Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-07 / 128. szám
Szatmár, 1903. junius 7. Vasárnap. Második évfolyam, 128. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . .12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám éra 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon: 106. Lapvezér: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : URAY GÉZA. 0ARTH A KÁLMÁN. HARSÁNYI SÁNDOR. Nix dajcs! Szatmár, junius 6. Legújabban Amerika is a németellenes népek sorába állott. New- York városa szükségét érzi, hogy védekezzék a német bevándorlók gerroanizáló törekvése ellen. Mert a német, a hová beteszi a lábát, mindenütt germanizál. Ez neki dicséretes tulajdonsága a maga szempontjából tekintve, de minden más nemzet sértő és veszedelmes provo- kácziónak tekinti. Ha valamely idegen német valahol letelepszik, nemcsak hogy el nem fogadja annak a nemzetnek a nyelvét és sajátosságait, a mely vele földjét, kenyerét és jogát megosztja, hanem még neki áll feljebb s azt követeli a szlávtól, magyartól, sőt még a nevv-yorki amerikaitól is, hogy tanuljon német czivilizácziót és beszéljen vele németül. Tudjuk tapasztalásból, mert akár a hadsereget tekintjük a német kommandóval, akár a sváb falvakat vagy szász városokat, a melyek századok alatt nem lettek magyarokká; akár, ha valamely társaságban találkozunk egy némettel, miatta mindnyájan németül beszélünk és ha iskoláinkba megyünk, németre tanitják a magyar fiukat. Éppígy vannak ezzel az oláhok Bukovinában, az olaszok Tirolban, a lengyelsk Galicziában s a csehek Prágában. Minder szomszéd nép védekezik a németség ellen, a hogy lehet, de még egyiknek sem sikerült tőle m< gszabadulni A tengeren túl az erélyes amerikaiak példát mutatnak rá, hogyan kell elbánni a germanizáczióval. A new-yorki hatóság egyszerűen elhatározta, hogy a német nyelvet semmiféle iskolában tanitani nem szabad, se elemi, se középiskolában, nehogy az angolok is elnémetesed- jenek. Hanem csakis az egyetemen legyen a tudósok számára német tanfolyam. Amerika csakis az amerikaiaké s New-Yorkból nem lesz német város, ha meg is látogatta Vilmos császár öcscse. Bezzeg mi magyarok, a kik Mohács óta nyögjük a német jármot s mindenkép a legnagyobb veszedelemben forgunk a németek kereskedése és katonáskodása miatt; mi magyarok, csak türünk és panaszkodunk. Egynéhányszor már el is foglalták hazánkat és ki akarták irtani nyelvünket, csak nagy nehezen szabadultunk a halál torkából. Mit teszünk mégis? Tanítjuk a német nyelvet az összes polgári iskolákban, reáliskolákban és gimnáziumokban, mint kötelező tantárgyakat, hogy minden müveit ember értse és törje az idegen szót és engedelmeskedjék a német kommandónak. Ideje volna már egyszer kiadni és a legerélyesebben betartani a jelszót: Nix dajcs! .... Szatmár. junius 6. Egyezkedés a leszerelésre. (Saját tudósítónktól.) Politikai körökben a változatosság okáért megint kompromissziumhirek voltak elterjedve. Arról volt ugyanis szó, hogy a miniszterelnök kilép a passzív resiszten- cziából nem abban az értelemben, mint azt Tisza István gróf kivánta, hanem úgy, hogy az ellenzéknek az obstrukczió leszerelése fejében engedményeket kínál. Ezek az engedmények — úgy mondották — nem katonai javaslatokra vonatkoznak, mert azokhoz mereven és görcsösen ragaszkodik a kormány, hanem más belpolitikai és nemzeti reformokra. Tegnap aztán kiderült, hogy e híresztelések alapja is csak merő kom- bináczió. Széli Kálmán egyébként jól tudja, hogy az ilyen irányban folytatandó alkudozásokkal éppen olyan kevéssé ér czélt, mint a passzív resisz- tencziával. Az ellenzék egész haroza a katonai javaslatok ellen irányult. Küzdelme az egész országban visszhangra talált s minden túlzás nélkül lehet állítani, hogy az ellenzékkel együtt harczol most az egész ország. Mert azok a bizalmi nyilatkozatok, a melyeket a város és megyék törvény hatóságaitól csikarnak ki, csak nem tekinthetők a nemzet közvéleményének. Szédelgésen alapulnak ezek és a hivatalnoki befolyás eredményei; de szédelgés azért is, mert egyetlenegy városi vagy megyei törvényhatóság sem kivánta a katonai javaslatok törvényre emelését, csak megrendelésre az obstrukczió leszerelését kivánta. Addig tehát, a mig a katonai javaslatok dolgában az ellenzék követe- teléseit a kormány nem teljesiti, addig kompromisszumról szó sem lehet. De nem is lesz. Legalább igy határozta ezt el, pénteken este tartott értekezletén a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt. Az uj jegyző. A képviselőház ülése, Budapest, junius 6. (Saját tudósítónk távirata.) Széli Kálmánnak ismét sikerült egy időre összedrótozni a szabadelvüpárt egységét. Mert ezt az örökké kétes egységet az utóbbi napokban komoly veszedelem fenyegette és pedig az üres jegyzői szék miatt. Lázár Árpád halálával megüresedett jegyzői szék betöltése körül folyt napokon keresztül valóban komikus versengés az egységes szabadéivüpártban. A volt nemzetipártiak és az ó szabadelvűek néztek egymással farkasszemet, mindegyik frakczió a saját táborából akarván jegyzöTARCZA. Eljegyzés az omnibuszon. — Angolból. — Nem vagyok sem szép, sem csinos . . . Hajam sötétvörös s nagy a hajlamom az ellenkezésre. Emma nővérem, aki szép leány, semmibe sem vesz, Jack és Tom fitestvéreim pedig egyenesen csúnyának tartanak. A természet engem bizonyára arra szemelt ki, hogy vén leány maradjak és én egészen boldog voltam azzal a kilátással, hogy az maradok. Miután pedig tudtam, hogy pénz sem igen nagy bőségben van otthon, beiratkoztam gyorsírói és gépírói tanfolyamra, hogy a jövő életemre e képességekkel némileg felvértezve legyek. így. történt, hogy pár hónappal később naponta kétszer kellett London egyik végétől a másikra egy vén omnibusz hátán megtenem az utat. Gyors- irónői állást kaptam hetenkint 25 shilling fizetéssel. Ha hosszabb időn át utazik az ember egy és ugyanazon omnibuszon, régi barátjainak kezdi tekinteni utazó társait. Nekem legalább úgy tetszett. A sok utazás közben égészen megszoktam az arczukat. És utítársaim közül néhányan valóban nagyon érdekesek voltak. Volt például egy köszvé- nyes öreg ur, ki roppant sokáig tudott leszállani, a mi miatt aztán egy másik öreg ur rendesen nagy haragra lobbant s mindennap ugyanazon dörmögő szavakkal fejezte ki bosszáságát. Volt aztán egy boltos legény, ki fitogtatva szokta Ruskint olvasni, továbbá egy pár csinos fiatal leány, kik különös érdeklődést árultak el a müveit boltoslegény iránt. Volt még egy utas, ki meg enge- met töltött el szokatlan érdeklődéssel s a ki azzal vonta magára figyelmemet, hogy egy alkalommal véletlenül a Iá- bomra hágott. — Oh, bocsánatot kérek, mondta és én „sebaj !“ Mormogtam rá. Már sokszor láttam őt, de tulajdonképen csak egy pillanattól kezdtem észrevenni. Azt hiszem, a hangja okozhatta ezt, bár kénytelen vagyok kimondani, hogy az arcza is vonzó volt. Egy pompás júniusi napon, a szamócza-idény tetőpontján, két fontot vettem ez ízletes gyümölcsből, hogy haza vigyem. — Több más esomng is volt nálam s ezektől észre se vettem, hogy a mint az omnibuszra felszáltam. a pádon, a hová ültem, az enyémhez hasonló szamócza hevert. Egész kényelmesen ültem a sza- móczán s mikor végre észrevettem, olyan zavart lettem, hogy jó időbe került, mig a tönkre tett szamócza mellettem ülő tulajdonosára mertem pillantani. S ez senki más nem volt, mint az én érdekes hangú utitársam. Zavartan bocsánatot kértem tőle, érezve, hogy alaposan nevetségessé tettem magamat s emellett egyszerre feltárult előttem balsorsomnak egész komikus oldala. Sokat adtam volna érte, ha eltudtam volna folytani a derültség ördögét, mely e pillanatban erőt vett rajtam. — Majd megölt az erőfeszítés, hogy derültségemet elleplezzem. A szomszédomra néztem abban a reményben, hogy nem figyel rám. De láttam, hogy ő is küzd magában a nevetéssel. Ez sok volt az én önuralmamnak s hangos kacajban törtem ki, amint láttam, hogy szomszédom halkan nevet. — Borzasztó ügyetlenség volt tőlem, ejtettem ki végre. — Ellenkezőleg, felelte utitársam, az én hibám volt; nem kellett volna a csomagot az ülésre tennem, melyről tudtam, hogy el lesz foglalva. — Úgy hát vessen véget zavaromnak s fogadja el cserébe az én szamóczámat. Ez méltányos dolog. — Nem tehetem. Mert én nagyon le vagyok a kisasszonynak kötelezve, a mikor a szamóczára ülve jó alkalmai szolgáltatott nekem, a melyért csak hálás lehetek. — Mit akar azzal mondani ? kérdeztem tőle csodálkozva. — Azt, hogy régóta esengtem a kisasszonynyal megismerkedhetni s igy erre most alkalmam nyilt, felelte a fiatal ember. — Ugyan mi kelt vágyat önbenhogy velem megismerkedjék? kíváncsiskodtam tovább. — Ha őszinte választ adnék erre a kérdésre, joga lenne a kisasszonynak rám komolyan megharagudni. Erre szerényen hallgattam. — Erről jut eszembe, folytatta, hogy sajátságos módon ismerkedtünk ugyan meg egymással, de még nem vagyunk egymásnak bemutatva. Az én nevem Armstrong Róbert. — És az enyém Poell Jessie. — Poell . . . nem az a Poell kisasszony . . . kérem . . . bocsánat, nem ismer a kisasszony egy Bouchier Károly nevű fiatal embert ? — Persze, hogy ismerem, mondtam. Ismernem kell őt, miután jegybe jár . . , Hirtelen elhallgattam, mert tekintetem utitársam arczára esett s az nagy levertséget árult el. — Bouchier régi jó barátom, szólt ismerősöm s a múltkor irt nekem, hogy jegyben jár egy Poell kisasszonynyal. Bizonyosan kegyeddel. Ez a felfedezés rendkívül meglep. — De hiszen ön félbeszakított az imént s nem engedte elmondanom, hogy Bouchier nővéremmel, Emmával jár jegyben! — Hála istennek! — tört ki a fiatal emberből. — ügy látszik ön nagyon örül a barátja jegybenjárásának, — jegyeztem meg. — Oh nem annak. Barátom jegy1 Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatmár és vidéke Iegnaggohb czipöra^ára. WIofTürilrDTfiDt ! tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri gői és gyermek iTldycí JvCZlKlY . # # # # # valódi franezia sehewrő bőrü lábbelik. A A jt