Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-31 / 173. szám

Szatmár, 1903. julius 31. Péntek. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre Negyedévre Egy hóra Vidékre postán Egész évre Fél évre . . Negyedévre Egy hóra 6 kor. 3 kor. 1 kor. küldve: 16 kor. 8 kor. A kor. 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. (hétfő kivételévé!^ Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR A politikai lélekkufárok. Szatmár, julius 30. Mi is történt tegnap a magyar parlamentben ? Megborzadtink, az undor fog el bennünket, midőn most, huszonnégy órával később, higgadt elmével mérlegeljük az eseménye­ket. Mit látunk a magyar közélet­ben? Panamát és anarkiát az egész vonalon ... A Horvátország­ból nyakunkra küldött granicsárnak piszkos keze belemarkolt a magyar közéletbe és beszennyezte annak tisztaságát. Aljasabbnak látszunk Szerbiánál. Szerbiában lemészárol­ták a királyi családot: nálunk a nemzetet gyilkolják meg. Ne­hány százezer ember kisajátítva tartja az országot. A nép milliói jogtalan rabszolgák. Az ország kol­dus és leigázott. Főifakadt seb va­gyunk most Európa testén. Lesz-e balzsam erre a sebre, vagy egysze­rűen ki fogják égetni, e pillanat­ban még nem tudhatjuk, de annyi bizonyos, hogy szomorú, rettenetes sülyedése ez közéletünk tisztasá­gának. . . . S minő szédületesen gyors sü- lyedés! Alig négy hete, hogy a korrupczió főmestere, a zágrábi sta- táriumos horvát, a bécsi kamarilla segítségével kezébe ragadta az or­szág kormányzásának gyeplőjét, s ime máris megvesztegetéssel, pénz­zel akarják megvásárolni a nemzet becsületét. A magyar politikában tehát megkezdette nemzetgyilkoló működését a pénz, a melyen be­csületet, nemzeti jogokat és nem- zetfentartó érdekeket akarnak meg­vásárolni a becsületrablók, a gazok, az aljas kufárok. De Papp Zoltán nem fogadta el a vérpénzt. Letette a szennyes bankjegyeket a Ház asztalára és az a parlamenti vihar, a melyaJudás- pénz körül támadt, végig zug az egész országban, s a felháborodás nem fog addig lecsillapodni, a inig ki nem derül, hogy ki adta azt a pénzt ? Ki dolgozik ily gálád, ocs- mány, nemzetgyilkoló eszközökkel a magyar politikai életben ? Ki is adhatta hát a pénzt ? Kinek áll hát érdekében, ha kell, csengő aranyakkal is elnémítani a nemzet jogos követeléseiért hősiesen harczoló ellenzéki férfiaknak erő­teljes szavát? Mert az, aki adta, csak eszköz volt; annak nem áll­hat érdekében a nemzet becsületét a saját pénzén megvásárolni. Bi­zonyos, hogy a más pénzét adta Dienes Márton, az a szerencsétlen ember, aki most a lejtőre jutott. Inkább szánalomra, mint megvetésre méltó eszköz volt a felsőbb hatal­mak kezében. A pénzforrás eredetét tehát, vagy a magasban, vagy a távolban kell keresni. Vagy a kormánynál, vagy pedig Bécsben. Helyesebben: mindakettőnél, a granicsárnál és a kamarillánál. Ennek a kettőnek áll érdekében, hogy a nemzeti küzdel­met beszüntesse, hogy az obstruk- czió hullámverése elé gátat emeljen, ha mindjárt aranyból is. El fog a rémület bennünket arra a gondolatra, mi történt volna akkor, ha nem tudnak ellenállani az aljas kísérletnek azok, akikre a nemzet legszentebb érdekeit bízta. Mit gondoltak volna erről a hitvány, nyomorult, megvásárolható népről az ellenségei? Ugyanazt, a mit mi gondolunk most azokról, akik ilyen szennyes eszközökre vetemednek, akik ilyen aljas módon akarnak győzni a harczban, a mit az egész nemzet akarata ellen folytatnak. A vizsgálatnak pellengérre kell állítani a piszkos pénz gazdáját, a politikai lélekkufiírókát, hogy szem­beköphesse őket az egész nemzet. TÁVIRATOK. A mentelmi bizottság ülése. Budapest, julius 30. (Saját tu­dósítónktól.) A képviselöház mentelmi bizottsága ma nem fejezte be munká­ját. A bizottság holnap folytatja a men­telmi ügyek tárgyalását. Ugrón Gábor afférje. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) A képviselöház teg­napi ülésén Ugrón Gábor és Ivánka Oszkár között felmerült szóváltásból kifolyólag Ugrón Gábor provokál- tatta Ivánkát. A felek még ma ül­nek össze tanácskozásra. Elfogott sikkasztó. Budapest, julius 30. (Saját tu­dósítónktól,) Nagyszombatban ma letartóztatták Róth vasúti tisztviselőt, aki 1899-ben a ruttkai vasúti pénz­tárból 50 ezer koronát sikkasztott. Róthnál ma már csak 10 ezer korona volt meg az elsikkasztott pénzből. A rendőrség ezenkívül egy Brémán át Amerikába szóló vasúti jegyet is ta­lált Róthnál. Képviselők párbaja. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház teg­napi üléséből kifolyólag Molnár Jenő és Borbély György ország­gyűlési képviselők között ma pisz­tolypárbaj volt. A párviadal sebe­sülés nélkül folyt le. Kihirdetett halálos Ítélet. Budapest, julius 30. (Saját tu­dósítónktól.) A pestvidóki törvényszék elnöke ma hirdette ki Kármán Mátyás rablógyilkos előtt a halálos ítéletet. Kármánt egészen megtörte az utóbbi napok halál izgalma, s remegve hall­gatta végig a szomorú birt. Báli Mi­hály hóhér ma érkezett Budapestre, hogy Kármánt holnap reggel kivégezze. Sztrájk Anninán. Budapest, julius 30. (Saját tu­dósítónktól.) Az anninai bányákban dolgozó munkások ma Stájerlak köz­ségben gyűlést tartottak, a melyen el­határozták, hogy sztrájkolni fognak. A sztrájkolok jelenleg 3500-an vannak. A hatóságok zavargástól tartanak. Az osztrák pénzügyminiszter lemondása. Budapest, julius 30. (Saját tu­dósítónktól.) Politikai körökben hire jár, hogy az osztrák pénzügyminiszter lemondott. A lemondás oka állítólag az, hogy merev álláspontjából, melyet a czukor kontingens kérdésében tanú­sított, nem akar engedni. Az aranybojtos hóhérok. Újabb részletek a bileki had­gyakorlatról. Szatmár, julius 30. A boszniai hegyek közt lejátszó­dott katasztrófa képe egyre borzalma­sabban alakul ki előttünk. Hiába igye­keztek szépitgetni a dolgot most már az is bizonyos, hogy a rémitő eset első hírei sem túloztak. Sőt a bileki tiszt urak áldozatainak száma sajnos, sok­kal nagyobb, mint eleinte jelentették. De a hóhérok mindezideig nem bűn­hődnek, holott a tömeges gyilkosság tényét letagadni nem lehet. íme ezek a szomorú tények : 1. Meghalt hivatalos forrás sze­rint 15, más forrás szerint 23 ember, beteg lett több mint hetven, kidőlt sok száz ember. 2. A 12-ik ezred kilencz és fél órai gyaloglás és gyakorlatozás közben összesen kétszer kapott 5—5 pereznyi pihenőt a szörnyű hőségben. 3. Mikor az ezred jórésze már kidőlt, a tiszteknek még mindig nem volt tudomásuk az ezredet ért katasz­trófáról. 4. Dragoni tábornok a megtize­delt ezredet a szörnyű gyakorlat után délben egy órakor eldefiliroztatta maga előtt. Ezek a letagadhatlan tények, ame­lyekből kétségtelenül megállapítható, hogy itt bűntett történt s azok a le­velek, melyek most érkeztek a bileki regimentből, föllázitják az emberi ér­zést s követelik a világosságot, az igazságot ebben a sötét bűnügyben. A bileki 12-ik gyalogezred tar­talékosai most írják meg a rémes ese­tet. Egy tartalékos egyik fővárosi né­met újság hasábjain mondja el a tra­gikus menetgyakorlat lefolyását: A zászlóalj alig haladt Trebinjé- től pár kilométernyire, egyre-másra dőltek ki a katonák a nehéz felszere­lés alatt, az irtózatos hőségben, mely perczenkint emelkedett. A kulacsokban tartogatott viz szinte felforrt, más vi­zet pedig nein kaphattak. Mire az első faluba értek a legénységből már nyolcz ember hiányzott. Ezeket az utón érte utói a napszurás, és ott is pusztultak el. Ezenkívül egy sereg beteget szállí­tottak kocsin a batalion után, mig a halottakat hazavitték Trebinjébe. Mikor Bilekbe érkeztek 15 ember örjöngeni kezdett. Rettentő szenvedésük azonban nem tartott soká, a halál megváltotta őket. Tulajdonképpen tehát nem 15, hanem 23 ember pusztult el ebben a hajszában. Fölemlíti a levélíró a hajmeresztő jeleneteket, melyek a ka­szárnya udvarán játszódtak le. Például egy őrvezető őrjöngésében feltűzött bajonettel vetette magát kapitá­nyára, a ki futva menekült a dühöngő elől. A szerencsétlen bakát nemsokára elhagyta ereje és pár pillanat alatt ki­szenvedett. Bitekben persze óriási volt a zavar a tisztek között, mikor a sze­rencsétlenség arányát látták, a mikor a kiküldött szanitész csapatok vissza­tértek, hivatalosan megállapították a 15 ember halálát, holott az elpusztult katonák száma 23. Borzalmas részletek ezek, de va­lósággal elrómitö az a levél, amit a Magyarországnak irt egy bileki katona, a mely levélnek egyes adatait tegnapi számunk közölte már fővárosi távirat nyomán. Egyébként mint fővárosi tudósí­tónk jelenti, nagy feltűnést keltő ex- pressztudósitás érkezett ma Bilekről Budapestre. Ez a tudósítás egész nagy­ságában látni engedi a rémes katasz­trófát. mely Boszniában lejátszódott. Hiteles értesülés van arról, hogy nem 15 a halottak száma, hanem jóval megdöbbentően nagyobb. A harmincz- kettedik gyalogezred nehány százada is ugyanaznap tartott Bilek környékén a pokoli hőségben gyakorlatokat és e ka­tonák közül is számosán meghaltak napszurás következtében. Hogy kik és hányán voltak, arról még nem szivár­gott ki hir, miután a hadügyminiszter rendeletére mindent a legszigorúbb ti­tokban tartanak. Ljabban, Bileken még két embert temettek el katonai disz­szel. A betegek száma ma is a százat felülhaladja. Á Kazinczy-utczai nyílt csatorna. Kérelem a városi tanácshoz. Szatmár, julius 30. (Saját tudósítónktól.) Szó sincs róla, haladunk ! Különösen az utolsó évtized alatt Szatmár város külső fej­lődése olyan örvendetes méreteket öl­tött, mely a városnak minden polgárát jól eső örömmel bizonyos büszkeséggel tölti el. Ha idegen vetődik közénk, meg­lepetéssel beszél a város szépségéről. A város testét csinos utczák szelik át, az utczák mindkét oldalon aszfalt bur­kolatú gyalogjáróval vannak ellátva. A vasúttól bejövét kitűnő kocsiút., a Deák­tér pedig keramittal fedve. Az utczák legtöbbje rendszeresen fásitva. A külső kép tehát szép és kellemes, a mit hatványoz — este — a villanyvilágítás. Az egésznek pedig nagyvárosias képet kölcsönöz a villamos vasút, mely csil- lingelve, zúgva fut végig rövid közle­kedési vonalán. Bizonyos harmónia vonul végig tehát a város fejlődésén. Nagyban fogja most emelni a város szépségét a Széc­hényi utczától az Atilla-utczáig terjedő Árpád-utczai résznek és a Kazinczy- utczának keramittal való kövezése. A szatmári ember önérzete pedig ennyi szépség láttára egy grádussal ■ p'"

Next

/
Thumbnails
Contents