Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-03 / 200. szám
200 Bzám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. szeptember 3. 3 kérdés, hogy hova helyezzék azt a tervezett kis építményt. Úgy látszik, hogy a kérdés megoldása nem könnyű, mert e tekintetben eddig egyáltalában nem tudtak határozni. Node majd csak lesz valahogy! , A labancz ünnep rendező bizottsága. A tisza-ujlaki Rákóczi-ün- nep rendezésére olyan rendezőséget alakítottak, mintha nem ünnepélyt akartak volna rendezni, hanem legalább is a török szultán háremét megostromolni. A hivatalos „kirendelés* rendszere azonban nem ütött be egészen, mert a rendezőségnek legalább negyven százaléka lemondott, sőt igen sokan el sem vállalták a kiosztott szerepet. Így Bartha Kálmán a bálrendezői elnöki tisztet nem fogadta el, Helmeczy Pál pedig most levélben értesítette Nagy László alispánt, hogy a Tisza- Ujlakon tartandó hangverseny és bál rendező bizottságának alelnökségről lemond. * Fényes esküvő. A szatmári anyakönyvezetői hivatal tegnap fényes esküvőnek volt színhelye. Berenczei Kovács Miklós homoki földbirtokos esküdött örök hűséget Streicher Berta kiasszonynak. Az esketésnél tanúként Szentiványí Gyula oszággyülési képviselő és Domahidy Viktor földbirtokos szerepeltek. * Kitétetem az újságba! Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy az újság csak arra való, hogy mindenféle apró- cseprő kanapépörökről és házi zsörtölő- désekről adjon hirt a közönségnek. Azt hiszik, hogy az újságírónak egyéb dolga nincsen, mint hogy holmi hülyeségek szereplőinek tettét megénekelje, csak azért, hogy illető „kilegyen téve az újságba.“ Szó sincs róla, ott a hol kell, a hol a közérdek megkívánja, ott jelen van az újságíró és megírja a dolgot és annak szereplőit, ámde az emberek „kitétetem az újságba“ czimü jelszevainak kötelességszerü elégtételére sem ideje, az újságnak pedig helye nincsen. Ha a redakezióban naponta megforduló emberek minden panaszát megirnók, úgy a „Szatmári Hírlap “-nak legalább 32 oldalon kellene megjelenni. Egyik embernek ez a baja, a másiknak az, s mindegyik azt szeretné, hogy a bepanaszlott „ki legyen téve az újságba“. Tegnap például egy többé-kevésbé jól öltözött alak rohant be a szerkesztőségbe. Meglátszott rajta, hogy a hatodik utczából szaladt, mert a lihegéstől alig tudott beszélni. Mikor végre lecsillapodott nagymérvű szívverése, ezzel kezdte a szót: — Kérem egy úriembert akarok kitetetni az újságba! Rettenetesen fontoskodó arczczal beszélte el, hogy ő azért akarja azt az embert „kitétetni“, mert megszólította, hogy fizesse ki a tartozását. A dühös adósnak megmagyaráztuk, hogy jobb lesz, ha a „kitétetés“ helyett kifizeti a tartozását, mert különben hitelezője irgalmatlanul be fogja perelni. E kijelentésünk annyira lehiitötte a topor- zékoló adóst, hogy higgadtan hagyta el a redakcziót, noha meglátszott rajta, hogy erősen töpreng afölött, vájjon kifizesse-e az adósságát, vagy sem ? * Mi lesz az önkéntesekkel? A közjog határozottan tiltja, hogyujoncz- megajánlási törvény nélkül bárkit is behívhasson a hadügyi és honvédelmi kormány. Kérdés most már, vájjon azon önkéntesek, akiket már régebben besoroztak, de szolgálatukat felsőbb tanulmányaik folytán ez évi október elsejéig halasztották, — törvény szerint behivhatók-e ? Úgy értesülünk, hogy a szatmári 5-ik közös és a honvédgyalogezred parancsnoksága igenis behívja a már besorozott önkénteseket. Ez a behívás föltétlenül törvénybe ütköző. Kmety Károly dr. egyetemi tanár azt mondja közjogában, hogy az önkéntes jelentkezők fölvétele sem eszközölhető. Aki törvény engedelme nélkül csapatot gyűjt, lázadónak tekintendő. (Büntető törvénykönyv 161. §.) Az ujoncz- megajánlási jogban bennfoglaltatik az évi ujonczjutalék valóságos kiállításának engedélyezése. A hadügyi kormány e szerint nem hívhatja be a már besorozott önkénteseket sem, mert nincs törvény, amely megengedné az ujon- czok kiállítását. Különösen nem hívhatók be azok, akik még huszonegyedik életévük betöltése előtt önként soroz- tatták magukat s azután egyetemi tanulmányaik folytatása miatt halasztották a bevonulást. Csak önként rukko - halnak be ezek az önkéntesek. Ha most akarnak szolgálni. A mi a most szolgáló önkénteseket illeti, nekik —most már bizonyos — nem kell attól tartamok, hogy a magyar helyzet kedvéért egy évnél tovább szolgáljanak. A Párizsi Nagy Áruház leégette- iért. Lapunk egyik múlt számában megírtuk, hogy a szatmári kereskedő ifjak köre a Párizsi Nagy Aruház tüzká- rosultainak felsegélyezésére hangversenyt rendez. A jótékonyczélu hangversenyt — mint most értesülünk — nem a kereskedő ifjak köre rendezi, hanem a kereskedő ifjak asztaltársasága, amelynek tagjai nagyon is szivükön viselik tüzkárosult kollégáik megdöbbentő helyzetét. A hangverseny a Károlyi ház nagytermében vasárnap délután 6 órakor lesz. A rendezőség igen szép és változatos műsort állított össze, amely elejétől kezdve végig nagyon szórakoztató lesz. A hangverseny belépő jegyei Lőwy és Reizer féle könyvkereskedésekben kapható 1 koronáért. * Hivatalvesztés párbaj miatt. Egy előkelő, hírneves aradi ipartelep két tisztviselője vasárnap kardpárbajt vívott, melyben az egyik fél a fején jelentéktelenül megsérült, a másik ellenben teljesen sértetlen maradt. A lovagiasság szabályai szerint be volna fejezve ezzel a harczczal az affér, de a vállalati üzlet paragrafusai szerint csak akkor lesz, ha az ellenfelek levonják a páros viaskodás következményeit — és fölmondanak a lehető legrövidebb határidőre. Mert ennél a czégnél elvül van kimondva, hogy aki fegyverrel keresi a becsületet, az nem maradhat tovább az ő tisztviselőjük, még ha az aranybojtjába kerülne is ez az elv, minthogy a jelen esetben is a tartalékos tiszt és a hivatalnok között kellett választani. Mert ez az eset iga zolja, inkább a kenyerükről mondtak le, mint az arany csillagról. * Lelőtte a fiát. A vármegye határán lévő Szilágyszér községben tegnap megrendítő eset történt. Sütő Ferenez odavaló gazdaember — irja levelezőnk — régóta észrevette, hogy a kertjében egy fekete szőrű kutya rengeteg kárt okoz. Sütő elhatározta a napokban, hogy lelövi a garázda állatot. Tegnap délután lesbe állott, hogy a kutyát egy jól irányzott lövéssel le- teritse. Egy hatalmas fa mögül tekint- getett szét a kukoriczásba, ahol egy feketés tömeget pillantott meg. Sütő hamarosan lekapta válláról a fegyverét és elsütötte. A lövés talált. A feketés tömeg jajszó nélkül összerogyott, egy néhányszor vonaglott és Sütő nagy örömmel közeledett hozzá. Ott megrendítő látvány tárult szemei elé. A kutya helyett édes fiát lőtte agyon, a ki a kukuriczásban ülve szendergett. A szerencsétlen apa önként jelentkezett a csendőröknél, akik letartóztatták. * Visszaélés a honi ipar rová Sára. Rosenthal H. budapesti katonai egyenruha és felszerelési gyáros ezég úgy egy közhatóság, valamint egy ma- gánezég részére eszközölt szállítás alkalmából külföldi gyártmányokat ha zaiak gyanánt adott ki. A kereskedelmi miniszter, ezen szabályellenes eljárást olykép torolta meg, hogy a fent nevezett ezéget a tárczája keretébe tartozó közszállitásokból kizárta és bárminemű szállításokra vonatkozó és tárgyalás alatt álló szerződéseinek beszüntetését elrendelte. A szigorú eljárást megnyugvással vesszük és hasonló elbánást kérünk mindazokkal szemben, a kik . elég tisztességtelenek a hazai firmája alatt rut öuíö czélokból az osztrák ipart pártolni. Halálozás. Benyovszky Vincze kir. tanácsos, köz és váltó ügyvéd, Pest-Pilis-Solt-Kis Kun vármegye volt első alispánja tegnap éjjel 85 éves korában elhunyt Szatmárhegyen. Az öreg ur már huzamosabb idő óta betegeskedett, mig végre a halál megváltotta szenvedéseitől. Az elhunytban Benyovszky Pál szatmárhegyi rendőrfőkapitány az édes atyját gyászolja. Az elhunyt temetése tegnap ment végbe, nagy részvét mellett. * Statisztika az elemi csapásokról. Az országos statisztikai hivatal tegnap megkereste a szatmári járás főszolgabírói hivatalát, hogy a lefolyt gazdasági évben történt elemi csapásokról terjesszen fel adatokat. A statisztikai hivatal a munka megkönyité- se czéljából kérdőíveket küldött meg, amelyeket a szolgabirói hivatal a községek elöljáróságainak fog kiküldeni kitöltés végett. Az évközben történt bejelentések —sajnos — szomorú adatokkal szolgálnak, mert az elemi csapások legkülönfélébb nemei nem egyszer látogatták meg a szatmári járás községének lakosságát. * Szélhámos asszony. Furfangos módon kieszelt csellel szedte rá Kis Sándorné az őt hetek óta magánál tartó Major Józsefnét. A ravasz asz- szony fizetés helyett körmönfont mesékkel tartotta jól Majomét, a ki szentül hitt neki és ellátta mindennel sőt még pénzt is adott neki. Hanem ez örökké igy nem tarthatott, érezte ezt Kis Sándorné és tegnap egy újabb mesével állott elő Elmondta, hogy Szatmáron lakik egy rokona, a ki ki- főzéssel foglalkozik, de mert már eleget szerzett belőle, hát üzletét eladja. Biztatta Majomét, hogy csak menjen át és vegye meg tőle a felszerelést, olcsón megkaphatja. Azután együtt fogják azt folytatni. Majomé el is ment, de Szatmáron a kérdéses asz- szonynak nem akadt nyomára. Milyen nagy volt a meglepetése a mikor haza jött, hogy Kis Sándorné eltűnt s vele együtt értékes holmija. A ravasz asz- szony úgy látszik, csak arra várt, hogy Majomé eltávozzon, azonnal hozzálá tott a fosztogatáshoz s mintegy 100 korona értékű holmival és egy csomó adósság hátrahagyásával megugrott. A szélhámos asszonyt most a rendőrség keresi. * Idő pénz. A borotválkozás a legtöbb embernek nagy kényelmetlenség, mindenki az életéből ellopott drága időnek tekinti azt a fél órát, a melyet a borbélynál kell naponta eltölteni. Ez azonban csak a mi élhetetlenségünk bizonysága. Az amerikaiak régen megoldották már azt a problémát is, hogyan lehet időveszteség nélkül borot- váltatni a mindennapos tüskéket. — New-Yorkban van egy városi vasút, a melylyel a kirakataikba, üzletükbe utaznak a yankeek. Ez a vonat fél óra alatt röpíti az utast a házak fölött vonuló oszlopokon, a város egyik végéből a másikba. Ez a fél óra sem elveszett idő azonban, mert ezt használja fel azra, hogy borotválkozzék. A vonat egyik vaggonja borbélymühely- lyé van berendezve s ugyanott fényesre tisztitják a czipőt is. Chicagóban még praktikusabbak az emberek, ott a kávéháznak egyik fülkéje van borbély- mühelylyé átalakítva. Áz ember, mialatt szabad idejét a barátai körében tölti, kényelmesen ráér megborotválkozni. Mindennap hallható chichagói kávéházakban, a mikor a vendég fizet: — Volt egy kávém és egy bo- rotválás. Hiába, az amerikaiak élelmesek. SZÍNHÁZ Hangverseny a színházban. A zeneiskola első debutje. A szatmári dalegyesület által létesített és annak aegise alatt most megnyíló zeneiskola úgy látszik, egyik kimagasló tényezője lesz Szatmár kulturális életének. Zenei életünk eddig is volt. De rendszer nélkül, szervezetlen és sporadikus. Inkább egy-egy hivatásos és kiváló tehetségű dilettáns játékában nyilatkozott meg ez az élet. Pedig a zenének ott kellett volna lenni minden intelligens család tűzhelyén. Ezután ott lesz. A zeneiskola pótolja a múlt hiányait, mulasztásait. Lelkes férfiak, nagy tehetségű, ambicziózus művésztanárok fogják lelkesedésük tüzét és tudásukat átplántálni a tanítványok lelkes seregébe, a kiknek kezdetleges játéka, első szárnypróbálgatása lassanként átcsap a biztos talajon mozgó tudásba. És a zene andalító akkordjai fel fognak hangzani itt is, ott is és müveit család otthona megtelik édes hanghullámokkal. Dicséret, elismerés illeti a dalegyesületet, hogy megteremtette a zeneiskolát. És elismerés illeti az uj zeneiskola vszetőségét, hogy a művelődésnek uj erőforrását viszik bele a társadalmi életbe. A zeneiskola még csak most nyílik meg és már is, mint tényező szerepel. Életrevalóságának, önállóságának első bizonyítéka az a fényes hangverseny lesz, melyet e hó 12-én a színházban fog rendezni. A hangverseny műsora még nincsen megállapítva. Ezúttal csupán jelezni kívánjuk, hogy abban Markó Kálmánné, közönségünk kedvelt művésznője, Füredy Samu gordonkaművész, a debreczeni zenede tanára, Benkő Miksa és Füredi Sándor, a szatmári zenede két tanára is részt fognak venni A szereplőket városunk igen jól ismeri, szükségtelen tehát értékükre külön rámutatni. A közönség bizonyára örömmel veszi a hirt, hogy alkalma lesz egy művészi erők által előadott hangversenyben gyönyörködni. Belépő jegyekre Lőwy Miksa könyvkereskedésében lehet előjegyezni. törvénykezést § A sajtóperek városa. Kell e mondani, hogy Kolozsvár ez, a hires kincses város, a mely egyetemével, mágnásaival és kultúrájával szinte fanatikus dühvei üldözi, üti a sajtót. — Most uj cziklus kezdődik a kolozsvári esküdtbiróságnál és ez uj cziklusban majdnem minden nap sajtópereken fognak rágódni az esküdtszék derék hentesmesterei. Tiz nap alatt kilencz sajtó-ügyben fognak ítélkezni. Kár volna védelmezni azokat az urakat, akiket a bíróság bizonyára többé-kevésbbé jogosan üldöz. De megdöbbentő, hogy ilyen nagy arányú üldözésre van szükség. Vagy nagyon el vannak fajulva a kolozsvári sajtóviszonyok, vagy az erdélyi urak igen kevéssé hajlandók bevenni a nyomtatott betűt. És ha már a czenzurát — mély sajnálatunkra eltörölték, — legalább el akarják venni minden íródeákoknak a kedvét holmi firkálásoktól. És a bíróság úgy szórja feléjük a súlyos hónapokat, hogy öröm nézni. A szövevényes családfákkal dicsekvő erdélyiek pedig örvendeznek —
