Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-01-31 / 26. szám

Szatmér, 1903. január 31.

Szombat.

lik évfolyam, 26. szám.

Előfizetési árak:

Helyben házhoz hordva:

Egész évre . . 12 kor.

Fél évi’e . . 6 kor.

Negyedévre . , . 3 kor.

Egy hóra . , 1 kor.

Vidékre postán küldve:

Egész évre . . 16 kor.

Fél évre . . 8 kor.

Negyedévre . . 4 kor.

Egy hóra . . 2 kor.

Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.)

% 'i V>’

•- • !. t-S

__\

'*

r,>vv '

POLITIKAI NAPILAP.

Megjelenik naponta

(hétfő kivételével.)

Hirdetéseket

méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U.6.

Apró hirdetések

10 szóig 40 fillér, minden

további szó 3 fillér.

Nyilttér sora 30 füléri Tetefcn : ÍQB.

Szerkesztőség:

Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő.

Felelős szerkesztő:

HARSÁNYI SÁNDOR.

Kiadja:

A SZERKESZTŐSÉG.

Kiadóhivatal.

Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők.

A szegéay ember otthona.

Szatmár, jan. 30.

Az igazságügyi miniszter költségvetési javaslatának a pénzügyi bizottságban való tárgyalása alkalmával ismét szóba került a végrehajtási törvénynek módosítása. Az igazságjigyh^q^sster nyilatkozott is e kérdésben ' «NTnegigórte, hogy a szükséges vpprfe$itásokat rövid időn b elül elő;' fogj^-terj esz ten i.

a»* - V

Enné|jjsfy;^sebb teendője nincs az igazságügytniniszteriumnak. Tekintsünk meg egy családot, melyet balsorsa annyira juttatott, hogy nincs egyebe, mint az a néhány darab csekély éttékü bútora, mely reá nézve az otthonát lakhatóvá teszi. Ha ez ec ősalak valakinek, az államnak, vagy magánosnak adósa, ellene a végrehajtást és árverést ép úgy elrendelik és foganatosítják, mint bárki más ellen.

A végrehajtási törvény az állami tisztviselők fizetését ezerhatszáz korona értékig lefoglalhatatlannak jelentik ki, a magasabb fizetésből csak egy harmadot enged a hitelezőnek ; a magántisztviselőkkel szemben ezer koronában szabja meg az értékhatárt a törvény a' lefoglalhat- lanság tekintetében. Hát a szegény embert, kinek nincs sem állami, sem magánhivatala, melyik paragrafus védi meg attól, hogy úgy ne maradjon, mint a megszedett szőlőtő, ha a hitelező ellene fordul?

Pedig annak a szegény családnak összes vagyona az a kevés bútor s ha azt elvesztette, elvesztette mindenét. S az ilyen embert azután mi köti ez országhoz? Nincsen családjának hova lehajtania fejét, nincs egy darabka tárgy, melyről azt mondhatná: ez az enyém, ez még engem ide köt.

Tudunk állami adóvégrehajtásokról, mikor a szegény polgárnak a szó szoros értelmében a legutdlsó vagyonátelárverezték s nem folyt be any- nyi, amennyi az árverési költségek fedezésére elegendő lett volna. Az ily árverésből kinek van haszna ? Az államnak nem, mert hiszen reá fizet. A szegény elárverezett pedig földönfutóvá lett a miatt. Legfeljebb a hivatásos árverelők húztak belőle némi hasznot.

Tudják-e azok a bölcs törvénya l a.

készitő urak, bogy mi a szegény ember otthona? Összehasonlíthatatlanul több, mint a gazdag arisztokratának dúsan felszerelt palotája. Az a sziik szoba a maga rozzant ágyával és almáriumával kimondhatatlanul több annak a szegény családnak, mint a gazdag bankárnak műkincsekkel telt huszszobás lakása.

Hát nem méltó azt a szegényes otthont törvényileg megvédelmezni? Állami szempontból nem sz

szerü-e a szegény embert e hazához hozzálánczolni azzal, hogy az ő csekély holmicskáját a törvény külön védelem alá veszi ?

Nem akarjuk e kérdés szoczi- ális jelentőségét külön taglalni, hanem a hazafias szempontokra mutatunk reá, sürgetve a reformokat, legelső sorban az állam jól felfogott érdekében.

POLITIKAI HÍREK.

A kiegyezési lörvény.

A képviselőház elé a szerdai ülés folyamán beterjesztett kiegyezési javaslatokat a következőkben ismertetjük:

Négy törvényjavaslat foglalja magában a kiegyezésre vonatkozó összes megállapodásokat és egyezményeket:

I. Törvényjavaslat a magyar korona országai és ö Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről.

Ehhez a törvényjavaslathoz vannak csatolva az állatforgalomra vonatkozó kiegészítő intézkedések, illetve a végrehajtási mód megállapítása.

II. Törvényjavaslat az osztrákmagyar vámterület autonóm vámtarifájáról.

Ehhez van csatolva maga az autonóm vámtarifa.

III. Törványjavaslat a két pénzügyminiszter között az üzletüket az osztrák-magyar monarchia mindkét államára kiterjesztő vállalatok kétszeres megadóztatásának elkerülése végett, valamint az egyenes adók körébe tarTARCZA.

Kék leányszem.

Olyan, mint az égnek boltja,

Hogyha felhő nem fedi ;

Olyan, mint a tenger síkja,

Hogyha hullám nem veri.

Nincs villáma, nincs örvénye,

Nem zavarja bősz harag,

Nincs veszélye, nincs szeszélye: Mindig egy és — hű marad.

Ámon Ottó.

Az emberevő.

Ketten voltak ők a hősfiak. Sutba vágták a gyalut, felcsaptak színésznek s vándoruton járták az ország apró helyiségeit.

Keserves élet volt biz az. Többet dideregtek, fáztak, mint a mennyit meleg szobában tölthettek; többet éheztek, szomjaztak, mint a mennyit ehetSchréter Sz.

divatáru üzletében

(a Bossin-féle gyógyszertár mellett)

tek, ihattak. A díszlet, ruhatár, könyvtár s a masztikszos Múzsa szolgálatában minden segédeszköz betért két kis batyuba. A vállukra vetették s úgy állottak tovább, ha egy-egy faluban néhány rongyos hatosért lejátszották re- pertoirjukat.

Hideg téli napon érkeztek egyszer egy nagyobb községbe. Szinte uj élet gyönyöre éledt fel lelkűkben, mikor a rendezett utczákat, csinos, tiszta házakat meglátták.

— No pajtás! — szólt az egyik a másikhoz — itt regrezáljuk magunkat. ügy látszik itt gazdag népség lakik. A helység is elég nagy. Akad öt- ven-hatvan ember néhány napig, a ki eljön az előadásainkra.

A nagy korcsmában ütöttek szállást. Ott csináltak hordókra rakott deszkákból színpadot, asztalterítőből függönyt és czifra papirosból diszletet. Meghirdették az előadást. A kisbiró minden utczán kidoboltatta, hogy magyar színész komédiások előadják a Tíz leány és egy férj sem czimü

férfi és női fehérnemüek, férfi, női és gyermekharisnyf 1 iok, vásznak alkalmi vétel

folytán, úgyszintén téli ait*., vuhák

dalos darabot. De bizony hiába! Este üres volt a korcsma. Még azok sem mentek el, a kik rendszerint eljártak esténként egy-két pohár kvaterkára.

Kétségbeesett a két hős színész. A korcsmáros pedig dühöngött. Mi lesz a koszt és kvártély árával ? A két színész erre gondolt nagyot s merészet. Másnap Bank-Bán. Harmadnap Hunvadi László előadását hirdették, de egyszer sem volt publikum. A korcsmáros már kiveréssel fenyegette Thália papjait, mikor az egyik hős színésznek mentő gondolata támadt. Kidoboltatta, hogy a magyar színész komédiások este utolsó előadást tartanak. Színre kerül a Piros bugyolláris népszínmű. Az előadás végén pedig a színészek egy eleven embert fognak megenni.

És csudák csudája, tömve volt a korcsma. Ember ember hátán szenvedte türelmesen végig, mig a két színész ravasz furfanggal eljátszotta a Piros bugyellárist. Mikor aztán vége volt, zúgni kezdett a publikum:

tozó némely más ügy iránt létrejött egyezményről.

Ehhez van csatolva az egyezmény, mely a két pénzügyminiszter közt a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi XXII. magyar törvény- czikknek, illetve a járadékadóról szóló 189G. évi október hó 25-ikén kelt osztrák törvénynek (R. G. Bl. Nr. 220.) az osztrák-magyar monarchia másik államában kibocsátott értékpapirok kamataira való alkalmazása tárgyában köttetett.

IV. Törvényjavaslat a gőzhajózási szállítás használata után járó adónak megszüntetéséről.

Benyújtott továbbá a kereskede lemügvi miniszter egy törvényjavaslatot az 1851. évi vasúti üzletrendtartás hatályának további fentartásáról.

ORSZÁGGYŰLÉS.

A képviselőim ülése.

Saját tudósítónk távirata.

Budapest, jan. 30.

A képviselőház mai ülésének eseménye, Hieronymi Károly, Szatmár város nagynevű képviselőjének nagyszabású beszéde volt. Hieronymi sorra veUe a katonai javaslatok ellen az ellenzéki szónokok által eddig elmondott beszédeket s különösen Komjáthy Bélával polemizálva sorra czáfoita az ellenzék állításait. A nagyszabású beszédet az ellenzék padjain is nagy figyelemmel hallgatták; a szabadelvü— Lássuk az emberevést!

Izzadt a két hős. Ennek fele sem

tréfa. Ez a közönség türelmetlen. Végre aztán az egyik hős színész bízott a jó sorsban és kiállott a színpad közepére.

— Hát igen! Most kezdődik az emberevés ! Aki megakarja magát etetni, szíveskedjék felfáradni.

Halálos verejték ütött ki a színészen. Egy kovács mester rontott a színpadra.

— Na a teremtését az urnák, engem egyen hát meg.

A színész erre sem volt elkészülve. Sápadt, izzadt, mig végre megint mentő gondolata támadt. Odarohant a kovácshoz, vakmerőén beleharapott a fülébe s az visítva rohant le a szinpadi’ól.

A közönség megelégelte a mulatságot s tüntetőleg távozott. A két színész pedig boldogan csörgette az apró pénzeknt s a jól sikerült díszelőadás örömére ivott nagyokat.

Drusza.

az előrehaladott idény miatt

jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők be.