Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-01-24 / 20. szám

A segítség' azonban részben elkésve érkezett, mert a vad farkas csorda már négy parasztot felfalt, mig a többi hat életveszélyesen meg­sebesült. Halálraítélt káplán. Madrid, jan. 23. (Saját tu­dósítónktól.) A logroni eekiidtbi- róság ma halálra ítélte Valde- COnte káplánt, ki tavaly a plébánia épületében revolver lövésekkel ha­lálosan megsebesítette kedvesét, a halálitélet Madridban nagy feltűnést keltett. 2 Szatmár, szombat A nemzeti aspirációk teljesülése. Megvan a megegyezés. Azok a tárgyalások, melyek Ap- penyi Albeit gróf és a kormány tagjai közt a volt nemzeti párt programmjá- nak a hadügyi téren való fokozottabb érvényre juttatása dolgában folytak, ina végre megegyezésre vezettek. Azok a személyek, akik e kérdésben ridegebb álláspontra helyezkedtek. Apponviék követeléseivel szemben, végtére úgy a helyzet kényszerítő hatása alatt, mint a kívánalmak helyességének és jogos­ságának tudatában, engedményeket tettek és illetékes helyről a nemzeti törekvések teljesülése tekintetében leg­közelebb nyilatkozatok fognak tétetni. Ha figyelembe vesszük a hadügyi köröknek e kérdésben elfoglalt eredeti makacs, s rideg álláspontját, úgy az afférnak ilyentén való elintézését ha­tározottan vívmánynak kelt tekintenünk és dicsérnünk kell tekintenünk és di­csérnünk kell Apponyi Albert grófnak és híveinek azt a határozottságát és következetességét, amelyet az elvekért való harezban még sok személyi te­kintet félretételével is tanúsítottak. A megegyezés létrejöttéről fővá­rosi tudósítónk még a következőket je­lenti : A legutóbbi tárgyalások folyamán Andrássy Gyula gróf vitte a közvetítő szerepet. A megegyezés nehézsége Fe- jérváry Géza báró fölfogásában volt, a mely felfogás és Apponyiék követelése között eredetileg áthidalhatatlannak látszó ür tátongott. A volt nemzeti párt nem ragaszkodott a kívánalmak hala­déktalanul való teljesítéséhez, de ga­ranciákat kívánt arra nézve, hogy a — Mit? Mit? — szóltam sür­getően. —- Az első csókot. ... Ez volt az utolsó beszélge­tésünk rólad, édes kicsi, fehér virágom, szelíd kis zárdaleányom. Azóta már magunkról szövünk szines ábrándokat, magunkról és a mi végtelen boldogságunkról . . . A te kicsiny, halvány alakod el­mosódott, eltűnt közülünk, már csak egymást látjuk, —- nézzük. Legyőztelek, összetörtelek s lásd a diadal mámor nem kápráztat el . . . Én vagyok megtörve . . . Miért is van, hogy némely ember a más bajával is törődik? S miért is boldogtalan valahol messze egy fehér- képű, szőke kis lány az én végtelen boldogságom miatt ? Én siratom, sajnálom őt, ö átko­kat szór reám —• az ismeretien, de bizonyára nagyon gonosz lelkű leányra, s mindkettőnknek ajka áldást rebeg annak a nagyon édes, fekete fiúnak a fejére, aki —- hogy történt, mint tör­tént, Isten a tudója -— a vőlegényem .. kormány azok elöl elzárkózni nem fog és azokat alkalmas pillanatban fonto­lóra veszi. A honvédelmi miniszter sokáig nem akart engedni, úgy, hogy Apponyi Albert grófnak és nagyszámú hívének számolni kellett azzal az es­hetőséggel is, hogy valamely tüntető módon is jelezzék programújukhoz való ragaszkodásukat. A Magyarország tegnap esti szá­mában egy „beavatott politikus" hír­adása alapján azt Írják, hogy a tár­gyalások nem a mostani katonai javas­latok megváltoztatása körül folytak. E javaslatok ugyanis az eredetieknél ha­sonlíthatatlanul előnyösebbek és a ré­giek visszavonása jórészben a volt nem­zeti párt fellépése következtében történt. Nagy buzgalommal folyt a kapa- citálás, nohogy Apponyi esetleg le­mondjon házelnöki tisztéről, amivel együtt más komplikációk is járhattak volna. Széli Kálmán mint jeleztük, el­ismerte Apponviék követelésének he­lyességét, csak a formák és időszerű­ség szempontjából találta azt aggá­lyosnak. A megegyezés lényege végre az, hogy a szabadelvű párt pénteki ülésén egy volt nemzeti párti képviselő elő fogja terjeszteni kívánalmaik jegyzékét és kérni fogja, hogy azokat a legköze­lebbi, s nem a mostani ujonczjavasla- toknál figyelembe vegyék. A kormány erre ki fogja jelenteni, hogy e kívánal­makat annak idején kellőképen fon­tolóra veszi. Az illető politikus arról értesült, hogy Apponyióknak több adminisztra­tív utón létesítendő reformra nézve ígéretet tettek. így intézkedések fog­nak történni, hogy szigorúan megtar­tassanak azok a törvények, amelyek elrendelik, hogy a magyar tisztek csak magyar ezredoknél alkalmaztassanak. Ezt különben Ö Felsége egy 1869-ben kiadott parancsával elrendelte volt, de a rendelkezést utóbb be nem tartották, s csakhamar teljesen félretették. Most azonban újabb uralkodói rendelet ér­vényt fog a hadseregben ennek a tör­vénynek szorozni. Az illető politikus szerint a meg­egyezés még nem teljes, az alkudozá­sok még folynak és e közben a kor­mánynak bizonyos tagjai nem csekély ellentállást fejtenek ki Apponyiékkal szemben. ____ __ S Z A T M Á R SZ ÍNHÁZ. Keli műsor. Vasárnap: d. u. Baba, este Strike. Hétfő: Falurossza. Kedd : Házasodjunk. Szerda: Nőemanczipáczió. Csütörtök : Rafael. Péntek •' Bolond. Szombat: Postásfiu. — (Rip van winkle.) A zónaelö- adások rendesen megtermik a telt há­zat. Planquette bájos operetteje, Rip van \\rinkle, gyönyörű muzsikájával hosszú időn keresztül disze marad az Operette szinuiüirodalornnak. A fülbe­mászó szép melódiák mindig megteszik hatásukat és felvillanyozzák a zenéért lelkesülő közönséget. Különösen elma­radhatatlan a hatás, ha a czimszerep- nek olyan szemclyesitöje van, mint Ferenczy József, a ki csengő, érczes hangjával mindenkor a legigazabb, meg­érdemelt elismeréseket aratja. Mel­lette Derrik polgármester szerepében Szentes Jánosról kell dicsérőleg meg­emlékeznünk, a ki temperamentumával, eleven, életteljes játékával rendesen kiváltja a közönségből a zajos tapsokat. Baróti jó izü fogadósa érdemel még komoly figy elmet és Őszinte elismerést. A többi szereplők közepes sikerrel játszottak. R. — (Ifj. Szentiványi Sándor ven­dégszereplése.) Érdekes vendégjáték lesz a jövő héten színházunkban. A csü­törtökre kitűzött RafaeF-ben fellép ifj. Szentiványi Sándor, városunk szülötte, hogy bemutassa közönségünk­nek képességét és a színpadra való bivatoltságát. A fiatal kezdő színész a czimszerepet fogja játszani. Fellépése iránt városszerte nagy az érdeklődés. ÚJDONSÁGOK. Tizenegyezer koronás váltóhamisítás. (Becsapott pénzintézetek.) Szenzácziós csalásról hullott le tegnap a lepel, melyet két debreezeni és egy nagykárolyi pénzintézet ellen ravasz furfanggal hajtott végre a tettes, aki azóta vigan zónázik a sikkasztok, csalók és gazemberek eldorádója — Amerika felé. A tettes Friedmann József. Deb- reczenben sokan ismerik, hosszú ideig lakott ott s legutóbb szénkereskedése volt a Fráter-féle házban. Üzlete azon­ban rosszul ment. Ezelőtt egy hónappal felhagyott vele, mindenét eladta és családjával együtt elköltözött Mihály- falvára. Azóta ott élt. Debreczenbe csak tegnap ment, hogy azt a tizen­egyezer koronát; melyet hamis utón sikerült kicsalnia a Kereskedelmi és Iparbanktól felvegye. Friedmann egy nagykárolyi és két debreezeni pénzintézetnél négy darab, összesen 11.000 korona értékű hamisított váltót számitoltatott le, mely összeget a Kereskedelmi és Iparbank­nál felvette. A tizenegyezer koronával a zse­bében sietve ült a vonatra és nyomtalanul eltűnt. Egy órával a pénz felvétele után már nyomára jöttek manipulá- cziójának, Friedmann már ekkorra el­hagyta Debreczent. Az esetről a rend­őrség táviratokat küldött szerte az or­szágba és a legnagyobb kikötőváro­sokba, mint Hamburg, Bréma, Fiume és Marseille, hogy az oda érkező Fried- mannt tartóztassák le és kisérjék vissza. A csalás felfedezéséről értesítet­ték a nagykárolyi Kereskedelmi bankot, mely hatezer koronáig érdekelve van. * Az állami népiskolák épitése. Négy állami népiskolával szaporodik meg egyszerre középületeink száma. A népiskolák melegágyai, fejlesztő ténye­zői a kultúrának és minél több az iskolák száma, annál fejlettebb színvo­nalon áll a nép erkölcsi érzülete, és ereje. A városok manapság egy messze kiterjedő vidék közművelődésének gócz- pontjai és mint ilyenek világitó szö- vétnekül szolgálnak a perifériájához tartozó kisebb községeknek, hogy ve­zérszerepükben elől haladva megmu­I HÍR l a p. ___ lássák a fejlődés helyes irányát. A városok kulturmissiójának teljesítésére viszont elengedhetetlenül szükségesek, hogy legelső sorban is a népoktatást olyan színvonalra emeljék, mely a modern fejlődött viszonyoknak teljesen megfelel. Örömmel registráljuk, hogy Szatmár város közoktatásügye különö­sen az utóbbi időben örvendetes fejlő • désnek indult és hogy a népoktatás terén csak legutóbb is mértföldes lép­tekkel haladtunk a fejlődés utján. Az épülő négy állami népiskola fényesen bizonyltja ezt. E négy népiskolából egy, a németiben épülő, már tető alatt is van s csupán a külső vakolat és belső berendezés munkálatai vannak hátra. A közoktatásügyi miniszter Kikely Sándor vállalkozónak az építési költség második részletét, 2(i,00<J koronát, már ki is utalta. Remélhetőleg a másik három népiskola is mihamarabb fedél alá kerül. * A kőművesek és ácsiparosok memoranduma. A Szatmár-Németi-i kőműves és ácsiparosok önképző szak­egyesülete kebelében legutóbb olyan mozgalmakról kaptunk hirt, amelynek vége nagyon könnyen sztrájk lehet. Arról van szó ugyanis, bogy a kőműves és ácsiparosok szakegyletének vezető­sége tizenhárom pontból álló memo­randumot készített, melynek egyes pontjai, mint értesülünk a munkaadó mesterekre nézve olyan követeléseket tartalmaz, melyeket a legjobb jóindu­lattal sem teljesíthetnek. Szóval a me­morandumban tulkövetelések vannak. Nem ösmerjük a memorandum minden egyes pontját, de a vett értesülés sze­rint igen csodálkozunk, hogy a Szat­mári kőműves és áesiparosok szakegy­letének tagjai, kik idáig a komoly munka emberei voltak éppen most tá­masztanak nehézségeket, mikor az épitő kedv, tekintettel az általános szegénységre országszerte erősen meg­csappant. Remélhetőleg a szakegylet vezetősége idejekorán belátja helytelen álláspontját s letesz minden olyas gon­dolatról, amely a sztrájk mozgalomnak csak tápot is nyújthatna. * A visszaszivott pályadij. A „Kölcsey-kör“ sokat emlegetett ügyében beavatott oldalról a következő sorokat kaptuk: A pályázatra vonatkozólag, a melyet Fodor György városi levéltár­nok, Mátray Lajossal szemben, különö­sen nehézményez, a következő meg­bízható adatokat közölhetem: Abban az időben, (1898—99) a „Kölcsey-kör“ választmánya azért vetette vissza a Fodor György munkáját, mert az: elő­ször a pályatétel felét egyáltalában nem dolgazta ki, másodszor a kidol­gozott első rész a kivánalmaknak meg­felelő nem volt, mivel Szatmár város régi múltjával foglalkozott, (tatárpusz- titás, törökhadjárát stb. stb.) noha a pályakérdés világosan kimondta, hogy a törvényhatósági alkotások kívántainak 1872-töl napjainkig és épen ezen alkotásokkal foglalkozott ő nagyon hézagosán és igen gyarló elő­adásban. Ezek szerint még az a felte­vés is elesik, hogy Mátray Lajos a Fo­dor munkájában bőadatot talált — miután azok épen hiányosak voltak — amint ezt maga Fodor György levél­tárnok is ama beadványában elismeri; a kérdés második része pedig egyálta­lában nem is volt kidolgozva. * A kisegítő állatorvos műkö­dése. Az e havi rendes közgyűlés hoz. 1903. január 24. 20 *zám.

Next

/
Thumbnails
Contents