Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-24 / 117. szám

117 szára Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP. 1903. május 24. lyisége a Wéisz János, ma Antal-féle házban volt, a honnan 1834-ben Ta- másy László házába, 1836-ban a Wallon Jakab házába, 1840-ben a Weise János uj házába „a közép emeletre költözött, oda a hol a kiálló (álltánv) van“. 1846. évben a mai városház eme* létén volt; onnan 1851-ben a Hennel Károly házába, onnan a Hartman István, ma Tóth Sándor-télé házba; innét az uj átalakuláskor templom-utczára a Halász-féle házba, 1881. év május 1. pedig a saját házába költözött, a me­lyet 1899-ben modern épületté emelve, teljesen újjá alakitott. * 1883-ik év, deczember hó 30-án ünnepelte a Társaskör 50 öves fen- állásának évfordulóját, a midőn Un­ger Gusztáv tartotta az emlékbeszédet, a melyből a Társaskör múltjára vo­natkozó fenti adatokat rövid kivonat­ban közöljük. Hogy a Társaskör mai állapotát is ismertessük, végül fölemlítjük, hogy jelenlegi elnöke a múlt év óta Ve- réczy Antal táblabiró, alelnöke Antal Dániel. Könyvtárnok Hatvani, Péter jegyző : Osváth Elemér, ügyész : Fejes István dr , felügyelő : Bnrtha Kálmán. A választmány 20 tagból áll. Az olvasóteremben összesen hat­vankét hírlap és folyóirat áll a tagok rendelkezésére ; a könyvtár pedig 2800 kötelet számlál. A lakoma. A Társaskör hetvenéves fennál­lása alkalmából tegnap este rendezett banketten mintegy százötvenen, a szat­mári társadalom színe java vetlek részt. A társas összejövetelt a közönséges bankettek köréből magasan kiemelte az a beszéd, melyet a kaszinó elnöke Veréczy Antal tartott. A beszéd a társadalmi egység szükségét hangoz­tatta. Visszapillantva a múltra, úgy találta, hogy a múltban együtt lehetett látni a kaszinóban a különböző társa­dalmi elemeket együttélésben és együtt működésben. Ma különböző társaskörök alakultak, mindannyian nemes czélt tűztek maguk elé, de megteremtették a különböző válaszfalakat is, melyek az egységes magyar társadalom kiala­kulásának akadályai. Már pedig e nél­kül az egység nélkül a nemzet a maga nagy feladatait nem lesz képes telje­síteni. Szólónak vigaszt nyújt az, hogy ennek a jövőben meg kell változnia. Le kell hulianiok a válaszfalaknak, melyek a magyart elválasztják a ma- gyarlói és le is fognak hullani. Mert a múltnak az a tanulsága, hogy vesze­delmek idején mindenkor lehullottak ezek az elválasztó falak, és ő bízik abban, hogy ez igy lesz a jövőben is. A Társaskör tagjaira emeli poharát és kívánja, hogy az egység és együttér­zés meg legyen közöttük. A beszédet szűnni nem akaró él­jenzéssel fogadták. Ez után dr. Fechtel János emelt poharat a Társaskör elnökére Veréczy Antalra, lelkes hangon fejtegetve a Kaszinó nemzeti hivatását. Uray Géza szép szavakban a honvéd és közös hadsereg jelen volt képviselőire emelt poharat, amire Kiss Zsigmond ezredes felelt, a magyarok Istenének áldását kérve a Társaskörre. Majd Osváth Elemér fejtegette a Kaszinó hivatását, aztán még a tósz- tok özöne következett és a kedélyes összejövetelnek csak a hajnali órák vetettek véget. A gyilkos pálinka. Esküdtszéki tárgyalás. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 22. A szatmári kir. törvényszéket, mint esküdtbiróságot tegnap ismét egy avasalji bűneset foglalkoztatta. Egy fehérhaju, reszkető kezű öreg ember ült a vádlottak padján, a kit a királyi ügyészség azzal vádolt, hogy embert ölt. A súlyos vádat nem tagadta. Szo­morúan hajtotta le tenyerébe ősz fejét és csöndes rezignáczióval hallgatta, a mit a tanuk vallottak ellene. Szúrd Juonnak hívják a vádlot­tat, akinek a pálinka vette el az eszét, a mikor biinbe esett. Ez év márczius hó 18-án toríént, hogy Kányaháza községben együtt mulatott Urbere György nevű szomszédjával. Ivás köz­ben többször összekaptak, de mind annyiszor kibékültek. Mikor eltávoztak a korcsmából Urbere valami sértő szót mondott Szurd- nak, ki a fölött oly dühös lett, hogy egy fadarabbal úgy ütötte fejbe Urbe- rét, hogy összerogyott és szörnyet halt. A tárgyalás lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Pontban 9 órakor jelentek meg a bíróság tagjai és az esküdtek a tár­gyalóteremben. A tárgyalást Papolczy Gyula dr. elnök vezette. Szavazó bírák voltak : Fekésházy Gyula és Szabó József törvényszéki bírák. Jegyző: Joanovícs Ernő dr. A vádhatóságot Dénes Lajos kir. ügyész képviselte. A vádlottat pedig Nagy Barna dr. védte. Elnök a tárgyalás megnyitása után kisorsolta az esküdteket. Az ur­nából a következők nevei kerültek ki : Seregi Béla dr., Pongrácz György, Gőrffy József, Kádár János, Polyánszky Miklós, Kőhalmy Gyula, Galeczky Ig- nácz, Ferenczy István, Fényes Béla, Nagy Károly, Müller József és Bakos Ferencz. Az ügyben tulajdonképen két vád­lott szerepeit. Az egyik Szúrd Juon, a ki ellen halált okozó súlyos testi sértésért emeltek vádat, a ki viszont könnyű testi sértés vétsége miatt Ug- lán Györgynét panaszolta be. Uglánné Szurdot verekedés közben egy nyújtó- fával ütötte meg, úgy, hogy Szúrd 8 napon belül gyógyuló sérülést szenve­dett. Uglánnét Rácz Endre dr. védte. (A vádlott) Szúrd Juon elsőrendű vádlott az általános kérdésekre előadja, hogy 55 éves nős, görög katholikus vallásit napszámos kányaházi lakos, vizsgá­lati fogoly. Az elnök azon kérdésére, hogy bűnösnek órzi-e magát, azt fe­lelte, hogy igen. Elnök: Adja elő az esetet. Vádlott elmondja, hogy Urbere György volt kányaházi lakossal évek óta peres viszonyban állott valami le­gelő ügyből kifolyólag. Ez óv már­czius 18-án békés utón intézték el s igy falusi szokás szerint reggeli 6 órakor korcsmába mentek egy kis ál­domásra. Úgy délfelé elhatározták, hogy hazamennek. Útközben betértek egy másik korcsmába, a hol tovább ittak néhány óra hosszat. Ugv öt óra tájban elindultak a korcsmából s be­tértek Uglán Györgynéhez, kinek az elhalt Urbere nagybátyja volt. Ug­lánné be akarta vinni Urberét a la­kásába, hogy aludja ki mámorát, de Szúrd nem engedte. Ezen összevesz­tek. Szúrd a szóharcz közepette meg­ragadta Uglánné haját és a földre ti­porta. Mikor Uglánné feltápászkodott, a konyhába sietett, s egy nyujtófával fejbe ütötte Szúrd Juont. A veszeke­dés közben Urbere György ismétel­ten leszidta Szurdot, ki az Uglánné nyujtófájával két ütést mórt Urbere fejére. Urbere az ütés következtében összerogyott és meghalt. Elnök: Uglán Györgyné ellen fenntartja a vádat? Elsőrendű vádlott! Nem kívá­nom s megbüntetését. A törvényszék Uglán Györgyné ellen a további eljárást beszüntette. (Vádlottból tanú.) A törvényszék ezután másod­rendű vádlottat hallgatta ki. Uglán Györgyné a feltett Kérdésekre elmond­ta, hogy Szúrd Juon és az elhalt Ur­bere György ittas állapotban jöttek a portájára, a hol vádlott a nyujtófával úgy ütötte fejbe Urberét, hogy ször­nyet halt. (Az áldozat neje.) Uzvegy Urbere Györgyné, az áldozat neje keveset tud a dologról, mert őt csak a szerencsétlenségről ér­tesítették. Elnök. Ki vitte meg a hirt? Tanú : A vádlott maga jött hoz­zám s elmondta, hogy megölte az uramat és most rajtam a sor. — Ezzel fenyegette ? — Igen. — Milyen viszonyban éltek? — Ellenségeskedtek. — Mennyi a kára? — Sok. — Mennyit kór? — 300 koronát. — Mikor nézte meg a holttestet ? — Csak másnap reggel, mert messze lakom a falutól s a gyerme­keim féltek egyedül maradni. (A tanuk.) Urbere Gligornó jelen volt a véres esetnél. Látta, hogy veszeked­nek, s két legény fiát küldte az ál­dozat segítségére. Elnök: Hányszor ütötte meg a vádlott ? — Kétszer. — Azonnal meghalt ? — Igen. Szvorcsok Vaszil együtt volt a vádlottal és az áldozatta! a korcsmá­ban. Hallotta midőn Urbere többször sértegette vádlottat, aki azonban ól- czelödésnek vette a dolgot. Jelen volt a verekedésnél is. Megerősíti az előb­biek vallomását. Szvorcsok Vaszilné és Stef Ja­kab tanuk jelentéktelen vallomást tettek. A törvényszék elnöke ezután a boncz jegyzőkönyvet olvasta fel, a melyből kitűnt, hogy az ütések feltétlen halálosak voltak. Majd Jégér Kálmán dr. és Vajay Imre dr. orvosszakértőket hallgatták ki, kik a vádlott elmebeli állapotát vizsgálták meg. Elnök a bizonyítási eljárást befe­jezetnek nyilvánitotta. Dénes Lajos kir. ügyész terjesz­tette elő az esküdtekhez intézendő kér­déseket. A kérdések megállapítása után Dénes Lajos ügyész előterjesztette vádinditványát, a melyben kéri Szurdot bűnösnek kimondani. Nagy Barna dr. védő a vádlott részegségével menti Szúrd Juont skérí az esküdteket, hogy vegyék figyelembe öregségét és büntetlen előéletét. (A verdikt.) Az esküdtek ezután tanácsko­zásra gyűltek össze. Mintegy félórai tanácskozás után Seregi Béla dr. az esküdtek főnöke kihirdette a verdiktet, a mely szerint az esküdtek az első kérdésre nem-mel a II.-ik kérdésre 7-nél több igennel válaszoltak. (Az ítélet.) A törvényszék a verdikt alapján ítéletet hozott és Szúrd Juont erős felindulásában elkövetett halált okozó súlyos testisórtésben mondta ki bűnös­nek s ezért az enyhítő körülmények figyelembe vételével 2 évi börtönre Ítélte. Az ügyész és vádlott megnyugod­tak az ítéletben. ÚJDONSÁGOK. A „Transsylvánia“ biztositó intézet válsága, (Saját tudósitónktól.) Magyar- ország közgazdasági életében hosszú idő óta nagy szerepet játszik a „Trans- sylvánia“ nevet viselő biztositó intézet, a melynek szelleme, kezelése, daczára hogy a vezérigazgatósága Nagy-Sze- ben-ben van, oláh. Különösen a ro­mánok lakta vidéken volt az intézet­nek igen sok ügyfele. így Szatmar- vármegye hegyes vidékén, ahol a la­kosság túlnyomó része oláh, csakis ez intézetnél biztosították be javaikat a román gazdák. Ez az intézet most válságba ju­tott. Egy hűtlen alkalmazottja juttatta a bajba, úgy hogy a „Transsylvánia“ valószínűleg a közel jövőben csődbe kerül: Tudomásunk szerint Szatmáron is van e biztositó intézetnek ügynöksége, mely a szatmármegyei ügyfelek bizto­sítását intézi. A „Transsylvánia“ válsága már oly stádiumban van, hogy a fő és fiók ügynökségeket feloszlatni kény­telen. Eddig Kassán, Aradon, Temes­váron, Kolozsváron, Sopronban és Nagyváradon szüntették be a föügy- nökségeket, de feloszlatták a budapesti fiókintézetet is, melynek összes tiszt­viselőit elbocsátották. A vezérügynökség által vitt ügyek­ben minden téren a lehető legnagyobb zűrzavar és fejetlenség uralkodik. — Ugyanis a Transsylvánia által az ügyek lebonyolítására kiküldött s itt működő igazgatósági titkár, Marschell Vilmos a magyar nyelvet nem beszéli s a pa­naszokat emelő ügynökök és felek, kik a német nyelvet nem bírják, nem tud­ják magukat megértetni vele. Nem tudják jogos panaszaikat és követelé­seiket felvétetni s érthető, hogy köztük a legnagyobb elkeseredés uralkodik. Hogy a biztosított felekkel, vala­mint a károsultakkal kiknek a szen­vedett károkért járó biztosítási összeg már régebben esedékes volt — mi lesz, az a jövő titka. Ez a zűrzavar és fejetlenség azonban nemcsak itten uralkodik, hanem a Transsylvania nagy­szebeni igazgatóságnál is.. A vezérügynökség manipulácziói következtében ugyanis az igazgatóság kebelében oly nagymérvű viszályok tá­madtak, hogy a bank nagyszebeni üz­letvezetője, Albrick A. vezérigazgató beadta lemondását s meg nem várva, hogy azt elfogadják-e vagy sem, már nyolez nap óta nem is vesz részt az ügyek vezetésében. * Elmaradt városi közgyűlés. Szatmár város törvényhatósági bizott­sága tegnap délután rendkívüli köz­gyűlést hirdetett, melynek egyedüli tárgya a város földvásárlásáról szóló szerződés megkötése volt. A rendkí­vüli közgyűlést nem tartották meg, mert a törvényhatósági bizotttság tagjai nem jelentek meg oly szám­mal, melyet a törvény előír. Négy óra felé járt az idő, a mikor Pap Géza polgármester bejelentette, hogy a rendkívüli közgyűlést nem lehet megtartani s kérte az egybegyűlteket, hogy fogadják el indítványát, amely szerint az újabb rendkívüli közgyű­lést a jövő havi rendes közgyűlés előtti időre tűzhesse ki. Kuriózum képen közöljük, hogy tegnap délután a város tisztvielőivel együtt mind­össze huszonhármán gyűltek össze. A megjelent városatyák következők: Rosenfeld Miksa, Lévay József, An­tal Dániel, Antal Kristóf, Mátray Lajos, Fejes István, Tanódy Márton, Markovics Ignácz, Fuchs Bertalan, UPÍ és DŐi divat üzlete SZATMÁR, Deák-tér 10. — Fióküzlet: NAGYBÁNYA. Elsőrendű bevásárlási hely u r i és női divatezikkekben. Férfi kalapok és fehérnemüek legnagyobb raktára. —Női blonzok és bőrkezty ük nagy választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents