Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-11 / 58. szám

Szatmár, 1903. márczius 11. Szerda. Második évfolyam, 58. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . .12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Sgy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételévé],) ­Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: KazinGzy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-U. 6. hová az előfizetések és a lap szét* j küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. II. Deák Ferencz. Szatmár, inárcz. 9. A miniszterelnöknek van egy nagy gyöngéje. Szeretne Deák Fe­rencz lenni. Semmisem esik neki oly zokon, mint az, ha valaki két­ségbe vonja azt a jussát, hogy ő méltó utóda Deák Ferenczrek. Sjól­lehet nagy különbség van közte és Deák Ferencz között, ő mégis ren­dületlenül hiszi, hogy Deák Ferencz van ő benne. Ebben a hitben rin- gatódzik, ezzel ámitja magát. A különbség pedig mindjárt egy különüs dologból derül ki. Deák Ferencz a maga nagyságának alig volt tudatában. Nem sokat adott a dicsőségre, külsőségekre, ünneplé­sekre. A ki Deák Ferenczhez hi zelkedéssel közeledett, annak egy­szerűen hátat fordított. Futott az ünneplésektől, a megtiszteltetés és ováczió minden jelétől. Ü a mun­kában lelte legnagyobb dicsőségét és elégtételét, nem pedig abban, hogy milyen himnuszokat zengnek neki. ozéll Kálmán mindennap egy órára visszavonul és bámulja ma­gát, hogy ime: milyen sokra vitte; miniszterelnök lett. Igaz, hogy in­trikákkal és mindenféle furfanggal lett azzá. Bánffy háta mögött szőtte- fonta ezeket az intrikákat, a me­lyeket Bánüy a maga nyers modo­rával és természetével észre nem vett. De hát mégis miniszterelnök lett. Széli Kálmán azonnal nyájas arczot vág és nyiltszivü lesz, a ki hozzá hizelkedéssel közeledik. Po­litikai borravalókat osztogat azok­nak, a kik elég ügyesen és furfang­gal tudnak valami olyast mondani, a mi miniszterelnöki hiúságát le- gyezgeti. Ellágyul, elérzékenyedik és szóról-szóra elhisz mindent, a mit az ő képzelt nagyságáról mon­danak. A világ azonban régóta tisz­tában van az ő nagyságával és tudja, hogy Deák Ferencz nagysá­gától, óriási jelentőségétől messze esett. És ez elég súlyos baj mos­tanában. Szerencsétlen az olyan or­szág, melynek kormányelnökét a hiú­ság vezérli. Nem tagadjuk: a mikor a kor­mány élére jutott, csakugyan volt remény arra, hogy Deák Ferencz örökébe lép. Még élt az emlék, a mely pénzügyminiszter korából ma­radt meg. Akkor ő a meggyőződés tisztaságával, az önérzet férfiassá­gával maradt meg álláspontján a koronával szemben is, a mikor le­tette tárc/.áját, mondván, hogy ő Bosznia és Herczegovina okkupá cziójára pénzt nem ád. Ez a poli­tikai tett a nagyság feltételeit fog­lalta magában. Tisztelet jár ezért neki baráttól, ellenféltől egyaránt. S hogy belelátott a jövővé; az csak most derül ki igazán. Vért és pénzt áldozhmk a megszállt tartományokra. Véren és pénzen vásároltunk ma­gunknak ellenségeket. Még mindig milliók és milliók vándorolnak ki oda és semmi hasznunk azokból a tartományokból Az évek elröppentek azóta s Széli Kálmán nagyságából csak a hiúság füstje maradt meg. Talán maga is álmélksodva gondol vissza arra az időre, a mikor ő még ek­kor erőre és mondjuk : nagyságra volt képes. Akkor ő nem az állás és méltóság díszében látta a földi nagys got, hanem a nép, az ország boldogitásában. S minél inkább szol­gálta az ország boldogulását, annál közelebb jutott az igazi nagysághoz. Most a nagyságot csak abban látja, hogy mennyire hirdetik róla azt, hogy nagy és mennyire hirdeti ő maga, hogy ő milyen nagy. Meg lett volna a mód arra, hogy Deák Ferencz nagyságát érje el. Mielőtt a katonai javaslatokat benyújtotta volna, a mely mérhet- len terheket ró ránk, állt volna a korona elé, mondván: „Ez az or­szág az uj terheket nem bírja el; népemet a nagyhatalmi szivárvány­ért koldussá nem akarom tétetni. Én odaadom inkább az állásomat. „Lemondok.“ Ez politikai nagy tett lett volna, méltó Deák Ferenczhez. így azonban törpe maradt Deák Ferencz mellett, s hívhatja magát TI. Deák Ferencznek. m POLITIKAI HÍREK. is Királyi manifestum. Szabadelvű- párti körökből különösen hangzó hirt kapunk. Arról volna szó, hogy ő fel­sége közelebb manifesztumot intézne magyar népéhez, a melyben a katonai javaslatok érdekében bizonyos formá­ban garantálná azokat a nemzeti en­gedményeket, amelyeket Széli Kálmán és báró Fejérváry Géza megígértek. Ebben a perczben úgy áll a dolog, hogy ez a manifesztum-terv egyelőre inkább óhajtása a szabadelvüpárti kép­viselők egy részének, akik ezzel remé­lik lefegyverezni az obstrukcziót. Ezek szerint ugyanis a függetlenségi párt a miniszterek által megigért katonai re­formokat nem látja biztosítva, mert a miniszterek valószínű távozásával az ö adott szavuk is elveszti értékét, nem lévén a következő minisztérium köte­lezve az előd szavával. Miután párt- határozat sem kötelezi a minisztériu­mot, továbbá a határozati javaslat, sem még annak a nehány apróságnak a sorsa sincsen biztosítva, amivel a ka­tonai terhek fokozását megczukrozták. Erre való volna a királyi nianií'eszLuin első sorban, másodsorban pedig, mint tényleg kiszámíthatatlan hatású erkölcsi támogatása a katonai követeléseknek, aminek a hatását felesleges bővebben tárgyalni. Hogy ő felsége a mostani nagy küzdelembe beleviszi-e vétóját, nagyon kétséges és azért ennek az „óhajtásnak“ a teljesülését nem tartjuk valószínűnek. TÁVIRATOK. Merénylet hír a király ellen. Saját tudósitónk távirata. Budapest, márcz. 10. A délutáni órákban az a rém­hír járta be a fővárost, hogy O Fel­sége, a király ellen merényletet kö­vettek el. A hir gyorsan terjedt, úgy, hogy rövid idő alatt egyébről se beszéltek az emberek, csak az állítólagos merényletről. A hir szerencsére nem igaz. Annyiban van csak alapja, hogy ma délután, a mikor a király a budai Albrecht-uton a keleti pályaud­varhoz hajtatott, egy nő a hintó elé ugrott s egy kérvényt akart átadni Ő Felségének. A hintó azon­ban tova robogott. Erre óriási népcsődület támadt s az asszonyt elfogták. A rendőrsé­gen nyomban kihallgatták, ahol el­mondta, hogy Váradi Gábornénak hivják. Férje postaszolga volt, de a hivatalból elbocsájtották. Nagy nyo­morban élnek s ezért kérvényt akart Ő Felsége elé terjeszteni, a mely­ben segélyt kér. Az esti lapok híradása meg­nyugtatta a főváros közönségét. Országgyűlés. Budapest, márcz. 10. (Saját tu­dósítónktól.) A képviselőház mai ülé­sén az ujonczjavaslat ellen Kecske- méthy Ferencz tartott hosszabb be­szédet. Kecskeméthy azt vitatta, hogy a hadsereget nem milliókra rugó ki­adásokkal szaporítani, hanem szellemi­leg fejleszteni kell. Szilágyi Dezső ré­gebbi beszédeiből bizonyítgatja, hogy a mi a magyar hadsereget ilieli, jogunk van minden nemzeti követeléshez. Sürgeti a magyar nemzeti hadsereg felállítását, Határozati javaslatot nyújt be, amelyben követeli, hogy a kormány ne csak visszavonja a katonai javasla­tokat, hanem tetemesen leszállítani igyekezzék a véderő kiadásokat. Ap- ponyi gróf elnök Kecskeméthy beszéde után, délután fél háromkor bezárta az ülést. A színészek tanácskozása. Budapest, márczius 10. (Saját tudósítónktól.) Az „Országos &zinészegyesület~, a mely ma kezdette meg évi közgyűlését Bu­dapesten, Hevczeg Ferenczet vá­lasztotta meg elnökéül. Szatmár közigazgatása 1902-ben. Saját tudósitónktól. Szatmár, márcz. 10. Szatmár város közigazgatási bi­zottsága márczius havi ülésében Pap Géza polgármester előterjesztette Szat­már város múlt évi közigazgatásáról szóló jelentését. Az előterjesztés, mely mintegy huszonöt sűrűn teleirt ívre terjed, élénk képet nyújt a közigazga­tás tavalyi működéséről. Minden egyes szakmát a lehető legrészletesebben tárja fel a terjedelmes jelentés, és szól ama hiányokról is, a melyek a város gazdasági életére befolyással vannak; viszont említést tesz a jelen- lentés ama tényezőkről is, a melyek hathatósan támogadták a közgazdasági viszonyok javulását. _______________ w Róth Fülöp káflsbádi czipŐFaktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint lecrolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatmár és vidéke Iegnaggofab czipőra\tára. Megéltelek!! M tavaszi és nyári idégyre npegrendelt összes úri, női és gyermek valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik. m • • t

Next

/
Thumbnails
Contents