Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-08 / 104. szám
Szatmár, 1903. május 8. Péntek. Második évfolyam. 104^.5zár*< Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E$yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik“nró£mta (hétfő kivételével),. Hirdetés&taff cf,' méltányos, szabotHMaijAli egyezség szerint felvesz á kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: 0ARTHA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Tomboló vihar a megyegyülésen. Vita a czivillista emelése fölött. Szatmár. május 7. Szatmárvármegye székházának közgyűlési termében régen tombolt olyan hatalmas vihar, mint ma, midőn Luby Géza indítványa fölött, hogy a vármegye Írjon fel a képviselőházhoz a czivillista emelése ellen, indult meg a vita. Aharczra mindkét oldalon készültek és a vita hosszas és szenvedélyes volt. Ha valaki ezután meg fogja írni a magyar köztörvényhatóság monográfiáját és vizsgálat tárgyává teszi azt, hogy milyen álláspontot foglaltak el és minő gondolkozást mutattak a törvényhatóságok a nemzetnek mostani küzdelmében: úgy egy sajátságos, szinte érthetetlen történelmi jelenséget fog észlelni és megörökíteni. Nevezetesen, hogy a törvényhatóságok, a hivatalos presszió nyomása alatt, szembeszál- lanak a nemzeti felfogással és törekvésekkel és szinte elnyomni igyekszenek a nagyszerű nemzeti küz dehnet. Mert megtörtént* Magyarországon most az a furcsa eset, hogy a midőn a nemzet hatalmas har- czot folytat a bécsi hatalom ellen, a midőn az egész nemzet közvéleménye megmozdult és hangos szóval tiltakozik a nemzet ellen tervezett merénylet ellen, akkor ne hány vármegyei törvényhatóság szembeszállva a nemzeti felfogással és törekvésekkel, elitéli a nagyszerű nemzeti küzdelmet. Ezek a vármegyék az igazi gyász-magyar vármegyék. Sőt tovább mennek ezek a gyász-magyar vármegyék, mert hódolattal járulnak a hatalom elé; bizalmat nyilvánítanak a kormánynak, mely az óriási terhekkel megrakott nemzetnek immár roskadozó vállaira czivillistát emelt; mely inkább a törvényen kívüli állapotot idézte fel, semhogy teljesítette volna a nemzeti óhajokat, vagy ott hagyta volna helyét, melyen a bécsi érdekek istápolójává szegődött. Bizony szégyen a magyar tör- vényhatóságokra, hogy akadnak közöttük olyanok, melyek nem riadnak vissza a megalázó szereptől, hogy hízelegjenek a kormánynak akkor, mikor ez a nemzetnek érdeke ellen működik. A Luby Géza indítványával, ha magáévá tette volna Szatmárvármegye közgyűlése, nem követett volna el olyan cselekedetet, a miben a magyar király személye iránt való törhetlen hűség és hódoló szeretetnek csak egy parányi csökkenése is nyilvánult volna. De nem tette magáévá, mert a hivatalos vármegye, a mely a nemzet érdekeinél előbbrevalónak tartja a kormány iránt való hódolatát, kierőszakolta az indítvány mellőzését. És aztán az ilyen „siker“ után úgy tüntetik fel a dolgot, mintha a törvényhatóság' szabad meggyőződése nyilatkozott vol. na meg. És, bár mindenki tudja, hogy a törvényhatóság szivének, érzésének és meggyőződésének semmi köze nincsen az indítvány keresztül erőszakolt mellőzéséhez, nagyon szomorú dolog az. hogy egyes vármegyék— köztük a Kölcsey vármegyéje is — ilyen járszal- lagra jutottak. Nem az a 165, nagyobbrészt vármegyei hivatalnok voksa képezi a törvényhatóság meggyőződését, hanem ama másik 100 szavazat, a mely az indítvány mellett nyilatkozott meg, az reprezentálja a törvényhatóság közérzését. * A gyűlés lefolyásáról részlete tudósításunk a következő: Hugonnai Béla gróf főispán délelőtt 11 óra körül nyitotta meg a gyűlést. Nehány rövid szóban üdvözölte a megjelenteket s örömének adott kifejezést a fölött, hogy a megyebizottsági tagokat ily nagy számban látja a közgyűlési teremben. Ez - agymond — bizonyítja, hogy a megye közönsége élénken érdeklődik a közügyek iránt. A tárgysorozat első pontja Nagy László alispán féléves jelentése volt, a melyet Illosvay Aladár ismertetett rövid kivonatban. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. (A czivillista felemelése ellen.) A tárgysorozat szerint, az alis- aáni jelentés után külömböző választások következtek volna, de Luby Géza szólásra jelentkezett, s kérte, íogy Hevesvármegyének az önálló nagyar hadsereg iránti átiratát, közműén ezután pedig az általa a ezi- dllista felemelése ellen beadott in- litványt tárgyalja a közgyűlés. ßöszörmdnyi Sándor szintén ebien az értelemben szólalt fel, azzal a hilömbsóggel, hogy először a Luby nditványát, aztán Hevesmegye átira- át. vegyék tárgyalás alá. A közgyűlés Böszörményi indit- ányát fogadta el, mire Illosvay fö- egyző felolvasta Luby Gézának latunkban már ismertetett indítványát a izivillista felemelése ellen. Hosszantartó, zajos éljenzés fo- ;adta az indítványt. Az állandó választmány a kezgyü- ésnek az indítvány fölött való napi- endre tevését javasolja, azért mert ppen a legnagyobb politikai vál- ágok idején tétetett meg az indit- ány, a midőn kötelessége a nemzetiek kerülni minden olyan inczidenst, i a mely félreértésekre szolgálhat okot és a dinasztia és a király személye iránti köteles tisztelet és hűségen látszik mintegy csorbát ejteni, holott tudvalevő, hogy a magyar a legalkot mányosabb és legloyalisabb nemzetek egyike. Az indítványnak az elfoga- gádása illoyalis színben tüntetné fel a vármegye közönségét, mert ez egyenesen a király személye ellen irányul. Óriási zaj és ti takozás zúgott végig a termen. — Nem igaz 1 Nem a király személye ellen irányul! Éljen a király! Jöjjön a király Budapestre és legyen magyar udvartartás, akkor emeljük a czivillistát. A zugó tiltakozás perczekig tartott s a főispán hasztalan rázta a csengettyűt. A nagy zaj csak akkor csendesedett le, midőn Luby Géza emelkedett szólásra. Magyarország ezredéves történelme bizonyítja — igy kezdte beszédjét — hogy a magyar a legloyalisabb nemzet. A történelem lapjai tanúsítják, hogy a magyar nemzet önfeláldozó hűsége nem egyszer mentette ki a dinasztiát a fenyitő veszélyből. Pénzét és vérét áldozta mindenkor az uralkodóház védelmében. A nemzet ma is a legnagyobb tisztelettel és odaadó szeretettel viseltetik ő felsége, a király fölkent személye iránt. (Élénk helyeslés, ügy van! Éljen a magyar király!) de a nemzet jelenlegi súlyos anyagi helyzete nem engedi, hogy egy millióval több terhet vállaljon magára a czivillista emelésével. (Élénk helyeslés.) Sgy hang: A bécsi udvarnak. Cuby Géza: A nemzet dinasztikus érzelmei ma sem csökk entek, de az óriási terhek immár elviselhetetlenek. 1867. óta Ausztria milliókkal és milliókkal szipolyozta a magyarok hazáját, (ügy van! ügy van 1) 67 óta csak magához a czivillistához járultunk hozzá évi kilencz millióval s kérdi, kogy ebből a horribilis összegből az évek folyamán mennyit költött el az udvar Budapesten'? Ha már erőnkön felöl követelnek tölünk anyagi áldozatot, miért nincs magyar udvartartásunk '? (Élénk helyeslés.) Dienes Lajos: Jöjjön a király Budapestre, lakjon állandóan közöttünk akkor többet is áldozunk a czivillistára Cubv Géza ismétli, hogy indítványa nem a magyar király személye ellen irányul s kéri annak elfogadását. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) (Egy beszéd részletekben.) 13öszörmáni?t Sándor az indítvány ellen szól. Szerinte a dinasztia fáját annak minden egyes hajtását a nemzetnek gyöngéd szeretettel ápolnia kell, hogy az minél izmossabb legyen és fényt árasszon úgy a nemzetre, mint az egész világra. Elpusztul a fa úgymond — a melynek gyökereit petróleummal öntözik .... Itt óriási lárma szakította félbe a beszédet: — Eláll! Eláll — kiáltották minden oldalról. Nem hallgatjuk meg! A főispán perczekig rázta a csengettyűt, de a zaj mindannyiszor megismétlődött, a hányszor Böszörményi beszélni kezdett, úgy, hogy az óriási lármában lehetetlen volt megérteni, hogy mit beszél. Jíngonnai Béla gróf főispán: Kérem a közgyűlést, hallgassa meg a szónokot. így lehetetlen tanácskozni. (Folyton tartó zaj.) Söszörmányi Sándor. Én tisztelem minden embernek a politikai meggyőződését, meg is hallgatok itt minden embert, de megkövetelem, hogy az én politikai meggyőződésemet is . . . Papp Kálmán: főispán akar lenni. íSöszörmértyi Sándor . . . tiszteletben tartsák és engem is hallgassanak meg . . . 'Felkiáltások: nem hallgatjuk! Üljön le! Söszörinényi Sándor ... A magyar nemzet dinasztikus érzelmeit nem vonom kétségbe, de nem tartom helyesnek, hogy e kérdést, a mely szorosan pártpolitikai kérdés, itt a vármegyei közgyűlésen szóbahozzák. A vármegyének meg van ugyan a felirati joga, de ezt bizonyos kérdésekben nem helyes alkalmazni. (Nem áll! Mindég lehet!) Ilyen a czivillista felemelése is, a melynek feszegetése kinos félreértésekre szolgálhatna okot a nemzet és a dinasztia közti harmóniában. Kéri, hogy a magyar király iránt való köteles tiszteletből, a trón iránti hűségből a közgyűlés az indítványt el nem fogadja. (A paktumos ellenzék.) Nagy László előre bocsátja, hogy nem szándékozott e tárgynál felszólalni, de szót kér, mert nem hitte, hogy ez az indítvány ily heves vitát fog provokálni. A Luby Géza részéről indokolatlannak találja az indítványt, mert — O felsége személyéről lévén szó — igen rossz helyen alkalmazta. Kérdi, hogy mi jogon támadják meg a czivillista felemelését, mert mit csinált az ellenzék négy év óta-? Paktumokat kötött a kormánynyal és ezen paktumok eredménye a czivillista emelésére vonatkozó javaslat is. Ne a király személyét, hanem a kormányt támadja az, ellen A kormányt, a mely a király tanácsadója . . . 'Felkiáltások; Rossz tanácsadó. >T - T iászló: Nem vitatom, liogy 3; vagy rossz tanácsadó, de sem- miesetre sem tartom helyesnek, hogy olyan ügyet, a mit a képviselőházban kellene elintézni, itt vita tárgyává tegyék. Az indítvány a király személye elleni bizalmatlanságot jelent, kérem uz állandó választmány javaslatának elfogadását. (Tomboló vihar.) Egy teljes fél óráig tartó tomboló vihar követte az alispán beszédét. Éktelen dörömbölós, kiabálás és pisszegés reszkettette meg a közgyűlési terem ablakait. Tizen is szólásra emelkedtek egyszerre, de egy se birt szóhoz jutni. A fülsiketítő lármában száz és száz torokból ezt a két kiáltást lehetett megérteni: JL Megetetek!! Róth Fülöp Icárlsbádi ezi pora ktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a °annonia szálloda mellett! ® Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőra^ára. tavkiszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női > ® m m m valódi franczia sehewpőb3?h k luk *7 Lelik © o
