Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-12 / 183. szám
Szatmár, 1903. augusztus 12. Szerda. Második évfolyam 183- számElőfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (héjfé kivételével.) t Hírdetéseke-t méltányol,vszab^tWrban és egyezség. Szerinfwielvesz a kiadóhí^ifiíl, Kázinczy-u 6. Apróhirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : B A R T H A KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Jön a király. Szatmár, augusztus 11. Jön a király. Itthon, Budapesten, vagy Gödöllőn fogják intézni s végre talán elintézni a magyar ügyeket. A magyar király fog dönteni s nem az osztrák császár. Olyan természetes dolog ez s mégis olyan nagy. Olyan nagy, hogy eredménynek szinte nagyon is soknak tartjuk. Mert nem lehet-e nagy ára annak, hogy a nemzet meghajlásra kényszeríti a világ leg- kimértebb, legbüszkébb dinasztiáját? De ne aggodalmaskodjunk. Bizzunk most már. Reméljük, hogy végre kilábolunk e szörnyű, elnyeléssel fenyegető hínárból. Bécsben látják most már, hogy a baj nagy. Látják, hogy itt a további nyakaskodás a dualizmus teljes bukására vezethet. De itthon is érzik a veszedelmet. Koronának és nemzetnek egyformán érdeke a béke helyreállítása. Hogy az uj kormány milyen lesz és legyen, — óriási kérdés ez. Még szombaton közöltük azt a sovány négy pontot, melyre a király közvetlen környezete szeretné megszabni a nemzeti engedményeket és megírtuk azt is, hogy maga a király ezekből is egyet elejten- dőnek véleményez. Ma tehát úgy áll a dolog, hogy nem volna más engedmény, mint a magyar tisztek hazahelyezése, a magyar nyelv tanítása a magyar katonai iskolákban és a magyar nyelv behozatala a katonai büntető eljárásba, de még ez a tér vezet sem ment keresztül a katonai körök bírálatán és már is hallani hogy a nyelv tanításának kérdését is a katonai körök csak fokozatosan behozhatónak mondják. Maradna mindössze két engedmény, melyet jó lélekkel annak sem lehet mondani, mert a tisztek hazahelyezését a király már 35 évvel ezelőtt elrendelte és a büntető eljárás magyarosítása abszolút nem gyakorol befolyást a magyar hadsereg szellemére. A magyar zászló és czimer, az eskü a magyar alkotmányra és a magyar vezényleti nyelv továbbra is nyílt kérdések maradnak és talán az első kivételével — melyet talán most még ki lehet szorítani — valami általános, batáridőhöz nem kötött Ígéretekben fognak elveszni. Nagyon népszerű és nagyon megbízható egyénnek kell lennie az uj miniszterelnöknek, hogy ily köny- nyü podgyászszal induljon el az ügyek vezetésének nehéz útjára. Megnehezíti az utat, hogy legfelsőbb helyről még azt az utasítást is fogja kapni, hogy augusztus hó végén okvetlen ujonczozni kell. Miután a törvénytelenséget és erőszakot kizárták a jövő kormánypolitikájából, csak békés megegyezéssel lehet ilyen gyorsan kibontakozni a mostani helyzetből. Nem mondjuk, hogy ez lehetetlen; a függetlenségi-párt, mely változatlanul kezében tartja a helyzet kulcsát, nem fogja a megegyezés útját állani, a kinek személyes tisztességében, jóhiszeműségében és hazaíiságában megbízik. A korona bölcsességétől függ, hogy meg is találja a megfelelő férfiút; szerencsére vannak még ilyen férfiaink és igy legalább meg van a lehetőség, hogy a mostani áldatlan viszonyoknak valahára végok szakadjon. A Kossuth-párt kilencz hónapi lankadatlan küzdelmével, érdemessé tette magát az egész nemzet há- ájára, hogy olyan ellenszenves kormányt, minő ebben az országban még soha, más országokban is alig volt még egyszerűen elsepert a heJön a király. Bizzunk és reméljünk ! . . . A válságról mai értesüléseink a következők: (A válság tartania.) Már előzőleg megírtuk, hogy a válság még egész héten át eltarthat. A mi most már a tényleges határnapokat illeti, a király szerdán Ischlből Bécsbe megy, csötőrtökön reggel érkezik Budapesre és a magyar politikusokat ott fogja meghallgatni. Ha feltesz- szük, hogy a meghivottak között ott lesz a jövő miniszterelnök is, úgy ez pénteken kaphatja csak a megbízatást a kabinetalakitásra. Mondjuk, hogy a dezignált elnök szombaton már megtudja alakítani kabinetjét és vasárnap már a kinevezés is megtörténik, akkor is csak legkorábban hétfőn mutatkozik be az uj kabinet a Házban, a mi még nem jelenti a válság végét, mert még az ellenzékkel is meg kell egyezni. Ha megfelelő ember lesz a miniszterelnök és elfogadható engedményeket is hoz, a válság a legjobb esetben is a jövő hét végén érhet teljes véget és megindul a rendes parlamenti munka. (A meghívások.) Eddigelé egyetlen magyar politikus sem kapott meghívást a legfelsőbb kihallgatásra. A politikai körök csak találgatják, hogy kik volnának meghívandók. Kombinálják a következőket : gróf Apponyi Albert, gróf Csáky Albin, gróf Andrássy Gyula, gróf Svápa ry Gyula, Szén Kaiman, LuKá^a László és Wekerle Sándor. A mi értesülésünk szerint Wekerlét előleges tanácsadásra nem fogják meghívni; TARCZA. Virágos kertekben. Virágos kertekben Virul már a rózsa Sok dalt elzengenek Már ilyenkor róla. . . Gyönyörű virág is, Dísze minden kertnek: A költők rá mindig Szebb-szebb rímet lelnek! En is úgy szeretem, Nekem is virágom: Megifjul a szivem, Ha virulni látom. . . De azért dalt még ma Még se irok róla, — Őszi hervadáskor — Nem tehetek róla — Nekem úgy kedvesebb Egy — elkésett rózsa ! Baka Elek. Előszó. A „Truby meséidhez-*) Ruby és Truby jó barátok voltak s barátaim nekem is. Rubynak nem volt pénze, Truby- nak még kevesebb. *) Steinkogler Jánosnak szeptemberben megjelenő füzetéből. Ruby egyszer csak mit gondolt magában ? Hogy ő megházasodik. Ruby a házasságról úgy gondolkozott, mint Montecuccoli a háborúról. Montecuccoli azt tartotta, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell. Hát Ruby is azt hitte, hogy a házassághoz három dolog kell: pénz pénz és pénz. Látszik, hogy Ruby nem beszélt Kerekes Guszti bátyánkkal. Ő felvilágosíthatta volna Rubyt, hogy tévutakon bolyong. Már előbb említettem, hogy Rubynak nem volt pénze s a menyasszonyának, aki nem volt ugyan fiatal, de annál csúnyább, ugyanannyi volt. De nagy baj volt, mert Ruby nagyon szerelmes volt. Azt mondják: a szerelmesek találékonyak. Hát találékony lett Ruby is, mert a szerelemből volt benne egy pár hektoliter. Ki találta Ruby, hogy az ő baján csak Truby segíthet. Ruby tehát Tru- byhoz fordnlt segítségért Egy szép napon pecsétes levelet hozott a postás Rubynak. Ruby nagyon megörült; mert azt hitte : pénz van a levélben. — Nagy lett ám a Ruby csalódása, mert pénz helyett egy csomó Írást hozott a levél. Ruby érthető bosszúságában hozzám jött tanácsot kérni. Ne vádoljon senki szerénytelenséggel : én rögtön átláttam a szitán. Truby szeretett volna segíteni Rubyn; de pénze nem volt. ügy segített hát, ahogy tudott: — Elküldte karczolatait. Hacsak azt a látszatot nem akarom kelteni, hogy irigy vagyok, el kell ismernem, hogy a küldött apróságok kitűnőek. — Ki kell azokat adni s lesz pénz és lesz házasság. Én hát azt tanácsoltam Rubynak, hogy a küldeményt könyv alakban tegye közzé. Ruby elfogadta tanácsomat. Na hála Istennek! Előre örültem a jó eredménynek. De mi legyen a könyv czime ? Kérdi Ruby. Erről igazán megfeledkeztem, de hát szerencsére a baj nem oly veszedelmes. Igaz: a tartalom egy csepp útmutatást sem adott a megfelelő czimre. Annak teljesen egyenlő jogosultsággal lehetne adni a következő czime két: „Karthago ostroma’, „A Sarmáth sikság csatorna rendszere“, vagy ha úgy tetszik „A fóka és az obstruk- czió.“ Mi legyen hát a könyv czime ? Az a sok irka-firka együttvéve olyan volt, mint oly láda, amelyben van menyasszonyi ruha, zálogczédula, tormásvirsli és sok minden más. Hm! A dolog még sem oly egyszerű, vagy ha egyszerű is, de egy kissé komplikált. De hát czimnek mégis csak lenni kell ! Amint igy töprengtem, eszembe jutott egy kiasszony, aki minden áron pap akart lenni, aztán megnősült s később toloncz lett belőle, eszembe jutott a szájhős, aki ügyvédnek indult s lett belőle fegyencz és erről eszembe jutottak a takácsok. Különös eszmetársitás! És mégis ez vezetett a könyv czimére. Mit csinálnak a takácsok ? — Szőnek. Mi mindent szokás szőni ? — Vásznat, intrikát és mesét. Truby nem takács, tehát nem szőhet vásznat, nem politikus, tehát intrikát sem szőhet: nem marad más hátra, mint hogy mesét szőhetett. Ez a könyv czimének a története. És most halljuk: miket mesél Trubv ? Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és fe^yházban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY divatáruháza Szatmár, Dc^ktér lo. sz.
