Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-04 / 176. szám

SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 4. 3 magyar földtől. Odakünn kerestek szü­lőik uj otthont, uj kenyeret. És meg­találták. Amerikában jobb napok vir­radtak reájuk, könnyebben viselték az élet terheit. Lassankint teljes anyagi jólétben érezték magukat a kivándo­rolt magyar famíliák, a gyermekek fé­nyesebb nevelést kaptak A gyermekek tán elfelejtették az itthoni élet gyöngébb sorát, de lelkűk­ben folyton dolgozott némi nyugtalan érzés. Nem tudták feledni a fejlődő leányok Magyarországot, a hazai föl­det. Égett bennük a honvágy. Az öt magyar leány, jó barátnők, csaknem mindig együtt voltak s mindenik el­keseregte a másiknak szivének leghőbb vágyát, a hazatérést. Együtt éreztek mind az öten. A titkos gondolat mindjobban ér­lelődött meg bennük. Szövetkeztek egymással, mert ők boldogtalanok, haza kell jönniök Magyarországba, lát- niok kell még a szülőföldjüket. Nehe­zen bár, de előrukkoltak a szülőknél a nagy tervvel és kérték a beleegyezést. A szülők természetesen aggodalommal feleltek, végül is megadták az enge­délyt a nagy fárasztó utazásra. Az öt kisasszony elindult min­den kísérő nélkül, egymás segítségére támaszkodva Magyarországra. A ten­geri utón szerencsésen, minden baj nélkül túlestek. Boldogan, egészségben érkeztek meg a rég nem látott szülő­földre. Kettő közülök Gömör,- egy Pest-, egy Heves- és az ötödik Bihar- megyébe, Nagyváradra való. Mindegyik a szülővárosába ment Budapestről, a hol elváltak egymástól. Az Amerikába elszármazott kis­asszonyok szeptemberben indulnak vissza1 a tengerentúlra, New-Yorkba és Phila­delphiába. * A szatmármegyei svábok hazafisága. Csudálatos levegője van a mi vármegyénknek. Éltető, igaz ma­gyar levegője, a melynek bűvös ha­tása elpusztít mindent a mi idegen. Ez az a lég, a melyet Rákóczi kuru czai is magukba szívtak, a melytől tüzbe jöttek, a melytől bátorságot nyer­tek, hogy az öldöklő véres csatákban diadalra segítsék a magyar lobogót. Ebben a mi vármegyénkben van egy község a többi között, a melynek Csa- nálos a neve. A lakói jóképű sváb atyafiak, a kik sok-sok esztendő előtt jöttek hozzánk Würtenhergböl és itt letelepedtek. A simára borotvált Hanzok Náczik és Józefek elhagyták külföldi sajátosságukat, magyarokká lettek, a kiknek mindenkor a hazaszeretet szent érzelmeitől dobog a szivük. Egészen megváltoztak, még az őseik nyelvén se beszélnek többé, s habár töredezve és hibásan ejtik ki a magyar szót, de büszkén vallják: — Mi vogyonk motyorok! Ezek a hazafias érzelmű csaná- losi svábok szintén áldozni akarnak Rákóczi Ferencz emlékének s hozzá akarnak járulni a nagy fejedelem ti- szabecsi emlékoszlopának költségeihez. Ezért elhatározták, hogy e hó 9-én Rákóczi ünnepélyt rendeznek, a me­lyen hazafias szavalatokat és beszéde­ket tartanak. Az ünnepély után táncz- vigalom lesz. Érdekes megemlíteni, hogy Gsanálos község elöljárósága szin­tén nagyobb összeget szavazott meg a Rákóczi emlékoszlop czéljaira. * Nyomjelzés a Szatmár— mátészalkai vasúton. Lapunk múlt számában jeleztük, hogy a 0 reger sen és ßa czég, a Szatmár—mátészalkai vasút építő vállalkozója megkezdi a nyomjelzési munkálatokat. A czég ne­vében Fábián mérnök tegnap sürgö- nyileg értesítette Pap Géza polgár- mestert, hogy a nyomjelzés csak a hét keddjén, vagy szerdáján kezdődik meg a vonalon s a mérnökök a szükséges eszközökkel már a helyszínére utaztak. 176 szám. Szatmár, kedd Fábián mérnök holnap érkezik Szat- márra és Pap Géza polgármesterrel értekezni fog a vasút ügyében. * Postarablási kísérlet Miko- lában. Vakmerő rablási kísérlet tartja izgalomban tegnap óta Mikola község lakosságát. Eddig még ismeretlen tet­tesek ugyanis a postahivatalt akarták kirabolni. A betöréssel párosult rablás azonban nem sikerült a tetteseknek, mert valami hirtelen támadt zaj meg­zavarta őket munkájokban. Bélteky Gyula postamester — Írja levelezőnk — tegnap éjszaka felriadt álmából s úgy tetszett előtte, mintha a postahi­vatal ablakán lévő vasrácsokat fesze­getnék. A zaj egyszerre elállt s azt hitte, hogy csak halluczinál. Néhány perez múlva ismét nagyobb lármát hallott. Erre aztán felkelt az ágyából s a szomszéd szoba ablakán kitekintett. Az utczán négy alakot vett észre a kik hatalmas vasakkal próbálták meg a postahivatal utczára nyíló ablakát fel­törni. Bélteky revolvert kapott elő s az alakokra lőtt. A raolók erre meg­ijedtek és gyorsan elmenekültek. Más­nap a postamester jelentést tett a csen­dőrségnek, a mely megállapította, hogy a tettesek csakis a helyzettel ismerős egyének lehetnek. A vakmerő rablók kocsin robogtak el Mikolábó). Érdekes, hogy a feszítő vasak megszerzése czél- jából a rablási kísérlet éjjelén egy ko­vács műhelybe törtek be. A rablók a betörő szerszámokat a posta előtt hány­ták szót. A csendőrség nagy erélylyel nyomoz a tettesek után. Eddig két gyanús alakot tartóztattak le. * Halálozás. Sávor József komá­romi gyárigazgató 38 éves korában hosszas szenvedés után elhalt. Az el­hunytban Sávor Kálmán, lapunk belső­dolgozótársa testvérbátyját gyászolja. * Elszállított elmebeteg. A szat­mári közkórház elmebetegeinek száma kevesebb lett egygyel. Fazekas József szatmári kádármestert, a kit már rég­óta kezeltek, a nagykállói országos té­bolydába szállították:. Fazekas Józsefen 1900. január havában mutatkoztak a téboly jelei, úgy, hogy a család kényte­len volt a közkórházba szállítani. Há­rom év óta kezelték s az orvosok az utóbbi hetekben a dühösség mániáját állapították meg a szerencsétlenen. Ez a betegség ugyanis napjában többször erőt vett a szerencsétlen emberen s tör zúz, a mi csak a kezeügyébe kerül. Az orvosok mindennel megpróbálkoz­tak eddig, hogy kigyógyitsák, de nem sikerült s igy, tekintve, hogy a szat­mári közkórházban kevés a hely, a nagykállói orsz. elmegyógyintézetbe kellett beszállítani. * Motorkocsi a Szatmár—nagy­bányai vonalon. A Szatmár—nagy­bányai vasút igazgatósága nem régi­ben elhatározta, hogy vasút vonalán motoros kocsikat hoz üzembe. A mo­toros kocsival tegnap tettek próbát. Debreczenböl ugyanis egy motorból és több személyszállító kocsiból álló vo­natot indítottak Nagybányára. A motor vonat Szatmáron is keresztül robogott s mintegy másfél órával hamaraab tette meg az utat Debreczenböl, mintha a Szatmár—nagybányai vonattal fut tatták volna be ugyanazt a távolságot. A motoros vonat déli 1 órakor ért Nagybányára. A próbáról jentést tesz­nek az igazgatóságnak, mely valószínű­leg még ez éven üzembe hozza a mo­tor kocsikat. * Osztrák csalafiutasag. Úgy­szólván nem múlik el nap, melyen va­lami osztrák kereskedői csalafintaság­ról vagy nyelvünknek és közjogunknak osztrák részről való megsértéséről lecz- két nem adna a magyar sajtó a tisz­tességről. Hiába: a lajtántuli derék polgárokon nem fog a szép szó. Most újabban ismét gaz kereskedői furfang- ról rántjuk le a leplet. Egy helybeli nagykereskedő-ezég a minap német nyelvű levelet kapott a Martinék és Társa bécsi ezégtöl. Az van a levél­ben, hogy Martinék ur kitűnő kályhá­kat szállít. E kályhák főleg azért kitű­nőek, mert olyanféle gyári jegy áll rajtuk, hogy „egész nyugodtan lehet őket árulni magyar gyártmány gyanánt.“ Pprsze, a derék ur a lelkiismerelet egészen kívül hagyta a játékon, hogy egész nyugodtan folytathassa gyaláza­tos üzelmeit, nem számítván a magyar kereskedő becsületére. Felhívjuk e helyen az összes magyar kereskedőket, hogy ha hasonló esetben fölhívást kap­nának Martinék uréktól, akik egyéb­ként Bécsben a Schulerstrasse 32. a. laknak, fölháborodással utasítsák vissza kereskedői jó hírnevüknek ilyen gálá­dul való megkisértését. * A honvédség köszöneté. Az egész elmúlt hónapban lázas izgatott­ság uralkodott Mátészalkán és környé­kén. A 9. 10. és 11. honvédgyalog­ezred összpontosult a községben és fegyver gyakorlatokat tartott. A nehéz napok véget értek s a czifra egyen ruháju katonák elvonultaK Mátészalká­ról. Visszatértek állomás helyeikre. A község elöljárósága és a mátészalkai járás főszolgabírói hivatala igen sokat fáradozott, hogy a honvédség legény­ségét és tisztikarát elszállásolja. Lenz honvéd ezredes tegnap a kassai III. honvédkerületi parancsnokság nevében megkereste Nagy László alispánt, hogy a mátészalkai járás főbírája és a köz­ség elöljáróságának a katonák elszál­lásolása körül való fáradozásaikért a honvédség elismerését tolmácsolja. * Ragályos betegség Sárköz- újlakon. A szomszédos Sárköz-újlak községben, mint levelezőnk jelenti, néhány nap óta a kanyaró és szamár hurut lépett fel a gyermekek között. A veszedelmes betegség különösen az óvodás gyermekek közül szedi áldoza­tait. Eddig igen sok megbetegedés tör­tént. A hatóság a betegség tovaterje­dése ellen szigorú intézkedést tett. * Telefondíjak zónarendszere. A telefon díjszabás előnyös megvál­toztatásán gondolkodik most — állító­lag — a magyar posta és távirda igaz­gatóság. A városok közötti telefon köz­lekedés dija eddig ugyanis meglehető­sen drága volt, a mi egyúttal akadá­lyozta a telefonozás gyakoribb igény bevételét. Az igazgatóság, hir szerint, hogy a városok közötti, főleg kisebb távolságok közötti telefonozást sűrűbbé és olcsóbbá tegye, most a fölött ta­nácskozik, hogy lehetne a díjszabást a vasúti díjszabás mintájára zónarend­szerré alakítani. Az ujjitás minden­esetre úgy a közforgalom, valamint a hírlapirodalomnak is nagy előnyére válnék. * A nagyságos finánezok. Az ország összes pénzügyigazgatóságaihoz nagyon érdekes körrendeletét küldött most szét a pénzügyminiszter. Sajnálja, hogy belügyi kollegája megelőzte őt a hivatalos eljárás egyszerűsítésében, de Ígéri, hogy a dicséretes példát ő is követni fogja, mihelyt teheti. Addig is azonban, mig az adóügyi eljárásban megesnek a nagyszerű reformok, arra kéri közegeit a miniszter, hogy nézzék el a községi adóhivataloknak ha esetleg valami czimbeli sértést követnek el rajtuk. Ha a miniszterek elengedik a „kegyelmes“ jelzőt, akkor ők is te­kintsenek el a „nagyságos“-tói s ne csináljanak belőle kázust, ha csak megtekintetes urazzák őket. S ennek a rendeletnek a kiadására bizonyosan jó oka volt a miniszternek, mely, ha elhallgatódik is a rendeletben, kiolvas­ható a sorok közül. Bizonyosan meg­esett — s valószínűleg nem is egy he­lyen — hogy a pénzügyigazgató urak formahiba czimen visszautasítottak egy egy hatósági átiratot, mely nem adta meg nekik a kidukáló nagyságos titu­lust. íme most már bealkonyodik ennek a dicsőségnek is s boldog lesz a ma­gyar, mert a fináncz-miniszter ur elen­gedi neki kérvényéről, ha a bélyeget nem, legalább a titulust. * A rikkancsok megreiidsza- bályozása. Amióta a krajezáros lapok létesültek és adják hírül a közönségnek az ország és világ minden eseményét, azóta egy uj foglalkozási ággal lett több. Ez a foglalkozás a lapoknak ut­czán való elárusitása. Ma már az egész országban rikkancsok árulják a véres, rémes és politikai >zenzácziókkal teli újságokat, a melyeknek olvasó publi­kuma milliókra tehető. Az utczák mozgó hirlap kiadó hivatalai, a rikkancsok úgy teszik kelendővé a lapokat, hogy fülsiketítő módon ordítják az utczán siető emberek fülébe a szenzácziós esetek czimeit. Egyik-másik valósággal őrjöng, a mikor a lapot kinálja. A belügyminiszter a rikkancsokat is meg- rendszabályozta. Rendeletét adott ki, már régebben, a melyben megtiltja a rikkancsoknak, hogy a lapok czimén és árán kívül más egyéb adatokat is kikiáltsanak. Tilos továbbá a rik­kancsoknak az újságot tolakodó módon kinálgatni. A rendeletet Tankóezi Gyula főkapitány alkalmas módon fogja a nagyszájú rikkancsok tudomására adni. MULATSÁGOK. (*) Estély a zenede javára. Szombaton este folyt le a Kossuthkerti kioszk helyiségeiben az a hangverseny, amelyet Szatmár város lelkes ifjúsága a zenede javara rendezett. A pompás mulatság igen jól sikerült. Még nem volt nyolez óra, a mikor már is szép számú közönség gyűlt össze a táncz- teremben, hogy a változatos és érde­kes számokból álló hangversenyt meg­hallgassa. Kevéssel 8 óra után Balassa Sándor, lapunk belső dolgozótársa ült az asztalhoz és ^Múzsája leszek^ czi- mü kedves és ötletes monológját ol­vasta fel zajos hatással. A műsor má­sodik száma gramofon hangverseny volt, a mely után egy végtelen bájos fiatal leány, Fischmann Stefiké Be- riol mester több zeneszámát adta elő művészi preczizitással. A kis művész­nőt Benkő Miksa zenetanár kisérte zongorán. Szilágyi Erzsiké néhány magyar dalt és Nyári József egy ze­neszámát üdén csengő hangjával éne­kelte el nagy tetszés mellett. Majáik Béla ügyes czimbalom játéka követke­zett ezután. Az estélynek kiemelkedő száma a Fregoli paródia volt, a me­lyet kuplékkal és gyorskarikatura raj­zolással Hohlteld Lajos, meglepően ügyesen adott elő, úgy, hogy minden megjelenésével zugó tapsra ragadta a közönséget. A hangversenyen Litteczky Endre két akvarell festéssel ügyeske­dett. A hangverseny után táncz követ­kezett, a mely a szép számú közönsé­get a kora reggeli órákig tartotta együtt. TÖRVÉNYKEZÉS. § Gondnokság alatt. A szatmári kir. törvényszék Mihályi János puszta- daróczi lakost tékozlás miatt gondnok­ság alá helyezte, § Bűnügyi főtárgyalások. A szat­mári kir. törvényszék csütörtökön a következő ügyekben tart főtárgyaláso­kat: Hudviz Dániel ellen lopás, Len­gyel Béla ellen lopás, Weisz Ignácz ellen sikkasztás, Páva Ádám ellen erő­szakos nemi közösülés és Berghoffer István ellen súlyos testi sértés vétsége miatt. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A ,Szatmári Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, augusztus 3. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.26—7.27 Rozs 1903. augusztusra . . . 7.46—7.47 Zab 1903. angusztusra . . , . 6.12—6.13 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.27—5.28 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.21—6.22 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény .......................... 662.— Ma gyar hitelrészvény.......................... 732.50 Leszá mitolóbank részvény .... 164.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 460.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 669.50 Közúti vasút......................................... 606.— Városi villamosvasút részvény . . . 301.25 Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hirlap-kiadó r.-t.“

Next

/
Thumbnails
Contents