Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-06 / 178. szám

178 szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 6. 3 közönség és a benfentes körök véleménye szerint minél kevesebb kilátása van a győzelemre. Ha tehát egy nagyon favorizált versenyző a győztes: a bankár nem fizet rá a játékra, mert hi­szen a könnyelmű és sokat nyerni akarók tétjeiből könnyű kifizntni azoknak tétjeit, akik a favovitra tették pénzüket, a melyre a ban­kár ur persze csak keveset kötele­zett ráfizetni. Viszont, ha egy nem favorizált versenyző győz, melyre a bankár húszszoros vagy ötven­szeres pénzt kötelesek fizetni és az is megesik, bogy a közönség­ből sokan reszkírozták meg vagy nagy összegeket tettek: akkor a bankár ur izzad, mert a nyert ösz- szegek kifizetése nemcsak hogy ki nem telik a többiek tétjeiből, de megesik, hogy egész vagyon össze­get kell ráfizetni. Sok bankár ilyen­kor végérvényesen elbukik és kezdi az életet élőről vagy egy megváltó golyót röpít agyába, legrosszabb esetben elmegy — kucsóbernek. Nos hát X. Pius, a világ uj pápája, abban a pillanatban, ami­kor megválasztották, egy egész se­reg római játékbandát jutattak a tönk szélére. Mert Rómában a bokmakkerek könyvében Sarto József olyan he­lyen volt beírva, ahol már a leg- kevésbbé favorizált nevek is be­teltek. Legelső helyen Rarapolla bíboros neve tündöklik és az odsz igy állott: 1 : 1 háromnegyed, te­hát Ranpolla megválasztása esetén a bokkmakker fizetett volna egy lírára 1 és háromnegyed lirát. Oreglia bíboros odsza volt: 1 : 3 és fél Gottié: 1: 5 és fél, San- tellié. 1: 10 és fél, azután követ­kezett egy sereg kardinális és az utolsók között Sarto kardinális extra curiam. 1: 94. A római bok- makker tehát, ha valaki 100 lirát tett Sartó megválasztására, — fi­zet most 9400 lirát. A velenczei patriarcha neve a scrutiniumban bizonyosan könnyebben ment volna a bokmakker kis könyvének ele­jére még egy héttel ezelőtt. A római forum e tőzsdéjén te­hát legalább is olyan válság van, mint aminő most a mi politikai mezőnkön . . , de még sem olyan, mert Rómában 1-re 94, nálunk 1-re — 10.000 korona. * Személyi hir. P e t h ő György gazdasági tanácsos több hét óta tartó szabadsága után tegnap érkezett Szat- márra s újra elfoglalta a hivatalát. * A pápai lobogó. Nehány esz­tendővel ezelőtt történt, hogy Wolafka Nándor dr. ez. püspök, debreczeni pré­post-plébános, egy katholikus ünnep alkalmával a fehér-sárga szinü pápai lobogót tűzette ki a plébánia homlo­kára. Az akkori polgármester: Si monffy Imre, a mint tudomást vett a pápai zászló kitűzéséről, nyomban meg­tette a hivatalos intézkedéseket a zászló eltávolítására, mivel a pápai zászlót, mint uralkodói jelvényt kitűzni, tiltja nemcsak a nemzetközi politika, hanem az az igen lényeges körülmény is, hogy ezzel a ténynyel Magyarország meg­sérti a vele szövetséges viszonyban levő Olaszországot, a mi diplomácziai bele- avatkozásra is adhat okot. Wolafka Nándor, belátván tévedését, bevonta a pápai zászlót, s azóta a fehér-sárga lobogót nem lengette a szól a plébá­nia épületének homlokán. Az uj pápa megválasztása alkalmából, tegnap Szat- máron is, két helyen, a zárdán és a jezsuitáknál tűzték ki a fehér-sárga szinü pápai zászlót, a mi — szerény véleményünk szerint — nem helyén­való. Mert elvégre : a mit másutt nem szabad, az talán itt Szatmáron sem he­lyénvaló. Egyébként pedig, ha a ma­gyar embernek öröme van, megelé­gedhetik talán azzal, ha a saját nem­zetiszinü lobogóját tűzi ki házára, örö­mének jeléül. * Megnyílt a bejelentő hivatal Szatmár város hivatalainak száma há­rom nap óta szaporodott egygyel. A városi bejelentő hivatal nyílott meg, a hol naponta sok sok ember fordul meg. Annak idején részletesen foglalkoztunk a bejelentő hivatallal, a melynek szük­ségét Tankóczi Gyula látta meg, a ki a felállítás iránt sürgős előterjesztést tett a tanácsnak. Az uj hivatal meg­lepően élénk forgalmú. A megnyitás óta feltűnően sok csinos arczu lány és asszony fordul meg a városházán, a kik a kitöltött blankettán jelentik, hogy lakást változtatott ez, vagy az, és hogy x. úrasszony uj szobaurat ka­pott. * A Szatmár—Mátészalkai va­sút. Megírtuk már, hogy a Szatmár — Mátészalkai vasút épitőválalkozója Gre- gerzen G. és fia ezég az építendő va­sútvonalon megfogja kezdeni a nyom­jelzési munkálatokat. A ezég megbízá­sából Fábián mérnök tegnap érkezett Szatmárra, hogy a nyomjelzési mun­kálatoknál, mely Szatmár város terü­letén veszi kezdetét s jelen legyen. A munkálatokhoz ma, csütörtökön fognak hozzá s igy tervezik, hogy e hó végére az egész vonalon befejezzék. Ezután a terveket készítik el, hogy ugyanarra az időre nyújthassák be a kereske­delmi miniszterhez, mint a Nagykároly Mátészalkai vasút érdekeltsége. * Nyomdászok sztrájkja Ara­don. Évek óta úgy össze nem torlód­tak az események mint most s az aradi betűszedők és nyomdászok ezt az időt választották ki, hogy hirtelen sztrájkba lépjenek. Az aradi napilapo­kat elképzelhetően súlyos helyzetbe hozta ez a sztrájk. Az „Aradi Híradó“ mely hétfőn szokott megjelenni, elma­radt. A három nagy aradi napilapot, az „Aradi Közlöny“-t, „Arad és Vidé­ké“- 1, „ Függetlenség“-et a közös veszedelem közös védekezésre indította. A három lap kartellt kötött a sztrájk­kal szemben. E szerint mindahárom lap a vezérczikket kivéve, egy és ugyanazon szöveggel, a fontos ese­ményeket egyszerűen regisztrálja, a külön politikai és társadalmi tenden- eziáktól eltekintve, nyolez oldalon, egy nyomdában nyomva jelen meg, mig a sztrájk tart, a tegnapi aradi lapok már igy jelentek meg. * Hol lesz a zenede? A szat­mári zenede tudvalevőleg a jövő hó­napban fog megnyílni. A zenede bi­zottsága a megnyitáshoz eddig min­dent előkészített már, csak az intézet helyét nem állapította meg. Tegnap át­iratot intézett Szatmár város tanácsá­hoz, hogy a régi városi óvoda épüle­tét engedje át a zenede czéljaira. A tanács a kérelmet a gazdasági hiva­talnak adta ki véleményezés czéljából. A gazdasági tanácsos kedvező véle­ményt terjeszt a gazdasági szakbizott­ság elé, mely az ügyet az e havi köz­gyűlésnek is pártolólag fogja elfoga dásra ajánlani. * Egy csaló asszonyt kutat most a rendőrség, a ki szélhámosságával már sok helybeli kereskedőt becsapott. A ravasz asszony körmönfont hazug­ságait oly ügyesen tudta előadni, hogy minden kereskedő elhitte s nagyobb összeg értékű árut adtak át neki. A csalást csak másnap fedezték fel, mi­kor már az asszonynak nyoma se volt. A rendőrség egy czigány asszonyt vett gyanúba, a kit már régebben figyelem­mel kisér s aki ellen szorgalmasan gyűjti az adatokat. * A gazdasági bizottság ülése. Szatmár város gazdasági bizottsága Pap Géza polgármester elnöklete alatt ma, csütörtökön délután ülést tart. Az ülésen a hétfői közgyűlésre szánt gaz­dasági ügyeket fogja a bizottság elő­készíteni. * A tévedt nő bosszúja. Balog Terka czigányleány a szatmári külte­rület Traviatája. Jóképű, hatalmas ter­metű fehércseléd, aki különös elősze­retettel üt tanyát a városon kívül eső füzesben. A rendőrség előtt nem is­meretlen, mert hetenkint háromszor négyszer szaporítja a „pikáns“ ügyda­rabokat. Az e fajta aktákat rendesen Balog Terka lecsukásával szokták vég­kép lezárni. Már egész kis irattárt képez a Balog Terka viselt dolgairól felvett jegyzőkönyvek és jelentések száma. A mezőőrök csaknem mindig rajta kapják egy-egy szerelmi „en deuu n, a minek aztán az a vége, hogy letartóztatják. Tegnap fura dolgot mű­velt Terka. Künn „posztolt“ a vásár­téren s fekete szemeiből tüzsugarakal lövelt, majd lágyan suttogva kínálta csókra szomjas ajakát . . . Hamaro­san fogott egy vidéki atyafit, a ki nem igen tudta, hogy Balog Terka pénzért adja a szerelmet. Balog Terka erre gondolt egyet megpofozta a pasast, a ki menten hányát vágódott. Ezt aztán arra használta ki a füzesi Traviata, hogy elvegye a pénztárczáját, a mely­ben 10 koronánál több pénz volt. Az eldögönyözött falusi a rendőrségen tett jelentést, mely Terkát elfogta és átki- sérte az ügyészséghez. * Azok az apróhirdetések, me­lyeket a Szatmári Hirlap-ban. megfi­gyelni a tisztelt olvasóközönségnek nap- ról-napra alkalma van, a magánforga­lomnak a leghatalmasabb közvetítő eszközei s ezért mindenki sikerrel fel­használhatja a Szatmári Hírlap ap­róhirdetéseit álláskeresésre, birtokela­dásra, birtokkeresésre, üzleteladásra, üzletkeresésre, mindenféle tárgyak, in­gatlan és ingó értékek eladására és vevésére, apró levelezésre, házasság közvetítésre, lakás kínálás és kere sésre stb., mert ebben a r#vatban tiz szóig negyven fillérért lehet hirdetni. Minden további szó négy fillér. A hirdetés a kiadóhivatalban, Kazinczy-utcza 6 szám alatt adható fel. Vidékről postautalványon küld­hető be, mert a sz elvényre ráfér az apróhirdetés szövege, vagy levélben, a melyben a hirdetésre szánt összeg le- vélbélyegekben mellékelhető. MULATSÁGOK. (*) Anuabál Bikszádon. Bik- szád fürdő nyaraló közönsége a régi szokáshoz híven ezen az éven is meg­tartja az Anna-bált. A mulatság azon­ban ez idén kivételesen nem lesz díj­mentes. A tiszabecsi Rákóczi-emlék javára belépő díjjal lesz egybekötve Tekintve a bikszádi Anna-bálok sike­rét, előrelátható, hogy az idei haza fias czélu mulatság is szép eredményt fog felmutatni. A rendezőség a követ­kező meghívót bocsájtotta ki: Meghívó. A bikszádi fürdőben 1903, évi augusztus hó 8 án a tisza­becsi Rákóczi emlékoszlop javára ren­dezendő Anna bálra, melyre czimzet- tet. és családját tisztelettel meghívjuk. Kezdete este 8 órakor. Belépti-dij : személy-jegy 2 korona, család.jegy 6 korona. Rendezőség : Ilosvay Gusztáv elnök. Bay Miklós, Galgóczy Árpád, Helmeczy József, Helmeczy Pál, Ilos­vay Lajos, Jákó Endre, Jékey István, B Kováts Béla, Kölcsey Ferencz, Keresztszeghy Sándor, ifj. Papol czy Béla, ifj. Péchy Sándor, Rhédy István, Szentiványi László, UjfalussyLajos ren­dező bizottági tagok. (*) A szatmárhegyi ifjúság mu­latsága. A kies fekvésű Szatmárhe- gyen nyaraló ifjúság minden esztendő­ben kedélyes mulatságot szokott ren­dezni. A mulatság az idén sem fog elmaradni. A mulatságra, a melyet a szatmárhegyi állomás termében fognak megtartani, a rendezőség nem bocsájt ki meghívókat, mert inkább családias jellegű. Mint értesülünk, a mulatság vasárnap, e hó 9-én lesz. E G ^ LET. — A szabómunkások egyesülete. Lapunk egyik múlt számában megírtuk, hogy a „Magyarországi szabómunká­sok egyesülete“ Szatmáron fiókot léte­sített. Az egyesület, melynek czélja tagjai szellemi előrehaladását előmoz­dítani, Tompa-utcza 20. szám a. van. Az egyesület már megkezdte műkö­dését. TÖRVÉNYKEZÉS. §. Elmebeteg bírák és ügy­védek. Dr. Hollós István, a lipótme- zei elmegyógyintézet orvosa — mint lapunkban már említettük — figyelem­reméltó tanulmányt irt, a melyből ki­tűnik, hogy az elmebeteg bírák között hatszor, az ügyvédek között ötször annyi a paralitkus, mint a földmivesek között. Legtöbb paralitikust a vidéki városok adják 37.41 százalékkal; utána következik Budapest 33.13 százalékkal és végül a megyék lakossága 32.54 százalékkal. A paralizis okára nézve azt mondja a szerző : „Nyugodtan és bármely nagy szorgalmat kifejtő népnél tapasztaljuk, — hogy a polgárok egye­düli hivatásukat űzik — és ha esetleg egyébbel is foglalkoznak, ez mindig csak a pihenő időt. a kitöltő szórako­zást, de sohasem bir a hivatásos fog­lalkozás komoly jellegével. És az ilyen munkás, bármily intenzive dolgozik is, ha csak az időközi pihenést betartja, nem vét szervezeti épsége ellen. Ámde nálunk, főképpen a szellemi munká­soknál, tapasztaljuk, hogy azok több irányban olyfajta működést fejtenek ki, a melyek gyakran még nagyobb szel­lemi erőt igényelnek, mint a tulajdon- képeni foglalkozások. — így az ügy­védek. tisztviselők, bírák, orvosok, gyógyszerészek, a politikai téren, tár­sadalmi intézmények, bankok élén, kaszinók mozgalmaiban valósággal ve­zetnek. A legkülönbözőbb irányban té­pik széjjel munkaerejüket és minden irányban nagy intenzivitasu tevékeny­séget fejtenek ki, holott nagy részük épen elegendő szellemi munkát végezne akkor, ha egyedül a tulajdonképeni hivatását töltené be. Ez a szétszagga- tottság, ez a rendszertelen szellemi disciplina, a midőn a rendszertelen­ségből kényszerül az individium egy- szer-egyszer a félbeszakított munkáját nekirohanva végezni, ez a mindenkori izgalmakkal járó életmód, annvira ár­talmas a szervezetre, a melynél ártal­masabb semmiféle szellemi munka, — legyen bár magába véve sok és nagy — nem képezhet. Bizonyára vannak tehetségek, amelyek ilyen teljesen külön irányú czélok felé az ö beosztott ké­pességüknél fogva csakugyan igyekezhet­nek, de ebből nem következik, — a mi pedig a vidéki városokban szabály — hogy mert valaki ügyved, kell, hogy ő legyen az, aki bankot alapit, politikai pártot vezet és a megyei, városi ügyekben legelső tényező. Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Aug. hó 5 napján. Termény árak: Sor­szám Termény neme kor. fi kor. (1 í Tiszta búza 13 60 13 40 2 Kétszeres 12 4) 12 80 3 Rozs 09 — 10 20 4 Árpa 09 — 09 40 5 Zab 09 — 09 20 6 Tengeri 13 60 14 — 7 Kása 17 20 18 40 8 Paszuly fehér 16 — 16 — 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 80 3­11 Szalonna 140 — 144---

Next

/
Thumbnails
Contents