Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-02 / 199. szám

SZATMÁRI HÍRLAP mári piaczon bejegyezve nincs és igy mint idegen, a szatmári piaczra sza­badított ügyes ügynökeivel csinálja a helyi iparra zsibbasztólag ható veszé­lyes konkurrencziát. Ezek az ügynökök idetelepednek a nyakunkra, heteken, sőt hónapokon keresztül itt lebzselnek s valóságos házalást visznek véghez. Minthogy azonban a megrendelések gyűjtése mi­niszteri rendelettel tiltva van, a tisz­telt ügynökök igen agyafúrtan és rava­szul játszák ki a törvényt oly módon, hogy minden vevővel egy levelező­lapot intézteinek a czéghez, mely­ben az illető kéri X. Y. ügynök le- küldését a megrendelés átvételére. Több példát tudunk rá, hogy né­hány budapesti czég igy játsza ki a törvényt. Sőt a legtöbb esetben ez a levelezőlap el sem megy a czéghez, hanem az ügynök, a megrendelést már felvette, azt zsebre vágja. Vagy pedig ha el is küldik azt a levelező­lapot, az csak pro forma történik. Különösen Bruszt-féle budapesti szabóczég kultiválja ezt nagyban. A czég ügynökét, egy Läufer nevű utazót úgyszólván egész Szatmár ismeri, hi­szen évenként kétszer tiszteli meg lá­togatásával a kundsaftokat. Egy-egy ilyen látogatás aztán 5—6 hétre, sőt két hónapra is terjed, a mi annak a bizonyítéka, hogy az üzlet fényesen megy. Persze, hiszen az ő áruit 40 százalékkal drágábban kell megfizetni, és igy a felek — a kik a czégnél bi­zonyos fizetési kedvezményeket élvez­nek abban a hitben, hogy a legjobbat kapják, beleesnek a kivetett hálóba. Mikor aztán szabadulni szeretnének, már nem lehet, mert a vevők legtöbbje a czéggel szemben már kötelezettség­ben áll. Sajnálatos körülmény ez, melynek előbb-utóbb véget kell vetni. Vannak nekünk tisztességes, jónevü szabó ipa­rosaink. Egy Weisz Gyula, Grünfeld Adolf, Halász Mór, Inglik József stb. neve biztosíték arra, hogy a közönsé­get jól ki tudják szolgálni. Ezek az ipa­rosok Szatmár városához vannak nőve és mint e város fiai, polgári kötelezett­ségeiknek eleget tettek és eleget tesz­nek. Miért kelljen tehát tűrnünk, hogy a helyi szabóipar elnyomassék és segéd­kezet nyújtsunk olyan idegen czégek busás jövedelmének könnyelmű gyara­pításához, a kik sem ingünk, sem gal­lérunk. A miniszter a megrendelések gyűj­téséről szóló rendeletével a helyi ipar fellenditósót czélozta. De úgy látszik, hiába! A körmönfont raffínéria túljár a hatóság becsületes észjárásán. Mindenesetre felhívjuk Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány figyelmét azokra a vigéczekre, a kik pióczaként ragad­nak a publikum nyakába és a helyi szabóipar anyagi érdekeinek súlyos megtámadásával és lábbal tiprásával utálatos versenyt űznek. Utálatosat és piszkosat, mert czéljukat csakis a törvény megkerülésével és kiját­szásával érik el ! SZÍNHÁZ Uj színdarabok. Nagyban készülnek már az ösz- szes fővárosi színházak az uj szezon­ra. Egész csomó uj darabot szereztek be, a melyek közül a sikerültebbeket látni fogjuk Szatmáron is. Úgy tudjuk, Krémer Sándor már eleve intézkedett néhány darab megszerzése iránt. 2 Szatmár, szerda A Népszínház személyzete szep­tember 1-én kezdte meg az előadáso­kat s ez alkalommal a szezon elején közzéteszi az igazgatóság az uj dara­boknak sorozatát. A jelentés felemlíti, hogy a Népszínháznak az uj szezon­ban tagja lesz többek közt Rédei Szi- di is, ki a vidék egyik legjobb opera­primadonnája volt. Az eddig színpadra készen álló eredeti darabok a követ­kezők : Bokor József népszínműve „A kisteleki csendbiztos“, Géczy István és Hegedűs Gyula népszínműve „Az apos­tol“. Dankó Pista hátrahagyott népszín­műve a . Czigányélet“, Lakos István népszínműve „Az óvódás kisasszony“, Béldi Izor színmüve „Napóleon“, Er­kel Jenő és Rössel Sándor operettje „Masinka az egyetem gyöngye“, Sza­bados Béla és Lövik Károly népszín­műve „Felsőbb asszonyok1, Stoll Ká­roly és Pásztor Árpád operettje „A kis császár“, Hűvös Iván és Faragó Jenő operettje „Katinka grófnő“, Bo­kor József operettje „Huszarkisasszony“, Barna Izsó és Nyáray Antal operettje „Senki“, Fejér Jenő és Béldi Izor ope­rettje „Á kültelekiherczegnő“, Külföl­di darabok: Rostand Edmond drámája a „Sasfiók“ (L'aiglon), fordította Áb­rányi Emil, Dreyer Miksa, „Az élet völgye* (In Thal des Lebens), fordítot­ta Márkus Miksa, Leshe és Owen Hall „Az ezüst papucs“ (The silver slipper), fordította Heltay Jenő, Eisler operettje „A vándorlegény“ (Bruder Straubinger), fordította Faragó Jenő, Millöcker ope­rettje „A nőszabó“, fordította Szoma- házy István, Messager operettje, „A kisorsolt menyasszony“, fordította Hel­tay Jenő. Lecoque operettje „Yetta“ Arthur E. Gotfrey és Harry Graham operettje „Senki kiszasszony“, (Litte miss Nobudy), Zeller Károly operettje „Kellermister“, Bayor operettje „Ara­bella“, forditotta Béldi Izor, Weinber­ger Károly egy operettje, Hennequin bohózata „A dajka“, forditotta Heltay Jenő. Az október 15-én megnyíló uj Király színházban az első estén Mar­tos Ferencznek és Huszka Jenőnek, a Bobherczeg népszerű szerzőinek uj ope­rettje, az Aranyvirág fog színre ke­rülni. A nagy személyzetű, fényes ki­állítást igénylő énekes játék után, min­den valószínűség szerint, Csepreghy Ferencznek, a Piros bugyeláris és Sár­ga csikó halhatatlan szerzőjének Viz- özön-ei ez a nagystílű, látványos szín­mű lesz az uj színház második újdon­sága. A Vizözön-höz az igazgatóság megbízásából Sztojanovits Jenő irt méltó uj muzsikát. E két bemutató után még meg nem határozott sor­rendben következnek majd azok az uj darabok, amelyeket a Király-színház igazgatósága a hazai és külföldi termés legjavát válogatva össze, beszerzett. ÚJDONSÁGOK * Hohlfeld Lajos a „Szatmári Hírlap“ kiadóhivatalának vezetője a mai nappal megvált a lap kiadóhivata­lában elfoglalt állásától s igy a Szat­mári Hírlap nevében a mai naptól kezdve semminemű értékek felvételére jogosítva nincs. * A kertészeti kiállítás. E hó 27-én fog a Kossuth-kertben megnyílni a szatmári kertészeti kiállítás. A kiállí­tás iránt a közönség körében rendkí­vüli érdeklődés mutatkozik, a mi telje­sen érthető, mert a kiállítás rendező­sége a kertészeti ipar legkiválóbb ter­mékeit fogja bemutatni. A közönség­nek módjában lesz a káprázatos szin- vegyülékben összeállított virágcsoport- tokban és különféle dísznövényekben gyönyörködni, melyek feltétlenül kelle­mes hatást fognak gyakorolni. Mint minden kiállítás, a kertészeti kiállítás is fellendítő hatással lesz a kertrszeti ipar fejlődésére, mely a gyönyörköd­tetés és szórakoztatás mellett komoly tanulságokat is fog nyújtani a jövőre nézve. A kiállítás nyolcz napig lesz nyitva, mely idő atatt a közönségnek módjában lesz kényelmesen megtekin­teni és áttanulmányozni. A kiállítás a város külső képét is meg fogja változ­tatni, mert a nagyszámú idegen forga­lom mindenesetre pezsgő életet fog varázsolni a még szunnyadó, színtelen társadalmi életbe. * A szatmári honvédek gyakor­laton. Két hét óta rémes csend honol a szatmári 12. honvéd gyalogezred ka­szárnyájában. Elhalt a vig dana, amely a laktanya ablakából esténként lehal­latszott az utczára. A komor épületben most csak egy pár házőrző baka van idehaza, a többiek Szatmártól jól mesz- szire végigküzdik a keserves napokat. Honvédeink, a kik tegnapelőtt távoztak el, hat napig Nyíregyházán és környé­kén tartózkodtak. A honvédezrednek páratlanul szives vendéglátásban volt része Nyíregyházán s ezért a távozás előtt való estén takarodót rendeztek. A honvédzenekar bejárta az utczákat, végül Jeilitsch Berthold báró főispán­nak és a város polgármesterének sze renádot adott. A honvédek most Sze­rencs tájékára vonultak s csak e hó közepén térnek vissza Szatmárra. * Megharapott figaró. Szigeti Mihály társadalmi és polgári állására nézve borbély-tanoncz az Árpád-utczán A fodrász-inas, mint a hogy az a mesterségéhez illő, mozgékony ember. Fürgén ugrál egyik helyről a másikra s az utczán is ép úgy viselkedik, mint a műhelyben, a hol hát fürgeség nél kül lehetetlen megmaradni. A kisíigaró tegnap az Árpád-utczán sietett vala­hová. Egyszerre egy fehér szőrű ku­tya került eleibe, a mely a jobb kezén megharapta. Az állat marása oly fáj­dalmat okozott a szerencsétlen fiúnak, hogy eszméletlenül rogyott össze. A gyorsan előhívott mentők bekötötték sebeit. A kóbor eb, a marás után el­tűnt s most a rendőrség nyomozza a kutyát, melyre ha reáakad, kimondják a halálos ítéletet. * Beer Salamon temetése. A közönség impozáns részvéte mellett helyezték örök nyugalomra tegnap dél­után Beer Salamont, az egész várme­gyében népszerű és kedvelt Sülem-et. Délután két órára volt kitűzve a szo­morú szertartás ideje, de jóval két óra előtt az udvar zsuffolásig megtelt az elhunyt tisztelőivel, rokonaival és nagy­számú barátaival. A koporsó mellett ott láttuk jóbarátainak nagyszámát val- láskülömbség nélkül; különösen az Ezres tagiai voltak szép számban kép­viselve. A gyászszertartás pont két óra­kor kezdődött. Az egyszerű, gyalulatlan fakoporsót kihozták az udvar közepére és Jordán Sándor dr. főrabbi igen szép beszédben, meghatóan méltatta az elhunytnak érdemeit, társadalmi éle­tét és polgári erényeit. A gyászbeszéd elhangzása után a koporsót, a mely gyönyörű koszorúkkal volt borítva ko­csira emelték és lassan megindult a hosszú gyászmenet az izr. sirkertbe, a hol Jordán Sándor dr. főrabbi rövid imája után az elhunytat örök nyuga­lomra helyezték. “ Rákóczi ünnep Nagybányán. Fényesen sikerült Rákóczi-ünnepet ren­dezett Nagybánya város közönsége. Már a reggeli órákban a bányász ze­nekar festői diszöltözetben a Rákóczi- induló hangjai mellett bejárta a várost, jelezve az ünnepi napot. Délelőtt vala- mennyi vallásfelekezet templomaiban ünnepi mise volt. Délelőtt a város dísz­közgyűlést tartott, amelyen elhatároz­ták, hogy feliratot intéznek az ország­gyűléshez. Rákóczi hamvainak haza­szállításáért. Délután a Széchenyi-liget- ben nagy népünnepély volt, amelyen Muzsik zeneszerző vezetésével a bá­nyászbanda is hangversenyezett. Este a nagyszálloda dísztermében az ifjúsági­kor sikerült matinét rendezett, amelyet táncz követett. * Vége a vakácziónak. Alig kez­dődött meg, már is vége van. Könyvet irkát még be se lephetett jóformán a por, már megint kézbe kell venni. Nagy, nagy szivbeli szomorúság ez a diák világnak. Annak a bizonyos vég- itéleti harsonának nem lehet kegyetle­nebb megszólalása, mikor az édes ma­ma vagy a szigorú apa megszólal : — Holnap pakolunk! Kinek volna még kedve az élet­hez, mikor a feje fölött lebeg már az a rémséges szeptember eleje! Hát még annak, akire előgyönyörüségkópén hol­mi pótvizsgák várakoznak ! hogy a ká­nya csípje meg, aki kitalálta ezt a lel- ketlenséget 1 Hogyne keseredne el az ilyen zsenge szív, mikor még annak is nehéz a szabadságtól való megválás, a kinek Péter Pál útlevelén rajta van, hogy a felsőbb osztályba fölléphet. Bi­zony könny szalad a gyerek szemébe, mikor utoljára simogatja meg a Pejkót meg a tarka boczit, amelyik olyan na­gyon szerette a sós kenyeret. Csak egy, egyetlen egy boldogsága van az utolsó hétnek: az édes mama mindig azt keresi a főzésnél, mit szeret leg­jobban a drágám. Hadd rontsa el sze­gényke utoljára a gyomrát. . . És amig kint a nyaraló-világban ilyen a helyzet képe, idebent a városban is jelentgeti magát a szeptember. Népesedik a tan­ügyi világ. Megjönnek az uj tanárok, bucsuzkodnak az elhelyezettek. Az igaz­gatók is hazaszállingóznak lassankint nyári pihenőjükből, hiszen kezdődnek az iratkozások a jövő tiz hónapra. * Öngyilkosság két krajczár mi­att. Borzalmas módon vetett véget éle­tének egy tanyás béres a vásárhelyi tanyák közt, Az öngyilkos Labádi Sán­dor 38 éves tanyás-béres. Feleségétől két krajczárt kapott, hogy abból a vá­rosban egyet s mást vegyen, ö azon­ban elmulatta a pénzt. E fölötti elke­seredésében egy régi vadászfegyverrel a szájába lőtt és szörnyt halt. A fele­sége a tanyaház előtt mosott tegnap reggel 7 órakor, a mikor egyszerre csak dörrenés hallatszott a szobából. Rosszat sejtve nyitott be a szobába s ott a földein vonaglott Labádi Sándor fejnélküli teste. Fejét teljesen szétve­tette a szájába illesztett mordály lő­pora. Az öngyilkos levelet hagyott hát­ra, melyben érzékenyen búcsút vesz asszonyától, kéri a bocsánatot s min­denért a pálinkát okozza. * Megdrágult gyógyszerek. A szesztartalmu gyógyszerek erősen meg­drágulnak szeptember hó 1-től * ezdve. A pénzügyminiszter ugyanis egy leg­utóbb kiadott rendeletével a kénéther és eczetéther előállításához szükséges szesznek adómentes felhasználását be­szüntette. Egy belügyminiszteri rende­let adja ezt most tudtul intézkedés vé­gett Szatmármegyének és Szatmár vá­rosának. Egyben megállapítja a meg­dráguló gyógyszerek árait is, amelyek szerint az embereknek való gyógysze­rek 20—30, az állatoknak való gyógy­szerek 70—80 százalékkal lesznek drá­gábbak. * A csordásfiu bánata. Katona Antal németi csordás mindennap a kora reggeli órákban megfujta a tül­két, a melynek hangos szava csoportba terelte a németi gazdák legelésre szánt 1903. szeptember 2. 199 szám. Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és fe^yházban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY diVatáruháza Szatmár, Deáktér ÍO. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents