Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-23 / 191. szám
2 Szatmár, vasárnap SZATMAKI H 1 K L A U iyuő. augusztus Zó. 191 szám. megoldásra törekszenek. Hogy a megoldás csakis alkotmányos lehet, erre nézve politikai körökben nincs kétség. A helyzet ma mindenképen olyan, hogy a válság végleges megoldása szeptember eleje előtt nem remélhető. A magyar ipar diadala. Szatmár, augusztus 22. A szép jelszavaknak, a nemes buzdításoknak, melyekkel a magyar ipar ügyet lelkes hazafiak felkarolták, immár kétségtelen és szemmel látható foganatjuk van. A hazafias felpezsdülésnek mutatkoznak már eredményei: a magyar ipar a kezdetleges szárnypróbálgatások után magas és biztos reptünek bizonyul. A nagy közönség közömbössége megtört és maguk az iparosok nagy értelemmel, sőt művészettel és a mostoha viszonyokat leküzdő ambiczió- val ragadják meg a hazafíság szülte alkalmat, hogy szilárd, megingathatlan alapot teremtsenek a nemzetgazdaság egyik leghatalmasabb támaszának : az iparnak. Aminő becses ennek az alapvető munkának a belertéke, oly dicséretre- méltó annak külső dokumentálása, mely abban nyer kifejezést, hogy az ország különféle vidékein iparkiállitá- sokat rendeznek. Az iparnak ez díszére válik, mert komoly munka, alapos készültség és iparművészeti tehetség nyilatkozik meg e kiállításokon De az ipar tekintetén kívül még egy igen figyelemreméltó hátterök is van e kiállításoknak, nevezetesen az a körülmény, hogy ezáltal az egészséges deczentralizáczió eszméjét átplántálják a gyakorlatba. Eddig ugyanis csak országos iparkiállitásaink voltak, főleg a fővárosban vagy pedig kizárólag a legnagyobb vidéki városokban, az ipar és kereskedelem legelőkelőbb, legforgalmasabb góczpontjain. Most már a vidéki kiállítások szaporításával élénksé get, hatalmasabban lüktető életet adnak a kisebb vidéki városoknak. Az intelligentzia, a fejlődés, a törekvő tevékenység áldásaiból kiveszik e városok a maguk jól megérdemelt, őket megillető részüket és bebizonyítják, mily hathatósan járulnak hozzá a nemzeti munka, az összmüködés nagy müvéhez. A zsolnai kiállítás csak az imént nyílt meg és ime nyomon követik most Szombathely, Zenta, Gyula és Debre- ezen ipari kiállításaikkal, melyeken a magyar ipar igazán bámulatos haladásáról lehet meggyőződést scerezni. Örvendetes jelenség ez, mert a kiállítások újabb időben nagy közgazdasági jelentőségre vergődtek, a menynyiben czéluk az emberi tevékenység eredményeit szükebb, könnyen áttekinthető hely közé szorítva, egymás mellé állítva bemutatni és igy alkalmat nyuj tanak értékes tapasztalatok szerzésére A kiállítások anyagi és szellemi, nemzetgazdasági és erkölcsi, kereskedelmi és szorosan véve ipari tekintetekben tagadhatlanul nagy befolyást gyakorolnak a nép jóllétére; a haladás útmutatói, az emberek produktiv tevékenységének fokmérői. Fejlesztik az ízlést, megkönnyítik az összehasonlítást és tájékoztatnak arról az irányról, melyet az iparművészet újabban követ. A fogyasztó oly választékot talál a kiállításokon, mint sehol másutt ; megösmeri az újdonságokat, miáltal fokozódik a kereslet, a vételkedv. Az ipar gazdászati és technikai fejlődését nagyban előmozdítják a kiállítások, mert az iparművészet regenerácziójá- nak kezdeményezői. Minthogy tehát — erkölcsi tekinteteken kívül — a kiállítások fellendítik a forgalmat és alkalmat nyújtanak újabb összeköttetések létesítésére, feltétlenül jelentékenyebb arányokat ölt azoknak a vidéki városoknak ipari éle- te, melyekben kiállítások rendeztetnek. A vidéki iparosok megelégedéssel tekinthetnek kiállításaikra. Alapos munkát végeztek, nem kell szégyelniök magukat a külföld előtt. Bármelyik külföldi megszemlélheti a kiállitásokat, a dicséreten kívül alig mondhat más kritikát. Egy nagy igazság bontakozik ki, egy megszivlelendő tanulság hámlik ki e tényből a nagyközönség részére, sőt több, egy teljesithetlenül nem maradható parancsot ad e tény a magyar fogyasztóknak, azt, hogy vásároljunk hazai iparczikkeket, mert van olyan jó a magyar ipar, mint a külföldi és nem szereti hazáját, aki külföldről vásárol, ha idehaza is épp oly jót, sőt jobbat is kaphat 1 „Támogassuk a hazai ipart, mert ez hazafiui kötelesség!“ mondottuk eddig. Most már hozzátehetjük: „Lássátok, amit idehaza vásároltok, megfelel az teljesen úgy, mint a külföldi ipar- czikk, de olcsóbb; a magatok érdekét is véditek tehát, ha támogatjátok véreiteket !“ Ennek a bebizonyítására jók azok a kiállítások, melyek az ország különféle pontjain rendeztetnek s látjuk, hogy e nagy feladatnak, melyre vidéki iparosaink vállalkoztak, derekasan meg is feleltek. A siker nem fog elmaradni, mert el nem maradhat. Nem lehet, hogy a magyar ellensége legyen a magyarnak és nem lehet, hogy sokszor rossz, selejtes külföldi portékát, melyet nagy- garu bőbeszédűséggel és a legagyafur tabb csalafintasággal ránk tukmálnak, csak azért vásároljunk, mert ezáltal iparos polgártársainknak és önmagunknak kárt okozunk. Nem egyebek tehát e fényesen sikerült iparkiállitásaink, mint annak a nemes buzdításnak praktikus szószólói, hogy: „Támogassuk a tökélyre emelkedett hazai ipart és tartsuk távol magunktól a külföldit, mely élösdi módjára szívja vérünket!“ SZÍNHÁZ (Gorkij-darab a Népszínházban.) A budapesti Népszínházban, mely a nyári szünet után tegnap este nyitotta meg először kapuit, Kvecsányi Ignácz kitűnő temesvári társulata, amely most a budai színkörben játszik, Gorkij szenzácziós drámáját, az Éjjeli menedékhelyet mutatta be a budapesti közönségnek. A színház zsúfolásig megtelt. Az előadás, melyet erősen támogatott a budai siker jó hire, egészen elfogadható, hü és becsületes tol- mácsolója volt a nagy orosz költőnek. A szereplők kivétel nélkül szépen helyt álltak. Külön dicséret illeti meg azonban a játék egyöntetűségét és az eleven, friss rendezést. Résztvettek a darab sikerében Fáy Flóra, Borostyám Sári, Bartos mint zarándok, Kiss Mihály és Szirmai, a ki a részeg színész nehéz szerepét sok gonddal dolgozta ki. Fölvonások után a közönség a lámpák elé tapsolta a szereplőkkel együtt Krecsányi igagatót is. ÚJDONSÁGOK * Személyi hir. Demj én Sándor pályaudvari postafőnök hosszas betegeskedése után, külföldi üdüléséből tegnap visszaérkezett és a mai napon átvette hivatalát, a pályaudvari posta kezelését. * Ötven útlevél. A szatmári szolgabirói hivatalhoz ismét ötven drb külföldre szóló útlevél érkezett a belügyminisztertől, ami annyit jelent, hogy ismét nyakába köti ötven erőskezü mesebeli gyermek vándorol ki az ismeretlen országokba — csalóka szivárvány utón. Kiséri-e szerencse és áldás a hazához hűtlenné váló honfitársainkat, ki tudná megmondani?! Sajnos, a tapasztalat nem igen szolgál rózsás képekkel. Ök tehát merész koczkáza- tukkal szemben mit sem nyernek, mig az ország közmunkaereje sokat vészit távozásukkal. Elveszti őket egészen. Fekete számok tehát azok, melyek hétről-hétre mutatják, hogy a nagy ki- vándorlási proczesszusban mennyi az ország vérvesztesége. Bátran lehetne e szomorú számot gyászkeretbe foglalni és mellé keresztet tenni, jeléül annak, hogy a kivándoroltak a magyar hazára nézve meghaltak. * Egy jámbor asszony kérelme. Ruprecht Antalné szatmárhegyi lakos különös kérelemmel kopogtatott a városi tanács ajtaján. Az alázatos instáncziában arra kérte a vallásos ér zésü, jámbor asszony a tanácsot, hogy engedné meg neki, hogy Szatmárhe- gyen a szőllöje mellett, az országúton egy Jézus-Krisztus keresztet állíthasson fel. A tanács a kérelmet teljesítette. * A tervezett állategészségügyi kerületek. Szatmár város és közönsége az utóbbi időben a város területére elrendelt zárlat miatt jelentékeny károkat szenvedett. A zárlat ugyan már időközben feloldatott, de mert a szomszédos községekben az állatbetegségek még mindig nem szűntek meg, a miniszternek egyik szigorú rendelete értelmében a város területén állatvásárt nem lehet tartani. A városi tanácsnak nem volt és nem lehetett hatalma a miniszternek ezen rendelkezését hatályon kívül helyeztetni, de a közelmúltban szerzett szomorú tapasztalatok alapján megkísérelte a város állategészségügyi kellemetlen viszonyán javítani. Annak idején megemlékeztünk arról, hogy Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány előterjesztése alapján a tanács felterjesztést intézett a miniszterhez, hogy Szatmár városát három állategészségügyi kerületre oszsza fel és pedig: Szatmár, Németi és Szatmár- hegy. E hírünk kapcsán kifejeztük abbeli véleményünket, hogy a miniszter a város kérelmét nem fogja teljesíteni. E jóslatunk igaznak is bizonyult, mert a miniszter a város kérelmét elutasította azzal, hogy azt nem találja indokoltnak és hogy a felosztás különben is oly nehézségekbe ütköznék, hogy annak kivitele lehetetlen. * A szocziálisták népgyülése. A szatmári szocziáldemokraták ma vasárnap ismét népgyülést tartanak. A népgyülésnek, melyet az István téren fognak megtartani, az általános titkos szavazás lesz a tárgya A népgyülé- sen a rendőrséget Papp István rendőrtiszt képviseli. * Uj reí. püspökség A magyar- országi ev. reformátusokat az a nagy terv foglalkoztatja, hogy uj püspökséget állítsanak fel, délvidéki püspökséget Szeged székhelylyel. Erre a tervre vonatkozólag a többek között a következőket olvassuk a debreczeni Protestáns Lapban : A békés-bánáti egyházmegyéhez csatlakozhatnék esetleg a nagyszalontai és a bihari egyházmegye s igy a háromból alakulna meg a jelzett püspökség. Az egyházkerületi gyám- és nyugdíjintézet létét ez esetben sem érné semmi veszély, mert az imént említett két egyházmegye gyámintézete munkásember a tarisznyát és mint a is könnyen egybeolvasztható lenne a békés-bánátival, hogy a három egyházmegye püspökséggé alakultával szer- veztessék a kerületi gyám- és nyugdíjintézet. Ha az uj püspökség, esetleg püspökségek ideája kivihető lene, nem gondolnák az ev. reformátusok, hogy Nagyvárad, a hol hatalmas róm. kath. és gör. kath. püspökségek és káptalanok vannak, ev. ref. szempontból igencsak követelné az ev. ref püspökséget ? Az ev. ref. püspökök nem kérnek s nem is kaphatnak domíniumokat, számuk tehát növelhető s apróbb egyházkerületekben erősebb életet élhetne az ev. ref. magyar egyház. * Elragadt lovak. Nagy szerencsétlenséget okozott e hó 19-én Bati- zon Bozsán János földbirtokos két megvadult lova. Szilágyi Flóra kocsis a Gombásra trágyát vitt s midőn üresen tért vissza, a lovak valamitől megbokrosodtak és eszeveszett futásnak eredtek. A kocsisnak nem volt ereje a megvadult lovakat megfékezni. Ben- cze János erdőkerülő észrevette a veszedelmet és segítségére sietett a kínos helyzetbe jutott kocsisnak, de jó szándéka pórul járt, mert a vadul vágtató lovak keresztül gázoltak a szerencsétlen emberen, a ki olyan súlyos sebesüléseket szenvedett, hogy aligha marad életben. Szilágyi Flóra kocsis pedig, hogy veszedelmes helyzetéből szabaduljon, az erdőnek fordította a lovakat, gondolván, bogy a sürü erdőben kénytelenek lesznek megállani. Ebbéli számításában nem is csalódott, mert az egyik ló oly erővel ütötte fejét egy élőfába, hogy nyomban kiadta páráját, a másik ló pedig több sebtől vérezve összeroskadt. A kocsis szerencsésen megmenekült. A halak királya. Ne higyje senki, hogy a Balti tenger, vagy az Indiai oczeánban található halak királyáról van szó, hanem arról a hatalmas tokról, a melyet a napokban fogtak ki a minden izében magyar folyóból, a Tiszából. Itt fogták a közelben, Tiszaujlakon. Tegnapelőtt este felé ugyanis — mint levelezőnk Írja — a tiszai halászok kivetették hálójukat. — Mintegy óra hosszat mosta a Tisza szőke vize a háló erős kötelékeit, s midőn az egyik halász észrevette, hogy a parthoz erősített kötél erősen ringa- tódzik. Ez a jel mutatja, hogy valami van a hálóban. A halász emberek hamarosan neki dűltek, hogy a hálót kiemeljék a vízből. Ez azonban nem ment olyan könnyen, mint rendesen menni szokott. Kétszeres erőre volt szükségük a halászoknak, a mig végre felszínre hozták a hálót. Szerencsés fogást csináltak, a milyenre a régi halászok is alig emlékeznek. A hálóba egy hatalmas tok-hal került, a melynek súlya 40 kilogramm volt. A nagy vizi állat 180 czentiméter hosszúságra nőtt meg s a mikor felbontották 5 kg. ikrát találtak benne. A ritka halászzsákmányt egy nagyobb halküldemény - nyel tegnap küldték Budapestre. * Leszakadt Szamos-hidSzűkszavú távirat végzetes szerencsétlenség hírét közölte tegnap a szatmári szolgabirói hivatallal. A távirat csak annyit jelzett, hogy péntek este a Józsefháza és Apaháza közötti Szamoshid leszakadt és nyolezan a Szamosba zuhantak. A vizbeesettek közül egy belefult; a többinek állítólag sikerült kimenekülni, ami azonban nagyon valószínűtlen és igy a szeJÓL FELSZERELT antiquarium a magyar és külirodalom == jelesebb termékeiből. 5 VJ - i <. 7 *7 7 # 4 1/ HönyVKeresK^tUse és antiquariutna Tv % I ) « J m / Cl 9| (Deák-tél- 22. sz.) Szatmár. (Fehér-ház.) E helyen is felhivom a t. könyvkötő urak b. figyelmét, mindennemű könyvkötői CZikkek, lemezpapírok és valódi angol vásznakkal ellátót raktáramra, melyeket eredeti gyári árakban árusitok. Naponta uj donság ok KÉPES LEVELEZŐ LAPOKBAN ALBUM- és EMLÉK- KŐNYVEKBEN.
