Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-21 / 115. szám
Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. május 21 11 o sram. kivándorlásra csábitó irodák körmönfont reklámjait — bizonyára busás honoráriumért — mint „érdekes közleményt“ csempészi be hasábjaira. Egyik budapesti krajezáros újság e hö 19-iki számában megjelent egy ilyen „érdekes“ közlemény ragadta meg figyelmünket, s ebből az alkalomból tesszük szóvá a dolgot. Ugyanis „Uj Hírek“ czim alatt lát napvilágot Budapesten egy a ponyvairodalom zsánerénél alacsonyabb színvonalon „megszerkesztett“ krajezáros újság, a mely harmad-negyed- napos ócska rémdrámáival az ország nagyobb vidéki városaiba is lekerül, de olyan grájzler furfanggal, hogy mikorra a vidékre kerül, csodálatoskép átredlik. Nem ugyan alacsony színvonalon álló tartalma vedlik át, hanem a czime lesz mindenütt más és más. így Szatmáron „szatmári friss újság“- gá vedlik s a rikkancs, — a szatmári zsurnalisztika szégyenére — mint helyi terméket kínálja az utczán, potom két fillérért. Ez a lap, a melynek „üzleti“ bázisa arra van alapítva, hogy a tudatlanabb, szegény nép körében teremtsen magának olvasóközönséget, e hó 19-iki, keddi számában az alábbi — Fáik és Társa hamburgi kivándorlásra csábitó ezég — reklám levelét közli, mint „érdekes“ közleményt. Érdekes levél. Egy honfitársunk a következő tevelet irta egy hamburgi ezégnek: Tisztelt Fáik és Társa uraknak Hamburgban. Becses levelét megkaptam, amelyet örömmel is fogadtam és megértettem belőle, hogy értesítést küldött a feleségemnek is. És megértettem belőle a családom kihozatalát a korra szerint. Csakhogy a márcziusi hajóra elkészülni nem bírtunk, a vagyon végett önöket felkérem, tisztelt Fáik és Társa urakat ismét, hogy tessék tudatni velem a következő hajókat is, hogy tndjam magam mikez tartani és hogy melyik hajóhoz hány napnak előtte kell a családnak, Hamburgba érkezni. És még, hogy ön képes-e egészen Vácztól a vonatjegyet is kieszközölni, mert anélkül Vácztól egészen Hamburgig igen sok bajjal tudnak felérni Önökhöz. Mert azon a sok ismeretlen idegen országban igen nehéz lesz nekik a jegyváltás. De én a legrövidebb uton-módon szeretném őket kihozatni. És Vácztól mit kóstál a vonat személyenkint egész jegyért és fél jegyért Hamburgig, hogy Yortonig mit kóstálna Vácztől, és hogy lesz jobb a hajójegyváltás ? mei’t még a pénzünk otthon van Magyarhazába a Családommal. Mindezekről tessék tanácscsal szolgálni a posta fordultával. Ha a levelezéssel készen leszek t. i. a családommal, akkor kiváltom Önnél a hajójegyet és jól szeretném ha Hamburgból egyenesen ide Yorktonig hozzák őket. Elő adom Önnek az ittlévő helyzetet. A Magyaroknak itt Templomuk nincsen csak privát házhoz járnak Isteni tiszteletre. Iskolák vannak bőven a a Termés elég bőven van dúsan terem mindenkinek, 15 magtul 45 mag 50 ma- g:j ád egy aker itten t. i. búza, a zab 80 nicigig 90 magig ad akerenkint, kell-e valakinek több termés ? Akik itt vannak magyarok 8 áve jöttek ide, van nekik mindenféle gazdasági gépezeteik, amelyet én láttam 3000 busel gabonájaik és még 12 lovas cséplőgépeik. Megint vett 25 lóerejü gőzcséplőgépet 37Ö0 kostáit, a másik kompánia 18 lóerőre való gőzcséplőgépet 3000 kostáit. Minden igy elsorolni igen sok volna, annak több idő és több papir kellene. Még ingyenes földek is vannak a települők részére. De már ez nemsoká lesz ingyenes föld a Compania földje mifelénk 8 aker ja igen-igen mén fel az ára mert nő a farm mindenfelé és csak a temérdek vetéseket lehet látni mindenfelé és úgy annyira, hogy ez idő szerint ottan 900 és 1000-rot is kapnak, akik iparkodnak bőven szántani: Ajánlom a telepet minden Magyar honfitársámnak, elég könnyű a niegü élhetés. Yorkton Beaver Hills assa Canada N. W. T. Maradok őszinte hoonfitársa Kis József s. k. Erre az „érdekes levél“-re mi más lehetne a megjegyzésünk, mint az, hogy igen-igen szomorú, hogy akad magyar lap, — a mely egy hamburgi kivándorlásra csábitó ezég ügynökévé szegődik — ha az a ezég busásan meg is fizeti a lelketlen reklám közlését. Magát a lapot, ily nemű „érdekes“ közleményeivel egyszerűen ajánljuk a belügyminiszter ur figyelmébe, a szegény népet pedig óva intjük, hogy a lap ilyen érdekes közleményeinek fel ne üljön, mert nagyon valószínű, hogy az a szemérmetlen reklám éppen úgy meg van fizetve, mint annak az osztrák szédelgő „gyárosnak“ a hirdetése, a ki üvegből készített valódi gyémánt nyakkendő tüt, egy pontosan járó fali órát és ráadásul még 28 „értékes“ tárgyat igór potom 6 koronáért küldeni — utánvétellel. Véres áldomás. Esküdlszéki tárgyalás. Saját tudósítónktól. Szatmár, május 20. A szatmári kir. törvényszék es- küdtbirósága előtt tegnap egy 22 éves fiatal oláh legény állott, a kit az a vád terhelt, hogy ez év január hó 9-én Kányaháza községben egy nagy konyhakéssel leszúrta egyik pajtását. Az esetnek részleteit a tárgyaláson kihallgatott tanuk mondták el, mert a vádlott alig emlékezett vissza szörnyű cselekedetére. A gyilkos a havasok alján lakó vad oláhok közül való, a kik részeg ségükben kivetkőznek minden emberi érzésből és embervérre szomjuhoznak. Burta Jakab, — igy hívják a vádlottat -— részeg fővel kést mártott egy pajtása szivébe, a ki a szúrás következtében alig egy félórai vergődés után meghalt. Az áldozat különben jó barátja volt, soha semmiféle czivakodás vagy veszekedés nem volt közöttük és igy részegségénél egyéb okát nem tudja adni, hogy miért vetemedett a gyilkosság elkövetésére. a tárgyalás lefolyásáról tudósi tónk a kővetkezőket jelenti: Pontban 9 órakor vonultak be a bíróság tagjai és az esküdtek a tárgyaló teremben. A tárgyaláson Papol- czy Gyulá dr. elnökölt. Szavazó bírák voltak: Morvay Károly és Matolay Lajos. Jegyző : Koós Géza. A vádat Orosz Sándor alügyész képviselte. A vádlottat Dómján János dr. ügyvéd védte. Minthogy a tanuk csak román nyelven beszéltek, a törvényszék Hozás János tolmács segítségével hallgatta ki a feleket. ElnöK a tárgyalást megnyitotta és kisorsolta az esküdteket. Az urnából a következők nevei kerültek ki: Mayer Salamon, Ferenczy István, Valeczky Igmácz, Heinrich György, Ma- róti Sándor, Kőhalmy Gyula, Gyene Károly, Polyánszky Miklós, Mónus József, Fried Dezső. Páskesz Mór, Sereg'i Béla dr. rendes; Pongrácz György és Kádár János póteshiidtek, (A vádlott.) Az általános kérdésekre Burta János vádlott előadja, hogy 22 éves, nős, egy gyermek atyja, kányaházai lakos. Vagyona nincsen, lopásért 8 napi fogházat ült a szinyérváraljai járásbíróság fogházában. Elnök : Bűnösnek érzi magát ? Vádlott: Nem érzem magam bűnösnek, mert a mikor a tettet elkövettem, annyira részeg voltam, hogy az esetre visszaemlékezni is alig bírok. Elnök: Mondja el, hogy történt az eset? Vádlott: Nem emlékezem, mert nagyon részeg voltam. . —- Sokat ivott ? — Sokat, nem tudom mennyit, a tanuk jobban fogják tudni, mert velük ittam. Arra emlékszem csak, hogy erdőkerülő választás volt s a megválasztott Gábró Jakabnál áldomást ittunk. Mintegy 15 liter pálinka volt ott, melyet elfogyasztottunk, de azután én is rendeltem egy fél litert. — Részegségében fenyegetett va lakit? — Nem fenyegettem senkit. — Árgyei Vaszilíkkel milyen viszonyban élt? — Igen jó barátok voltunk. Elnök ezután felmutatta a bűnjelként lefoglalt kést, melyet a vádlott a magáénak ismert el, (Az áldozat neje.) Az esküdtbiróság ezután az elhalt Árgyei Vaszil nejét hallgatta ki. A szerencsétlen asszony csak annyit tudott elmondani az esetről, hogy őt a gyilkosság napján értesítették. Nem volt jelen férje meggyilkolásánál. Elnök: Mennyi kára van? Argyelné : Még 10 ezer forintért se adtam volna az uramat. — Mennyit kér? — 400 koronát. — Hány gyermeke van? — Kettő. Ezután elmondta, hogy férje január 9-én délben távozott el hazulról. Neki nem szólt, hogy hová megy. O már csak holtan látta viszont. A gyilkossal férje jó viszonyban élt. (A tanuk.) Bozse Vaszil községi biró, tanú jelen volt a gyilkosságnál. Az elnök kérdésére elmondja, hogy a kérdéses napon mező bírót választottak s annak örömére itták az áldomást. Mintegy 25 liter pálinkát hozatott s igyegy-egy emberre körülbelül 2 liter jutott. Mig a házban idogáltak nem volt viszály. Igaz ugyan, hogy vádlott a szobában elővette övéből a kést és hadonázni kezdett vele, de nem bántott sekit- Argyel Vaszily, ki szintén részeg volt, incselkedni kezdett a vádlottal. Mikor kimentek az udvarra, Argyel megragadta a vádlott kabátját s oda szólt neki : — Hogy van öcsém ? — Hagyj békét — felelte Burta. Minthogy Árgyei nem engedte el a kabátját, Burta furán1 otta kését és szivén szúrta. Elnök: Részeg volt a vádlott ? Tanú: Sokat ivott. — Milyen helyzetben szúrta meg ? — Álló helyzetben. — Elesett Árgyei? —- Nem. Még vagy harmincz lépésnyire előre szaladt s akkor rogyott össze. — Beszélt vele ? — Igen, mert bevittük a szobába s mintegy fél óráig beszélgettünk, a mig meg nem halt. — Miről beszéltek? — A vagyonáról és gyermekeiről Védő: Szokott-e korcsmázni a vádlott ? Tanú: Ritkán. Morvay biró: Mit csinált a vádlott a szúrás után? Tanú: Haza futott. Gávró Jakab tanú szintén jelen volt a véres eseménynél s mindenben megerősítette Bozse vallomását. Ugyancsak az előbbieket vallotta Fánya Juon tanú is, a ki nem csak a gydkosságnál, de a vádlott elfogatásá- nál is jelen volt. Elmondja, hogy Burta Jakab a szúrás elkövetése után hazafutott s lefeküdt aludni. A mikor érte mentek felköltötték. Midőn elmondták neki, hogy Árgyen meghalt, tréfának vette a dolgot. Botos Mihály volt a következő tanú, a ki csak az ivásnál volt jelen. A gyilkosságot nem látta s mindazt a mit tud, csak hallotta. Giró Juon, Búb Jakab és Lipis Mihály lényegtelen vallomást tettek. Elnök ezután a bonczolásról felvett jegyzőkönyvet olvasta fel, melyből kitűnt, hogy a szúrás feltétlen halálos volt. Majd Jéger Kálmán dr. és Vajay Imre dr. orvosszakértőket hallgatták ki, a kik a vádlott elmebeli állapotát megvizsgálták és szakértői véleményt mondtak. Az orvosok szerint vádlott elmebeli állapota kifogástalan. A tett elkövetésekor megállapított részegsége inkább jogi, mint orvosi elbirálásnak képzelheti alapját. Miután elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Orosz Sándor alügyész terjesztette elő az esküdtekhez intézendő következő kérdéseket: Első főkérdés: Bünös-e Burta Jakab a Jonné abban, hogy Kányaházán 1903. évi január hó 9-én este Argyel Vaszilt szándékosan, de a nélkül, hogy szándékát előre megfontolta volna a bűnjelt képező késsel szivén szúrta s igy megölte? — Igen e vagy nem? II. Kisegítő kérdés. Ha nem, úgy bünös-e Burta Jakab abban, hogy Kányaházán 1902. évi január hó 9-én este Argyel Vaszil testét szándékosan, de ölési szándék nélkül a bűnjelt képező késsel, szúrással bántalmazta s az igy okozott sérülés folytán Árgyei Vaszil halála következett be? Dómján János dr. védő a következő harmadik külön kérdést terjesztette elő: Az I. alatti főkérdésben, vagy a II. alatti kisegítő kérdésben leirt cselekmény elkövetésekor az elfogyasztott nagy mennyiségű pálinka folytán Burta Jakab elmetehetsége meg volt-e any- nyira zavarva, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt ? (Délután.) Délután a perbeszédek következtek. Orosz Sándor alügyész rövid beszédben a vádlott bűnösségét bizonyítja és büntetést kér. Doniján János dr. védő, a vádlott beszámíthatatlan állapotát kéri megállapítani és enyhe büntetés kiszabását kéri. (A verdikt.) Az esküdtek ezután tanácskozásra vonultak vissza. Félórai tanácskozás után Gyene Károly, az esküdtek főnöke kihirdette a verdiktet, a mely szerint az esküdtek az I. főkérdésre nem-mel feleltek, a kisegítő kérdésre hétnél több igennel, a III. kérdésre nem-mel válaszoltak. A törvényszék a verdikt alapján rövid tanácskozás után ítéletet hozott, a mely szerint Burta Jakabot a btk. 301. és 306. §§-ba ütköző halált okozó súlyos testi sértés miatt bűnösnek találta s ezért 3 évi fegyházra ítélte. Az Ítéletbe a vizsgálatban eltöltött 4 hó és 10 napi időt beszámítják. A megölt Árgyei Vaszil özvegyének 400 koronát itéitek meg. A vádlott és ügyész megnyugodtak az Ítéletben. SZATMÁRON egyedüli raktára : Freund-ház. Felhívja a nagy érdemű közönség figyelmét idény uj donságaira.
