Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-03 / 124. szám

2 Sefttraár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. junius 3. 124 szám. Vélemény a nyilt levélről. Szatmár, junius 2. A „Szamos“ vasárnapi száma nyilt levelet közölt ,Steuer ur volt tanítványai“ aláírással, melyben meg­támadják az uj izr. hitközséget és dr. Jordán főrabbit. Mondhatom igen rossz szolgálatot tettek Steuernek régi tanít­ványai, ha csakugyan ök írták azt a förinedvényt a hitközség és a főrabbi ellen. Ha valóban iskolát tanult embe­rek írták volna azt az otromba táma­dást, lehetetlen, hogy már a múltban is ne érezték volna annak elodázhat- lan szükségét, a mit az uj zsidó hit­község a hitoktatás terén most meg­valósítani akar. Igaz vallássosságot, de modern oktatást kíván az uj hitközség a hitoktatás terén s ezért kívánja azt, a most megválasztott kiváló művelt­ségű, hazafias főrabbi kezeibe letenni. Ez az uj irány a hitoktatásban bizonyára szerénységre is meg fogja tanítani a növendékeket, különösen pe­dig arra, hogy — miként azt Steuer tanitványai teszik — ilyen korban semmikép sem illik a hitközség elöl­járóságát és egy jó hírnévnek örvendő főrabbit leczkéztetni akarni. Az uj izr. hitközség igen komo­lyan fogja fel a hivatását és azt csak úgy töltheti be a maga elé tűzött irányban, ha az autonómiája körébe vágó hitoktatást nem Steuer szája-ize szerint rendezi be. Azt a memorandum-félét, a mire a fiatalság hivatkozik, nagyrészben oly nevek Írták alá, a kik vagy nem tag­jai a hitközségnek, vagy a kik tagjai, megtagadták az aláírás valódiságát, némelyek pedig azzal védekeztek, hoffy féltik gyermeiket az idei rossz — kal­kulustól, hát aláírták. így verődött össze az a tábor, a mely az uj község modern berendezésével száll szembe, mert szerinte mindennél előbbvaló, hogy Steuernek ne apadjon valamivel a jövedelme. Tudtunkkal Steuer Ábrahám hit­oktatónak még csas 2 gyermeke van, a kiről gondoskodnia kell, a többi már saját szárnyán van, miért beszélnek folyton 9—10 tagból álló családról? Hisz, ha könyörületet akarnak gerjesz­teni, akkor ne fenyegetéssel és helyte­len követelésekkel ostromolják az uj hitközséget, a mely úgy is nehéz ter­heket vállal magára a mikor egész újból berendezi hitközségi életét, mert kénytelen volt kiválni a visszafejlődött községből. Forduljanak kérésükkel az orth. hitközséghez, a melynek alkalmazottja Steuer Ábrahám hitoktató. Ennek a községnek erkölcsi kötelessége gondos­kodni alkalmazottjának anyagi jólété­ről. Ha nem lenne elegendő a hitok­tató megélhetésére a tandíj, akkor ad­janak nekie a tandíjon kívül fix-fize­tést, hisz telik nekik az általunk is ott hagyott és eddig el nem számolt köz­vagyonból. Most szabadult fel az államosítás következtében az elemi iskola emeletes épülete, sőt a jövőbeni oktatás költsé­gei is elmaradnak ezáltal. Fordítson ebből a tanügyi megtakarításból a hit­oktatási tanügyre annyit, a mennyit szerintük hitoktatójuk — a tandíjon kívül megérdemel; de ne tolják annak megélhetési kérdését is az uj község terhére. A Steuer neveltjei többek közt egy meglehetős arrogáns kérdéssel is rontanak a főrabbinak, a mely igy szól: „És mi szüksége van igen tisz­telt Jordán rabbi urnák a néhány száz forint jövedelemre, illetve az azzal egy­bekötött hitoktatói állásra ? Hát vegyék tudomásul, hogy Dr. Jordán főrabbi Fogarason sem fogad el a hitoktatásért tandijat, bár elősze­retettel foglalkozik a zsidó fiatalság hitéletével, nevelésével, és oktatásával, sőt küldöttségünk előtt, a mely őt ott­honában meglátogatta, határozottsággal kijelentette, hogy nálunk sem kíván tandíjért tanítani, mert ő az oktatást lelkészi kedves kötelességének tartja. A község pedig a szokásos mér­sékelt tandijat fogja szedni a hitokta­tásért a jómóduaktól, viszont a szegé­nyeket díjmentesen fogja taníttatni. Még arra is kiváncsi a régi iskola harczias fiatalsága, „És kérjük az igen tisztelt rabbi urat, hogyan tudna mo­rált és hitet prédikálni ?“ Nos hát ez a kíváncsiság könnyen lesz kielégíthető, csak jöjjenek ezek a fiatalok minél gyakrabban az uj rabbi predikáczióihoz és ha az uj iskolához oly fogékonyak lesznek mint a régihez, akkor bizony nagy hasznukra fog vál­ni a Dr. Jordán főrabbi magas mü veltségü és hazafias szellemű oktatása. Végül pedig velem együtt azt hiszem minden jóizlósü ember azt fogja tanácsolni Steuer hitoktató ur­nák, hogy saját jól felfogott érdekében áll, ha leszerelted ezt az áldatlan harczot. Az uj izr. hitközség egyik tagja. Lövés a kaszárnyában. __ - r* Öngyilkos katona. Szatmár, junius 2. (Saját tudósítónktól.) A szatmári 5-ik gyalogezred kaszárnyájában tegnap este hatalmas dörrenés verte fel az alvó bakákat. Egy közlegény, ki már két év óta ette a császár kenyerét, dobta el magától az életet. Szolgálati fegyverével lőtt a szivébe s a golyó talált, az öngyilkos katona alig egy félórai haláltusa után megszűnt élni. Fehér arczczal, mereven ott fekszik most a csapatkórház hullaházában, a hol tegnap megjelentek már a szerető szülők is, kik keserves könnyeket hul­latnak elvesztett fiukért. Az öngyilkos Fehér János fe­hértói születésű 22 éves közlegény. Két év előtt rukkolt be a szatmári 5. gyalogezredbe, a melynek 9. századá­ban szolgált. Mintegy éven keresztül tiszti szolgája volt egyik hadnagynak, de ismét beosztották szolgálatra. Fehér János örökké jókedvű fiú volt, aki soha semmiről se panaszkodott bajtársainak. Éppen ezért megmagyarázhatatlannak tartják öngyilkosságát. A századánál is szerették, soha se volt kifogás ellene. Hétfőn este a napiparancs kihir­detésekor szolgálatra osztották be. Mi­kor rákerült a sor, jókedvűen, fütyö- részve kapta vállára a fegyvert és mo­solygósán járt-kelt, fel és alá az első emeleti folyosón addig, mig felvál­tották. Fehér János a szolgálat után nyugalomra tért. Levetkőzött és ágyba feküdt. A szobában nem hallatszott egyéb, mint az alvó katonák horkolása, midőn Fehér nagy csöndesen leszállt az ágyáról. Élővette fegyverét, melynek kakasához zsineget kötött, a zsineg másik végét pedig a lábához erősítette. A fegyver csövét a szivéhez illesz­tette és ekkor lábával megrántotta a A következő pillanatban hatalmas dördölés hallatszott. Fehér János a földre bukott. A durranásra a szobában alvó katonák mind felugráltak és ször- nyüködve látták, hogy társuk vérző mellel fekszik a földön. Az öngyilkost szivén találta a golyó, mely a hátán jött ki és jó mé­lyen furródott a falba. Baj társai azonnal az ezred orvo­sért siettek, ki csak hamar megjelent és az öngyilkost elszállittatta a csa- patkózházba. Ott gondos ápolás alá vették, kimosták a sebét, de segíteni nem lehetett rajta. Egy félórai kínló­dás után meghalt. Tettének okát nem tudják. Azt beszélik, hogy két hét előtt emlegette az öngyilkosságot, mert megunta az életét. Levelet nem hagyott hátra. Az öngyilkos katonát ma temetik. ÚJDONSÁGOK. Diákszerelem. Kettős becsületsértési pör. Érdekes kettős becsületsértési pör foglalkoztatta közelebb a járásbírósá­got. Egy iparos neje és egy kis leányka becsületsértéssel vádoltak egy vasúti hivatalnokot, aki előzőleg pártfogásba vette a leánykát és jóakaratulag vé­delmezni akarta. A kedves kis törté­netnek előzményei itt következnek: A felperesként szereplő asszonyka nem régiben egy kis német leányt vett a házhoz, aki a felső leányiskolába járt. Épen neki is hasonló korú leánykája volt, a bakíisok tehát együtt jártak is­kolába és otthon is pompásan elmu­latták az időt. Ablakuk alatt nemso­kára egész korzót rendeztek a diákok és mindkét nembeli fiatalság hamaro­san összebarátkozott. Nagyon hamar megy az ilyesmi. Csak összenéznek az ártatlan szemű bakfisok és kevésbbé ártatlan legénykék, vidám mosolygás röppen el ajkukról és a következő perczben már kész az örök barátság. Szörnyű nagy bűn adatott tehát elő a vádiratban. Az volt megírva benne, hogy esténkint, mikor ábrándozásra csábit a lanyha májusi fuvalom, a kis- asszonykák megjelennek az ablakban, az urfiak az ablak alatt és felülről le­felé, alulról felfelé foly a diskurzus, nevetgélés, kiabálás szünet nélkül. A lakók végül is megunták a csend- és rendzavarást. Az egyik lakó pedig egyenesen levelet irt a német leányka szüleinek, hogy nézzenek utána gyermekük nevelésének. Ez a levél képezte a följelentés tárgyát. A tárgyalást tehát megtartották és a fővádló asszonyka izgatottan kérte a vádlott megbüntetését. A bíróság azonban kihallgatván a szepegő leány­kákat, beigazoltnak tekintette a levél állításait és minthogy azokban semmi­féle sértőt nem talált, az alperest felmentette. Ez elintézés után azonban azon­nal kezdetét vette a másik becsület- sértési pör, melyet a megvádolt leány­ka emelt ama morózus bácsi ellen, aki nem méltányolja a fiatal szivek rajongását a májusi csudaszép esték iránt. Természetesen ez az ügy is ha­marosan véget ért, még pedig az előbbi­hez hasonló módon. A kisded szerelmi történetkének tehát ezzel vége szakadt és az ablakalatti idill bizonyára tovább folytatódik — az újabb becsületsértés! porig. Vajda Mihály zsineget. ________________________________________ U. PÍ és női divat Üzlete SZATMÁR, Deák-tér * A szatmári iparosok “Rákóczi Ünnepe. A Kossuth kerti kioszk fé­nyesen kivilágított nagytermében zajos élet uralkodott tegnap. A szatmári iparosok rendeztek kitünően sikerült hazafias ünnepélyt, II. Rákóczi Fe- rencz emlékének hódolva. A terem zsúfolásig megtelt közönséggel. Ott volt a város színe java és élvezettel hallgatta végig a tartalmas programm minden egyes számát. A műsort a szatmári iparos dalegylet éneke vezette be. A Hymnuszt adták elő, melyet a közönség állva hallgatott végig. Ezután Osváth Elemér ev. ref. főgymnáziumi tanár tartott felolvasást a legendás korból. Csodásán szép dolgokat olva­sott fel a vitéz kuruczok nagy tettei­ről. A felolvasást a közönség óriási nagy tetszéssel fogadta. Majd ismét a dalegyesület énekelt népdalokat nagy preczizitással. A műsornak egyik érde­kes pontja volt Kótay Mariska szava­lata, a ki Várady Antal „Rákóczi Rodostón“ czimü melodrámáját adta elő lelkesítő hatással. Ezután ifj. Szenti- ványi Sándor és Fodor Géza pálya­nyertes költeményét a „Tárogató han­gok“-at szavalta el a közönség nagy tetszése mellett. Az ünnepélyt az ipa­ros dalegylet énekszáma fejezte be s ezután kezdetét vette a táncz, a mely­nek csak a reggeli órák vetettek véget. * A város jéggyártása. A köz­vágóhíd igazgatósága tegnap jelentést terjesztett be a város tanácsához a vágóhíd működéséről. A jelentés sze­rint a vágóhídon lévő jéggyár, melyet ez évben május hó 12-én nyitottak meg, 716 tábla jeget gyártott, a jég mennyiséget a szatmári mészáros tár­sulat vette át és 229 korona 12 fillért fizetett be a város pénztárába. * A tűzoltók versenygyaloglása. Érdekes kirándulást rendezett pünkösd másodnapján a szatmári önkéntes tűz­oltó-egylet. A kirándulás, mely igen jól sikerült, gyalogversenynyel volt egybekötve. A versenyzők névszerint: Kemény Jenő, Óvári József, Darabant Gusztáv, Erese István, Tirák József, Katona József, Megyaszai Ferencz, Farkas Kálmán, Szőlösi Gusztáv, Gás­pár Antal és Král Rudolf. Reggel 5 óra­kor indultak el a szatmári vasúti állo­más mellett levő sorompótól. A gyalog­lás Sárközujlakra történt, mely Szat- mártól mintegy 2 és fél órai távolság-a \van. A versenyzők közül elsőnek 2 óra és 28 pereznyi gyaloglás után Ováry József jött be, kit Sárközujlak község elején a jury bizottság fogadott. Másodiknak Farkas Kálmán, ki 2 óra 29 pereznyi, harmadiknak pedig Gás­pár Antal 2 óra 30 pereznyi gyalogo­lás után érkeztek be a községbe. A győzteseket nagyszámú közönség fo­gadta és lelkesen megéljenezte. Ezután nemsokára megérkeztek a vendégek is, a kiket Sárközujlak község magyaros szeretettel megvendégelt. Ebéd után a jury, melynek elnöke Tankóczi Gyula főkapitány volt, kiosztotta a dijakat. A kiránuulók csak a késő esti órákban tértek vissza Szatmárra. * Háromszor lesz térzene. La­punk múlt számában megírtuk, hogy Szatmár város tanácsa a közönség ál­talános óhajtására megkereste a szat­mári 12. honvéd gyalogezred parancs­nokságát, hogy a hetenkinti térzenék számát egygyel emelje fel. A parancs­nokság eleget tett a város kérelmének s tegnap átiratban értesítette a város tanácsát, hogy a nyár folyamán a jövő héttől kezdve kedden, csütörtökön és vasárnap délután a honvédzenekar tér­zenét tart a Kossuth-kertben. Az üdvös újításnak bizonyára örvendeni fog a közönség azon része, mely a délutáni órákban a Kossuth-kertben keres szóra­kozást. * Józsi bácsi elment. Talán alig van ember Szatmáron, a ki ne ismerte = Elsőrendű bevásárlási női divatezikkekben. 10. - Fióküzlet: NAGYBÁNYA, hely u p i é s Férfi kalapok és fehérnemüek legnagyobb raktára. — Női blouzok és bőrkeztyük nagy választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents