Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-14 / 134. szám
Szatmár, 1903. junius 14. Vasárnap, íviasoaiK evíoiyam, Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eiyes szám éra 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta^ (hétfő kivételével.) ^' Hirdetéseket. méltányos, szabóit árban, és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy^u 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. r-o ic < Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: 3 A RTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Szerbia. Szatmár, junius 13. Minden politikai és helyt esemény ma is háttérbe szorul; ma is világszerte a borzalmas belgrádi csínyről beszélnek és heteken át ez a tárgy fogja foglalkoztatni a közvéleményt. Rettenetes eset; nagy és véres tragédia, mely a legfásultabb szivet is felrázza és mély szánalmat kelt azok iránt, akik áldozatául estek. Még nem derült ki teljes bizonyossággal, de eddig is meg lehet állapítani, hogy máris vagy száz emberélet veszett el. Minden érző ember szive vérzik, szive fáj ilyenek hallatára, akár királyok, akár csak őrtálló katonák haláláról legyen szó. A halál és a részvét nem ismernek különbséget király és pór között : mindkettő pusztulása borzalmas, mihelyt durva erőszak vágja el éltük fonalát. Mi is ott állunk a megrendült embertársak végtelen sorában és ejtünk egy könnyet mindazokért, akik ott a távolban elhullottak szentségtelen orvgyilkos, vagy kétségbeesetten védekező kezek alatt. A fátyolon keresztül, melyet a köny a szemürk elé von, a napi .krónikás gyors tekintetével igyekszünk behatolni az események mélyébe és róluk a nagy esethez mért politikai Ítéletet is mondani. Valahányszor a Balkánon baj van, rögtön a Lajthán innen és túl hire megy, hogy mozgósítunk. A rendesnél erősebben kolportálják most ezt a hirt, miután az esemény, mely a hirt szüli, tényleg oly rendkívüli nagy, hogy még a Balkán tarka történetében is alig jegyeztek fel ilyet. A hivatalos köröknek természetesen nagy gondját képezik a történtek és noha van egyezmény Oroszország és a monarchia között, hogy a Balkánon mindenben közösen járnak el, nekünk mint legközelebbi szomszédoknak természetesen előleges és gyors intézkedésekre van szükségünk. Mint illetékes helyről értesülünk, a szörnyű hir vétele után Bécsben csütörtökön délután nyomban haditanács volt s a tanácskozást, a melyen a külügyminiszter is jelen volt, folytatták tegnap, péntek reggel is. A magyar honvédelmi miniszter szintén ott volt és résztvett a tanácskozásokban. Az eddig kiszivárgott hírekből csak any- nyit konstatálhatunk biztonsággal, hogy mozgósítást nem rendeltek el. Pozitív intézkedés annyiban történt, hagy. .aJtellő óvóiijié-zkedé- seket és előkészületeket megtették. Távirati utasítások mentek a bos- nyák kormányzónak, a temesvári és zágrábi hadt stparanesnokságoknak,- hogy parancsnokságaik csapataikat készenlétben tartsák; ugyancsak távirati utasítással a dunai monitorokat a Száva torkolatához dirigálták. Ennyi történt és több egyelőre aligha fog történi; ha csak valami uj fordulat nem áll be. A hivatalos körök felfogása Bécsben is az, hogy a beavatkozástól tartózkodni kell. Azt mondják, hogy a mi monarchiánk csak akkor lépne közbe, ha a montenegrói fejedelem aspirálna a szerb trónra és kísérletet tenne, hogy a Balkán szerb országait és elemeit a maga főhatósága alá egyesítse. TÁVIRATOK. A képviselőhz ülése. Budapest, junius 13. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Tallinn Béla elnökölt. A napirend tárgyalása során Sebess Dénes szólalt fel. Hosszasan indokolja a székely ta- gpsitás iránt minap tett indítványát. Plósz Sándor igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány ismeri a székelység bajait s azokat orvosolni A Ház Sebess indítványát elvetette. Szünet után interpelláczíok kó7 vetkeztek. Az interpeilácziók között Nessi Pál az érettségi vizsgák reformja ügyében intézett kérdést a vallásügyi miniszterhez. Wlassics Gyula kijelentette, hogy a munkálatok folynak s reméli, hogy azok nemsokára befejeződnek, a mikor is életbe lehet léptetni a reformot. A Ház a választ tudomásul vette és ezzel az ülés véget ért. A magyar kormány és a szerbiai események. Budapest, junius 13. (Saját tudósitónktól.) Széli Kálmán miniszterelnök ma Bécsbe utazott. Utazásának, a mely a szerbiai eseményekkel áll kapcsolatban, rendkívül fontosságot tulajdonítanak beavatott politikai körökben, mert most már nyilvánvaló, hogy a magyar kormány nincs azon az állásponton, hogy mindenbe bele kell nyugodni, a mi Szerbiában történt. Széli Kálmán, mielőtt a királylyal beszól, holnap, vasárnap reggel Gulochowszky külügyminiszterrel és Körber osztrák miniszterelnökkel fog tanácskozni, s ha ezekkel nem jut egyetértésre, nincs kizárva, hogy beadja lemondását. Széli Kálmán álláspontja ugyanis az, hogy Ausztria-Magyarország nem maradhat semleges, ha Szerbiában zavarok törnének ki, s monarkiánk az esetben sem lehet semleges, ha TARCZA. Úti levél. A „Szatmári Hírlap“ számára irta : Dr. Weisz Károly. Drezda, jun. 9. Megélénkült az utolsó napokban a politikai élet a nagy német birodalomban: a birodalmi képviselő választások a jövő héten történnek, a hirdetési oszlopokon a sokféle párt különböző szinü plakátjai tarkáinak. Ellenzéket itt a szo- cziáldemokrata párt képez, mely napról- napra tért hódit, különösen mióta a lex-Heinze-nél nagy sikert értek el, és mióta a nagytekintélyű Dellbruck professzor kimondotta, hogy „ez a párt ma már nélkülözhetlen. A szo- czialista-párt terjeszkedésének azonban meg vannak a maga természetes okai, főleg itt Szászországban. Az utolsó évek vasutépitkezései megingatták az államok pénzügyi és gazdasági viszonyait, minek folytán igen nehéz a megélhetés, és itt épen oly élénk az Amerikába való kivándorlás, mint nálunk. Ehhez járul még, hogy György királynak a múlt évben, úgyszólván első tette volt, hogy szentesi tette az adó emelési törvényt, mely majdnem 25 százalékkal emelte a terheket. Nem is lett uralkodása népszerű, és most még fokozta az ellenszenvet a trónörökösné világszerte ismert botránya, ugv, hogy a szász nép a megboldogult Albert király uralkodását kivánná vissza. * Itt közvetlen közelről sem lehet tiszta képet alkotni a szerencsétlen trónörökösné történetéről. Egy az udvar viszonyokkal teljesen ismerős előkelő hivatalnok beszélt nekem az udvar hangulatáról, valamint az aristok- raczia és tisztikar felfogásáról. Szinte megdöbbentő az, hogy mit beszélnek és hisznek róla, úgy, hogy azok szerint nem is kell csodálkozni György király manifesztumán, melyben feleségét any- nyira sújtotta. Csakhogy a sajtó egy része és az egész szász nép másképen fogja fel és Ítéli meg a dolgot. Egy jelentéktelen kis lap a „Dresdener Rundschau“ pár nap alatt nyolczezer példány számát 80000-re növelte meg, mert a nép szája ize után tudott beszélni. — A szász nők között pedig titkos mozgalom indult meg, és nagy titokban súgta meg egy szász asszony, hogy már 45000 szász nő van alá írva egy kérvényén, melyet a birodalmi gyűléshez akarnak felterjeszteni Lujza fő- herczegnő érdekében. * A nép meg van győződve Lujza ártatlanságáról: képes levelező lapokra nyomtatott versekben dicsőítik őt és annak a reménynek adnak kifejezést, hogy visszatér még Szászországba, a hol örömmámorban fogja a nép fogadni. A nép az egész dolgot a katholi- kus papság művének tekinti, s azt hiszi, hogy a klérus ezért ármánykodott Lujza ellen, hogy egy régi hagyomány teljesülését akadályozza meg. Ugyanis a XVII. században katholikussá vált uralkodó ház egyik királya Erős Ágost meghagyta, hogy ha a trónörökösnek, mint ilyennek, valamikor fia születik, akkor az uralkodó ház ismét protestánssá legyen. — Ezért kellett a szegény trónörökösnét — kinek születendő gyermeke fiú lehetett volna — lehetetlenné tenni, és Giront czéltudatosan, azzal a rendeltetéssel bizták meg a trónörökösné gyermekeinek nevelésével, hogy az a nélkül is excentrikus hajlamú asszonyt idáig jutassa. A mi annál is könyebb lehetett, mert a trónörökös gyenge ember, aki szereti a hegy nedvét és brutális is tud lenni. Nővére pedig Mathild herczegnő az udvar rossz szelleme, a kiről szintén azt tartják, hogy nem éppen a viz a legkedvesebb itala, úgy hogy „pálinkás Lizi“- nek nevezték el, és gyűlölik általában, mert neki tulajdonítják, hogy a dolog idáig jutott, úgy, hogy egy Ízben már az utczán is kövei dobálták meg. Sőt azt is beszélik, hogy György királynak a múlt télen a Délvidéken való utazása csak azért történt, mert féltek a botrányos tüntetésektől, ha Drezdában marad. * Mindezek daczára az élet rendkívül élénk, és igen mozgalmas itt Drezdában, éppen úgy, mint máskor. Sőt növeli most a város forgalmát a német városok kiállítása, a hol oly kis várost is képviselve láttam, mint a mi Szatinárunk. Minő külömbség annak ipara és a miénk között. Vájjon elérjük- e mi is azt, hogy annyi gyár kéménye füstöljön a város körül, mint itt mindenütt a kisebb városok mentén is. Egyelőre azonban elégedjünk meg a gőzmalommal, meg a téglagyárakkal. Rőth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb ozipőraí^tára. lUírmnrtírnrTfinL t tavaszi és nyári idéqyre njegrendelt összes un qői és gyermek IViBg6rK0ZT5BK ! @ $ II ® # valódi franezia schewrő bőrű lábbelik. $ 0 I
