Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-28 / 146. szám

146 szára. Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903.. junius 28 3 ÚJDONSÁGOK Mertz Józsefné meghalt. Meghalt egy fiatal asszony. Még csak nem is állott az élet delén. Meg­halt, kettétört, mint a hogy a villám töri pozdorjává az életerős tölgyet, a pillanat gyorsaságával. De a romboló villámot vihar szokta megelőzni. Ennek az Ur zsámolyához felszállt fiatal asz- szonynak azonban csupa verőfény volt a lelke az utolsó pillanatig. Tegnapelőtt még künn volt a Szatmárhegyen. Vidáman tért haza szerető családjához. Boldog volt a kis fészekben. Férje igaz, rajongó sze­retettel vette körül. És anyácska körül röpködött az árvává lett négy kis apró gyerek, a kik közül a legkisebb csak most kezdte bontogatni szárnyait. A szelíd lelkű anya imádatszerü rajongással ápolta, nevelte gyermekeit. Még reggel három órakor is, az álmá­ból felsíró kicsikét az anyák türelmes szeretetével csititgatta, altatgatta. — Csicsijj.i, drága szivem, csicsijja . . . Az anya meleg szeretete édes álmot varázsolt a kis gyermek pilláira és szépen lecsukódtak. És ekkor jött az orozva támadó halál. Rátette csontkezét a szerető hitves, a forrón dobogó anyai szívre és alig egy óra lefolyása alatt elvé­gezte gyilkos munkáját. A szerető, jó és nemes szív megszűnt dobogni. Zokog a megtört szivü férj, sirat­ják a gyermekek édes anyukájukat és a család mérhetetlen fájdalmába bele- vegyüi a közönség legigazabb részvéte. A megrendítő, váratlan haláleset már a reggeli órákban futótűzként ter­jedt el az egész városban és mindenütt megdöbbenve fogadták. Hihetetlennek tartották, csak midőn a Mertz és Koós- fále üzletek zárva maradtak és a csu­kott ajtókon láthatók lettek azok a rövid szavú, de sokat mondó czédulák : „Halál eset miatt zárva !“ adott a közönség hitelt a hir szomorú valósá­gának. A szomorú gyászeset városunknak több előkelő családját sújtotta, a kik­nek nagy bánatában, érthető fájdalmá­ban osztozik az egész város intelligens közönsége. A gyászoló háznál tegnap egymást érték a részvétlátogatások és a rava­talra már eddig is sokan helyezték el a szeretet és kegyelet koszorúját. Az elhunyt fiatal asszony teme­tése ma d. u. 5 órakor lesz a Petöfi- utcza 5. számú gyászházból. A halálesetről a család a követ­kező gyászjelentést adta ki : Alant írottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják a szerető nő, a leggondosabb anya. szerető testvér és rokonnak MERTZ JÓZSEFNÉ szül. KOÓS EMÍLIÁNAK f. junius hó 27-én reggel 4 órakor élete 31-ik, boldog házasságának 10-ik évében váratlan történt elhunytát. A kedves halott földi részei f. hó junius 28-án délután 5 órakor fognak Petőfi- utcza 5-ik számú házától az ev ref. egyház szertartása szerint a vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra he­lyeztetni. Szatmár, 19''3. junius hó 27-én. Áldott emléke örökké élni fog szivünkben! Mertz József mint férj. Mertz Zsuzsika, Mertz Józsika, Mertz Laczika, Mertz Gabika mint gyermekei. Koós Gábor mint testvére. Koós Gá- borné sz. Somlyay Erzsiké mint só­gornő. özv. Mertz Ferdinándné sz. Ger­mán Katalin anyósa és családja, özv. Keresztes Andrásné és családja, özv. Erdőss Vilinosné és családja, Mándy Benőné és családja mint nagynénjei. Egy öreg káplár, kitüntetése. C s e n g e r i levelezőnk írja lapunknak az alábbi kedves apróságot: A custozzai csata évfordulója al­kalmából rendezett katonai ünnepély­ről olvasgatva jutott eszembe ez a kedves történet: Egy csengeri őszbe- csavarodott gazda, Nagy Lajos, a ki káplári sarzsival küzdötte végig a hat­vanas évek olasz háborúját, érdekes levelet kapott ma egy éve az ezred ötven éves fennállása alkalmából. Lo­vag Pfhol Ferencz százados irta Gráczból, jó, zamatos magyar nyelven, a mint itt következik : „Kedves Nagy Lajos!“ „Az ezredes ur jósága s a tiszt urak buzgó és szívélyes fáradozásának köszönöm, hogy megtudtam hol lakói. Szivem mélyéből örvendek, hogy a Mindenható kitűnő ezredünk fenn­állásának 50-ik évfordulóját megérnünk engedte ! Gyakran, igen gyakran gon­dolok a derék fiuk valamennyiére — a mi szép 12-ik századunkra — és 1866. junius 24-ikére —Custozzánál! Ezen becsületünkre vált nagy nap ünnepélyes megemlékezésére hősiesen bátor ezredünk ezen legdicsőségesebb napjának magasztos ünnepére mellé­kelve egy darab 20 koronás aranyat küldök számodra. Kívánom teneked, maradj jó egészségben ; kívánom, hogy öreg napjaidra jól menjen sorsod; és kívánom tiszta szivemből, hogy a min­denható Isten kegyelme még sokáig éltessen! Szívélyes kézszoritással üd­vözöl 1866-ban volt százados, század­parancsnokod. Lovag Pfhol Ferencz. Eddig a levél, nem kell ehhez commentár! — Az öreg katona bol­dogan tette el a levelet és az aranyat emlékei közzé, onnan jutott el most én hozzám is, és véteknek tartottam volna meg nem örökíteni s a nyilvá­nosságra nem hozni. * Lapunk legközelebbi szá­ma, a közbeeső kettős ünnen miatt, Julius hó 1-én, szerdán reggel log megjelenni. * Vizsgálat a „czáfolóV ellen. Lapunk mai számában kér­dést intéztünk a hatósághoz, hogy van-e tudomása a Rákóczi-utczai állami iskola építésénél történt bal­esetről, s hogy meginditotta-e a vizs­gálatot annak kiderítésére, hogy a szerencsétlenség miatt kit ter­hel a felelősség? ügy értesülünk, hogy felszólalásunknak meg volt az eredménye, mert a rendőrség ma megindította a vizsgálatot, s a két sebesültet: Ródi Jánost és Fógel Ferencznét kihallgatta A mai nap­ra az építés vezetőit, akik a dolgot el akarták tussolni és a „Heti Szemle11 utján a „czáfolás“ kétes terére léptek, czitálta a rendőrség maga elé. Daczára, hogy a sérülést szenvedettek pompásan vannak in­struálva a tagadásra, kénytelenek voltak bevallani a megtörtént balesetet, csak éppen hogy szépí­tették a dolgot, amennyire lehetett, mert Fogéi Ferenczné, a mint mon­dotta — daczára, hogy nem dol­gozhatott a múlt héten — hiány­talanul megkapta heti bélét, valamint Ródi Jánostól sem von ták le a betegen eltöltött két napra eső munkabért. Ezért hát, ők nem is emelnek panaszt- senki ellen. A rendőrség, a mint a vizsgálatot be­fejezi, hivatalból átteszi az irato­kat a kir. ügyészséghez. * Az állatzárlatot meghoszszab- bitOtták. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a Szatmár város terü­letére elrendelt zárlat feloldhatása czél­jából szükségessé vált a város terüle­tén levő valamennyi hasított patáju állatnak a megvizsgálása, hogy nem történt-e újabb megbetegedés. Kovács Bálint városi és Somogyi Mátyás kir. állatorvos az állatvizsgálatot megejtet­ték és a vizsgálat eredményéről a ta­nácsnak jelentést tettek. A jelentés szerint a száj- és körömfájás nem hogy megszűnt volna, hanem egyre terjed. Több uj megbetegedést kon­statáltak, a mi bizony úgy az egyesek nek, mint a város rendkívüli anyagi károsodását fogja eredményezni. A ve­szedelem mindazonáltal szigorú ható­sági intézkedéssel elszigetelhető és el­fojtható. A hatóság a maga részéről meg is telte a sürgős intézkedést, tiz őrt kirendelt, a kik a városnak vala­mennyi ..bejáratánál őrt állanak és se ki, se be semmiféle hasított patáju ál­latot nem engednek. A már elrendelt zárlatot pedig harmincz napra meg­hosszabbították. * „M kir. áll. elemi nép iskola.“ Ez a többszörösen megkurtitott és botrányos ortographiával kiokoskodott felirat ott díszeleg, vagy helyesebben szólva disztelenkedik a Rákóczi-utczai uj állami elemi iskola főhomlokzatán. Ebben a feliratban — sorrend szerint — az első hiba az „állami“ szónak a megrövidítése, mintha bizony azon a hosszú homlokzaton nem lenne elég hely az egész szónak a kiírásához. Egy ilyen hatalmas, arányánál fogva is imponáló épületen tulajdonképen a Magyar királyi szavak megrövidítése is helytelen, de mert e két szónak megrövidítése általános szokás, ezt a rövidítést súlyos hibaként nem rójjuk fel. Az „áll.u megcsonkított szó azon­ban okvetlen helyesbítendő a rendes „állami“ szóval. Ez a csonkaság nem csak a helyes nyelvérzék, de az esz- thétika szempontjából is bántó. De mit szóljunk ahhoz a rettenetes tudatlan­sághoz és felületességhez, melylyel a „népiskola“ összetett szót kettévá­lasztják és az egy szót két szóként bigygyesztik oda az épület homlokára. A tanító urak, kik abban az iskolában tanítani fognak, bizonyára maguk is megfognak ütközni e súlyos helyesírási hibán, ha ugyan akkorra, mikorra a tanítások megkezdődnek, el nem tünte­tik a vaskoshibát. * Rákóczi ünnepély Szatmáron. A Rákóczi-ünnepély rendezésére meg­alakult bizottság buzgón fáradozik azon, hogy az ünnepély méltó legyen Szat már városához és a vármegye törté­nelmi múltjához. Nagy lelkesedéssel karolta fel a rendezőség az ünnepély rendezés eszméjét és ambiczióval, igaz hazafira érzéssel meg tesz mindent, hogy az ünnepély kerete is méltó le­gyen a kibontott zászlóra irt nemes eszméhez. Erdélyi István városi fő­mérnök holnap kiutazik Tisza-Becsre, hogy a felállítandó emlékmű helyének megállapítása iránt ott a helyszínén intózkedhessék. Az ünnepélyt rendező végrehajtó bizottság pedig jövő hó 1 -én d. e. 11 órakor Szatmáron, a város­házán, értekezletet tart, mely alkalom­mal az ünnepély teljes műsorát fogják megállapítani. * Jegyző választás. A simái kör­jegyzői állást — mint levelezőnk irja — tegnap töltötték be választás utján. A pályázók közül géresi Suta Pál n&gy- szekeresi körjegyző nyerte el — mint legtöbb szavazatot kapott — a simái jövedelmes körjegyzői állást. A válasz­tást Komoróczy Iván csengeri h. fő­szolgabíró vezette. A simái körjegyző­ség öt községből áll: Sima (székhely), Csegöld, N.-Gécz, Pete és Atya köz­ségekből. * „Te Deum“ az iskolákban. Vá­rosunk legtöbb tanintézetében a mai nappal zárulnak be az évzáró vizsgák után az iskolák kapui. így a kir. kath. főgymnasium, a nőtanitónő-képző ; az állami népiskolák és a püspöki róna. kath. finépiskolában az ünnepélyes „Te Deum“-okát ma reggel tartják meg, mely után az iskolai bizonyítvá­nyokat és az értesítőket adják ki. * Uj közjegyző. A hivatalos lap mai száma közli, hogy az igazságügy- miniszter Szaóó Zoltán helyettes köz jegyzőt a Biharmegyében levő Tenke székhelvlyel kir. közjegyzőnek kinevezte. * Hurokra került rablók. Kitűnő fogást csinált tegnap a szatmári csen­dőrség. Két olyan notórius gazembert fogott el, a kiknek egyike rablásért és gyilkossági kísérletért már 14 évi fegy­házbüntetést szenvedett. Papp László ez a jeles firma, a kinek Bab László volt a hűséges czinkostársa. A két ki­próbált, sokat tapasztalt edzett legény együtt operált. A csendőrség már ré­gen figyelemmel kiséri őket, a kik ren­desen lovat és aprómarhát loptak, — de nem kerültek kézre, mert nagy ügyességgel lépten-nyomon változtatták lakásukat és a legkörmönfontabb mó­don tudtak kikerülni a csendörséget. Legutóbb Oroszfaluban laktak, a hon­nan a Szatmárhegyet vették munkába — sikeresen. — Legutóbb azonban, e hó 25-én, belekerültek kelep- czébe. Két szatmári csendőr ugyanis észrevette, hogy Bab László vagy 10—• 15 libát hajt maga előtt. A csendőrök útját állották, kérdőre vonták és mint­hogy nem tudta magát igazolni, letar­tóztatták. Egyben házkutatást tartottak Bab Lászlónál, a hol Papp Lászlót is elcsípték. A házkutatás meglepő ered­ménynyel járt, vagy 23 libát, egy egész csomó aprómarhát és vagy 10 párnára való tollat találtak a lakásban. A két jó madár tagad, de az egész község és a bűnjelek ellenük vallanak. A csendőrség Papp Lászlót is letartóz­tatta és a két jó barátot átszolgáltatta az ügyészségnek. * Mohamed hitéről, a gör. kath. vallásra. Érdekes keresztelő lesz ma, vasárnap reggel fél 9 órakor a szat­mári gör. kath. templomban. Egy mo- hamedhitén lévő ember, Aődul-Kheriin vagy a mint ő magát irja : Jordán Jen fog részesülni a keresztény vallás malasztjaiban. A török atyafi már egy éve, hogy városunkban lakik, és apró czukorkákat árusít a Kölcsey uteza sarkán. Fiatal, alig 16 éves korában jött el Macedóniából, hol szülei keres­kedést folytattak. Kalandos élete nem hagyta nyugton, beutazta egész Török­országot, Bulgáriát, Szerbiát, szóval az egész Balkánt. A sors egy ével ezelőtt városunkba hozta Jordán Jánost és itt azóta békességben árulja az apró nép* s égnek a krajczáros czukorkákat. A keresztelés alkalmával János nevet fog kapni, a Jordán előnév természetesen megmarad. * A holt Szamosba fűlt. Tegnap déli 12 óra tájt Ráthonyi György csengeri gazda hasonló nevű 9 éves fia Csenger alatt a régi holt Szamoson egy kubik-gödörbe fűlt. Apja többed magával a mezőn kapált, anyja épen az ebédet vitte ki a mezőre, mig oda járt a kis Gyuri haza került az isko­lából s hogy anyját meg nem találta otthon — játszani ment a Szamos töl­tésre. Innen egy csolnak alakú vályút látott a holt Szamos túlsó partján, — kedve jött hát csolnakázni s másik két társával érte is mentek a csolnaknak, annak rendje és módja szerint bele is ültek s fűzfa ágakkal eveztek. A holt Szamos közepén egy kubik gödör fe­lett a csolnak felfordult, a fiuk a vizbe estek, kettő kimenekült, de Rátonyi Gyuri ott lelte halálát. A megrémült két társa nem mert kiáltani segít­ség után. Csak fél óra mutva mondot­ták el a városban, hogy mi történt Ráthonyival. A vízből Orosz István csengeri borbély fogta ki a gyereket -- halva. Az élesztési kísérletet Szendy Károly dr. megtette, de eredménytele­nül, mert a hulla körülbelől fél óráig volt már viz alatt. A mezőn dolgozó szüléket rögtön értesítették kis fiuk sze • rencsétlen haláláról. Temetsée az egész község részvéte mellett szombaton dél­után ment végbe. * Egyházi közgyűlés. A szat­mári gör. kath. egyház, ma vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents