Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-09 / 129. szám

SZATMÁRI HÍRLAP 1903. junius 9. 129 szám. 3 Szatmár, kedd sárnap délután tartották meg a torna vizsgálatot. A tornavizsgán, mely az intézel udvarán folyt le nagyközönség jelent meg és sokat tapsolt a tanulók ügyesen előadott szabad gyakorlatainak és a nyújtón, valamint a gyűrűn és kötélén bemutatott mutatványainak. A gymnazisták ezenkívül a divatos labda­rúgást is bemutatták igen szép sikerrel. * Hymen. Benedek József dr., a szatmári ügyvédi kar jeles, fiatal tagja tegnap, vasárnap este eljegyezte Rei­ter Béla helybeli tekintélyes kereskedő leányát, Ellát. * Milyen lesz a termés? A föld­művelésügyi miniszter pénteki jelentése szerint az idei termés jóval kedvezőt­lenebbeknek mutatkozik a tavalyinál. Oka ennek részint a kedvezőtlen idő­járásban, részint más tényezőkben van. A buzavetések a kelet fele eső alföldi részeken a hosszantartó szárazság és folytonosan lengedező hűvös, száritó szelek miatt, továbbá az ország ke­leti felső felében hanyatlottak. Sajnos visszaesés mutatkozik az ország más részeiben is, kivéve természetesen mind azokat a vidékeket, ahol elegendő eső és enyhébb időjárással szélcsendes idő uralkodott. Ez utóbbi részhez tartozik a nagy Alföld túlnyomó része, továbbá a Duna jobb partjának nagy része és a Királyhágón túli vármegyék sok ré sze. A köd a virágzó rozsban sok kárt okozott. így tehát az időjárás nem lé­vén mindenütt kedvező a vegetáczióra, ennélfogva a növényzet fejlődése sem volt normális, sőt, amint ezt már je­leztük, egyes vidékre nézve határozot­tan kedvezőtlenné változott a termés kilátás; ma már ugyanis valószínűnek látszik az, hogy úgy az ősziek és ezek különösen, mint részben a tavasziak is — szemben a múlt évvel — kisebb terméssel biztatnak. Szalmából pedig feltétlenül jóval kevesebb lesz, mint ta­valy vrlt. * Késedelmi kamatok. Azóta, hogy a törvényen kívüli állapot bekö­vetkezett, sokszor fölvetették a kérdést, hogy az ex-lex ideje alatt esedékessé vált adó után kell-e késedelmi kamatot fizetni. Egyes városokban a hatóság azt hirdette ki, hogy a késedelmi kamatot szigorúan betartják, minélfogva jó lesz az adónemfizetés kedvezményével nem élni. Most ebben az ügyben a pénügy- igazgatóságok utján a pénzügyminiszter is megszólalt s azt mondja, hogy az exlex idejében esedékessé váltadé után késedelmi kamatot nem sza­bad követelni. Ilyen kamatot csak amaz adóösszegek után számíthatnak, amelyeket már az ex-lex előtt meg kellett volna fizetni. Mindebből az kö­vetkezik, hogy annak, aki május elseje óta nem fizet adót, a késedelmi kamat fizetésében sem telhetik öröme. * Fogtechnikus mesterember. Érdekes leirat érkezett a kereskedelem­ügyi minisztertől Szatmárvármegye al­ispánjához, a melyben ki van mondva, hogy a fogtechnikus a mesterségek kö­zé sorolandó. A leirat egyrésze külön­ben igy szól: A fogműves (fogtechni­kus) ipar oly iparág, mely késmüves természeténél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás utján sajátítható el, s a képesítés igazolására vonatkozó tör­vények rendelkezései a fogműves (fog- technikus) iparágra is mindenben al­kalmaztassanak, illetőleg nevezett ipar­ág képesítés igazolásához kötött mes­terségek közé soroztatik. * 5omló Bódog üdvözlése. A nagyváradi jogakadémia tanárainak a gondolatszabadság ellen elkövetett me­rénylete széles körben veri fel a meg­botránkozás hullámait. A nagy feltű­nést keltő vádaskodás hire bejárta kül­föld lapjait is és mindenhol élénk vissz­hangra talált a magyar közvélemény liberális állásfoglalása, melylyel olyan páratlan elégtételben részesítette Somló Bódogot, a nagyváradi jogakadémia fiatal tudós tanárát. Idegen országok­ból egymásután érkeznek Somló Bódog­hoz tudósok üdvözlő táviratai s a mai napon is egyszerre öt nagyhírű tudós üdvözölte Somlót. Budapesti tudósítónk távirata szerint a ma érkezett tanárok a társadalomtudományi titkárának dr. Gratz Gusztávnak a czimére érkeztek. Gratz dr. a szerkesztője a Huszadik század c. folyóiratnak is, melyben a bevádolt értekezés megjelent. Egyszerre érkezett üdvözlő távirat rLabriola, Tergi és Loria tanároktól a római tudomá­nyos egyetem tudós professzoraitól, azután Ferrerotól, a hires szociológus­tól, végül a világhírű Lombrosotól. Az üdvözlő táviratokat a társadalomtudo­mányi társaság legközelebbi ülésében felolvassák. * Verekedő atyafiak. Gorzás Mi­hály napszámos a vasárnap örömére elhatározta, hogy felhörpent néhány pohár jó bort egy kurta korcsmában. Be is tévedt egy vendéglőbe, a hol nagy örömére Lipták András nevű ba­rátjavai találkozott. Jó ideig iddogáltak az atyafiak s békességben voltak. Egy­szerre valami fölött összekaptak s Gorzás egy üveggel úgy ütötte fejen Liptákot, hogy menten elborította a vér. A rendőrség elfogta a verekedő czimborát. MULATSÁGOK. A gör. kath. egyház mulatsága. (Saját tudósitónktól.) Hetek óta lázas izgatottsággal készült a gör. kath. egyház arra a mulatságra, a mely va­sárnap este folyt le a Kossuth-kerti ki­oszk összes helyiségeiben. Csupa élet, szin, változatosság jel­lemezte a mulatságot, a melyen óriási közönség volt jelen. A tánczterem mel­lett levő helyiségben buffet volt felál­lítva, ahol számos dúsan megrakott asz­tal volt felállítva. Minden asztal mellett öt, hat csinos leány szolgálta ki a ven­dégeket. A mulatság különben hangver­senynyel kezdődött. A változatos programúinak több száma elmaradt ugyan, de kárpótolta a közönséget az a fesztelen zajos mulat­ság, mely a hangverseny után követ­kezett. A hangversenyen a gör. kath. egyház dal- és énekegyesülete adott elő néhány Qsinos dalt nagy preczisitással. Azonkívül Etsy Emilia, a szatmári szín­háznak volt tagja mondott el két mo nologot igen kedvesen. Majd Juhász Ilona énekszáma következett, utána pe­dig Majáik Béla czimbalmon adott elő egy két zeneszámot. A hangversenyt a görög kath. dalegylet éneke zárta be. Papp Lajos lelkészt, kit a mulatság rendezésében első sorban illet a dicsé­ret, tisztelői és barátai egy hatalmas babérkoszorúval leptek meg. Mig a tánczteremben az ifjúság Terpsichore istenasszonynak hódolt, ad­dig a szomszédos teremben megkezdő­dött a jótékony vásár. Az egyes aszta­lokat szorongásig ülték körül az em­berek. Éjfél után tűzijáték volt, a mely az esős idü daczára is sikerült. A pompás mulatságnak csak a reggeli órák vetettek véget. (*) Felülfizetések. A szatmári ipa­ros dalegylet e hó 1-én megtartott Rá­kóczi mnlatságán a következő felülfize­tések történtek: Uray Gézáné 10 kor. Papp Lajos 4 kor. Ozsvát Elemér, Lévai József, Apjok József, Rácz István lelkész, Biky Károly esperes 2—2 koronát, Slo- zaszki Mihály, Juszkó István, Bőd Sán­dor, Tankóczi Gyula, Kótai Lajos, Botyán István, Mrrton László, Tolnai Viktor 1—1 koronát. A felülfizetőknek a rendezőség e helyütt is köszönetét nyilvánítja. E G Y L El — A „Lorántffy Zsuzsánna egy­let“ uj alapitó tagja. Tanody Márton dr. a széleskörben ismert emberbarát ma 50 koronával a Lorántffy Zsu­zsánna egylet alapitó tagjainak sorába lépett. TANŰGY. )( Szünet a református tanulók­nak. Wlassits Gyula vallás- és közok­tatásügyi miniszter rendeletet intézett a tanfelügyelőségekhez, a melyben az elemi iskolák református vallásu tanu­lói részére a reformácziö ünnepe al­kalmából szünnapot rendeljen. A rendelet tegnap érkezett meg a szatmári tanfe­lügyelőséghez is. )( Vizsgák a szatmári népisko­lákban. A szatmári állami iskolák gond­noksága a napokban ülést tartott, a me­lyen megállapították az állami népisko­lák ez évi vizsgarendjét. A vizsgálatok e hó 22-én kezdődnek és 5 napig tar­tanak. A vizsgákat a vallástan egzá- menje előzi meg. A szatmári gör. kath. elemi iskolákban az évzáró vizsgák ki­vételesen e hó 13-án lesznek. TÖRVÉNYKEZÉS. Ä Kúria ítéletének kihirdetése a komorzáni gyilkosság ügyében. Szatmár. junius 8. (Saját tudósítónktól.) A komor­záni titokzatos gyilkosság ügyében az igazságszolgáltatás befejezte munkáját s a nagy szenzácziót keltett bünügy aktáit a Kúria ítéletének kihirdetésével a mai nappal véglegesen lezárta. Dobje Alexa és Bura Mihály, a kiket az első esküdtszék tulszigoru verdiktje alapján, a bíróság halálra Ítélt s már-már nya­kukon érezték a hóhér kötelét, ma nagy lelkimegnyugvással vették tudomásul, hogy az igazságszolgáltatás legfőbb fóruma, a m. kir. Kúria sietett jóvá tenni az első esküdtszék téves ítéletét, a mivel megmentette őket az életnek — noha még ma is ártatlanságukat hangoztatják s azt a nehány esztendei fegyházat, a mit a törvény rájuk mért is igen zokon veszik. Különösen Bura Mihály nincs megelégedve sorsával s oly meggyőzően tudja ártatlanságát hangoztatni, hogy a gondolkozó ember szinte megdöbben a két szuronyos őr közé ékelt rabruhás ember könnyeitől és remegő hangjától, a mint mondja: — Leülöm a négy esztendőt, de ártatlan vagyok. Megható instáncziája is van Bura Mihálynak. Ártatlanságának tudatában arra kéri a törvényt, hogy engednék őt mielőbb föltételes szabadságra, mert ha az egész időt rabságban kell el töl­tenie, odahaza Komorzánban elpusztul a kis vagyonkája és ez, akár tiz esz­tendei raboskodásnál is nagyobb csa­pást jelent reá nézve. A törvény em­berei persze megmagyarázták neki, hogy ez a kérelme még korai s ha a fegyházban jó magaviseletét tanúsít, bizonyos, hogy föltételes szabadságra engedik, a midőn elérkezik annak az ideje. Dobje Alexa a másik elitéit már közömbösebben veszi a dolgot. A bör­tön levegője már eddig is nagyon meg­viselte s apatikus állapotában, zúgoló­dás nélkül, csendes megadással viseli sorsát. Neki nincs kérelme, nincs meg­jegyzése, s nincs vagyonkája, a mit féltene, hogy raboskodása alatt a gon­dozás hiányának martaléka lesz. A Kúria helyben hagyó Ítéleté­nek mai kihirdetésén jelen voltak az elítéltek védői Kelemen Samu dr. és Biró Elemér dr. is. Az itólethirdető tanács elnöke Bóth Ferencz dr. tör­vényszéki elnök volt, a vádhatóság képviseletében Orosz Lajos kir. al- ügyész volt jelen, a Kúria határozatát Szabó József törvényszéki biró olvasta fel, a melyet az elitéltek előtt Hozás János román tolmács ismertetett. A Kúria — mint lapunkban már említettük — az összes semmiségi pa­naszok elvetésével, helyben hagyta a törvényszék Ítéletét. A védők semmi­ségi panaszát azért nem vették figye­lembe, mert a tárgyalás során alaki hibák nem fordultak elő. A Kúria ha­tározata szerint nem képezhet semmi­ségi okot az a körülmény, hogy a bi­zonyítás során nem olvasták fel a Kú­ria azon határozatát, a mely az első esküdtbiróság ítéletét semmisítette meg, mert a második tárgyaláson a bizonyí­tási eljárást a bünpör egész anyagára kiterjeszkedve, egész újból eszközölték, s igy az uj esküdtszék fogalmat al­kothatott magának a bünpörről. A vádhatóság semmiségi pana­szát pedig azért vetette el a Kúria, mert helyénvalónak találta az enyhítő 92-dik szakasznak alkalmazását. A Kúria határozatának kihirde­tése után a két rabot visszavitték czelláikba. Valószínű, hogy a közeli napokban már elszállítják őket vala­melyik fegyházba, a hol büntetésük hátralevő részét, nem egészen három esztendőt, kitöltik. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktősde­— A ,Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, junius 8. Zárlat 5 órakor: Búza 1908. augusztus ............................7.65 -7.66 Roz s 1903.aueusztus............................6.50—6.51 Za b 1903. augusztus............................6.44—5 45 Ten geri 1903. májusra.......................6.29—6.30 Rep cze augusztusra............................6.35—6.36 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény.......................... 660.76 Ma gyar hitelrészvény .......................... 729.— Leszámitolóbank r észvény..................... 450.60 Ri ma-Murányi vasmű részvény . . . 466. — Osztrák-magyar államvasuti részvény . 677.26 Küzuti vasút.................................................610.— Városi villamosvasút részvény . . . 312.— REGÉNYCSARNOK Ki a bűnös? (27) — Franczia regény. — Irta: Xanrof Leon. Az asszony reszketni kezdett, rém- látománya az urát idézte elébe. Hirtelen a fejéhez kapott. — Nem, nem, nem ő az, hiszen meghalt. A holtak sohasem támad­nak fel. Ezután kiugrott az ágyból, fel- csavarta a villamos lámpát. — Meg kell örülni, tébolyitó, ez iszonyú. Mikor a szoba ajtaját felnyitotta, Brendt állott előtte. — Micsoda, ön itt? Mit keres ez órákban házamban? Brendt komoly arczczal felelte: — Nyomozatot folytattam. Meg­bízásom volt rá és ime eredménynyel. Megtaláltam a rejtély kulcsát. Azzal egy könyvet vett elő. — Nézze asszonyom, ezt talál­tam. A czime: „Egy gyilkos naplója!“ — Adja ide azt a könyvet... . Kérem, ne tegyen szerencsétlenné. — Nem lehet. Nem áll, egy szó sem igaz. Ré­mes látományaimat írtam bele. Egy szó sem igaz benne. Kérem adja vissza. (Folytatása következik.) Kiadó laptulajdonos: A szatmári függetlenségi ás 48-as párt.

Next

/
Thumbnails
Contents