Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-11 / 182. szám

2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 11. 182 szám. felépítését összekötni kívánja a polgár- mester az avasi erdőtarolás kérdésével. A vasútépítést esetleg szövetkezeti ala­pon valósítják meg. Megemlékezik a polgármester vé­gül a vasúti internátusról, melynek építéséhez a jövő évben okvetlen hoz­záfognak. A polgármester jelentését tudo­másul vették. (A tanács előterjesztései.) A tanácsnak junius havi adó elő- és leírására vonatkozó jelentését tudo­másul vették. A kereskedő és iparos tanoncz is­kolai bizottság újból való megválasz­tását a szeptemberi közgyűlésre ha­lasztották, mivel igen sokan vannak a bizottságban, a kik a közgyűlés bizal­mából rájuk rótt kötelességüknek nem tettek eleget. Ezeket a tagokat most újakkal fogják pótolni. (A közigazgatási bizottság hatá­rozatai.) Zágonyi György tanító helyette­sítési diját, 420 koronát, minthogy a város ilyen kiadásokat nem szokott teljesíteni, megtagadták. A szatmár-erdődi h. é. vasutak- nak az ecsedi láp lecsapoló társulat elleni útátjáró ügyében tett előterjesz­tést tudomásul vették. (A gazdasági szakbizottság javaslatai.) A városi óvodának azutczáraeső három szobáját, díjtalanul, három havi folmondás mellett, a zenede czéljaira átadják. Hatvani Péter nyug. városi óvónak pedig megengedik, hogy a jövő év május hó 1-ig az óvodában levő óvólakásban bennmaradhasson. (A tűzoltó őrtorony.) A tűzoltó őrtorony elhelyezésének kérdéséhez Tankóczi Gyula szólott először, aki e czéira a tűzoltó laktanya helyét ajánlotta. Pap Géza polgármester nem zárná el az őrtoronynyal a Pannónia telkéről a Rákóezi-utczába kivezető egyetlen utat, mert arra szükség van. Erdélyi István főmérnök felvilá­gosítja a közgyűlést, hogy ha az őrtor­nyot a Pannónia telkére is építenék, még mindig maradna mintegy 8 méter üres hely. Különben talaj fúrrásokat esz­közöltek és kitűnt, hogy a tűzoltó lak­tanya telkén 6 mtr, a Pannónia telkén pedig 4 mtr mélységben alapozásra teljesen megfelelő, megbízható talajt találtak. A költségkülönbözet a kettő között nem nagy. A kérdéshez hozzászólottak még Körösmezey Antal főjegyző, Vajay Károly t. főügyész, Tanódi Márton dr. A közgyűlés az őrtorony felépí­tésére a tűzoltó laktanya telkét jelölte ki. Meszlényi Gyula püspököt pedig, a kinek bőkezű adakozásából fog az őrtorony felépülni, lelkesen megélje­nezték. (Az udvari-i ut.) Az udvari-i országút kikövezésé­nek tárgyában tudomásul vették a je­lentést, hogy az utat kavicsolással tervezték, de rendes alapzással csi­nálják és hogy az e czéira engedé- lyezétt 3360 koronából egyelőre csak a töltési munkálatokat és az 1680 mé­ter hosszú utat csinálnak meg — há­rom méter szélességgel. — Szűk lesz ez az ut, — jegyzi meg egy jóságos arczu öreg városatya. — Hja, addig kell takaróznunk, a meddig a paplan ér — válaszolja a polgármester. ... A közvágóhíd telkét 560 korona költség előirányzás mellett körülkerítik. Kiss Gedeon emlékszobra tárgyá­ban utasították a tanácsot, hogy Hor- vay János szobrászmüvészszel a szer­ződést kösse meg. A város a közada­kozásból befolyt 1400 koronát 2000 koronára kiegészíti. (Egyéb ügyek.) Pozsony városnak a tűzvész elleni védekezés tárgyában, — Bereg vár­megyének a korcsmaházak és pálinka­méréseknek vasár- és ünnepnapokon való zárvatartása tárgyában, — Deb- reczen városának pedig II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítására vonatkozó átiratát tudomásul vették. Gönczy Béla rendőrtisztnek, Arok- háty Vilmos községi bírónak és Fe- renczy János ellenőrnek 4—4 heti szabadságot engedélyezett. Egyéb tárgy nem lévén, elnök a a közgyűlést fél 5 órakor berekesztette. Templomavatás Ákoson. Szatmár, augusztus 10. (Kiküldött tudósitónktól.) La­punk egyik múlt számában megírtuk, hogy Ákos szilágymegyei község tem­plomavatási ünnepet rendez, a mely alkalommal az ország egyik műkincsek­ben gazdag restaurált templomát adj ják át rendeltetésének. A felszentelés magasztos ünnepe tegnap, vasárnap folyt le. Méltóan, im­pozánsan ahhoz a dicső korszakhoz, a melyhez a község és az uj templom története fűződik. Az ákosi templom­ban mondott imát a magyarok Istené­hez Rákóczi Ferencz is, s az ő világá­nak letűnése után barbár kezek pusz­tították el az istenházát, csupán azért, mert története összefügg a kurucz fél­istenek történetével. A lelkes hazafiak jóvoltából újra áll a templom, felépült és most meg­szentelve újra átadták a szent czélnak A felavatási ünnepségről kiküldött tudósítónk a következőket jelenti: Ákos szilágymegyei nagyközség fényes ünnepségnek volt színhelye teg­nap. A község restaurált templomát avatták fel ezrekre menő közönség je­lenlétében. Az ünnepségre már szombat este százával jöttek vendégek nemcsak Szi­lágyvármegyéből, hanem Szatmár, sőt Biharmegyéböl is igen sokan voltak jelen. Az egyházkerület részéről Bánffy Dezső báró főgondnok helyett, ki aka­dályoztatása miatt nem jelenhetett meg, Mezey Albert kúriai bíró érke­zett meg az ünnepségre. Ott voltak még Bartók Dezső egyházmegyei fő­jegyző, Visky Pál esperes, Vay Fe­rencz, Tarjay László, Nagy Gyula fő- szolgabirák, Kiss Gyula, a Wesselényi kollégium igazgatója, Nagy László, szatmármegyei alispán, Ilosvay vár megyei főjegyző stb. Ezenkívül részt vettek az ünnepségen Szilágyvármegye összes ev. ref. lelkészei. A felavatás vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött. Az uj templom régi, viharedzett érczes harangja hívta egy­be a rengeteg közönséget, a mely szó rongásig töltötte meg a hatalmas tem­plom hajókat. A szokásos szertartás után Bartók György dr. püspök állott a szószékre és tartalmas, magvas be­szédben ecsetelte a templom történe­tét, megáldotta az Ur uj hajlékát és átadta rendeltetésének. Ezután Visky Pál esperes mon­dott gyönyörű beszédet, hazafiságra és istenfélelemre tanítva a hívőket. Visky Pál után Nagy István ké- meri ev. ref. lelkész mintegy órahosz- szat tartó szent beszédet mondott. A beszédben gyönyörű hasonlatokkal, mag­vas gondolatokkal ölelte fel az egész emberiség történetét. Csupa szines kép­ben vonult el a hallgatóság lelki sze­mei előtt a történelem, az egész világ tragédiája, a melyből a meghatás tűnt ki a magyar nemzet nem egy küzdel­mes és nehéz korszaka. A felszentelési ünnep mintegy két órán át tartott. Délben 300 teritékü bankett volt ez alkalomból felállított hatalmas sá­torban. A banketten a hazafias tósztok- ban nem volt hiány. Ebéd után Visky Pál esperes felolvasta az üdvözlő sür­gönyöket. Üdvözlő táviratot küldött Bánffy Dezső báró, Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter ne­vében Forster Ottó, az országos mű­emlék bizottság elnöke, több ország- gyűlési képviselő stb. Este a község ifjúsága műkedvelői előadást rendezntt, a mely alkalommal a „Tartalékos férju czimü bohózat került színre. A szereplők közül Ma- gyary Ágnes, Fodor Mariska, Vere- bély Károly, Bagossy Tivadar és So­mogyi József arattak tapsokat. Az előadás ntán tánczvigalom következett, mely a reggeli órákig tartott. ÚJDONSÁGOK Öngyilkos orvosnövendék. Életuntságból a halálba. (Saját tudósitónktól). Az élet naponként megszüli a maga drámáját. Az élet, mint egy óriási polyp, ezer karjával körülveszi ' az embert, meg- zsibbasztja benne az életerőt, megbé­nítja akaratát és az eviczkélő, tespedö tehetetlenség ráül az agyra, melyből kipusztitja, kiöli az egészséges gondo­latot. Ezren és ezren vannak körülöt­tünk, a kik elboruló lélekkel, sötét gon­dolatokkal járnak-kelnek s a tündöklő, életfakasztó nap fényessége helyett a megváltó halál örökké tartó sötét éj­szakája után áhítoznak. Mert a nap az örömben és búban, gyönyörűségben és szenvedésben, jólétben és nyomorúság­ban váltakozó élet szakadatlan lánczo- lata, de a halál az örökös nyugalom, a zakatoló szenvedélyek teljes meg­semmisülése, az érző anyagból szel­lemmé való átalakulás, kezdete egy ra­gyogónak képzelt, ismeretlen tulvilági életnek. A földi élet az erősek osztály­része. Az élet teher, melyet viselni kötelesség. Egy-egy szenzácziós öngyil­kosság mindig kiváltja az élőből a kér­dést, hát miért ölte meg magát a szerencsétlen? Miért, miért ?! Ki tud­na arra feleletet adni! Megölte magát, mert egy láthatatlan erő kényszeritette reá, mert a halálban feltalálni vélte azt a nyugodalmat, a mit e földön nem találhatott meg. A szomszédos Egri község teme­tőjében, édes atyjának gondosan ápolt sirhalmán, Szarka Géza III. éves or- vosnevendék tegnap délelőtt agyonlőtte magát és szörnyet halt. A megrendítő öngyilkosságot a fiatal ember maga közölte szüleivel levélben. A mostoha atya és édes anya megdöbbenve ol­vasták a lesulytó hirt. Mikor kirohan­tak a temetőbe, a fiú holtteste már egészen hideg volt. A megdöbbentő öngyilkosságról tudósításunk a következő: Egri község temetőjében tegnap reggel pisztoly dörrenés zaja hallatszott. A lövés elhangzása után egy ifjú teste hanyatlott egy gondozott sir virágaira Szarka Géza III. éves orvosnövendék az öngyilkos, a ki már hosszabb idő óta foglalkozott az öngyilkosság esz­méjével. Tegnap reggel kiment Egri községbe s egyenesen a temetőbe tar tott, a hol megboldogult édes apja sírján röpítette agyába a buta ólom­golyót. Szarka Géza levelet irt szülei­nek, melyben megírta, hogy a mire sorait olvasni fogják, már nem lesz az élők sorában. A levélben azt írja to­vábbá, hogy élete czéltalan volt, s már régi gondolata az öngyilkosság. A ha­lál volt egyetlen czélja s ezt akarta elérni, ezért követte el a borzasztó tettet. A szomorú levélben arra kérte szüleit, hogy holttestét égessék el és hamvait ereszszék a szélnek, hogy nyoma ne maradjon létezésének. Édes anyja a levél vétele után azonnal kocsin ment ki Egri községbe, de a mire kiérkezeit, fiának már csak holttestét láthatta. Az öngyilkossághoz való makacs ragaszkodását bizonyítja az is, hogy zsebében mérget is vitt egy kis üveg­ben, mely azonban útközben eltört Az öngyilkos mostoha fia volt Papp Gyula városi adópénztárnoknak. Az öngyilkosság hírére Egri Géza dr. járási orvos azonnal kiment a helyszí­nére, de már csak a beállott halált konstatálhatta. Szarka Géza öngyilkossága gyor­sán terjedt el á városban és mindenütt megdöbbenést keltett, mert az öngyil­kost általában komoly, törekvő fiatal embernek ismerték. * Az „Astra“ közgyűlése Az „Astra“ román közművelődési egye­sület — mint nagybányai tudósítónk telegrafálja — f. hó 9-én vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg idei nagygyűlését Nagybányán a „Nagy­szálloda“ dísztermében. A közgyűlést nagymise előzte meg a g. kath. tem­plomban. — A gyűlésen közel 350-en vettek részt nők, férfiak vegyesen. A román nép intelligentiájának tekinté­lyes részét ismerhettük meg ezen gyű­lésen, kiknek soraiban ott láttuk Pap Sándor kir. Ítélőtábla bírót, Pap Jó­zsef törvényszéki birót és többeket. Nagy számmal volt képviselve a köz­nép is. A gyűlésen mindenekelőtt kül­döttség alakult az elnöknek meghívá­sára, — majd az elnök sürü „Se tre- aszke“ kiáltások közepette elfoglalván elnöki széket — ülve olvasta fel a román nyelven tartott elnöki megnyitó beszédet, hangsúlyozván, hogy e gyűlés távol tartja magát minden politikai mozgalomtól. Ennek befejeztével ilyés- falvi Pap György a román színház építési alap nevében üdvözölte a nagy­gyűlést. Majd Suta György kismaj- tényi esperes, az „Astra“ közmüv. egyeselet szatmár-ugocsai kerületének elnöke, emelkedett szólásra s „Setre- asca“ kiáltásoktól s sürü tapstól több ízben megszakított román beszédet tar­tott a román nyelv irodalmi művelésé­nek szükségességéről. Ekkor az egyes választmányok alakíttattak meg, mely­nek megtörténte után elnök az ülést háromnegyed 12 órakor berekesztette. Délután a Nagyszállóban nagyszabású bankettre gyűltek össze a gyülésezők közel 300-an. A nagybányai magyar közönség nagy vendégszeretettel fogadta a román vendégeket s az esteli román konczerten is nagyszámú előkelő ma­gyar közönség jelent meg. A konczertet azonban egy parázs kis tüntetés zavarta meg. Vagy ötven magyar diák, nehány jogászszal az élükön, nemzeti szinü zászlók alatt, a Hymnusz hangjai mellett felvonult a nagyvendéglő elé s ez a csoport csak­hamar 5—600 főnyi tömeggé szaporo­dott. A tömeg pár perezig zajosan ab- czugolta a román nyelvet, a román konczertet, mire gyorsan megjelent a rendőrség és nagy nehezen eloszlatta a tüntetőket. Később aztán a rendőr­séggel együtt erős csendőri őrjáratok czirkáltak az utczákon, a kik minden további csoporiositást megakadályoztak. * A közigazgatási bizottság ülése. Szatmár város közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt tartotta meg rendes havi ülését. Az ülésen Pap Géza polgármester elnökölt. A napi­rend nem ígért valami érdekeset, de az ülés mindezek daczára elég látoga­tott volt. Az egyes előadók a szokásos havi jelentéseket terjesztették elő, a melyekből a város ügykezelése, köz- biztonsági és közegészségi állapota stb. tűnt ki. A közigazgatási bizottság a jelentéseket tudomásul vette s az ülés tizenegy óra után véget ért. * Szatmár város közegészsége. Jéger Kálmán dr. városi t. főorvos terjedelmes jelentésben adott tegnap számot a város közegészségi állapotá­ról. A jelentés szerint a város terüle­tén a kanyaró, difteritis és több raga­dós betegség lépett fel, amelyek kü­lönösen a gyermekek közül szedik ál­dozataikat. A múlt hónapban a raga­dós mgbetegedések száma közel volt a

Next

/
Thumbnails
Contents