Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-26 / 193. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 26. 193 szám. helyéhez, nem bir mozdulni és félelemmel vegyes gyönyörrel nézi az ezer lángnyelvét öltögetö tűz borzalmas pusztítását. Ezerszeresen megnő a félelem és kínos kétségbeeséssé alakul át, ha tudjuk, hogy a haragosan robogó tüzelem emberélet ellen tör. Iszonyú, agybomlasztó érzés lehet a tudat, hogy a rohanva terjedő gyilkos elem szeműnk láttára, perzsel fel embereket, akik látják tragédiájukat, de nincs menekülés. A budapesti „Párizsi Aruház ‘ égését legalább húszezer ember nézte végig. Ahányan látták, midannyian végigszenvedték azokat a rettenetes gyöt relmeket, melyek az emberben támadnak a toborzékoló tehetetlenség tudatára, hogy előtte égnek hamvvá a halál iszonyatától rémülten jajveszékelő emberek és nincs hatlma, hogy segítsen rajtuk. És az a bolond szív ott a húszezer ember keblében ugyancsak elkezdett zakatolni. Előbb még vígan dobogott és egyszerre végigsivitani érezte a halál szelét, mely a pillanat gyorsaságával a poklok minden kínszenvedésével megismertette a földi halandót. Hogy vert most az a szív, hogy majd keresztültörte magát a mellkason! Segíteni akart, becsületes, igaz emberszeretettel. És hogy nem tudott, hát egyiknél-másiknál fel is mondta a szolgálatot. A rémület miatt százan meg százan vesztették el eszméletüket. Eközben pedig a tűz egyre terjedt és az emeletről-emeletre feljebb menekülők mind szükebb és szükebb területre szorultak . . . mentek tehát feljebb ... a padlásra ... és még feljebb, mig végre feljutottak ... az égbe ! A rettenetes tüzkatasztrófáról nem akarunk részleteket közölni. Hiszen ismeri azokat a hajmeresztő, megrendítő drámai részletekben — sajnos! — nagyon is gazdag részleteket mindenki. Ezúttal csupán két körülményről kívánunk a borzalmas tragédia kapcsán megemlékezni. A székesfővárosi tűzoltóság vétkes mulasztása az egyik, az emberek és ezek között első helyen a király részvéte a másik. Ma már bebizonyított dolog, hogy az iszonyú szerencsétlenségnek, a megdöbbentően nagy számú tíizhalálozá^- nak és súlyos sebesüléseknek a fővárosi tűzoltóság az oka, mely olyan vastag kötelességmulasztást követett el, melyért Isten és ember előtt számolnia kell. A tűzoltóság humanisztikus, közhasznú intézmény, melyet a társadalom tart fenn azért, hogy veszély esetén életét és vagyonát megmentse. A fővárosi tűzoltóság az élet megmentés érdekében ezúttal mit sem tett, hanem kegyetlen szívtelenséggel és botrányos ügvefogyottsággal nézte végig a tűz gyilkos munkáját. Még csak nem is vitte magával a Szükséges védőeszközöket. Nincs olyan szigorú büntetés, mely ezért a végzetes lelkiismeretlenségért elég súlyos lenne. A vagyon kárpótolható, de az irtózatos haiáit szenvedettek életét ki adja vissza? Ezzel a rekrimináczióval szemben jól eső érzés az emberiségnek csodás egyértelműséggel megnyilatkoKönyvet vevőknek különös árkedvezmény. ooo NAGY RAKTÁR mindenféle o o o o o = SEGÉDKÖNYVEK és SZÓTÁRAKBAN, — zott részvéte, mert érzi mindenki, hogy az a katasztrófa nemcsak az egyeseké, hanem az egész emberiségé. A részvét kifejezésében a magyar nemzet áldott szivü jó királya jár elől példával, aki a hideg fénynyel övezett magas trón zsámolyáról leszállt, meglátogatta a sebesülteket, beszélgetésbe bocsátkozott velük és megmutatta, hogy szive együtt érez az ő szerető népével. Ö fesége e kegyes részvéte bizonyára az egész országban örömteljes visszhangot fog kelteni. A katasztrófa részleteiről és Ö felségének a Rókus kórházban tett látogatásáról budapesti tudósítónk a következőket táviratozza : Az egész főváros a tegnap éjjeli tüzkatasztrófa hatása alatt áll. A katasztrófa színhelyén állandóan óriási néptömeg van. Délelőtt megkezdődött a tüzvizs- gálat, melyen Márkus József főpolgármester is részt vett. A vizsgálatot a „Párizsi Nagy Áruház* melletti épületen kezdték meg, mert a „Párizsi Áruháziban a tüzvizsgátatot ma még le hetetlenség megtartani, miután a lép- csöházat tartó vastraverzek elolvadtak. A lakásokat, melyek körül a tűz pusztitott, nem lehet megközelíteni. 0 felsége a király, kevéssel 1.2 óra után Bolfraas és Paar főhadsegédek kíséretében a Rókus kórházba hajtatott. A kórház kapujában Khuen-Héder- váry miniszterelnök, Márkus József főpolgármester és Rudnay Béla főkapitány fogadták a királyt. Ő felsége előbb Héderváry miniszterelnökkel váltott néhány szót, majd Márkus József főpolgármesternek fejezte ki őszinte, meleg részvétét, a főváros közönségét ért nagy csapás fölött. Márkus József főpolgármester jelentést tett Ő felségének, hogy éjjel 11 órakar sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni. Ezután bemutatta a királynak a kórház igazgatóját, Müíler Kálmán egyetemi tanárt, a ki jelentette 0 felségének, hvgy még hét könnyebb és két súlyosabb s^besültje van. Ä király ezután megkérdezem, hogy mennyi a halottak száma, mire azt a választ adta: „Eddig tizenh árom r« Erre a kirájfy a három betegszobában elhePyezefá sebesülteket meglátogatta, sorra járta az ágyakat, vigasztaló szavakkal kikérdezte hogylétükiat, Az egyik st>besült Sjiíró Anna nevű leányka, meghatva Ö felsége jóságától, megragdt‘& a király kezét ■ás csókokkal borította. A király/ezután a hadsegédekkel, a miniszterelnök, főpolgármester és rendőrfőkapitány kíséretében, gyalog átment §. tűz színhelyére, a hol megdicsért^ a katonákat, a tűzoltókat, valamiig az önkéntes mentő-társaság csapatait. Néhány szót váltott még a főpolgármesterrel és főkapitánynyal, azután kocsijába szállt és a budai várpalotába hajtatott. A gyermekvédelemről. Egy humánus törvény életbeléptetése. Szatmár, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Folyó évi szeptember hó 1-től kezdve a gyermekvédelem terén igen lényeges és mondhatni mulaszthatatlan intézkedés lép életbe, minek áldásos voltát, ha jelenleg nem is annyira, de 10—15 év múlva, úgy az állam, mint a társadalom is érezni fogja. Eddigelé az állam csak 7 éves korukig részesítette védelemben a gyermekeket és ha a gyermek a 7. életévét betöltötte, ismét visszaadatott a szülőknek, ha pedig szülei ismeretlenek voltak, vagy időközben elhaltak, ugv a község vagy a város gondoskodott a további neveltetésről. Ez utóbbiaknak bizony sokkal jobb sorsuk volt, mint azon gyermekeknek, kik a 7. év betöltése után a szülőinek, de leginkább az anyának adatott vissza. Mert például egy bukott leány néhány hónapos gyermeke a gyermekmenhelybe jut, ez kiadta jó tápszülőhöz, ki szülői szeretettel felnevelte a kis gyermeket. A gyermek tápszülöit mamának, papának szólítja és sejtelme sincsen arról, hogy ezek nem az ő édes anyja és atyja. Elérkezik a 7. év, midőn az állami gondozás lejár. Beidézik a tápszülőket és az igazi anyát. A hivatalos átadás és átvétel alatt a gyermeki szív sejti már, hogy az az idegen néni, ki pedig nem más, mint az édes anyja, el akarja vinni őt és a tápanya ruhájába kapaszkodva kéri, hogy ne hagyja őt elvinni, ne engedje az idegen nénihez. Bármily nehezen, de meg kellett történni a válásnak. Már most nézzük, mily helyzetbe kerül a 7 éves gyermek, midőn a jó tápszülőtől elvétetett s átadatott anyjának. Az anya, mint cseléd, gyermekét nem viheti magával, sőt rejteni, titkolni akarja, hogy neki gyermeke van. Mit tesz tehát? Keres egy szegény asz- szonyt, kinél elhelyezi legtöbbnyire 2—B korona tartásdijjal. Képzeljük csak el, mit gondolhat az a szegény ártatlan, mikor nevelő szüleinél volt, hová a menhely helyezte el, kapott jó meleg ételt, ruhát, ha beteg volt, orvos gyógykezelte, a nélkülözést nem ismerte, egyszerre elszakítják azon környezetből és piszkos oluba kerül, hol durvaságnál egyebet nem hall, meleg ételt nem kap, senki gondját nem viseli, hanem elkóborol egész nap egyedül és koldulásra lesz tanítva, sőt a koldus asszony vagy ember magával viszi rongyokba bujtatva, hogy csak szánalmat gerjeszszen a gyermekkel a nagyközönség iránt, hogy minél több alamizsnát kapjon. Mindezen bajokon az állam nagy áldozatok árán segített és nem hagyja elpusztulni erkölcsileg ezen 7 éves gyermekeket, kik később a javító intézetek, fogházak é6 börtönök anyagát szolgáltatják, hanem 7—15 évig is állami felügyelet alatt maradnak. Ezen idő alatt, ha a fiu-gyermek okos, a a tanulásra van kedve, iskolába jár, ha kézi ügyessége van, ipariskolában lesz kioktatva s leány-gyermekről pedig szintén gondoskodva van, hogy ha a 15. évet betöltötte, meg tudja kereshetni tisztességes utón mindennapi kényeiétMég egv fontos intézkedés lép életbe, szeptember 1-én az adminisztratív ügyben. Ezideig az elhagyottá nyilvánító" határozatokat a vidéken a főszolgabíró —- városban pedig a r.ka- pitány hoz'a, de ez megváltozik, mert ezentúl az árvaszék fogja az elagyott- sági határozatot rfteghozni és minden gyermek mellé egy hatóságilag kirendelt gyám lesz rendese____________ SZÍNHÁZ S zilágyi Dezső társulata. Szilágyi Dezső, mitft már említettük, a tavaszszal szintársldatot szervezett és a vidék kisebb városaiban tart előadásokat jeles kis társulatával. Szilágyi Dezső a napokban kezdi meg előadását Hajduböszörménybefh Ebből az alkalomból Benedek Jánö3 dr, Böszörmény országos képviselője; a következő levelet intézte Szilágyi DT- zső igazgatóhoz :____________________ Ig en tisztelt Igazgató Ur! Örömmel vettem szives értesítését arról, hogy színtársulatával legközelebb Hajdúböszörménybe megy. Nagyon szép és okos vállalkozás, melyhez én önnek a legteljesebb sikert kívánom s meg is vagyok győződve arról, hogy a Hajdúság derék városának hazafias közönsége méltó fogadtatással fogja viszonozni az Ön kipróbált művészi tehetségével vezetett társulatának nemes fáradozását. Azt izenem az én szeretett választóimnak, a hajduböszörménvi igaz magvaroknak, hogy a hazai művészet, tehát a színészet pártolása nemcsak gyönyörködtető és szép dolog, hanem hazafias kötelesség is. Nyelvében él a nemzet s a magyar színművészet a magyar nyelvet, a magyar dalt, a magyar költészetet műveli : feltárja és a művészet sugaraival bearanyozza dicsőséges múltúnkat öntudatra ébreszti a nemzeti szellemet, küzdelemre, bizalomra serkenti a tétlen csüggedőket! Pártoljuk tehát a nemzeti küzdelem szellemi harczosainak önfeláldozó táborát, a színészeket, a mi magyar művészeinket! Hajdúböszörménybe érkezéséről pedig tessék engem értesíteni, hogy egy pár előadásra magam is leránduljak nagyrabecsült választó polgártársaim közé ez alkalomból. Még egyszer sikert és áldást kívánva az Ön nemes vállalkozására, igaz nagyrabecsüléssel vagyok t. Igazgató urnák készséges hive és barátja Benedek János országgyűlési képviselő. ÚJDONSÁGOK * Meleg forrás Csenger-Bago- son. Csenger-Bagos község lakossága a község fennállása óta, mint a hogy az a falu annaleseiben meg vagyon Írva, az iható, jó víznek hiányában szenved. Majdnem minden évben mepróbálkoz- tak a kútfúrással, de a rossz talaj minden egyes alkalommal legyőzhetetlen akadályokat gördített a munkálatok elé. Az idén a vizszükséglet újból arra ösztönözte az elöljáróságot, hogy a kútfúrást ismét megkísértsék. Meg is bíztak egy nagykárolyi kutmestert, a ki a napokban egy alkalmas helyen hozzáfogott a kutfurráshoz. Tegnap — jelenti levelezőnk — a muakálatok már jól előrehaladtak. Mintegy 70 méternyi mélységben járt már a fúró, de viz még sehol se volt. A fúrás tovább folyt. Egyszerre hatalmas vizsugár szökött fel a mélységből. A viz langyos volt. A fúrás eredményre vezetett, a menynyiben igen bőséges, iható, meleg forrásra bukkantak. A vizet most csatornán fogják elvezetni egy medenczébe sugy fogják felhasználni. Érdekes megjegyezni, hogy egy fővárosi szakember, ki nemrégiben a kút ügyében Csenger- Bagoson járt, kijelentette, hogy a községben nem lehetséges jó vízre akadni, mert a talajviszonyok a lehető legrosszabbak. * Szatmári vendéglősök Te- mesvárott. A magyar vendéglősök országos szövetsége szeptember hó 9— 11-ik napján Temesvárott tartja IV. rendes évi közgyűlését, melynek prog- rammja a következő: Szeptember 9-én, szerdán 5 órakor délután a „Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek orsz. nyugdijegyesüle- te“ IV. évi rendes közgyűlése a Ko- ronaherczeg szálloda első emeleti dísztermében 8 órakor este: Ismerkedési estély a Koronaherczeg-szállodában. FIGYELEM! _______FIGYELEM! =-----= Uj bekötéssel ellátott = valamint mindenféle papír-, Író-, rajz- és feslöszerek a lehető legolcsóbban kaphatók szép tiszta állapotban, ■ Deáktér 22. szám. -----= SZATMÁR —: „Fehér-ház“ alatt. Eg yes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek. --------------------
