Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-05 / 101. szám
2 Szatmár, kedd iMU.ti május o. UUi S^íffi. SZAT Ifi A E I H 1 Bí L A F melyben a lakás, cseléd stb. változásokról vezetnek kimutatásokat. , Szatmár városa eddig . fel volt ugyan véve ama városok sorába, a melyeknek bejelentő hivataluk van, de eddig nem volt meg. A beje öntéseket, ügydarab kézbesítéseket és nyilvántartásokat ugyanis eddig egy szervezetlen, rendszertelen hivatal intézte, mely azonban a nap-nap mellett fokozódó forgalom és ügyszaporulat folytán nem képes tovább hivatásának megfelelni. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény ide vonatkozó része előírja a rendszeres bejelentő hivatalt, mely kizárólag a város közönségének lakás és cseléd változtatásának szolgálatában áll. így tehát ezen uj hivatalnak létesítése felette szükséges. A kézbesítést eddig a közrendőrök látták el, a kikre nézve az amúgy is nehéz szolgálat mellett, rendkívül nagy megter- heltetés volt a kézbesítés leendőinek teljesítése. Az uj hivatal felállítását számos körülmény, de főleg a közigazgatás egyszerűsítése teszi szükségessé, mert a mellett, hogy a kézbesítés körül a különféle formák betartását követeli, a bejelentéseket is paragrafusokhoz köti s igy a jelenlegi hivatal ina már nem szolgálhatja azt a czélt, mely eléje volt tűzve. Tankóczi Gyula főkapitány terjedelmes jelentése részletesen beszámol az eddigi hivatal hátrányos és hiányos oldalairól, majd azt az előterjesztést foglalja magában, hogy a város tanácsa haladéktalanul intézkedjék a beje- lentöhivatal felállításáról. Az előterjesztés áttér ezután a szervezésre. A főkapitány —- ajánlja, hogy a bejelentő hivatalban egyelőre két hivatalnok alkalmaztassék. Az egyik, ki a törvény által előirt képesítéssel rendelkezik, vezesse a hivatalt, a másik pedig az irodai teendőket lássa el. A kézbesítésre nézve azt indítványozza a főkapitány, hogy a tanács első sorban is vonja ki a rendőröket a kézbesítési teendők alól. Tekintve, hogy a város adó- és illetékügyi osztályában 8 becsüs van, a kik félig sincsenek annyira megterhelve, mint a rendőrök, a főkapitány ajánljay. hogy a tanáes ezeket az embereket bizza a meg a kézbesítéssé!. Az előterjesztést, mely fcleliö ícm- tos intézkedésekről szól, a tanács- soron kívül intézte- el; úgy, hogy az: uj hivatal még e hónapban megnyílik. A bejelentési hivatal ügye az c havi városi közgyűlés elé kerül, hogy a két állást rendszeresítsék. Ä szatmármegyei közigazgatás. A karavánnak ott engedett a pasa pihenőt a palota előtt, nyilván Táhá kedvéért, kit igen kedvelt. Hozzám látszott, a mint a Sudani atyafiak bámulva állják kőről Táhát s gyönyörűséggel vizsgálgatják a szép papucsát, a fehér turbánját. Elérkezett az alkony. A fáradt tevék elpihentek. Csend borult az ut- czára. Egy szudáni legény furulyát vett elő s egész este furulyázott. A városi arabok körüliilték s mormogó Allah, Allah szavakkal fejezték ki, hogy tetszik nekik. Hallgattam én is és nóták jutottak az eszembe, melyeket ott-ott hallottam, a honnan még szellő szárnyán se szállhat ide a hangjuk. — Vájjon milyen gyönyörűséggel töltheti el a Táhá lelkét az ő ha- zájabeli furulyaszó — gondoltam csak úgy futólag a magam hangulatának a kapcsán. Milyennel ? .... Reggel, mikor kitekintettem az ablakon, hire, helye sem volt a karavánnak, de Táhának sem. Elterjedt a hire az utczán, hogy Táhá az éjjel a hazájabelivel megszökött. Hasszán a borbély, nem akarta ezt semmiképen megérteni a piros szattyán papucsai miatt, Ibrahim, a kalmár, a finom köntöse miatt, melyből két ezüst egy rőf; én azokra az esti nótákra gondoltam, meg a lel- kembe tekintettem, hol annyiszor kesergett a honvágy — és igazat mondtam neki. Uj párt a megyei közigazgatás, ellenőrzésére. Szatmár, május 4. Szatmárvármegye közigazgatása olyan darázsfészek, a melyet az ellenőrzésre hivatott egyének, vagy nem akartak megbolygatni, vagy pedig', ha egyik-másik dologban immár csordultig volt a pohár, csak keztvüs kézzel nyúltak bele, úgy hogy az állapotok az évek folyamán mindinkább elmérgesedtek, s ma már — sajnos — úgy áll a dolog, hogy csaknem az egész vonalon a közigazgatás válsága fenyegeti e vármegyét. A legtöbb közigazgatási fcérdés- , a mi a megye gyűléseken szóba kerül, csaknem kivétel nélkül személyes érdekek dominálnak, a mi természetes, hogy a közérdek rovására történne Ezeket az abnormis állapotokat, ha példákkal akarnök illusztrálni, akár kötetekre menő panaszokat tudnánk összeírni, de ráért nem szándékunk a múltat megbolygatni, e helyütt csak arról adunk számot, hogy az arra hivatott egyének mit szándékoznak tenni a jövőben, hogy vármegyénk közigazgatása minden tekintetben a közérdeknek megfelelő legyen. A vármegyei közigazgatást ellenőrző megyei közigazgatási-párt van ugyanis alakulóban. E pártnak egyedüli czélja, hogy az immár meggyükere- sedni látszó vármegyei közigazgatási mizériáknak útját szegje, a személyes érdekeknek a közigazgaláshan való is- tápolását kiküszöbölje. Egyedüli jelszava: „tiszta közigazgatástMint tisztán a megyei közigazgatás ellenőrzésére és megjavítására alakuló párt, minden jiolitikai színezet nélkül alakul meg s igy bármilyen politikai pártállásii megye-bizottsági tag léphet az alakulóban levő párt köte lékébe. A szatmármegyei közigazgatásról egyébként gyakran találkozunk panaszokkal a fővárosi lapokban is. Így legutóbb az egyik fővárosi lapban, „Három köz-ég válsága11 czim alatt jelent meg megyei közigazgatásunkról hosszabb czikk, a melyet az uj párt alakulása alkalmából érdekesnek tar tunk itt szószerint közölni. A czikk a következő: Még 1897-ben, tehát hat esztendővel ezelőtt történt, hogy a nántüi jegyzőt, Szinte n isz Rajmundot különböző visszaélések és szabálytalanságok miatt állásától felfüggesztették s a fegyelmi eljárást ellene megindították. Öt évvel később a vármegyei alispán hivatalvesztésre ítélte a jegyzőt, mert a vádakat igazaknak találta s ugyancsak igy határozott a fegyelmi választmány is. A hivatalvesztést kimondó határozatot azonban a főszolgabíró máig sem hajtotta végre. Igaz ugyan, hogy a felfüggesztést követőleg a hat év során egész sereg helyettest rendeltek ki, de a legtöbbnek munkájában nem volt köszönet. Egyik két hétig, a másik egy hónapig helyettesített, a harmadikat úgy menesztették el stb. Így tartott ez hat éven keresztül. Pedig, aki ismeri a községi közigazgatást, tudja, hogy még a viszonyokkal teljosen ismerős jegyzőnek is mily óriási munkát ad és mily kitartó szorgalmat igényel három község ügyeinek vezetése. Egyik-másik helyettes ahelyett, hogy a község érdekét tartotta volna szem olőtt, azt rendkívüli kiadásokba keverte. Csak egy példát mondok el a sok közül. Dobra község no hány évvel ezelőtt előzetes biztatást kapott arra nézve, hogy a szatmári méntelep igazgatóságától kap ménlovat, ha ezért kérvényt ad be. Egy képviselőtestületi gyűlés jegyzőkönyve etíipjáii — melyben a hűjegyző a kérvény elküldésével1 megbizotott — felépítették az- épületetf. minden szükséges dolgot besaorteztek; és vártákkjó reménységgel ' a mént. Ifivel a n: éra még mai napig’ sem ért od*r SfizatmárnÜ, ku- tatrr : kezdtéfek az okot ás-kiderülik hogy a kérvényt w. akkori h.-jegyző el sem küldte. Ugyancsak rendkívüli kiadásokat idézteit elő «„■ helyetteseknek ama-!kérőimé, mely szerint a felftáltnozódottt: munkaanyagra váró tekintettel kisegítőt kértek és kaptak-, is a községek pénztárának terhére. Az ilyen közigazgatás után aakör- jeg’yaőséghezf tartozó községek úgyszólván r tönk szélén állanak. De nézzük most a- községek'-, adóhátralékát. Dobra» 1186 lelket számláló községben: az 1802. évi állápét szerint 7511 korona 16 fillér előirányzattal szemben a községi és- útadóval együtt van 40.822 korona 05 fillér hátralék. N'.a n t in 788 lelket számláló'községijén 1002:. évi állagot szerint 4882 korona 75 fillér előirányzattal szemben a községi és- útadóval együtt van 15.801 korona 44 filer hátralék. R.á k o s-T ere bie s 646 lelket számláló községben w 1902. évi állapot szoriuk 81:191 korona 94 fillér előirányzattal szemben a községi és útadóval együtt vau 22.146 kososa 50 fillér hátralék. MegiűL, ha összegezzük a báróim község hátralékos adóját, kitűnik,, hogy 2515 félékre esik 704175 korona: 85 fillér! Bizony elszomorító állapot!:Es ha- hozzátesszük, hogy a községeknek legnagyobb rész»', földhöz ragadt szegény ember, nem kell magyarázat a közigazz- gatás ázsiai állapotához. Es ez- mind annak az áldatlan hat évnek a. szülő'- leménye. Mivel pediglen: ezt az ügyet egy ízben már a belügyminisztériummal' is közölték, de a válasz és intézkedés még mindig késik, újólag tisztelettel kérjük ezúton a nagymőltőságu belügyminiszter’ urat az ügy sürgős megvizsgálására 'és ez áldatlan állapot mielőbbi megszüntetésére. Ilyen és ehhez hasonló dolgok fordulnak elő a szatmármegyei köz- igazgatásban, a mi az ujj párt alakulásának szükségessége mellett tesz tanúbizonyságot’. Az ujj párt alakuló értekezlete e hó 6-án, szerdán délelőtt 11 órakor lesz Szál mérőn a Károlyi-ház szállodában. Az uj párt alakulásáról az alábbi felhívást bocsátották ki és küldöttek szét a megyebizottságii tagokhoz : Tisztelt megyebimttsági tag U? !! Bármennyire takargatott, dolog is, de mégis közismert tény, hogy a szatmármegyei közigazgatás nagy mértékben javításra szorul. — A ki. dolgok folyását a megyében figyolemesen szemléli, az tudja, hogy az ország előtt elhangzott panaszok — sajnos — nagy része alappal bir. — Mindnyájan közvetlen tudomás alapján mondhatjuk, hogy a közigazgatás mai menete a törvény által kitűzött nagy ezéloknalc, a megye gazdasági, culturális és társadalmi igényeinek meg nem felel, magasabb követelményeket pedig egyáltalában ki nem elégít. A megye minden jó fiának kötelessége, hogy igyekezzék a megye jó hírnevét ápolni s a bajok elhárítását nem mástól várni, hanem magának saját körében közrehatni, hogy a sérelmek orvoslást nyerjenek, hogy az adminisztratio a méltán megkívánható niveaura emeltessék. E kötelesség a törvényhatósági bizottság tagjaira nézve, az önkormányzat fogalmából is következik s habár eddig annak teljesítése elhanyagoltatott, a mostani korban, midőn már a megyei önkormányzat létjogosultsága van annak lanyhasága miatt kétségbevonva : kétszeresen szükséges és fontos a nem hivatalnok elem aetiv közreműködése a megyei kormányzat ügyeiben. E czéltól vezéreltetve, minden politikai párt állás nélkül, tisztán a megyei bajok megszüntetése, a közigazgatás helyes alapokra való fektetése és fejlesztése czéljából, a nélkül, hogy a klikk érdekeli« szolgálatába szegődnénk, egy párt alakítását határoztuk, el. Fölkérjük az igen tisztelt megyebizottsági tag urat, hogy bennünket e hazafias és nemes czél érdekében támogatni, az alábbi aláírási ivet aláírni, esetleg más» megyebizottsági tagokkal is aláíratni és e ezimre : Böszörményi Emil Szatmár beküldeni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Böszörményi Emil, Buday József, Domahidv Yiktor, Ferenezy Imre, Kossuth István, Luby Béla. Luby Géza, Mhdarassy Dezső, Mándy Zoltán, Moldova» László, dr. 5Fc- mestóti Szabó Albert, dr. Papp József, Km. Papp Sándor, Szaőke Bálint, Szeöke Sándor, gróf Teleki Gésa,, ifji. dr. Vetzákk Ede. ÚJDONSÁGOK. 1 szatmári küldöttség Budapest®. Saját< tudósítónk távirat a. A katonai javaslatok elleni (szatmári küldöttség tegnap, vasárnap este- héo órakor utazott Budapestre, hogy a ndpgySiés által elfogadóit! határozati javaslatot átnyújtsa Apponyi Albert grófnak, a képriselőház elnökének. A küldöttség hétfőn reggeli fél tiz órakor a Kerepesi-utoa. az Erzsébeti- és- Teréz-áörutalon végig nemzeti szúrni zászlók alatt vonult a képvisetóíház eléT, ahol Kossuth Ferencz,. Kubik Béla, Emtrey Gyula,. Gahány v Mikiás, Reich Aladár és Lov&szv Márton ország- gyűlési képviselők fogadták a szatmáriakat. A küldöttséget Kossuth Ferencz vezette Apponyi házeLnök elé. Kossuth lelkes beszéd kiséretéber nyújtotta át a szatmáriak: pefeiezióját: : — Kegyelmes elnök ur — monda a többek közt — magad előtt látod a 30.000 lakost számláló Szatmár szab. kir. város küldöttségét. Azért jöttek személyesen* logy megkutassák, hogy a mit óhajának a szivük egész melegével kívánják : hogyha a nemzetnek lchetet- en a súlyos katonai terheket elkerülni, legalább kapjon érte értékes nemzeti vívmányokat. Megjelenésük a törhetetlen akarat az erős nemzeti érzés bizonysága. Kossuth Ferencz beszéde után lelkes éljenzés hangzott fel, melynek csillapultával Apponyi Albert gróf igen melegen válaszolt a beszédre. Örömét fejezte ki a fölött, hogy Szatmár város hazafias közönségének küldöttségét is fogadhatja. Kifejtette továbbá beszédében, hogy a kérvenyezés gyakorlása jogos, de bevárandó a törvény- hozás döntése. A küldöttség tagjai Apponyi grófot lelkesen megéljenezték. A peticzió átnyujtása után a küldöttség elhelyezkedett a karzaton és végighallgatta a képviselőház ülését. A képviselőház ülése után a küldöttség egy körúti vendéglőben ebédelt. Az ebéden több függetlenségi képviselő is részt vett. Délután négy órakor a küldöttség kivonult a Kerepesi-uti temetőbe, a hol Kossuth Lajos sírjára Szatmár város közönsége nevében remek babérkoszorút helyezett, A koszorút Uray Géza szép beszéd kíséretében helyezte a sírra. Majd Biki Károly, az aranyszáju esperes, mondott magas szárnyalásu, megható imát Kossuth apánk sírja fölött.
