Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-31 / 123. szám
4 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. május 31. 123 szám. kor eszébe jutott, hogy muzsikaszó közben öt forintot tett a zsebébe, hogy majd nóta után odaadja a bandának. — Nesztek, itt van! Ezzel belenyúlt a zsebébe, de a bankónak hült helyét találta. Persze nagy zavarban volt az úri prímás, attól való aggodalmában, hogy a czigányok még majd gyanús szemmel néznek rá. Nosza, megindult a statárium, hogy hova lett az öt forintos. Persze az ügyvédjelölt mindjárt a bandánál kereste, de a czigányok semmit sem akartak tudni a bankóról. Itt már erélyes vizsgálóbíróra volt szükség. Az is volt kéznél. A doktor prímás elővette buldogg revolverét és azzal kezdte csiklandozni a tagadásban levő czigányokat. Végre is a brácsos zsebéből előkerült az ötforintos. Az is kiderült, hogy a brácsos azalatt lopta ki a bankót a doktor ur zsebéből, mialatt az javában muzsikált. — Instálom — védekezett a brácsos — csák árrá ákártuk kitanitáni á nagyságos urát, hogy mindéképpen jó prímás legyen. Mert á jó prímás nem á zsebébe tesi a bánkót, hanem ázs ástálra. SZÍNHÁZ A műkedvelők operett-előadása. Egy néhány évvel ezelőtt megtörtént Szatmáron az az eset, hogy Hubay Jenő üres ház előtt hangversenyezett és Zilahy Gyula művész-estéjén kongott a Vigadó terme. A város zenei intelligentiájának ezt a szomorú képét a világot járó művész- népség azóta természetesen úgy elterjesztette, hogy ha valamelyik zenematador vagy impresszárió Szatmári hallja emlegetni, nyomban borzongás fogja el. És ime, rövid pár esztendő múlva, ma Szatmár város valósággal zenei lángban ég. A dalegyesület érdeme, hogy az a dermesztő fagy mely a közönség érdeklődését a művészeti dolgok és formák iránt elnémította, most már fokozatosan olvad és amint alaposan remélni lehet, nemsokára egészen felolvad a lelkesedésnek s igyekezetnek tüzében. A szeptemberben megnyíló zeneiskola létesítése körül általánosan olyan megkapó, igaz törekvés mutatkozik, melynek hatása alatt áll egész közönségünk és amely a kívánt eredményeket bizonyosan meghozza. Ennek a nagyszerű felbuzdulásnak hatása alatt született meg az a gondolat, hogy a létesítendő zeneiskola javára a színházban egy nagyszabású előadást rendeznek városunk derék dillentánsai, még pedig olyan előadást melynek párját nem vidéki, de a főváros műkedvelői körében is alig lehet találni. Operette műkedvelőkkel. Éppen olyan érdekes mint merész. Kivitelében éppen olyan nehéz, mint aminő teljes az elismerés, mely ezért a vállalkozásért eleve is illeti az ambiczi- ózus gárdát. Feszült várakozással és türelmetlenül nézünk elébe ennek a szenzá- eziós színházi estnek, melytől amint értesülünk alig két hót választ el bennünket. Hoszan fog Offenbach klasszikus zenéje megcsendülni a mi házi művészeink ajkain és a mi művészeink hangszerein. Micsoda lélekemelő hatása lehet a Müller fináléinak, ha azt nem a sablon, hanem a mi ifjúságunk lelkes művészi tüze fogja kifejezésre juttatni. „Eljegyzés a lámpafény mellett“ a czime az egyik operettének, melyet műkedvelőink előadnak, az a darab, melyről a mesterszerző Offenbach memóriájában azt irta.- Ezt a zenét csak úgy álmodtam, mintha az égben az angyaloktól hallottam volna. A másik egyfelvonásos: Müller Szerelmi varázsital czimü darabját pedig legelsőben a német udvari operában adták óriási hatással. Mi reméljük, hogy amily kitűnő volt az érzék e müvek kiválasztásában olyan lesz azoknak bemutatása is. Ä színházban már javában folynak a próbák a mi jeles zene-kapa- czitásunk Dr. Vajay Imre vezetése alatt. A két operette fő női szerepe Szilágyi Erzsiké k. a. kezében van, működnek továbbá Gödé Erzsiké k. a. Sozánszkyné úrnő, Lengyel Angéla k. a. az urak közül Dr. Lenárd István, Mondik Endre és Szentivámyi Sándor. A zenekarban — mely 20 tagból áll — benne van valamennyi ismert kitűnő házi művészünk és ezt a zenekart a fuvóhangszerekkel a nagybányai bányász-zenekar nyolcz kiváló tagja egészíti ki. Dr. H. ÚJDONSÁGOK. Boldog ünnepet! Díszben pompázó szép tavasz kellő közepére esik a legszebb, a legpoetikusabb ünnep: piros pünkösd. Igaz áhitat hatja át szivünket, kivetkőzünk a szürke köznapiságból, lelkűnkről lehámlik salak, szenny, sár, a mi jártunk-keltünkben hozzátapadt, aztán fölemelkedik a magasba, hol megfürdik a tiszta, enyhe kék égben, napsugarakban. A természettel fölvidultak az emberek is. A remény sugara aranyozza be azt a szép, ezt a kedves ünnepet. Soha nagyobb szükségünk pedig nem volt a reményre, a mikor igaz sajnálattal látjuk, hogy se- hogyse akarja vagy tudja megérteni a magyar — a magyart és hazánkfiai között csak nem akar létesülni egyetértés, összhaugzás. Fokozott mértékben megsínyli ezt a társadalom, melynek minden egyes osztálya megszenvedi az összetartás hiányát. Ám ne elmélkedjünk-e nagy napon bajainkról, ne essék zokszó azért, hogy az életnek csak ürömét szürcsölhetjük. Rázzuk le magunkról a hivatal, a munka porát és siessünk ki a szabadba vagy Isten házába, hogy fölviditsuk, fölélesz- sziik elcsigázott, megviselt lelkünket. Keressünk malasztot fájdalmunkra a feledésben és örüljünk a szép ünnepnek ! Vessük hitünket abba a férfias munkásságunkba, mely any- nyi vész és balszerencse közt mégis mindig jóra vezetett. Félre a kishitűséggel, mely gyávaság és lealacsonyít ! Piros pünkösd hajnalán gyönyörködjünk a rózsák pompájában, melyek az életnek a nyüzsgő-pezsdülő életnek magasztos dicshimnuszait zengik. A mig élünk, érhet ugyan baj és szerencsétlenség, de az édes remény élvezetétől nincs, a ki megfoszthat. A reménytől nyerjük az ösztönzést a munkára, mely hazánk felvirágoztatásához vezet. És ha a siker késik is, ha nem is mutatkozik gyenge emberi elménknek menedék a veszély elől, ne féljünk, hogy alámerülünk. Nem merülhetünk alá, mert folyton együtt haladunk a korral. Mindig és mindig szakadatlanul előre haladunk, úgy, hogy szomszédjainkkal majdnem minden téren mérkőzhetünk. A nagy küzdelemben nem nélkülözhetjük az öntudatos bizalmat, melyet a jövőbe vetünk ; ebben a küzdelemben legjobb fegyver az erős, edzett lélek, méh7 hatalmat ad az akadályok leküzdésére és meg- aczélozza akaraterőnket. Mert a magyar nemzet mindenkor híven megőrizte törhetlen akaratát, mely a további küzdésre buzdítja. Él még a magyar és piros pünkösd hajnalán örvendve látjuk, hogy vésztől meg nem rettenve áll a nagy csatában, melyet szabadságáért, jóllétéért, czivilizácziójáért és boldogulásáért küzd. Küzködünk az élet fentartásá- ért, hajt, unszol bennünket a kötelességérzet, — nem bírjuk a reánk nehezedő, súlyos terheket, gör- nyedezünk alattuk, vonszoljuk csak az élet igáját, — mégis hiven, lankadatlanul és fáradhatlanuí végezzük nagy munkánkat. A himes mezőkön pompáznak a virágok, az erdő bugásából kihallat- szik a csalogány vig dala. A természet ünnepi köntöst öltött. Az embe- berek közül ki ájtatosságát végzi, ki meg övéi körében élvezi a szép ünnepet. Mindannyioknak boldog ünnepeket kívánunk és kívánjuk, hogy sorsuk jobbra forduljon. Hiszen az egyesek sorsából alakul ki a haza sorsa, miként a haza szerencséjéből minden magyar kiveszi a maga részét. Éljen tehát a haza és viruljon, miként virul a rózsa pünkösd szent napján! A magyarok Istene segítse a népet, melynek fiai vagyunk. Boldog ünnepeket I Pünkösd a templomokban. Az Istentiszteletek sorrendje. A kertek díszes virágpompájával köszöntött reánk ma a piros pünkösd ünnepe. Illatozó rózsabokrok, fehér virágos akáczok intenek, mosolyognak felénk s hirdetik szerte szét e nagy világon a tavasz legszebb ünnepét, Az emberiséggel együtt ünnepel a természet, a költő szavaival az a szép természet, melynek csodás varázsa meggyógyítja még a beteget is És ezen a napon ismételten hozsána zeng fel millió ajakról, hirdetve mindenütt az Isten dicsőségét . . . A pünkösdi ünnepek alkalmából a szatmári templomokban a következő sorrendben tartják meg az istentiszteleteket : A rém. kath. székesegyházban : Pünkösd első napján reggeli 7 órakor ünnepi mise, melyet Hehelein Károly kanonok tart. Ezután ünnepi predikáczió következik; mondja Tóth József. 9 órakor Meszlényi Gyula megyés püspök mond nagymisét és predikácziót. 11 órakor a főgymnázium r. k. növendékei csöndes misét hallgatnak. Délután 3 órakor vesperás lesz. Hétfőn 7 órakor plébánia mise, melyet Tóth József tart. Utána prédi- kácziót Juhászy János mond. 9 órakor a káptalan konczelebrál s a szent beszédet Kovács Gyula dr. tartja. 11 órakor a gymnázium növendékei részére csöndes mise, délután pedig ves- perást tartanak. A szatmári-i ev. ref. templomban : Ünnepi szent beszéd, melyet Biki Károly esperes mond. Az úrvacsorát Rácz István szolgáltatja. Délután istenúsztelet, melyet Hajdú Miklós segéd lelkész végez. Hétfőn a szentbeszédet Rácz István mondja, az úrvacsorát Biki Károly osztja. Délután istentisztelet, melyet Hajdú Miklós tart meg. A németi-i ev. ref. templomban : délelöt szent beszéd, melyet Kovács Károly mond a hívőknek, úrvacsorát Pótor Dániel oszt. Délutáni istentiszteletet, végzi: Inczédy Márton. Hétfőn ünnepi szent beszédet Inczédy Márton tart, úrvacsorát Kovács Károly oszt s a délutáni isteni tiszteletet is Kovács Károly tartja. Kossuth Lajos azt üzente! . . A nóta eredete, Van nekünk egy nótánk, a mely gyújt, lelkesít. Egy régen letűnt dicső kor hérosi tetteiről regél csodásán szép dolgokat. Abból az időből származik, a mikor a magyar harczba szállt, azért, a mi a legszentebb előtte : a szabadsága! A legendás idők magasztos emléke ez a nóta, melynek dallamát, ha halljuk kigyul az arczunk, lázban égünk, dagad a keblünk, vágyat érzünk, hogy újra csatasorba álljunk és küzdve küzd- jünk a haza ellenségei ellen. Ez az a nóta, a melyet minden magyar, ki e hazában él, énekel, ez az a dal, a melyre már a bölcsőben tanítja gyermekét az édes apja, ez az a nóta, mely örökké emlékünkben tartja azt a férfit, a ki megtanított bennünket az igazi hazaszeretetre. . . . Kossuth Lajos azt üzente! . . mennyi minden van kifejezve e pár szóban, mily csodásán hangzanak e szavak, hiszen bennük van a magyar történelem egyik legendás fejezete, az a korszak, melyet Glió ragyogó betűkkel vésett az örökké tartó emléktáblákra. Erről a nótáról egy öreg honvéd, kinek galambfekér a haja, és reszket a keze, de a szive ép úgy dobog, mint akkor, midőn legelőször hangzott fel e magasztos dal, a kővetkezőket mesélte el nekünk : Kossuth Gzegléden, a városháza előtt hires beszédét tartotta. Azt az asztalt, mely emelvényül szolgált, Gzeg- léd városháza ma is őrzi. A beszéd hatása alatt a vidék ifja és öregje katona akart lenni. Sem a nagyon öregeket, sem a gyerekembereket nem akarta bevenni a sorozó-bizottság. De a jelentkezők nem tágítottak, ők is honvédek akartak lenni. Erre azzal utasitották el a gyermekembereket, vagy nagyon öregeket, hogy várják meg Kossuth újabb üzenetét, akkor az összes jelentkezőket mind besorozzák, mert akkor „mindnyájunknak el kell menni.“ Ezt a szolid visszautasítást tartalmazza a Kossuth-induló versének idézett része. Maga a vers egy régebben keletkezett nótára a Kossuth czeg- lédi beszédét követő lelkesedés hatása alatt keletkezett. Lapunk legközelebbi száma a kettős ünnep miatt jun. 3-án, szerdán reggel fog megjelenni. * Miniszteri segély útépítésre. Szatmár vármegye közlekedő eszközeinek száma közel jövőben egy uj viczi- nális úttal fog gyarapodni. Lapunkban már több Ízben tettünk említést az uj úrtól, melynek kiépítését Szatmárról Szinérváraljáig tervezik. Az uj helyi érdekű útvonal gazdasági szempontból igen üdvös lesz, mert az ut mentén levő községeket közvetlen összeköttetésbe fogja hozni Szatmárral. Az uj ut építési költségeihez a kereskedelmi miniszter hozzájárult és segély képen 14 ezer koronát utalt ki a vármegyének. Az ut épitése elé most már semminemű akadály nem gördül s igy a munkálatokat a jövő hó elején megkezdik. ügy tervezik, hogy az ut építését még e nyáron fejezzék be, hogy őszre már átadható legyen a közforgalomnak. * Luby Géza adománya. Luby Géza országos képviselő, a szatmár- megyei függetlenségi párt elnöke, ki már eddig is igen sok esetben adta tanujelét jótékonyságának, a napokban ismét jószivü adománnyal gyarapította két egyesület vagyonát. A szatmár- megyei ev. ref. lelkészi gyámintézetnek ugyanis 150 koronát, az ev. ref. tanítói gyámintézetnek pedig 30 koronát adományozott. * Kevés a térzene. Szatmár város szórakozni vágyó közönsége régóta érezte hiányát a térzenének. Igaz ugyan, hogy a Kossuth-kertben a szatmári honvéd gyalogezred zenekara kétszer hetenkint tart ingyenes hangversenyt, melyet csütörtökön és vasárnap délutánonként nagyszámú közönség szokott végig hallgatni. A térzene ta- gadhatlanul kellemes szórakozás, különösen olyan városban, mint Szatmár, melynek Kossuth-kertje ritka élvezetet nyújt a szabad levegőre vágyakozó ember sokaságnak. A közönség sokszor fejezte már ki azon óhaját, hogy a térzenék számát szaporitni kell. A
