Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-02 / 175. szám
175 szára. Szatcnár, vasárnap O /j A J_m.AL.lL_L J-l 1 11 U XX X tében a gazdát kettős felelőség terhelné : 1) hogy nem tett eleget a tör vény rendelkezésének; 2) a rokkanttá vált vagy elhalt munkás özvegyéről gondoskodni tartozna. Ennek daczára a gazdaközönség a kötelező baleset biztosítással szemben bámulatos indo- lencziát tanúsít és csupán egy birtokos jelentkezett a város gazdasági hivatalában a biztosítás eszközlése végett. A biztosítási dij olyan csekély, hogy alig vehető komoly figyelembe. Helyesen teszi tehát a gazdaközönség, ha a mulasztást hamarosan pótolja. * Pályaválasztások. Az ország összes középiskoláiban évről-évre mintegy háromezer ifjú tesz érettségi vizsgálatot. Az idén érettnek nyilvánított háromezer ifjú közül sikerült 1683 pályaválasztásának adatait összeállítani s igy már most hozzávetőleges tanulságot nyújthatunk a főiskolákra törekvő ifjúság pályaválasztásáról. Az 1683 ifjú 41 főgimnáziumban és 11 főreáliskolában érettségizett. Jogásznak készül közülök 424, tanárjelölt lesz 218, theológus 210, teknikus 161, *rvos 131, kishiva- talnok 115, gazda 84, katona 77, kereskedő 37, vasutas 29, erdész 27, művész 18, állatorvos 17, bányász 15, postás 10, diplomácziai pályára lép 6, tengerész lesz 3, elektroteknikus lesz 2, iparos 3, gyógyszerész 3, festő 3, mekanikus 1, iró 1, zenész 1, tanár- szakiskolába készül 1. Különösen örvendetes jelenség ebben a statisztikában, hogy a katonai pálya iránt nagyobb hajlandóság mutatkozik ifjaink között s a jogászság sem dominál úgy minden más rovására mint eddig. * Uj gyalogjáró. Az állami iskolák előtt a régi gyalogjárókat uj burkolattal látják el. Erre a czélra a tanács — az iskolai kölcsönből — 1400 koronát irányzott elő. A miniszter az erre vonatkozó határozatot jóvá hagyta és igy a burkolási munkálatokhoz mihamarabb hozzáfognak. * Fuldoklas a porban. Vettük és minden kommentár nélkül adjuk a következő levelet: Tekintetes szerkesztő ur 1 Szat- már város egész közönsége hálás lesz, ha t. szerkesztő ur kérésemet teljesítve, a város illetékes osztályát felhívja, hogy az itt uralkodó por és piszok ellen szorgalmas locsolással védekezzék. Valóban, városunknak egyetlen ut- czáján sem lehet jó tiszta levegőt szívni, mert a por mindenütt dominál. Évente annyi hiábavaló Írott és elmondott szót fecsérelnek el az egészség érdekében, de mikor -égető szükség volna egy kis ténykedésre, egy szó sem hallatszik, holott mindenki nagyon jói tudja, hogy a sok por a legjobb terjesztője minden járványnak. A hirtelen beállott meleg és a nagy szárazság égetően szükségessé teszik az utczák locsolását, hogy a friss levegőért sétáló közönség a nagy por ellen némileg védve legyen. Azon reményben, hogy felszólalásom nem lesz a pusztán kiáltó szó, stb. Egy porban fuldokló* Nagy tű* Domahidán. Domahida község lakosságának, — mint levelezőnk jelenti, — szomorú napja volt tegnapelőtt. A virágzó faluban nagy tűz pusztított, a melynek tiz ház és melléképületek estek áldozatul. A vészes elem eddig ismeretien okból keletkezett s a nagy szélben olyan gyorsan terjedt tova, hogy alig egy félóra alatt két utcza állott lángokban. A kár óriási, mert a leégettek termése is a tüzbe veszett. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a lakosság annyira közönyös volt egymás szerencsétlensége iránt, hogy a tűz eloltásában segédkezni nem akartak. A vizsgálat megindult, hogy a tűz keletkezésének okát kiderítse. * Dalok a pálinkaivás ellen. Valahol Kolozsvár környékén éldegél egy ember, akinek rendes társadalmi és polgári állásán kívül a költészet is mestersége. Ne higyje ám valaki, hogy szerelmes verseket irogat, szó sincs róla. Dalt zeng a pálinkáról és annak káros voltáról. A dalokban megénekli a szesz butitó és lélekölő hatását és arra figyelmezteti az embereket, hogy ne igyanak e mérges italból. A versek botrányosan rosszak ugyan, de esetleg taníthatják a népet, mert meg kell jegyezni, hogy a ,költő“ kizárólag falusi emberek számára irta a dalokat. Kis füzetkében adta ki a pálinka nótákat, a melyeket ingyen bocsájt bárkinek rendelkezésére. A füzetekből több százat megküldött a szatmári főszolgabírói hivatalnak is, a mely a falukban szétosztatja a tanulságos nótákat. A pálinka dalok költője Tewrek Emil, aki imigyen zeng egyik versében : .Jobban fog szeretni Linkád, Ha nem iszol több pálinkát Ne is igyál, hej! magyarom! * Két leány a Szamosba fűlt. Olcsva-Apáti község lakosságát — mint levelezőnk írja — tegnap óta megdöbbentő esett foglalkoztatja. Két viruló leány lett áldozata vigyázatlanságának. Szabó Zsuzska és Szászt Erzsi olcsvaapáti-i leányok többi társnőikkel esténkint a Szamosból vizet merítettek. Vidám dalolgatás közben végezték ezt a mindennapi foglalatosságot, mert olykor egy-két legény is közéjük került, a kik aztán szórakoztatták őket. Tegnap este a leányok a megszokott helyen leeresztették korsóikat, hogy tele merjék folyó vizzel. Szabó Zsuzsika és Szászt Erzsi, nehogy sokáig kelljen a vizmeritésre várniok, néhány lépéssel tovább mentek. A part süppedékes volt s a két leány alatt leszakadt. A folyó medre azon a helyen nagyon mély s mind a két leány elmerült a vízben. A parton álló legények utána ugrottak, de a viz nem is vetette fel őket. Holttestüket még nem fogták ki. * Gyűjtés a Rákóczi emlékre. A tiszabecsi Rákóczi ünnepet rendező bizottsága nevében Nagy László alispán tegnap tette közzé az emlékoszlopra való gyűjtés 4. kimutatását. A kimutatásból kitűnik, hogy az emlékre julius 30-ig 1286 kor. 32 fillér gyűlt össze. * Elfogott kivándorlási ügynök. Tegnap délután veszedelmes alak került a rendőrség kezei közé. Egy, azon lelketlen emberek közül, a kik a hiszékeny falusi népet bocsájtják áruba. A jeles firmát régóta körözték már, mert kivándorlásra való csábitgatáson kívül egyéb bűnök is terhelik a lelkét. Sipos Lászlónak hívják a jómadarat, a ki még a múlt év november havában több németi-i gazdához állított be s elmondta nekik, hogy összeköttetései révén útlevél nélkül is kiszállítja őket Amerikába, csak a fáradságot kell megfizetni. A szédelgőnek három hiszékeny gazda fel is ült, a kik 200— 200 koronát adtak Síposnak. A csaló aztán eltűnt, mintha itt se lett volna. A csendőrség és rendőrség körözése, nyomozása hiába való volt. Hónapok teltek és a jómadár szabadon élte világát. Azt hitte, hogy a hatóságok elfelejtették viselt dolgait s azért vissza .jött Szatmárra. Az állomáson lévő rendőr azonban felismerte Sípost és letartóztatta. Kihallgatásakor elmondta hogy a vármegye területén igen sok embert csapott be a kivándorlással. A rendőrség Sípost átkisérte az ügyészség fogházába. TÖRVÉNYKEZÉS. § Huinberték pőre. Párisból jelentik, hogy nagy érdeklődés közben készülődnek a százmilliós csalók pőrének a tárgyalására. A beavatottak nem hiszik, hogy nagy botrányra volna ki látás, amint azt Madame Humbert Ígérte, de hogy nehány levél felolvasása sok embernek nagyon kellemetlen lesz az bizonyos, Humhert Teréz szinte kegyeletes gonddal megőrzött minden sort, amelyet dicsőséges napjaiban kapott. Valószínű, hogy ezekben a levelekben nincs semmi, ami büntetendő lenne, de a bíróság előtt, törvényszéki tárgyalás keretében más színezete van a legártatlanabb dolognak is. A törvényhozási palotában azt beszélik, hogy nagy azoknak a bírósági tisztviselőknek a száma, akik levélben protekcziót kértek. Azt beszéli, hogy egy volt miniszterelnök, egy volt külügyminiszter és még mások ujságala- pitásra és a választás czéljaira levélben pénzt kértek Teréz asszonytól. E levélírók között van Freycinet. Azt is beszélik egész határozottsággal, hogy Paul Deschanell először Teréz asszony testvérének, Máriának azután Teréz asszony leányának, Évának a kezét kérte meg s rajongó szerelemmel telt leveleket is írogatott. Most mindenki kíváncsian várja, vájjon fölolvassák e ezeket a leveleket a vógtárgyaláson. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A ,Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, augusztus 1. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.26—7.27 Rozs 1903. augusztusra . . . 7.46—7.47 Zab 1903. angusztusra .... 6.12—6.13 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.27—5.28 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.21—6.22 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény .......................... 662.— Ma gyar hitelrészvény.......................... 732.50 Leszám itolóbank részvény .... 464.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 460.50 Osztrák-magyar állam vasúti részvény . 669.50 Közúti vasút......................................... 606.— Városi v illamosvasút részvény . . . 301.25 Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Julius hó 29 napján. Termény arak: Sorszám Termény neme kor. fl kor. íl í Tiszta búza 13 60 14 _ 2 Ké tszeres 11 40 12 — 3 Rozs 09 80 — — 4 Árpa 09 60 — — 5 Zab 09 60 10 — 6 Tengeri 13 60 14 — 7 Kása 18 40 20 — 8 Paszuly fehér 16 80 20 — 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 80 3 — 11 Szalonna 140 — 150 — REGÉNYCSARNOK Az életezél. 18 Irta: Charles Narrey. Pár hét múlva Rómában voltam de húgom nem járt ott; Nápolyba utaztam tehát, de húgom pár nap előtt utazott onnan el. Valamelyik ügyes orvos egyiptomi levegőt ajánlta Laura férjének. Hajdan a mi ujabbkori Eskuláp- jaink megelégedtek azzal, ha minket Francziaország déli részébe küldtek meghalni; de a vasutak közelébb hozták a távolságot — s azóta mindenki odautazik. Csakhogy fölfedezték Egyiptomot! Most már az előkelőségnek a bon-ton hoz tartozik, megroncsolt tagjait a Faraók klasszikus földjére vinni. Elutazni Egyiptomba s egyszerre csak megjelenni unokahugom előtt, kissé illetlennek véltem. Haboztam egy ideig, de végre még is csak elutaztam. Mikor Egyiptomba érkeztem, Du- vivier ur és az asszony már Eaux- Bonnesba utaztak. Visszatértem Fran- cziaországba, a nélkül, hogy málháimat kibontottam volna. Újabb boszu- ság! Laura és férje Rotterdamba mentek, a nyirkos légtől várva azt az üdülést, melyet a száraz lég nem adhatott. Buvivier ur be! egsége mindinkább aggasztóbb lett s mikor én észak Ve- lenczójébe megérkeztem, az én sógorom, ki Egyiptomban kapott szembajából kigyógyult, már visszatért, hogy ismét más helyen keressen enyhülést. Lelkemben ellankadva tértem vissza Parisba, elhatározva magamban hogy egyelőre beszüntetem üldözésemet. Meg voltam győződve, hogy Laura nem sokára özvegységre jut s én rövid idő múlva férje leszek. Nagy lakást rendeztem be, hogy ne kelljen majd újra kiköltözködnöm. Miután nagy kényelemmel rendbe hoztam a mi uj műhelyünket, igy okoskodtam: „Nem szükséges egyéb, mint a Laura hozományának megfelelő vagyont ajánlani föl s az első börzeügynök megnyerheti a kezét. De azt, amit én adhatok neki, hirt és dicsőséget, egyik kérője sem fog adhatni. S e gondolattal, egész hévvel fogtam újra munkához. Ekkor tettem közzé első müveimet, melyek mint ön is tudhatja, megállapították hiremet s mindenki emlegette a nevemet. Tiz éven át sikert siker után arattam; de a Laura férje csak nem akarta nekem átengedni a helyét. Bayenneba a nagybátyám orvosa jó barátom lett, id iránt teljes bizalommal viseltetém s ez megígérte, hogv folyvást értesit az ott történő események felől. Egy szép reggelen levelem érkezett, melyből értgsültem, hogy unokahugom valóban özvegységre jutott s hogy e hó 25-én Marseilleben lesz. Rögtön vasútra ültem, Marseillebe mentem, s vártam a postahajót. XIV. A póstahajó kikötőbe ért. Oh, végzet ! Unokahugom nem volt a hajón; a tengeren rosszul lett s Livornóban ki kellett szállnia. Elkéstem. Laura Svájczon át Franczior- szágba, tért visza. Én ugyanazt az utat választottam. Constanceban nyomát vesztettem ! (Folyt köv.) Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hírlap-kiadó r.-t.“ 593—1903. vgrh. sz. Árverési hirdeíigeng. Alólirott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszék 1902. évi Y. 4438. száma végzése következtében Dr. Rácz Endre ügyvéd által képviselt Klein Vilmos javára, Balog György ellen 219 kor. 44 fill, s jár. erejéig 1903. évi julius hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 742 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: 6 szekér széna, 2 drb ló, egy csődör csikó, trá- gyaüszök, szekér stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a hahni-i kir. járásbiróság 1903. évi V. 157 számú végzése folytán 219 kor. 44 fül. tőkevetelés ennek 1902. november hó 1. napjától járó 6% kamatai, 73% váltódij és eddig ösz- szesen 33 kor. 56 fill.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Fekete- Aráéban adós lakásán leendő eszközlésére 1903, évi aug. hó 19-ik napjának d. u. 4- órája határidőül kitüzetikésahhoza venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmi 1903. évi julius hó 20. napján. Markovits 744 kir. bir. végrehajtó.
