Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-31 / 173. szám
Szatmár, 1903. julius 31. Péntek. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre Negyedévre Egy hóra Vidékre postán Egész évre Fél évre . . Negyedévre Egy hóra 6 kor. 3 kor. 1 kor. küldve: 16 kor. 8 kor. A kor. 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. (hétfő kivételévé!^ Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR A politikai lélekkufárok. Szatmár, julius 30. Mi is történt tegnap a magyar parlamentben ? Megborzadtink, az undor fog el bennünket, midőn most, huszonnégy órával később, higgadt elmével mérlegeljük az eseményeket. Mit látunk a magyar közéletben? Panamát és anarkiát az egész vonalon ... A Horvátországból nyakunkra küldött granicsárnak piszkos keze belemarkolt a magyar közéletbe és beszennyezte annak tisztaságát. Aljasabbnak látszunk Szerbiánál. Szerbiában lemészárolták a királyi családot: nálunk a nemzetet gyilkolják meg. Nehány százezer ember kisajátítva tartja az országot. A nép milliói jogtalan rabszolgák. Az ország koldus és leigázott. Főifakadt seb vagyunk most Európa testén. Lesz-e balzsam erre a sebre, vagy egyszerűen ki fogják égetni, e pillanatban még nem tudhatjuk, de annyi bizonyos, hogy szomorú, rettenetes sülyedése ez közéletünk tisztaságának. . . . S minő szédületesen gyors sü- lyedés! Alig négy hete, hogy a korrupczió főmestere, a zágrábi sta- táriumos horvát, a bécsi kamarilla segítségével kezébe ragadta az ország kormányzásának gyeplőjét, s ime máris megvesztegetéssel, pénzzel akarják megvásárolni a nemzet becsületét. A magyar politikában tehát megkezdette nemzetgyilkoló működését a pénz, a melyen becsületet, nemzeti jogokat és nem- zetfentartó érdekeket akarnak megvásárolni a becsületrablók, a gazok, az aljas kufárok. De Papp Zoltán nem fogadta el a vérpénzt. Letette a szennyes bankjegyeket a Ház asztalára és az a parlamenti vihar, a melyaJudás- pénz körül támadt, végig zug az egész országban, s a felháborodás nem fog addig lecsillapodni, a inig ki nem derül, hogy ki adta azt a pénzt ? Ki dolgozik ily gálád, ocs- mány, nemzetgyilkoló eszközökkel a magyar politikai életben ? Ki is adhatta hát a pénzt ? Kinek áll hát érdekében, ha kell, csengő aranyakkal is elnémítani a nemzet jogos követeléseiért hősiesen harczoló ellenzéki férfiaknak erőteljes szavát? Mert az, aki adta, csak eszköz volt; annak nem állhat érdekében a nemzet becsületét a saját pénzén megvásárolni. Bizonyos, hogy a más pénzét adta Dienes Márton, az a szerencsétlen ember, aki most a lejtőre jutott. Inkább szánalomra, mint megvetésre méltó eszköz volt a felsőbb hatalmak kezében. A pénzforrás eredetét tehát, vagy a magasban, vagy a távolban kell keresni. Vagy a kormánynál, vagy pedig Bécsben. Helyesebben: mindakettőnél, a granicsárnál és a kamarillánál. Ennek a kettőnek áll érdekében, hogy a nemzeti küzdelmet beszüntesse, hogy az obstruk- czió hullámverése elé gátat emeljen, ha mindjárt aranyból is. El fog a rémület bennünket arra a gondolatra, mi történt volna akkor, ha nem tudnak ellenállani az aljas kísérletnek azok, akikre a nemzet legszentebb érdekeit bízta. Mit gondoltak volna erről a hitvány, nyomorult, megvásárolható népről az ellenségei? Ugyanazt, a mit mi gondolunk most azokról, akik ilyen szennyes eszközökre vetemednek, akik ilyen aljas módon akarnak győzni a harczban, a mit az egész nemzet akarata ellen folytatnak. A vizsgálatnak pellengérre kell állítani a piszkos pénz gazdáját, a politikai lélekkufiírókát, hogy szembeköphesse őket az egész nemzet. TÁVIRATOK. A mentelmi bizottság ülése. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) A képviselöház mentelmi bizottsága ma nem fejezte be munkáját. A bizottság holnap folytatja a mentelmi ügyek tárgyalását. Ugrón Gábor afférje. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) A képviselöház tegnapi ülésén Ugrón Gábor és Ivánka Oszkár között felmerült szóváltásból kifolyólag Ugrón Gábor provokál- tatta Ivánkát. A felek még ma ülnek össze tanácskozásra. Elfogott sikkasztó. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól,) Nagyszombatban ma letartóztatták Róth vasúti tisztviselőt, aki 1899-ben a ruttkai vasúti pénztárból 50 ezer koronát sikkasztott. Róthnál ma már csak 10 ezer korona volt meg az elsikkasztott pénzből. A rendőrség ezenkívül egy Brémán át Amerikába szóló vasúti jegyet is talált Róthnál. Képviselők párbaja. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház tegnapi üléséből kifolyólag Molnár Jenő és Borbély György országgyűlési képviselők között ma pisztolypárbaj volt. A párviadal sebesülés nélkül folyt le. Kihirdetett halálos Ítélet. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) A pestvidóki törvényszék elnöke ma hirdette ki Kármán Mátyás rablógyilkos előtt a halálos ítéletet. Kármánt egészen megtörte az utóbbi napok halál izgalma, s remegve hallgatta végig a szomorú birt. Báli Mihály hóhér ma érkezett Budapestre, hogy Kármánt holnap reggel kivégezze. Sztrájk Anninán. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) Az anninai bányákban dolgozó munkások ma Stájerlak községben gyűlést tartottak, a melyen elhatározták, hogy sztrájkolni fognak. A sztrájkolok jelenleg 3500-an vannak. A hatóságok zavargástól tartanak. Az osztrák pénzügyminiszter lemondása. Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) Politikai körökben hire jár, hogy az osztrák pénzügyminiszter lemondott. A lemondás oka állítólag az, hogy merev álláspontjából, melyet a czukor kontingens kérdésében tanúsított, nem akar engedni. Az aranybojtos hóhérok. Újabb részletek a bileki hadgyakorlatról. Szatmár, julius 30. A boszniai hegyek közt lejátszódott katasztrófa képe egyre borzalmasabban alakul ki előttünk. Hiába igyekeztek szépitgetni a dolgot most már az is bizonyos, hogy a rémitő eset első hírei sem túloztak. Sőt a bileki tiszt urak áldozatainak száma sajnos, sokkal nagyobb, mint eleinte jelentették. De a hóhérok mindezideig nem bűnhődnek, holott a tömeges gyilkosság tényét letagadni nem lehet. íme ezek a szomorú tények : 1. Meghalt hivatalos forrás szerint 15, más forrás szerint 23 ember, beteg lett több mint hetven, kidőlt sok száz ember. 2. A 12-ik ezred kilencz és fél órai gyaloglás és gyakorlatozás közben összesen kétszer kapott 5—5 pereznyi pihenőt a szörnyű hőségben. 3. Mikor az ezred jórésze már kidőlt, a tiszteknek még mindig nem volt tudomásuk az ezredet ért katasztrófáról. 4. Dragoni tábornok a megtizedelt ezredet a szörnyű gyakorlat után délben egy órakor eldefiliroztatta maga előtt. Ezek a letagadhatlan tények, amelyekből kétségtelenül megállapítható, hogy itt bűntett történt s azok a levelek, melyek most érkeztek a bileki regimentből, föllázitják az emberi érzést s követelik a világosságot, az igazságot ebben a sötét bűnügyben. A bileki 12-ik gyalogezred tartalékosai most írják meg a rémes esetet. Egy tartalékos egyik fővárosi német újság hasábjain mondja el a tragikus menetgyakorlat lefolyását: A zászlóalj alig haladt Trebinjé- től pár kilométernyire, egyre-másra dőltek ki a katonák a nehéz felszerelés alatt, az irtózatos hőségben, mely perczenkint emelkedett. A kulacsokban tartogatott viz szinte felforrt, más vizet pedig nein kaphattak. Mire az első faluba értek a legénységből már nyolcz ember hiányzott. Ezeket az utón érte utói a napszurás, és ott is pusztultak el. Ezenkívül egy sereg beteget szállítottak kocsin a batalion után, mig a halottakat hazavitték Trebinjébe. Mikor Bilekbe érkeztek 15 ember örjöngeni kezdett. Rettentő szenvedésük azonban nem tartott soká, a halál megváltotta őket. Tulajdonképpen tehát nem 15, hanem 23 ember pusztult el ebben a hajszában. Fölemlíti a levélíró a hajmeresztő jeleneteket, melyek a kaszárnya udvarán játszódtak le. Például egy őrvezető őrjöngésében feltűzött bajonettel vetette magát kapitányára, a ki futva menekült a dühöngő elől. A szerencsétlen bakát nemsokára elhagyta ereje és pár pillanat alatt kiszenvedett. Bitekben persze óriási volt a zavar a tisztek között, mikor a szerencsétlenség arányát látták, a mikor a kiküldött szanitész csapatok visszatértek, hivatalosan megállapították a 15 ember halálát, holott az elpusztult katonák száma 23. Borzalmas részletek ezek, de valósággal elrómitö az a levél, amit a Magyarországnak irt egy bileki katona, a mely levélnek egyes adatait tegnapi számunk közölte már fővárosi távirat nyomán. Egyébként mint fővárosi tudósítónk jelenti, nagy feltűnést keltő ex- pressztudósitás érkezett ma Bilekről Budapestre. Ez a tudósítás egész nagyságában látni engedi a rémes katasztrófát. mely Boszniában lejátszódott. Hiteles értesülés van arról, hogy nem 15 a halottak száma, hanem jóval megdöbbentően nagyobb. A harmincz- kettedik gyalogezred nehány százada is ugyanaznap tartott Bilek környékén a pokoli hőségben gyakorlatokat és e katonák közül is számosán meghaltak napszurás következtében. Hogy kik és hányán voltak, arról még nem szivárgott ki hir, miután a hadügyminiszter rendeletére mindent a legszigorúbb titokban tartanak. Ljabban, Bileken még két embert temettek el katonai diszszel. A betegek száma ma is a százat felülhaladja. Á Kazinczy-utczai nyílt csatorna. Kérelem a városi tanácshoz. Szatmár, julius 30. (Saját tudósítónktól.) Szó sincs róla, haladunk ! Különösen az utolsó évtized alatt Szatmár város külső fejlődése olyan örvendetes méreteket öltött, mely a városnak minden polgárát jól eső örömmel bizonyos büszkeséggel tölti el. Ha idegen vetődik közénk, meglepetéssel beszél a város szépségéről. A város testét csinos utczák szelik át, az utczák mindkét oldalon aszfalt burkolatú gyalogjáróval vannak ellátva. A vasúttól bejövét kitűnő kocsiút., a Deáktér pedig keramittal fedve. Az utczák legtöbbje rendszeresen fásitva. A külső kép tehát szép és kellemes, a mit hatványoz — este — a villanyvilágítás. Az egésznek pedig nagyvárosias képet kölcsönöz a villamos vasút, mely csil- lingelve, zúgva fut végig rövid közlekedési vonalán. Bizonyos harmónia vonul végig tehát a város fejlődésén. Nagyban fogja most emelni a város szépségét a Széchényi utczától az Atilla-utczáig terjedő Árpád-utczai résznek és a Kazinczy- utczának keramittal való kövezése. A szatmári ember önérzete pedig ennyi szépség láttára egy grádussal ■ p'"
