Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-26 / 144. szám

Szatmár, 1903. június 26.

Péntek.

Második évfolyam, 144. szám

A- r f ”

\1 * *

Előfizetési árak:

Helyben házhoz hordva:

Egész évre . . 12 kor.

Fél évre . . 6 kor.

Negyedévre . . 3 kor.

Egy hóra . , 1 kor.

Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor.

Fél évre . . 8 kor.

Negyedévre . . 4 kor.

Egy hóra . . 2 kor.

E$yes szám ára 2 kr (4 fi.)

Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám.

iSZATMÁRI HÍRLAP

POLITIKAI NAPILAP.

A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE.

Megjelenik najaönta

(hétfő kivételével^f/fij \ \ ,.’ -> Hirdetéseket^N-fc; c V- ‘ méltányos, szabott árban'ésr— ' egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6.

Apró hirdetések

10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér.

Nyilttér sora 30 fillér.

Kiadóhivatal:

Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon: 106.

I

1

Lapvezér: URAY GÉZA.

Főszerkesztő:

BartHa Kálmán.

Felelős szerkesztő:

HARSÁNYI SÁNDOR.

Frivol játék.

Szatmár. junius 25.

General Sakramentovics Ritter von Saureiter többedmagával összeült tanácskozni és annak önérzetes megállapítása mellett, hogy „buták vagyunk, de ravaszok“, furfangos terveket főztek ki. íme a tervek : A koronának ajánlani fogják, hogy a magyarokat, akik csak buták és semmikép sem ’ravaszok, miképen ugrasszák be a katonai javaslatok elfogadásába és azthigy- jék, hogy — nem adtak meg semmit.

A ravasz formula igen egyszerű ; eddig azt mondták a magyaroknak, hogy kétszer négyet akarnak és ezt a magyarok ellenezték; tehát vissza fogják vonni a kétszer négyet és kérni fogják a négyszer kettőt. Ezt biztosan meg fogják adri.

Aki azt hiszi, hogy ez tréfa, csalódik; ez a legkeseriibb valóság. Fejérváry ugyanis előbb azt akarta, hogy a póttartalékból vegyenek 6000 embert és az ujonczjutalékot emeljék 16.000 emberrel; majd a bán által odacsavarintotta, hogy a póttartalékból vegyenek 16.000 embert és a jutalékot emeljék 6000 emberrel.

Lehet, hogy a „dummer Kerl von Wienu ilyeneknek felül, de a „dummer Ungár aus dem Bánát'% veleszületett gavallérsága daczára, ért annyit a számvetéshez, hogy kétszer négy is nyolcz és négyszer kettő is nyolcz és nem ugrott bele a csapdába.

S mégis, micsoda frivol játék; micsoda lánczolata a frivolitásnak !

Frivolitás a bánt elhozni magyar miniszterelnöknek. Frivolitás a bántól erre vállalkozni. Frivolitás programúiként ugyanazt elhozni, a mibe az előző kormány belebukott. Frivolitás egyik napról a másikra, délelőttről-délutánra csavarintani. — Frivolitás, egy a hadügyminiszterhez intézett távirattal Magyarország sorsáról dönteni akarni, és a legnagyobb frivolitás a bánt Magyarország miniszterelnöki székébe engedni ülni.

Ismételjük: a horvát bán miniszterelnöksége kétségtelenül a legnagyobb veszélylyel fenyegeti Magyarország alkotmányát. Az ő kormányra jutása egy rangú Magyarország okkupálásával Ausztria részére. A horvát bán a bécsi kamarilla rég- kiszemelt eszköze a magyar államiság kivégzésére, az ő politikai szelleme minden magyar kormányválság idején kisértett. Mert a kamarilla minden alkalmat megragad, hogy a zavarosban halásszon. A háló utóbbi időkben mindenkor a bán személye volt. Erre őt az ő egész politikai múltja predesztinálja.

Ez a mult a magyar nemzet történetének legfeketébb lapjaira való. Ez a múlt telve van gyűlölettel minden iránt, a mi magyar, minden iránt, a mi a magyar nemzetnek dicsősége, reménye, vágya és óhaja. Ez a múlt hü tükre annak, mint idegenítette el először a bán a horvátokat a magyaroktól, s mint uszította azután az ő véreit a mi véreink ellen. Erre szükség volt, mert az ut a magyar állam meg- semmisitéhez a magyar államegység megbontásán át vezet.

Mint 48 után. A mikor elszakították tőlünk Erdélyt, koronaországgá alakították a déli részeket, s osztrák tartománynyá Horvát- Szlavonországot, s aztán a megmaradt kis területre ráeresztették a cseh beamterek hordáját.

Ma a horvátokkal kezdik meg a sáskajárást, élükön a bánnal, előőrseiül azon osztrák generálisoknak, a kikkel, mint a rémes fáma rebesgeti. maga a trónörökös, Ferencz

Ferdinánd szándékszik, ezúttal először hosszabb időre a „kedvelt“ Magyarország területére lépni.

A bánnak szigorú utasítása volt a magyar alkotmány elősánczait akár erőszakkal, akár csellel bevenni, a. bán cselhez folyamodott. Harczi riadó helyett a nemzeti engedmények lágyhangu fuvolájával törtetett előre. Az ő kedvéért még a katonai javaslatokat is készek voltak elejteni — ideiglenesen. A főczél az volt, hogy a báu, még a legszélsőbb engedmények ígérete árán is, megragadhassa az ország kormányának gyeplőjét.

De ha aztán egyszer végre kezében a gyeplő: hadd csattogjon az ostor! Utánna aztán bátran felvonulhat az egész kamarilla minden ő sötét terveivel együtt! . . .

ORSZÁGGYŰLÉS.

A képviselőház ülése

Saját tudósítónk távirata.

Budapest, junius 25.

Még nem volt reá eset alkotmányos korszakunk óta, hogy képviselőházat kormányválság ideje alatt, a mikor a felség a volt kabinet lemondását már elfogadta, de az uj kormányt még ki nem nevezte, összehívták volna.

Ez a precedens nélküli eset nagy

fejtörést is okozott az elnökségnek, hogy ugyanis, mily formalitások melleit tartassék meg az ülés ? Jelen le- gyenek-e a volt kabinet tagjai, s ha igen, foglalhatnak-e még helyet a miniszteri bársonyszékekben ? Széli Kálmán abban a nézetben volt, hogy ö nem ülhet bele a miniszteri székbe, és ha joga van is hozzá, nem akar többé beleülni. Irtózik tőle, mint az ördög a kámfortól. (Bezzeg a horvát bán alig várja, hogy bele ülhessen.)

Viszont az elnökség, de különösen Tallián Béla alelnök azt vitatta, hogy a volt kormány — addig mig az uj kormány kinevezve lesz — meglővén bízva az ügyek vezetésével, mint kormány szerepel az ülésen.

Hogy ezeket a formalitásokat ^intézzék, Apponyi Albert gróf házelnök ma délelőtt 10 órára értekezletet hivott össze, a melyen a különböző pártok vezérfiai, valamint Széli Kálmán, a lemondott miniszterelnök is részt vett s az ülés megnyitása előtt egyértelműen állapodtak meg a formalitásokban.

Az ülés maga nagyon rövid és érdéktelen volt. Barabás Béla jelezte röviden, hogy a függetlenségi párt nem act?tt fel a nemzeti engedmények követelésével, csak elhalasztotta. Majd öszszel egyetlen ujonczot sem fognak megadni nemzeti engedmények nélkül. Majd panaszkodott a királyra, hogy idegen tanácsosok meghallgatásával intézi a magyar politikai válságot. S ezzel kapcsolatban Barabás még elmondta az obstrukczió egész történetét.

A király alkotmányosságot Széli Kálmán és Tisza István bizonyítgatták, aztán Vázsonyi vetette szemére az ellenzéknek, hogy semmiért leszerelt.

Az ülés lefolyásáról tudósi tónk a következőket táviratozza :

Apponyi Albert gróf elnököl.

Barabás Béla kijelenti, hogy a függetlenségi-párt azért hivatta össze a Ház ülését, mert a király a magyar politikai válságot Bécsben intézi el, idegen tanácsosok környezetében és azoknak meghallgatásával. Elmondja az obstrukczió történetét, majd kijelenti, hogy a függetlenségi-párt korántsem adta fel a nemzeti engedmények követelését, csak elhalasztotta. Ősszel egyetlen ujonczot sem fog a párt megszavazni, megfelelő engedmények nélkül.

Széli Kálmán reflektál Barabásnak a királyra vonatkozott kijelentésére és hangsúlyozza, hogy Ö felsége alkotmány-hűségéhez, törvénytiszteleté- hez nem fér kétség.

Tisza István személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy őt a király nem idegen tanácsosok tanácsára bizta meg a kabinetalakitással. Egyébként biztosítja a Házat, hogy ő örömmel adta vissza Ö felségének a megbízást.

Szünet után

Csávolszky Lajos és Vázsonyi

Vilmos szemére vetették a függetlenségi-pártnak, hogy nemzeti engedményekkel szerelt le. Szerintük nagy hiba volt, éppen Khuen-Héderváryt bele- segiterii a miniszterelnöki székbe.

Holló Lajos sincs megelégedve a helyzet megoldásával; legfőkép pedig megkövetelné az udvartól, hogy a magyar ügyekben magyar politikát csináljon. Sajnálattal tapasztalja, hogy — mi dön a magyar kormányválság megoldásáról van szó — az udvar osztrák politikát üz.

Miután még többen szólaltak fel személyes kérdésben, Apponyi gróf, elnök az ülést bezárta.

TÁVIRATOK.

Héderváry a királynál.

BéCS, junius 25. (Saját tudósítónktól.) Ő felsége, a király a mai nap folyamán Khuen-Héder- váry gróf horvát bánt kétszer fogadta magánkihallgatáson, s miután jelentéseit meghallgatta, meghízta a kabinetalakitással. A bán-délután utazott vissza Budapestre, hogy az uj kabinetet megalakítsa.

Fejérváry lemondott.

Budapest, junius 25. (Saját tudósitónktól.) A késő délutáni órákban egy Bécsből érkezett távirat jelenti, hogy Fejérváry Géza báró, honvédelmi miniszter beadta lemondását. Budapesten mindenfelé nagy meglepetést keltett a lemondás hire, s sehol sem hitték el. Este egy másik távirat is érkezett, a mely szerint Fejérváry maga jelentette ki a „Neues Wiener TagblatF egyik munkatársa előtt, hogy beadta lemondását, de Ő Felsége még fönntartotta magának a lemondás elfogadása fölött való elhatározását.

— Lemondásom — mondotta Fejérváry az illető hírlapírónak — teljesen visszavonhatlan. Semmi feltétel mellett sem maradok meg miniszteri állásomban. A jelenlegi viszonyok között nem maradhatok. Okvetlen megyek ; ezzel tartozom önmagámnak.

Az aratás.

Jelentések a vetések állásáról.

Szatmár, junius 25.

(Saját tudósítónktól) A magyar gazda, miután elvetette a jó talajba, csirázóképes földbe a magot, reménykedő várakozással tekint az ég felé, a Végtelen magasba, a hol a világok ura trónol és a honnan büntet, sújt, jutalmaz, áldást oszt. Áj- tatos fohász röppen el a gazda ajkáról, szive legmélyéből fakadó imádságot

w Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát

ajánljuk a t. vevő közönségnek: mint legolcsóbb bevásárlási forrást.

Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! $ Szatmár és vidéke legnaggobb czipőra^ára.

WínnöTfírrTfiDlr f tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri oői és gyermek

LfiblJcrKoZücIlV • ® # -í| H f| valódi fpanczia sehewpő borii lábbelik. 9