Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-10 / 106. szám
2. Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. május 10. 186 a*átn. ismét nagy verekedés volt. A német nemzetipárti diákok a klerikális érzelmű műegyetemi hallgatókkal elvi okokból összetűztek. A szóhangnak verekés lett a vége, úgy, hogy a rendőrségnek kellett közbe lépni. A diákok közül igen sokat letartóztattak. A véradó ellen. Budapest, május 9. (Saját tudósítónktól). A képviselőházban ma Dunavecsóröl 650 tagú küldöttség jelent meg és átnyújtották Dániel Gábor alelnöknek a katonai javaslatok elleni peticziót. Rákóczi esztendeje. A kassai Rákóczi-erklyekiállitás. Szatmár, május 9. Rákóczi Ferencz kora, a kurucz korszak, melyből lobogó hazafiság, dicső és nemes tettek sokasága s egy nagy múlt minden nemes emléke su gárzik felénk, már régóta kedves tárgyát képezi a magyar irodalomnak. Újabban ez a nemes Rákóczi-kullusz még nagyobb erőre kapott, s most, hogy kétszáz esztendős emlékünnepe van annak, hogy Rákóczi kibontotta zászlaját, országszerte Rákóczi-ünne- peket tartanak. Legkiemelkedőbb pontja ez ünnep ségeknek, országraszöló esemény lesz a Rákóczi-erklyekiállitás, a mely a régi kurucz városban Kassán fog megtartatni julius 26-tól szeptember 20-ig. A kiállítás eszméje a múlt évben pattant ki s csakhamar a magyar közélet legelőkelőbb férfiai karolták fel. A végrehajtóbizottság már most minden héten ülésezik, feldolgozza a roppant anyagot s mindent előkészít arra, hogy a kiállítás sikere méltó legyen a Rákóczi névhez. Éltető lelke a kiállítás ügyének gróf Zichy Jenő, aki minden héten, minden végrehajtó-bizottsági ülésre Kassára utazik és azonkívül az ereklyék beszerzése érdekében az ország összes föuruival érintkezésben áll, s olyan lelkes buzgalommal istápolja a hazafias ügyet, a mely inig egyrészt bámulatra méltó, másrészt legnagyobb biztosítéka a kiállítás sikerének. Ez a siker országra szóló lesz, már mo3t képet szerezhetünk róla. Eddig körülbelül 600 Rákóczi korabeli ereklye tárgy jelentetett be, de ha hozzávesszük, hogy gróf Andrássy Dénes krasznahorkai várában, herczeg Windischgrätz sárospataki várában s még nohány főurnái körülbelül még egyszer annyi ereklye tárgy van s fog a kiállításon szerepelni, a hadászati, iparművészeti s a korra vonatkozó mindenféle becses és drága emlékben gazdag kiállításról fogalmat szerezhetünk. Eleven képét fogja nyújtani ez a grandiózus kiállítás az egész kurucz korszaknak, érthető hát az az országos érdeklődés, amelylyel iránta viseltetnek. A kiállítás szóval oly képét nyújtja a nagy korszaknak, a melynek meg tekintése több mint a történeti tanulsággal járó gyönyörűség megszerzése, mert szinte hazafias kötelesség áldozni a legszentebb magyar emlékek előtt, a melyekhez kicsirázott magyar szabadság első lehelete fűződik. A kiállítás elé az egész ország nagy várakozással néz s a végrehajtó bizottság tudatában nagy feladatának körültekintő gondoskodással már eddig is elismerésre méltó munkát végzett. A kiállítási tárgyak szállítására 50 százalék engedményt eszközölt ki az államvasutakon s a vele kapcsolatban levő vasútvonalakra ; gondoskodott az ideutazók mérsékelt utazásáról. A Rákóczi-ereklyék még egyre érkeznek s nehogy a legkevesebb tárgy is elmaradjon, a kiállítás végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a kiállítandó ereklyetárgyak bejelentésére április 30-ig adott határidőt megliosz- szabbitsa május SO-ra. Akinek tehát Rákóczi-korabeli ereklye tárgya van, az ne késsen azt bejelenteni. A kiállítás nagybizottsága elhatározta, hogy minden egyes kiállítót gyönyörű emlékéremmel jutalmaz, a mit mindenki a legkisebb és legcsekélyebb tárgy után is megkap. Az em lékérem művészi és értékes. A beküldött tárgyakat közel egy és félmillió koronára bebiztosítják s ezenkívül a nagybizottság szavatol valamennyi ereklye épségben tartásáért. Az elrendezés, csomagolás a legnagyobb gonddal, Mi- halik József miniszteri biztos, a kassai muzeum igazgatójának szakszerű felügyelete alatt történik. Nincs kétség benne, — hogy a kiállítást, melyről még többször hirt fogunk adni, — megtekinti minden jó magyar ember. Nomcsak azért, mert ilyen alkalom a becses Rákóczi korabeli ereklyék megtekintésére talán nem lesz többet, hanem azért is, mert az a lehető legkellemesebb nyári kirándulás lesz. Mit tárgyal a város ? A közgyűlés tárgysorozata. Szatmár, május 9. Szatmár város törvényhatóságibizottsága e hó 11-én, hétfőn délután 3 órakor tartja meg május havi rendes közgyűlését a városháza nagytanács-termében. Igen érdekes közgyűlésre van most kilátása a törvényhatóságnak, mert a tárgysorozatban több oly fontos tárgy szerepel, a melyeken a közgyűlés vita nélkül átsiklani nem fog. Minden valószínűség szerint nagy vihart fog előidézni a Kossuth-kert mögötti földek kisajátításának ügye, a mely oly fonákul ütött be a városnak. A kisajátítási összegnek kiilömbözetét azonban, csupa kényszerűségből is, meg kell szavazni. Érdekesebb tárgyai lesznek még a holnapi közgyűlésnek a főszámvevö- nek az 1902. évi zárszámadásról beterjesztett jelentése, a zeneiskola czél* jaira kért 1200 korona évi segély megadása, a közkórháznak jövő évi költségelőirányzatnak elfogadása és a Szatmár- -erdődi h. é. vasút kérelme a villamáram fogyasztására nézve kötött szerződés tárgyában. A közgyűlésen a konverzió is szóba kerül ismét, de ez a kérdés — a mennyiben sikerült a konverziót re- parálni — ezúttal aligha fog jelentősebb vitát előidézni. Választás is lesz, de ezúttal a szokott választási izgalmaktól menten, mert — nem akadtak pályázók. A közgyámi állásra ugyanis, csak egyetlen pályázat érkezett be: Lénárd István dr. pályázott a Raáb Sándor örökébe. Úgy látszik, hogy a közgyámi állás nem valami vonzó hivatal. A közgyűlés tárgysorozata egyébként a következő: Hitelesitő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Néhai Böszörményi Károly volt polgármester arczképének ünnepélyes leleplezése. Választás. A város törvényhatóságánál megüresedett közgyámi állás választás utján való betöltése. Novák Lajos főszámvevőnek az állami iskolai építési kölcsön törlesztésére vonatkozó javaslata tárgyában. A Pannónia szálloda és Vigadó épületének felülvizsgálatára vonatkozólag. Ifj, Vida János zsadányi lakossal kötött szerződés tárgyában. Novák Lajos főszámvevőnek az 1902, évi zárszámadásról beterjesztett jelentése tárgyában. Nyugdíj választmányi előterjesztések : Soós Jánosnak a nyugdíjalapba befizetett járulékok kiutalása iránti kérelme tárgyában. Papp Endre I. o. írnok nyugdíjazás iránti kérelmére vonatkozólag. Kovács József kapuőr nyugdíjazás iránti kérelmére. Szász Mihály lovas rendőr nyugdíjazás iránti kérelmére. A nyugdíjalap 1902. évi zárszámadása tárgyában. Gazdasági szakbizottsági előterjesztések. Az 1903. évi költségvetés ellen dr. Teörsök Károly által beadott felebbezés tárgyában, A városi kölcsönök konvertálása tárgyában. Egy magyar iskola-hajó felszerelési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. Lorenz Pál városi kertész fizetés javítás iránti kérelmére. A németi g. k. egyháznak kántori javadalmazásra engedélyezett segély felemelése tárgyában. Zeneiskola czéljaira kért 1200 korona évi segély megadása tárgyában. Kiss József bérloengedés iránti kérelme tárgyában. A közkórház 1902. évi zárszámadása és 1904. évi költségelőirányzatának elfogadása tárgyában. A Kossuth-kert mögötti földek kisajátítása tárgyában. A Szatmár—erdődi h. é. vasút részvénytársasággal a villamáram fogyasztása tárgyában. Hatósági átiratok. Arad sz. kir. város átirata a ház- béradó módosítása s a házbéradó mentesség idejének kiterjesztése iránt. Kassa sz. kir. város átirata a 30 koronát meg nem haladó kézizálog kölcsön bélyegmentessége tárgyában. Magán kérelmek. Özv. Jurácskó Dánielné kérelme, néh. Jurácskó Gyula vámhivatali pénztárnok 3 havi fizetésének segélyképen való megadása iránt. Somogyi Mátyás m. kir. állatorvos oklevelének kihirdetése. A magyar hadsereg mellett. Szatmárvármegye fölirata. Szatmár, május 9. Megírtuk lapunk tegnapi számában, hogy Szatmárvármegye május 7-én tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul Hevesmegye átiratát az önálló magyar hadsereg tárgyában. A vármegye törvényhatósága elhatározta, hogy Hevesmegye példájára feliratot intéz a képviselőházhoz az önálló magyar hadsereg felállítása tárgyában. A gyönyörűen megszerkesztett felirat, a mely Nagy Sándor megyei tb. főjegyző tollát dicséri, szószerint igy hangzik. Mélyen tisztelt képviselő ház! Mi Kölcsey vármegyéje, Kölcsey szellemétől áthatva szólunk, midőn az önálló magyar hadsereg felállítása érdekében Heves vármegye közönsége által a képviselőházhoz intézett s pártolás végett hozzánk megküldött feliratot tárgyalva, egyhangúlag elhatároztuk, hogy annak pártolása végett szintén felírunk. A törvényeknek magyar nyelven szerkesztésére vonatkozó alsó táblai harmadik üzenetben azt mondja Kölcsey Ferencz: Az elkeserített hazafiság érzelmei nagy jogokat adnak, csak erős kebelben lángoljanak. Az elkeseredett hazafiságtól áthatva, a jog, törvény és igazság nevében szólunk mi, midőn felírunk, hogy az önálló magyar hadsereg felállítását megvalósítani méltóz- tassélc. Történelmi igazságon alapul ez a törvényeink által szentesített jogunk : mert törvényeink a jogfolytonosságot folyton fentartották és a magyar hadsereg eszméjét soha fel nem adva ehhez való jogunk az ujoncz-megajánlási jogban ormol. A magyar hadsereg múltja azt igazolja, hogy a nemzeti hadsereg volt magyar tisztek alatt. Az 1867. XII. t.-cz. értelmében sincs közös hadsereg, csak a védelem közös, miután a törvény világos szavai szerint a magyar hadsereg mint az ösz- szes hadsereg_ kiegészítő része emlit- tetik, csakis Ő felségének hadügykö- rébo tartozó alkotmányos fejedelmi jogaiból kifolyólag Ő felsége által saját hatáskörében intézendőkben mondattak ki mindazok, melyek a hadsereg egységes vezérletére, vezényletére, belszervezetére vonatkoznak. Azonban az 1867. XII. t.-cz. nem hogy tovább fejlődött volna ellenben visszafejlődött: mert a magyar király alkotmányos felségjogait abszorbeálta az osztrák császár s e jog visszafejlesztés ellen szólunk mi> midőn kérjük az önálló magyar hadsereg felállítását. Mi törvényeink szerint független, önálló állam vagyunk. Törvényeinkből folyik, hogy ehhez való jogunk az igazságnak megfelelően valósittassék meg. Miután pedig áz 1867. XII. t.-cz. nem a törvény szellemében fejlődött, mert a kifejezetten magyar hadseregről intézkedő 1741. LXIII. t.-cz. és 1802. I. tcz., továbbá az 1715. VIII., 1741. XXII., 1791. XIX., 1807. I. 1830. IX. és 1848. III. t.-czikkek rendelkezéseit figyelmen kívül a pragmatica sanc- tióban elismert s az 1723. I. és II. az 1791. X. és XII. az 1827. III. és az' 1868. XXX. t.-czikkben kijelentett önálló államiságunk a hadsereg mai szervezetében nem nyer kifejezést, holott ő felsége a magyar hadseregre, mint az összes hadsereg részére vonatkozó legfőbb haduri hatalmát is a magyar királyságból nyert: kérjük, hogy az 1867. Xli. t.-cz. határozmányainak nem a törvény szellemében történt végrehajtása miatt az önálló magyar hadsereg állíttassák fel, mert nem akarjuk továbbra is, hogy idegen zászló alá, idegen nyelven vigyék fiainkat. Hogy pedig az 1867. XII. t.-cz. a magyar nyel érdekében hozott, ki- rályilag szentesített érvényes törvényeinkkel szemben tényleg erősen visszafejlődött, igazolja az, hogy a magyar nyelv érdekében hozott 1830. VIII. t.-cz. rendeli, hogy minden hivatalnok magyarul tudjon ; az 1840. VI. t.-cz. rendeli, hogy magyar ezre- dek kormányai a magyar köztörvóny- hatóságokkal magyarul levelezzenek. Az 1867. XII. t.-cz. visszafejlődése következtében pedig ezek a törvényeink oda fajultak, hogy a katonai levelezések ügyében 1893. évi aug. hó 4-én 2963. alszám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében minden magyar közigazgatási tisztviselőnek németül kell tudni, mert a katonaság német levelezését el kell fogadni, ezen parancsolattal szemben a tisztviselőnek meg kel! hajolni, mert a renitens tisztviselővel szemben érvényesül a fegyelmi eljárás; holott alapjában véve ez a rei .c í nem törvényes, mert Magyarországot rendeletekkel kormányozni nem lehet, a rendelet pedig ellenkezik a hivatkozott törvényekkel. Azt sem tudja a külföld, állam vagvunk-e vagy sem, s a hazafias elkeseredés tör ki belőlünk, midőn törvényhatóságunk közigazgatásában előfordult oly esetet látunk, hogy az idegen bevándorolt magyar fiú véderői kötelezettségét teljesíteni óhajtva, az Egyesült-Államok hites közjegyzője magyar nyelven szerkesztett hiteles kiadmányát a nevvyorki cs. és kir. osztrákmagyar konzulátus nagynevű magyar fia német átirattal küldi meg. Szatírája ez állami függetlenségünknek, megtagadása törvényeinknek. Mi a megsértett törvények miatt, midőn jogaink érdekében igazságot keresünk, csak abban találjuk meg azt, hogy önálló magyar hadsereget kérünk, hogy le-
