavak skönnyeket fa­kasztanak azokból a fekete, merev sze­mekből, amelyek csupa odaadással, csu­pa rajongással tapadnak arra a bűn­bánó vallomást tevő emberre. Szép fiatal asszony, felesége a megtévedt embernek. Csak sir-sir a tárgyalás végéig, nem döbbenti meg az Ítélet sem. Nem hallja, hogy 3 hétre elfogják zárni azt az embert, csak né- zi-nézi s amint üres lesz a tárgyaló­terem és csak az elitéit ember áll ott a homályban, imbolyogva megy — megy elébe és hozzásimulva zokogva kérdi: Hát csakugyan szeretted azt a másik leányt ? . Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hírlap-kiadó r-, t.u 256-1903. v. h. sz. Arterísi hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregy­házai kir. járásbíróságnak 1903. évi Sp. I. 291. sz. végzése következtében Dr. Fleg- mann Jenő ügyvéd által képviselt Piv- nyik András javára Kállay Szabolcs el­len 200 kor. s jár. erejéig 1903. évi junius hó 9-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 9754 koronára becsült következő ingóságok, u. m. szobabútorok, lábasjószágok, gaz­dasági felszerelések, juhok s egyebek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a f.-gyarmati kir. járásbíróság 1903. évi V. 163. számú végzése folytán 87 kor. 72 fill, hátralé­kos költség és eddig öszszesen 5 kor. 60 fillérben biróilag már megállapított költ­ségek erejéig Keér-Semjánben, adós la­kásán leendő eszközlésére 1903. szept. 12 napjának d. e. 10 órája határidőül kitü- zetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Amennyiben az elárverezendő in­góságokat mások is le- és felülfoglal­tatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.- cz. 120. §. értelmében ezek javára is el­rendeltetik. Kelt Fehérgyarmat, 1903. évi aug. hó 27. napján. Fodor Károly, 789 kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents