Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-12 / 132. szám

Szatmár, 1903. junius 12.

Péntek,

Második évfolyam, 132. szám

Előfizetési árak:

Helyben házhoz hordva:

Egész évre . .12 kor.

Kél évre . . 6 kor.

Negyedévre . . 3 kor.

íígy hóra . , 1 kor.

Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor.

Fél évre . 8 kor.

Negyedévre . . 4 kor.

Egy hóra . . 2 kor.

E^yes szám ára 2 kr (4 fi.)

Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám.

POLITIKAI NAPILAP.

A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE.

Megjelenik naponta,

(hétfő kivételével.)

Hirdetéseket

méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6

Apró hirdetések

10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér.

Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106.

Lapvezér:

URAY GÉZA.

Főszerkesztő:

J3ARTH A KÁLMÁN.

Felelős szerkesztő:

H ARSÁNYI SÁNDOR.

A belgrádi Vérfürdő részletei.

A véres trón.

Szatmár, junius 11.

(II. S) Űrnapjának szent ünnepére virradó hajnalán mélyen megdöbbentő hirt röpített világgá a belgrádi táviró. Egy fólvad csorda, egy barbár nép, vérrel mocskolta be Szerbia trónját. Sándor szerb király és felesége Drága királyné estek legelőször áldozatul a szerb politikai cselszövésnek, de — mint későbbi távirataink jelentik — a vérszomjas bestiák nem elégedtek meg a királyi pár életének kioltásával, hanem több szerb államférfin vérére is szomjuhoztak, a kiket szintén lemészároltak. Borzalmas lehetett a szerb katonai csínynek véres éjszakája, a mitől a fel világosodott, a czivilizált embernek megfagy ereiben a vér, és a kegyetlen, vad mészárlásnak politikai háttere szinte önkéntelenül eltörpül, ennyi barbarizmusnak hallatára.

Nem ritka eset ugyan a világhistóriában, hogy uralkodó fők fanatikus politikai gyilkosságnak estek áldozatul, de a belgrádi bestiák múlt éjszakai mészárlása fölülmúlja azt a képzeletet, a mit a fölvilágo- sodottság, a humanizmus jegyében uralkodó XX-ik század művelt emberének legélénkebb fantáziája is elképzelni bir. Annak a megdöbbentő ténynek pedig, bogy a királyi párt a saját katonái, s nem valószínűtlen, hogy éppen azok, a kik életükre őrködni voltak hivatva: a saját testőrei gyilkolták le, hamarjában nem találjuk párját a világhistóriában.

És micsoda vadság, minő elvetemültség jellemzi, és mennyire kivetkőzött lehet minden nemesebb emberei érzelmekből az a férfiú: Karagy orgy evics Péter, aki a lemészárolt szerb királyi pár holttestének árnyékában, bizonyára kéjes örömmel helyezkedik el Szerbia véres trónján, hogy előtte, a gyilkos felbujtó előtt, akit rendes körülmények között a törvény bitó elé hurczolna, Szerbia népeinek ezrei alázatosan t'rdet hajtsanak.

S vájjon lehet-e a szerb nemzet oly elvetemült, hogy ama gonosz férfiúnak boruljon hódolattal a lábai elé, aki az általa íemészárol- tatott királyi párnak holttestén keresztül lép a véres trónra ?

Az a felbujtatott, vad csorda, a mely a borzalmas mészárlásban vérszomját kielégítve, a mai napon királylyá proklamálta Karagyorgye- vics Pétert, rövidesen aligha nem maga is ki fog józanodni bestiális

cselekedetéből, s nagyon rövid időt jósolhatunk annak az eseménynek a bekövetkezésére, a midőn a szerb nemzet, a mely ma • diadalmi tort ül a legyilkolt királyi pár holtteste fölött, undorral fog elfordulni uj uralkodójától, aki ma uj alkotmánynyal jutalmazta meg a múlt éjszakai kegyetlen vérengzést. Sőt az sem valószínűtlen, hogy a háttérben máris ott ólálkodik a Ivaragyorgyevics Péter No. 2., aki hasonló katonai csinynyel, hasonló gyalázatos vérontás árán fogja reá tenni a lábát Szerbia trónjának zsámolyára . . . mert a Nemezis utoléri a gyilkosokat a pazar fényű királyi termekben, a katonák által őrzött királyi trónon is . . .

*

És a megdöbbenés e komoly pillanatában, hadd szenteljünk néhány szót a legyilkolt királyi párnak is.

Végtelen tragédiája a sorsnak Sándor király és Drága királyné megdöbbentő, szőni ont végzete. A fiatal Sándor király életének egész lánczolata keserű lelki fájdalom és nagy-nagy szomorúság volt. Szüleinek viszálykodása már zsenge gyermek korában mételyezték meg lelkét s nem adatott meg neki, a sorsnak az a kegye, hogy zsenge gyermekéveit a szerető szülők ölelő karjaiban, pajzán jókedvvel, gondatlanul töltse el. Attól a pillanattól kezdve, a mint a zsandarkezek kiszakították szüleinek karjaiból fiatal, gyermekéletónek derűs egén a vészes politikai fellegeknek egész tömege tornyosult s ezek kisérték, fenyegették szomorúan befejezett élete utolsó pillanatáig.

Még nem töltötte be egészen életének tizedik esztendejét, midőn édesatyja: Milán volt szerb király Szerbia trónjára emelte, s ettől a pillanattól a korán érett gyermeket a szerb trón után leskelödők gaz cselszövéseinek újabb ezer és ezer veszélyei fenyegették. Az évek folyamán pedig Szerbiának sok-sok belviszálya keserítette meg uralkodását, mig mögötte, mint Damoklész kardja lebegett folyton az orosz befolyás és a pétervári udvarnak ezer meg ezer intrikája.

Drága Masinnal kötött házasságával teljesen magára vonta szüleinek haragját, úgy, hogy e házasság megkötése után atyja, Milán ex-király is egészen elfordult tőle. De az európai diplomáczia sem vette szívesen a házasságot s Drága királynét egyetlen európai udvarnál sem akarták befogadni, a mi annyira elkeserítette a fiatal uralkodót, aki a vele nem egy rangban levő özvegy nőt szerelemből vezette oltárhoz, hogy e fölötti bánatában a mértéktelen tivornyáknak adta magát, s — nejének befolyása alatt — olyan uralkodói baklövéseket követett el, a melyek igen alkalmasak voltak arra, hogy népe mindinkább elbidegüljön tőle. Leginkább azonban az keserítette el végtelenül úgy Sándor királyt, mint Drága királynőt, hogy házasságuk gyermektelen volt, s sehogy se tudták a szerb nép megelégedésére megoldani a trónöröklés kérdését.

*

E pillanatban nem tudni még, hogy az európai diplomáczia mit fog szólni a belgrádi katonai csínyhez, s hogy hajlandó lesz-e elismerni'a felbujtó Karagyorgyevics Pétert a szerbek királyául, de annyi bizonyos, hogy Oroszországnak nagy megelégedésére szolgálnak a szerbiai véres események s az orosz diplomáczia minden valószínűség szerint az elsők között lesz azoknak, akik tudomásul fogják venni annak a vérszomjas bestiának a királyságát, akinek a meggyilkolt szerb királyi párnak vére tapad a kezeihez, mert Karagyorgyevics Péter külömben is ke- gyencze a minden oroszok czár- jának.

*

A szerbiai véres események részleteiről a mai nap folyamán az alábbi távirati tudósításokat vettük :

A gyilkosok proklamácziója.

Belgrád, jun. 11.

Belgrád utezáin a kora regeli órákban proklamáeziót osztottak szét a nép között. Az utezákon közzétett proklamáczió a következőket közli:

Sándor királyt és Drága királynét ma éjjel agyonlőtték. Az

1901. évi április 6-iki alkotmányt ismét visszaállították. A nemzeti képviseletet e hó 15-ére egybehívták. Az esemény ma reggel ment végbe a konakban. A csínyt a hadsereg követte el.

Az uj szerb kormány.

Belgrád, jun. 11.

A szerb néphez kibocsátott proklamáczió még a következőket jelenti:

Ma éjszaka Sándor király és és Drága királyné agyonlövetett. A komoly pillanatban a nemzet és a szerb nép barátai egyesültek és

megalakították az uj kormányt,

a mely meg van arról győződve, hogy a szerb nép melléje fog sorakozni és segítségére lesz a rend fönntartásában.

Az uj kormány külön proklamá- czióban közli, hogy az 1901. évi április hatodiki alkotmányt és valamennyi törvényt, mely az ó naptár szerint ez év márczius 25-éig volt érvényben, visszaállítja és a nemzeti képviseletet junius 15-ikére egybehívja.

Belgrád körülzárva.

Zimony. junius 11.

(Saját tudósítónktól.) Belgrád teljesen körül van zárva, a távirdaszol- gálatot szigorúan ellenőrzik, híreket csak kerülő utakon lehet nagynehezen kapni.

Most már kétségtelen, hogy a királyi család katonai összeesküvés áldozata lett. A mészárlás hajnali két órakor ment végbe. Teodorovics belügyminiszter, aki szinleg bizalmasa volt a királynak egyetértett az összeesküvőkkel.

Az összeesküvők vezére.

Az összeesküvőket Petrovics őrnagy vezette éjjeli fél kettőkor a ko- nakba. Mintegy 12 tiszt és 60—70 katona jelent meg a konak előtt. A kapunál akadálytalanul bejuthattak, mert az őrtálló tiszt azt hitte, hogy a vezénylő őrnagy az őrséget akarja meg erősíteni a kis csapattal. Az őrtálló tiszt még kotelességszerüen tisztelgett is felebbvalójának, mire Petrovics őrnagy viszonozta a tisztelgést.

Harcz a király lakosztálya előtt.

Mikor az összeesküvők csapatja a király lakosztálya elé ért, az ott őrtálló két gárdatiszt, gyorsan felismervén a fenyegető veszedelmet, le akarta tartóztatni a csapatot vezető tiszteket, mire hangos szóváltás keletkezett a király lakosztálya előtt, de ez csak 1-—2 pillanatig tartott, mert a csapat vezetői a két gárdatisztet karddal keresztülszurták. E közben az egyik áldozat teljes erővel segítségért kiáltott, mire a király hálószobája előtti szobából a királynak két hadsegéde rohant elő, de ezeket is nyomban fölkonczolták, mire betörtek a belső szobákba s e közben is lemészároltak két gárdatisztet.

A mészárlás.

A zajra fölébredt a király is, aki rögtön tisztában volt a helyzettel s midőn a merénylők a király hálószobájába törtek, Sándor király elszánt, fagyos nyugalommal ágya előtt állott, kezében töltött revolverrel.

Midőn az ajtót betörték, a király többször egymásután rásütötte revolverét. Sándor el- rály első lövése halálosan meg-