Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-26 / 144. szám
Szatrnár, péntek SZATMÁRI H I R LA P 144 szám. 3 * Dr- Weisz Károly hazaérkezett. Weisz Károly dr., a ki több hetet töltött külföldön tanulmányúton, tegnap hazaérkezett. A tanulmányúton több hires külföldi egyetemet látoga tott meg s mindenütt hasznos ismereteket szerzett, a miket szatmári prak szisában bizonyára hasznosan értékesi- teni fog. * Hűvös éjszakák. Az időjárás ugyancsak ráczáfol a kalendáriumra, mert hivatalosan most nyárnak kellene lenni, mig a valóságban hűvös, igazi őszi napokhoz van szerencsénk. Különösen az esték, midőn az ég himes palástján fölragyognak a csillagok mil- liárdjai s hűvös szól sivit végig az ut- czákon, hidegek, kellemetlenek. A sétáló közönség felöltőbe bújik, sőt egyik másik éltesebb öreg ur még a téli kabáttól sem idegenkedik s amint jönnek- mennek az emberek s köszöntik egymást, nem állják meg, hogy panaszosan ne mondják egymásnak: „Hideg van !“ Ez a két szó fejezi ki legtalálóbban az időjárás sziguaturáját. Az uszodák üresek, az emberek őszi ru hába bújnak s állig begombolóznak, a szél végig tánczoltatja az utcza szemétjét. De azért nyár van, valóságos nyár — a naptár szerint. * Ura helyett — ura. Rettenetesen bemocskolta egymást az utczán két asszony. Egy kofa az urát követelte az asszonyságon, pedig a kofa arról hires, hogy a legcsunyább nyelve van az egész piaczon és a nyelvével olyan patáliát rendez, itt ott, hogy a bakák is pirulva vonulnak el a szemhatárról, ahol ez a kofa nyelve mükö dik. Ilyen nyelvügye volt ma kétfelé is a kofának, a ki még a kapitány előtt is végig marta a nyelvével azt az asszonyságot a kit az ura miatt üldöz. — Elcsábította az uramat — si pitotta. — Aljas beszéd ez, — jött onnét vissza a feleletet, — hanem maga megetette az embert. — Esküdött ura magának az az ember a kit az asszonyságon keres ? — kérdezte most a kapitány a kövér és vén kofát. — Nem esküdött épen. — Akkor — vág szavába a rendőrkapitány — a szeretője. — No nem épen az, kérem — tiltakozott a kofa, hanem uram helyett uram.-- Hál persze persze jegyezte hozzá a kapitány aztán az ura, a kit helyettesit, hol van ? — Tizenkét esztendővel ezelőtt elment. — Azóta ez az egy az ura helyett, az ura mindig? A másik asszonyság fölkaczagott. A kövér kofa azt gondolta, hogy erre nem muszáj felelni és elkezdett beszélni a „szegény elhagyatott árva asz- szony szomorú sorsáról.“ * A fiakkares politikai véleménye. Széli Kálmán a volt, azaz, hogy még mindig miniszterelnök, pár nappal ezelőtt az utczán Rosenberg Gyula képviselővel hevesen tárgyalta a politikai helyzet esélyeit. Ott állt Rosenberg kocsija a Ház előtt. A képviselő többször be akart ülni, de a miniszterelnök mindég visz- szatartotta. Széli beszólt folytonosan. Rosenberg csak hallgatta. Úgy látszott, mintha a miniszterelnök ezeket mondta volna: — Én nem tehettem máskép ! Ennek igy kellett lennie! Végre befejezték a beszélgetést. Rosenherg beült a kocsijába s odaszólt a kocsisnak : — Mehet ! A kocsis meg se mozdult. Mintha nem is hallotta volna, hogy szólították. — Mehet ! ismétli Rosenberg Gyula , A kocsis kelletlenül veszi kezébe a gyeplőt és — lassan morfondírozva mondja: — Wie er sagt, — hat er recht! * A czédulés bábák ellen Még a bábaképezdék felállítása előtti időből maradtak meg az úgynevezett czédu- láa bábák, kik tanulmány és igy szülésznői oklevél híján gyakorlat alapján folytatják a bábaság mesterségét s különösen az alsóbb néposztályoknál nehezítik a tanult szülésznők boldogulását Hontvármegye törvényhatósága hadat üzent a czédulás bábáknak. Feliratot intéz a törvényhozáshoz, melyben azt kéri törvényben biztosítani, hogy szigorú pénzbüntetéssel illessék azokat, a kik szülésznői jogosítvány nélkül űzik a mesterséget ott, a hol okleveles bába is van. Az állam saját költségén taníttassa ki a szegény, oklevél nélküli nőket s addig is csak vég szükség esetén engedje meg a czédulás bábák működését. A határozat tegnap pártolás végett megérkezett Szat- már város és Szatmárvármegye törvényhatóságához. * Milyen lesz a nyarunk. Falb a német viharpróféta jóslása szerint július első hete hideg és esős lesz, azután igen száraz napok következnek. Julius 9-ike közt viharok várhatók ke vés esővel s aztán megint szép idő lesz. — Augusztusban általában derűs, meleg napok lesznek, a hónap elejét és végét kivéve, Augusztus 24-ike elsőrangú kritikus nap. Szeptemberben nagyon sok eső lesz és vihar, a hónap második és harmadik hetében folyton esni fog az eső, állítja Falb, a ki ennek alapján azt ajánlja, hogy mindenki igyekezzék már augusztus végén a nyaralásból hazatérni. Olvasóink figyelmébe! A „Szatmári Hírlap“ mindennap a kora reggeli órákban jelenik meg és igy a budapesti lapokat vidéken egy egész nappal, Szatmáron egy fél nappal előzi meg. ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben házhoz küldve Negyedévre .... 3 kor. Egy hóra ..... 1 kor. Vidékre postai küldéssel: Félévre .......................8 kor. Negyedévre .... 4 kor. Kérjük az előfizetéseket ki- adóhivatalunkban (Kazinczy-utcza 6 szám) mielőbb megtenni, hogy lapunk akadálytalan kézbesítése iránt intézkedhessünk. MULATSÁGOK. )( Az „ Ezres“ estélye. Szatmári embernek fölösleges magyarázni, hogy rHzresu estéi rendszerint szellemes és ötletességben gazdag, kiválóan élvezetes szórakozást nyújtanak a közönségnek. Az „Ezres* estéit csupa ötletesség, jóizü humor és sziporkázó szellemesség jellemzi. Aki nem hiszi, olvassa el az „Ezres“-nek az e hó 27-én, szombaton este tartandó juniá- lisára szóló, alanti meghívóját: Meghi vó. Tudomásul adjuk mindeneknek, akiket illet, hogy az EZRES a passzíva rezisztencziával felhagyott és a cselekvés terére lépett. A kabi- netalakitással Valkovics Sámuel jeles kávéházi politikusunkat bíztuk meg, aKi megbízatását tisza- (és Szamosvizj kizárásával fogja végrehajtani. Első eredményes akciónk az a FÉNYESEN SIKERÜLT JUNIÁLIS lesz, amelyet f. é. junius 27-én, szóm- baton este 8 órától programm és vég1903. junius 26. nélkül a Kossulh-kerti kioszkoan és vidékén úgy a megjelenők mulattatá- sára, mint a vakácziói és fürdői tervek alapos megbeszélésére rendezünk. Szíveskedjék tehát lehetőleg családja és jóismerősei körében megjelenni. Minden belépő kap 1 koronát vissza, ha személyéért egy kétkoronást adott le a pénztárnál. E visszaadásra azonban senki sem köteles reflektálni. Szatmár- Nómeti, 1903. junius 22. Az elnökség. X A nyomdászok tánczmulatsága. Említettük volt lapunk egyik minapi számában, hogy a szatmári nyomdász-segédek szakegyesületük könyvtára javára fényes tánczmulatságot rendeznek a Kossuth-kerti kioszkban. A mulatság rendezősége, a mely nap- nap után serényen fáradozik a siker érdekében, most bocsátotta ki a mulatságra szóló, rendkívül Ízléses meghívókat. A díszes és secessiós stílben előállított meghívó a Litteczky Endre könyvnyomdáját és a szatmári nyomdászipar szép haladását dicséri. A meghívó szószerint a következő : Meghívó. A Szatrnár—nagykárolyi könyvnyomdászok szakköre t. czi- medet és családját az 1903. évi julius hó 19-ón a „Kossuth-kerti“ kioszkban rendezendő jótékohyczélu zártkörű nyári tánczmulatságára tisztelettel meghívja. Belépő-dij: Személyenkint 1 kor. 50 fill., család-jegy (három személyre) 3 kor. Jegyek előre válthatók : Reizer János, Lővy Miksa, Cseplák Sándor, Balogh Dezső, Néhma Károly urak üzletében. a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában és a rendezőség minden tagjainál Diszelnökök: Litteczky Endre, Morvái János. Rendező-bizottság ■ Kiss Sándor, elnök. Nemes András, pénztárnok. Cseresznyés Sándor, ellenőr. Fokk Gusztáv, ellenőr. Rendezőség: Babucz Lajos, Deák Sándor, Fülöp Ferencz, Mónus Gábor, Mladencsik Zoltán, Récsey Gusztáv, Sárközi Sándor, Sallay Lajos, Szász Ferencz, Uj- városy Sámuel, Uray Gvula. Varga István, Veszprémi Lajos, Winkler Pál. SZERKESZTŐI ÜZENETEK S. I. (Fehérgyarmat.) Az ügyről az ön személyes előadása után más oldalról is informácziót szereztünk magunknak, a hol az ön által előadottaknak éppen az ellenkezőjéről győződtünk meg. Ilyen körülmények között, lévén az ügy nem közérdekű, lapunkhan nem tehetjük szóvá, abban az értelemben, a mint ön bennünket informált. Nem vehetjük magunkra annak ódiumát, hogy holmi „sz emélyes“ torzsalkodások miatt, egy intézetnek egész igazgatóságát pellengére állítsuk. Annyit készséggel megteszünk, hogy az ön által előadottakat, a saját neve alatt, díjtalanul közöljük, de mi nem avatkozhatunk a dologba. Az előre kifizetétt lappéldányok árát a mai postával b. czimére visszaküldjük. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktősde. — A .Szatmári Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, junius 25 Zárlat 5 órakor: Búza 1903. augusztus ..........................7.30 —7.31 Rozs 1903,auzusztus ...... 6.12—6.13 Zab 1903. augusztus..........................5.41—5.42 Ten geri 1903. májusra.....................6.22—6.23 Rep cze augusztusra..........................6.26—6.27 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény........................661.— Ma gyar hitelrészvény ............................731.75 Leszám itolóbank részvény................... 449. Ri ma-Murányi vasmű részvény . . . 366.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 671.50 Kűzuti vasút............................................. 608.50 Városi villamosvasút részvény . . . 302.— Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Junius hó 24 napján. Termény arak: Sorszám Termény neme kor. fl kor. fi 1 Tiszta búza 13 60 14 — 2 Kétszeres —--— — 3 Ro zs 11 60 12 — 4 Árpa 10 80 11 — 6 Zab 10 80 11 — 5 Tengeri 13 — 14 — 7 Kása 17 — 17 20 8 Paszuly fehér 36 90 22 — 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 80 3 20 11 Szalonna 148 — 150 — _ • ____________ hEG ÉNYCSARNOK Az életezél. (1) Irta: Charles Narrey. I. Junius hó utolsó napján a champs- élyesi hangversenyen voltam, az egyetlen helyen, ahol a párisi ember, kinek úti órája késik, kellemesen töltheti az estét a tropikus melegben, s ahol elő- izét nyerjük amaz üdvnek, melyet Satan urnái föltalálunk. Hallgattam a zenét. Valóban jó zene ez ! — mondám hangosan. Amúgy lopva, szemügyre vettem a szép asszonyokat és szinte sajnálkoztam, hogy mindeme nőknek már a zsebükben van házassági szerződésük. Ezt azonban nem hangosan, csak úgy magamban gondoltam. Körülbelül egy óra óta élveztem már a zenekar játékát, midőn azt vettem észre, hogy közvetlen előttem egyik barátom áll, akit én Fontenay Lysis- nek fogok nevezni, mert voltaképen másnak hívják és mert ez összeillesztett két név nekem széphangzásunak tetszik. — Hihetek-e szememnek? —ki- álték föl. — Nézzen, érintsen és higyjen, kedves szent Tamásom, — monda, kezét nyújtva. — Ön Parisban, harminczöt foknyi hőségben, holott még tegnap valamennyi hírlap amaz előkelő idegenek névsorában közölte önnek a nevét, akik a Rajna partján időznek! — Kivételképpen valamennyi hírlapnak igaza volt. Még egy nappal ezelőtt Emsben mulattam. A végzet üldözött el a „Kurhaus“-ban levő lakásomból. — Talán valamely orosz herczeg vitt önnek egy kis fekete-himlőből mutatványt, köpenyének a redői közt? — Hát mit az a fekete himlő ? Oly járvány, mely megbarnítja önnek a bőrét, s néhány óra múlva kiragadja önt az élők sorából. Ily csekélységet figyelembe sem vettem volna. Menekültem, érlsen meg ön, menekültem legkedvesebb illúzióim romjaitól, e világi boldogságom kárpótolhatatlan veszte elől. — Tudom, vannak emberek, kik bölQs egykedvűséggel veszik tudomásul barátaiknak a szerencsétlenségét. De én nem tartozom az olyanok közé. Re- szélje el tehát nekem hevenyében siralmas történetét, s rendelkezzék velem, ha valamiben javára lehetek. — A legszivesebb indulatot tanúsítja ön irántam, a minőt csak remélhet oly ember, akinek története szivén és ajkán van; ha önnel esetleg nem találkozom, bizonyára elmondom azt az esti szellőnek, vagy ama potro- hos úri embernek, kivel éppen az imént ismerkedtem meg. — Eltávozzunk innen ? — Nem. Ugyan hol találhatnánk alkalmasabb helyet, mint e kies kert ? Ha untatom önt, legalább hallgatja a zenét. Én azt fogom képzelni, hogy ön figyel reám, s mi mindketten meg leszünk elégedve. Leültünk, kissé oldalt, a vízpartjánál egy. már virágzásban levő bércse- bokorral szemben, s Lysis következőleg kezdte meg boldogtalanságának a történetét.
