Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-29 / 121. szám

121 szám Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP. ságát heteken át mi sem zavarta, míg Csongori Mariska pár nappal ezelőtt gyöngélkedni kezdett. Egy operett előadás alkalmával hűlt meg s eleinte jelentéktelennek látszó, könnyebb természetű és gyorsan múló hülésnek látszott betegsége, de napok múltával mind hevesebb fájdalmakat érzett 8 kínzó köhögési rohamai csaknem megfulasztották A mint kinos betegsége egyre aggasztóbb mérveket öltött, kezelő orvosa tanácsára Budapestre ment, hogy súlyos betegségére ott keres­sen gyógyulást. Vécsey Ervin huszárfőhadnagy, aki állandóan szerelmese betegágya mellett volt,szabadságot kért ezredétől és szintén vele ment Budapestre s mindent elkövetett, hogy a színész­nőt megmentse az életnek. Cson­gori Mariska betegségén azonban az orvosi tudomány nem segíthetett, állapota nap-nap után rosszabbra fordult, úgy, hogy a katasztrófa mindinkább közeledett s a tudomány emberei lemondtak életéről. Az utóbbi két napban már állandóan önkívületi állapotban feküdt. Ma délelőtt kissé jobban lett és pár perezre eszméletre tért. Ezt az alkalmat környezete arra hasz­nálta fel, hogy papot hivott, aki a haldoklót a halotti szentséggel látta el. x\ szomorú szertartásnál Vécsey főhadnagy is jelen volt, aki ismé­telten kérdezősködött az orvosok­nál. hogy csakugyan mentketetlen- e a beteg. Az orvosok nem titkolhatták tovább a szomorú valót és éi’tésére adták az aggódó Vécsevnek, hogy semmi remény a színésznő fölgyó- gvulásához. Vécsey főhadnagyot ez a ki­jelentés annyira lesújtotta, hogy be­ment a másik szobába, a hol pár perczig izgatottan sétált fel és alá, aztán hirtelen elővete revolverét a halántékához szorította és gyorsan elsütötte. Az óriási dörrenésre a szom­szédszobában levők rémülten be­rohantak a szobába, ahol iszonyú látvány tárult eléjük. Vécsey Er­vin a délezeg huszár főhadnagy halvány arczczal a szőnyegen elte­rülve feküdt, kezében még görcsö­sen szorította a füstölgő revolvert s homlokából patakzott a vér. Nyom­ban orvosért futottak; a mentőket is azonnal értesítették, de mikorra azok megérkeztek a főhadnagy már halott volt. Az öngyilkos főhadnagy holt­testét beszálitották a helyőrségi kór­házba. Az öngyilkosság az egész fő­városban óriási szenzácziót keltett. Csongori Mariska állapota szin­tén reménytelen, aligha éri meg a reggelt. Kedvese tragédiájáról mit sem tud. mert a halotti szentség felvétele után ismét önkívületi ál­lapotba merült. * Erdősi-emlék Szinérváralján. A közeli Szinyérváralja fényes ünnep­séget ül junius hó 1-én, a mikor is Erdősi Silvesz tér Jánosnak, nagynevű szülöttjének emléket állít. Erdősinek nagyérdemei a magyar kultúra fejlesz­tésében. Az irodalom történetben so kát jelent az ő neve, mert ő volt az, a ki a reform áczió korszakában az első magyar nyelvtant megírta. A je­les irodalmi férfiúnak és buzgó refor­mátornak most emlékoszlopot állítottak Szinérváralján, melyet nagy ünnepsé­gek keretében pünkösd másod napján fognak leleplezni. Az emlékoszlop, mely andesit kőből készült remek munka, Szinérváralja főterét fogja díszíteni. A leleplezési ünnepélynek tartalmas műsora a következő: Gyülekezés a Korona-szálló dísz­termében junius 1-én délután í óra­kor s innen fél 5 órakor kivonulás ze­neszóval az emlékoszlophoz. Hymnus. Előadja a szinérvá- raljai dalárda. Megnyitó (leleplezési) beszéd, tartja Sátor Dávid. Ünnepi beszéd, tartja Koválik József. Az emlékoszlop átadása a köz­ség gondozásába Papolczy Béla az em­lékoszlop-bizottság elnöke által. Az emlékoszlop átvétele Bárány Béla községi főbíró által. Szózat, előadja a dalárda a kö­zönséggel. Rákóczi induló, előadja a zene­kar, melynek hangjai mellett a közön­ség a Korona-szálló dísztermébe vonul. Este 8 órakor tánczczal egybe­kötött zártkörű estély, 1 korona be- léptidij mellett. * Az esküdtek összeírása, A vá­rosháza nagytermében néhány nap óta szorgalmas munka folyik. A nagyterem ajtajának kilincsét egymás kezébe ad­ják az emberek, kik sietnek, hogy az esküdtek lajstromába felvétessék ma­gukat. Most ugyan még csak törzs la­pokat állítanak ki a jelentkezők sze­mélyazonosságról s csak az összeírás után fogja az erre hivatott bizottság a névjegyzéket elkészíteni. Esküdt a tör­vény értelmében mindazon 26 évet betöltött polgár lehet, a M legalább 20 korona adót fizet. Az összeírás még csak ma, pénteken tart, a mikor is délután 3 órakor Ferencz Gusztáv ta- nácsjegyzönél kell jelentkezni. Az ösz- szeállitott lajstromot a város közszem­lére fogja kitenni, s- ekkor a peticzió- kat be lehet adni az esetleges hibák kijavítása iránt. * Könyvszekrény a város levél­tárában. A törvényhatóságoknál régi szokás, hogy a társhatóságokkal cse- reviszonyóan áll, akárcsak a lapszer­kesztőségek egymással. E viszonynak aztán az az eredménye, hogy a ható­ságok kiadott jelentéseiket, könyveiket megküldik egymásnak, iíy módon a törvényhatóságok egész könyvtárra tesznek szert. Szatmár városánál az évek hosszú során át beküldött köny­vek ma már annyira felszaporodtak, hogy a levéltárban egy uj könyvszek­rényre van szükség. A levéltárnok elő­terjesztésére a város tanácsa tegnapi ülésén elhatározta, hogy a városi le­véltárba egy nagyobb könyvszekrényt fog beszerezni, melybe a felhalmozó­dott könyveket, díszmunkákat és mo­nográfiákat fogják elhelyezni. * A színház udvar kútja. A szat­mári színház udvarán van egy nagy­szabású kút, a melynek külsejéről azt hinné az ember, nogy üdítőbb vizet ad, mint bármelyik hegyi forrás. A kút azonban nemhogy ivóvizet nem szolgáltat, de a viz még mosásra sem használható, mert piszkos és a felüle­tén zsirszinli ülepedés van. A város, a mérnöki hivatal előterjesztésére, elha­tározta, hogy a kutat leszerelteti. A tegnap megtartott tanácsülésen ismét foglalkoztak a kút ügyével. Az ülésen elrendelték, hogy a kutat nem fogják betömetni, hanem csak fedőlappal zár­ják el, hogy az esetleges tűzveszély alkalmával azonnal kéznél legyen a kellő vízmennyiség. Bihar-vármegyé- nek egyik nagy embere dőlt ki az élők sorából tegnap, a kinek neve az egész országban isme­retes volt. Móricz Pál a halott, ki sokáig volt főjegyzője Bihar-vármegyének. A halál 77 éves korában ragadta ki az élők sorából, akkor, midőn a politika helyett az irodalomnak szentelte életét. Móricz Pálnak nagy sikerei voltak a politika terén, sokáig volt tagja az országgyűlés­nek. Az utóbbi időben teljesen vissza­vonultan ólt Berettyóújfaluban levő kas­télyában, a hol tegnap egész váratlanul halt meg. Szivszéíhildós érte, mely azon­nal kioltotta életét. Temetése ma, pénte­ken lesz Berettyóújfaluban. Az elhunyt­nak Móricz Lajos szatmári nyugalma­zott törvényszéki elnök édes testvére. * Vidéki városok mozgalmai. A héten tartották értekezletüket a tör­vényhatósági jogú városok polgármes­terei, most pedig a rendezett tanácsú városok vezettek be komoly irányú mozgalmat, hogy a törvényhozás adja meg a fejlődésükhöz alapul szükséges városi törvényt. A százöt rendezett ta­nácsú város mozgalma kiegészíti a törvényhatósági városok mozgalmát, a mely utóbbi a kiindulási pontnál — 1894. évben — már a saját mozgal­mába bevonni kívánta a rendezett ta­nácsú városokat, amelyek érdekében Ehen Gyula orsz. képviselő irt leg­utóbb czikket a Magyar Közigazgatás-ba. Igaza van minden tekintetben e czikk- nek, legkivált abban, hogy akárhány rendezett tanácsú város van, amely nemcsak évi költségvetésének méretei­ben, hanem a helyi közgazdasági, kul­turális és társadalmi élet minden vo­natkozásában kiállja a versenyt a tör­vényhatósági városokkal. Miért ne lenne törvényhatósági joggal felruházható Brassó, Gzegléd, Eger, Esztergom, Gyula, Jászberény, Miskolcz, Nagybecs- kerek, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szen­tes, Szombathely, Zenta és még egy sereg város, amelyek ma megyeható­sági felügyelet alatt intézik adminiszt- rácziójukat, amely helyzet kerékkötő a megyegyülésok kevesebb számánál fogva a városokra és fölöslegesen terhes a rendesen nagyobb vármegyék admi- nisztrácziója közben a megyehatósá­gokra. Akár összetalálkozik két moz­galom, a törvényhatóságiaké és rende­zett tanácsuaké, akár nem a városi törvénynek a városfejlesztés modern alapjaira kell helyezkedni, hogy nem­zetgazdasági és kulturális feladataikat betölthessék. * Razzia A rendőrség tegnap az egész város területén razziát tartott. Ez alkalommal nem csak a kétes exisz- tencziák után indítottak hajszát, hanem megvizsgálták az udvarokat, hogy a köztisztaság ellen nincs-e valami ki­fogásolni való. A rendőrség igen szo­morúan tapasztalta, hogy az egyes há­zakban igen sok a hiba. Az udvarok piszkosok, egészségtelenek s nem egy helyen találtak akkora szemetet, hogy egész bátran beillenék egy kisebb hegy­nek is. Természetes, hogy a rendőrség a házigazdák ellen eljárást tett folya­matba. Ugyanekkor a csavargók után is hajszát indilollak. A félreeső helye­ken a rendőrség 10 csavargót fogott el, akiket holnap tolonczolnak el. * Poiónyi Károiyns temetése. A tragikus véget ért szép asszonyt, kinek megrázó tette az egész városban köz­beszéd tárgyát képezte, tegnap délután helyezték örök nyugalomra. A temeté­sen nagyszámú közönség jelent meg. A gyászszertartást Biki Károly ev. ref, esperes végezte, a ki megható beszéd­del búcsúztatta el a halottat. * A mátészalkai vasút. A Szat­már—mátészalkai va=ut érdekeltsége a múlt hóban megtartott gyűlésén el­határozta, hogy a vasút építés czéljá- ból kibocsátandó részvények jegyzése czéljából részvény aláírásra kötelező nyilatkozatot fog szétkíildeni az érde­kelt községek lakosságának. Az aláírási nyilatkozatokat tegnap küldték szét a vármegye minden részében, mert tud­valevő, hogy a vasutérdekeltségnek részvénygyüjtésre az összes községek­ben megbízottja van. Ezután csak az a kérdés, hogy a 2 hónapig tartó alá­írásnak minő eredménye lesz? * Utazás a Duna-ünnep körül. A Duna-ünnep elmúlt, de nem nyomta­lanul. Egy uj szóval gazdagította szó­kincsünket és egy uj szóval frazeoló­giánkat. Ma már nem mondják Buda­pesten, hogy: megbukott kudarezot vallott, füstbe ment, belékozmásodott stb. — mind e kifejezések helyett ezt 19§# május 29. 3 az egy szót használják : „Duna-ünne- pély“ Például: — Milyen volt a tegnapi premier? Volt siker? — Sőt ellenkezőleg! Borzasztó nagy Duna-ünnepély volt! Vagy : — Pinczér vigye vissza ezt a bifsztiket. Ez nagyon Duna-ünnepély. Avagy: — Mikor lesz a Serges Friczi esküvője ? — Soha! Hát nem hallottad, hogy az egész párti Duna-ünnepély lett? — Hallatlan ! És miért ? — Mert kiderült, hogy a hozo­mány csak Duna-ünnepély 1 * Még egy magántudós. Hódme­zővásárhelyen úgy látszik versenytársa akadt most a télen-nyáron hajadonfő­vel járó budai magántudósnak. Padi András kérvényt adott be a hódmező­vásárhelyi tanácshoz, melyben azt kéri, hogy adjanak neki a városházán egy szobát, ahol ö a legszigornbb ellen­őrzés mellett, teljesen ingyen és min­den gyógyszer nélkül meggyógyítja a tüdőbetegeket és vérszegényeket, sőt meggyógyít minden más betegségben szenvedőt is, ha hozzá fordul. Azt mondja Pádi uram kérvényében, hogy nem tanulta az orvosi tudományt, ha­nem azzal őt az isten áldotta meg s ezt az istenáldást az embériség javára akarja értékesíteni. Máskülönben azt is kéri, hogy ha kérelmét nem teljesiti a tanács, akkor a dolgot a király tudo­mására hozza, mert az ő tudománya világraszóló fontossággal bir. TÖRVÉNYKEZÉS. § Molnár Jenő büntetése. Min­denütt nagy megbotránkozással tárgyal­ják még mindig azt a példátlanul szi­gorú büntetést, melylyel Molnár Jenő képviselőt sújtotta a szegedi törvény­szék. Jelentéktelen dolognak tartotta ezt mindenki. Kauczió nélküli politizá­lásért 20—30—50 korona pénzbünte­tésre ítélik el rendesen a laptulajdo­nosokat, érthető nagy feltűnést keltett tehát a szegedi ítélet. A szentesi újsá­gok egyikét épen a múlt héten ítélték el harmincz korona pénzbüntetésre ilyen vétség miatt, pedig már többször volt büntetve kauczió nélkül való poli­tizálásért. Molnár Jenőt most vonták először felelősségre s ö igazának tuda­tában alig védte magát. Legrosszabb esetben is — gondolta — jelentékte­len pénzbüntetéssel sújtják. Az ítélet­ben természetesen nem nyugodhatik meg. Ez példátlanul áll a magyar judi- katurában. A parlamentben pártkülönb­ség nélkül ilyen véleményben vannak a képviselők s az bizonyos, hogy ha még a felsőbb bíróság nem változtatja is meg ezt, a feltűnő, különös szigorú ítéletet — ami ugyan nem valószínű — ez az ítélet végrehajtható sohase lesz. Molnár Jenőt ugyanis még egyszer ki kell kérni a Háztól s a Ház — a mos­tani hangulatból ítélve — semmi körülmények között se adja ki. Ez az ügy most már nem a függetlenségi párti Molnár Jenő ügye, hanem a Házé. A Háznak pedig meg kell védenie tag­jait sajnálatos tévedésekkel szemben. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktősde­— A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, május 28. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ........................7.55 -7.56 Rozs 1903. áprilisra ...<.. 6.61—6.62 Zab 1903. áprilisra........................5.51—5.52 Tengeri 1903. májusra.....................6.35—6.36 Repcze augusztusra........................6.40—6.41 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................664.— Ma gyar hitelrészvény ........................ 720.50 Leszámitolób ank részvény................... 453.— Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 469.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 677. — Küzuti vasút.............................................610.— Városi villamosvasút részvény . . . 312.— Id. Móricz Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents