Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-05 / 101. szám

2 Szatmár, kedd iMU.ti május o. UUi S^íffi. SZAT Ifi A E I H 1 Bí L A F melyben a lakás, cseléd stb. változások­ról vezetnek kimutatásokat. , Szatmár városa eddig . fel volt ugyan véve ama városok sorába, a melyeknek bejelentő hivataluk van, de eddig nem volt meg. A beje öntéseket, ügydarab kézbesítéseket és nyilvántar­tásokat ugyanis eddig egy szervezetlen, rendszertelen hivatal intézte, mely azonban a nap-nap mellett fokozódó forgalom és ügyszaporulat folytán nem képes tovább hivatásának megfelelni. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény ide vonatkozó része elő­írja a rendszeres bejelentő hivatalt, mely kizárólag a város közönségének lakás és cseléd változtatásának szolgá­latában áll. így tehát ezen uj hivatal­nak létesítése felette szükséges. A kéz­besítést eddig a közrendőrök látták el, a kikre nézve az amúgy is nehéz szol­gálat mellett, rendkívül nagy megter- heltetés volt a kézbesítés leendőinek teljesítése. Az uj hivatal felállítását számos körülmény, de főleg a közigazgatás egyszerűsítése teszi szükségessé, mert a mellett, hogy a kézbesítés körül a különféle formák betartását követeli, a bejelentéseket is paragrafusokhoz köti s igy a jelenlegi hivatal ina már nem szolgálhatja azt a czélt, mely eléje volt tűzve. Tankóczi Gyula főkapitány terje­delmes jelentése részletesen beszámol az eddigi hivatal hátrányos és hiányos oldalairól, majd azt az előterjesztést foglalja magában, hogy a város taná­csa haladéktalanul intézkedjék a beje- lentöhivatal felállításáról. Az előterjesztés áttér ezután a szervezésre. A főkapitány —- ajánlja, hogy a bejelentő hivatalban egyelőre két hivatalnok alkalmaztassék. Az egyik, ki a törvény által előirt képesítéssel rendelkezik, vezesse a hivatalt, a má­sik pedig az irodai teendőket lássa el. A kézbesítésre nézve azt indítvá­nyozza a főkapitány, hogy a tanács első sorban is vonja ki a rendőröket a kézbesítési teendők alól. Tekintve, hogy a város adó- és illetékügyi osztá­lyában 8 becsüs van, a kik félig sin­csenek annyira megterhelve, mint a rendőrök, a főkapitány ajánljay. hogy a tanáes ezeket az embereket bizza a meg a kézbesítéssé!. Az előterjesztést, mely fcleliö ícm- tos intézkedésekről szól, a tanács- so­ron kívül intézte- el; úgy, hogy az: uj hivatal még e hónapban megnyílik. A bejelentési hivatal ügye az c havi városi közgyűlés elé kerül, hogy a két állást rendszeresítsék. Ä szatmármegyei közigazgatás. A karavánnak ott engedett a pasa pihenőt a palota előtt, nyilván Táhá kedvéért, kit igen kedvelt. Hozzám látszott, a mint a Su­dani atyafiak bámulva állják kőről Táhát s gyönyörűséggel vizsgálgatják a szép papucsát, a fehér turbánját. Elérkezett az alkony. A fáradt tevék elpihentek. Csend borult az ut- czára. Egy szudáni legény furulyát vett elő s egész este furulyázott. A városi arabok körüliilték s mormogó Allah, Allah szavakkal fejezték ki, hogy tetszik nekik. Hallgattam én is és nóták jutot­tak az eszembe, melyeket ott-ott hal­lottam, a honnan még szellő szárnyán se szállhat ide a hangjuk. — Vájjon milyen gyönyörűség­gel töltheti el a Táhá lelkét az ő ha- zájabeli furulyaszó — gondoltam csak úgy futólag a magam hangulatának a kapcsán. Milyennel ? .... Reggel, mikor kitekin­tettem az ablakon, hire, helye sem volt a karavánnak, de Táhának sem. Elterjedt a hire az utczán, hogy Táhá az éjjel a hazájabelivel meg­szökött. Hasszán a borbély, nem akarta ezt semmiképen megérteni a piros szattyán papucsai miatt, Ibrahim, a kalmár, a finom köntöse miatt, mely­ből két ezüst egy rőf; én azokra az esti nótákra gondoltam, meg a lel- kembe tekintettem, hol annyiszor ke­sergett a honvágy — és igazat mond­tam neki. Uj párt a megyei közigazgatás, ellenőrzésére. Szatmár, május 4. Szatmárvármegye közigazgatása olyan darázsfészek, a melyet az ellen­őrzésre hivatott egyének, vagy nem akartak megbolygatni, vagy pedig', ha egyik-másik dologban immár csordul­tig volt a pohár, csak keztvüs kézzel nyúltak bele, úgy hogy az állapotok az évek folyamán mindinkább elmér­gesedtek, s ma már — sajnos — úgy áll a dolog, hogy csaknem az egész vonalon a közigazgatás válsága fenye­geti e vármegyét. A legtöbb közigazgatási fcérdés- , a mi a megye gyűléseken szóba kerül, csaknem kivétel nélkül szemé­lyes érdekek dominálnak, a mi ter­mészetes, hogy a közérdek rovására történne Ezeket az abnormis állapoto­kat, ha példákkal akarnök illusztrálni, akár kötetekre menő panaszokat tud­nánk összeírni, de ráért nem szándé­kunk a múltat megbolygatni, e helyütt csak arról adunk számot, hogy az arra hivatott egyének mit szándékoznak tenni a jövőben, hogy vármegyénk közigazgatása minden tekintetben a közérdeknek megfelelő legyen. A vármegyei közigazgatást ellen­őrző megyei közigazgatási-párt van ugyanis alakulóban. E pártnak egyedüli czélja, hogy az immár meggyükere- sedni látszó vármegyei közigazgatási mizériáknak útját szegje, a személyes érdekeknek a közigazgaláshan való is- tápolását kiküszöbölje. Egyedüli jel­szava: „tiszta közigazgatástMint tisztán a megyei közigazgatás ellenőr­zésére és megjavítására alakuló párt, minden jiolitikai színezet nélkül ala­kul meg s igy bármilyen politikai pártállásii megye-bizottsági tag lép­het az alakulóban levő párt köte lékébe. A szatmármegyei közigazgatásról egyébként gyakran találkozunk pana­szokkal a fővárosi lapokban is. Így legutóbb az egyik fővárosi lapban, „Három köz-ég válsága11 czim alatt jelent meg megyei közigazgatásunkról hosszabb czikk, a melyet az uj párt alakulása alkalmából érdekesnek tar tunk itt szószerint közölni. A czikk a következő: Még 1897-ben, tehát hat esztendő­vel ezelőtt történt, hogy a nántüi jegyzőt, Szinte n isz Rajmundot különböző visszaélések és szabálytalanságok miatt állásától felfüggesztették s a fegyelmi eljárást ellene megindították. Öt évvel később a vármegyei alispán hivatalvesz­tésre ítélte a jegyzőt, mert a vádakat igazaknak találta s ugyancsak igy ha­tározott a fegyelmi választmány is. A hivatalvesztést kimondó határozatot azon­ban a főszolgabíró máig sem hajtotta végre. Igaz ugyan, hogy a felfüggesztést követőleg a hat év során egész sereg helyettest rendeltek ki, de a legtöbbnek munkájában nem volt köszönet. Egyik két hétig, a másik egy hónapig helyet­tesített, a harmadikat úgy menesztették el stb. Így tartott ez hat éven keresztül. Pedig, aki ismeri a községi közigazga­tást, tudja, hogy még a viszonyokkal teljosen ismerős jegyzőnek is mily óriási munkát ad és mily kitartó szorgalmat igényel három község ügyeinek veze­tése. Egyik-másik helyettes ahelyett, hogy a község érdekét tartotta volna szem olőtt, azt rendkívüli kiadásokba keverte. Csak egy példát mondok el a sok közül. Dobra község no hány évvel ez­előtt előzetes biztatást kapott arra nézve, hogy a szatmári méntelep igazgatóságá­tól kap ménlovat, ha ezért kérvényt ad be. Egy képviselőtestületi gyűlés jegy­zőkönyve etíipjáii — melyben a hűjegyző a kérvény elküldésével1 megbizotott — felépítették az- épületetf. minden szüksé­ges dolgot besaorteztek; és vártákkjó re­ménységgel ' a mént. Ifivel a n: éra még mai napig’ sem ért od*r SfizatmárnÜ, ku- tatrr : kezdtéfek az okot ás-kiderülik hogy a kérvényt w. akkori h.-jegyző el sem küldte. Ugyancsak rendkívüli kiadásokat idézteit elő «„■ helyetteseknek ama-!kérői­mé, mely szerint a felftáltnozódottt: mun­kaanyagra váró tekintettel kisegítőt kér­tek és kaptak-, is a községek pénztárá­nak terhére. Az ilyen közigazgatás után aakör- jeg’yaőséghezf tartozó községek úgyszól­ván r tönk szélén állanak. De nézzük most a- községek'-, adó­hátralékát. Dobra» 1186 lelket számláló köz­ségben: az 1802. évi állápét szerint 7511 korona 16 fillér előirányzattal szemben a községi és- útadóval együtt van 40.822 korona 05 fillér hátralék. N'.a n t in 788 lelket számláló'köz­ségijén 1002:. évi állagot szerint 4882 korona 75 fillér előirányzattal szemben a községi és- útadóval együtt van 15.801 korona 44 filer hátralék. R.á k o s-T ere bie s 646 lelket számláló községben w 1902. évi állapot szoriuk 81:191 korona 94 fillér előirány­zattal szemben a községi és útadóval együtt vau 22.146 kososa 50 fillér hát­ralék. MegiűL, ha összegezzük a báróim község hátralékos adóját, kitűnik,, hogy 2515 félékre esik 704175 korona: 85 fil­lér! Bizony elszomorító állapot!:Es ha- hozzátesszük, hogy a községeknek leg­nagyobb rész»', földhöz ragadt szegény ember, nem kell magyarázat a közigazz- gatás ázsiai állapotához. Es ez- mind annak az áldatlan hat évnek a. szülő'- leménye. Mivel pediglen: ezt az ügyet egy ízben már a belügyminisztériummal' is közölték, de a válasz és intézkedés még mindig késik, újólag tisztelettel kérjük ezúton a nagymőltőságu belügyminisz­ter’ urat az ügy sürgős megvizsgálására 'és ez áldatlan állapot mielőbbi megszün­tetésére. Ilyen és ehhez hasonló dolgok fordulnak elő a szatmármegyei köz- igazgatásban, a mi az ujj párt alaku­lásának szükségessége mellett tesz ta­núbizonyságot’. Az ujj párt alakuló értekezlete e hó 6-án, szerdán délelőtt 11 órakor lesz Szál mérőn a Károlyi-ház szál­lodában. Az uj párt alakulásáról az aláb­bi felhívást bocsátották ki és küldöttek szét a megyebizottságii tagokhoz : Tisztelt megyebimttsági tag U? !! Bármennyire takargatott, dolog is, de mégis közismert tény, hogy a szatmármegyei közigazga­tás nagy mértékben javításra szo­rul. — A ki. dolgok folyását a megyében figyolemesen szemléli, az tudja, hogy az ország előtt el­hangzott panaszok — sajnos — nagy része alappal bir. — Mind­nyájan közvetlen tudomás alapján mondhatjuk, hogy a közigazgatás mai menete a törvény által kitű­zött nagy ezéloknalc, a megye gazdasági, culturális és társadalmi igényeinek meg nem felel, maga­sabb követelményeket pedig egy­általában ki nem elégít. A me­gye minden jó fiának kötelessége, hogy igyekezzék a megye jó hír­nevét ápolni s a bajok elhárítását nem mástól várni, hanem magá­nak saját körében közrehatni, hogy a sérelmek orvoslást nyer­jenek, hogy az adminisztratio a méltán megkívánható niveaura emeltessék. E kötelesség a törvényható­sági bizottság tagjaira nézve, az önkormányzat fogalmából is kö­vetkezik s habár eddig annak teljesítése elhanyagoltatott, a mos­tani korban, midőn már a megyei önkormányzat létjogosultsága van annak lanyhasága miatt kétségbe­vonva : kétszeresen szükséges és fontos a nem hivatalnok elem aetiv közreműködése a megyei kormányzat ügyeiben. E czéltól vezéreltetve, min­den politikai párt állás nélkül, tisztán a megyei bajok megszün­tetése, a közigazgatás helyes ala­pokra való fektetése és fejlesztése czéljából, a nélkül, hogy a klikk érdekeli« szolgálatába szegődnénk, egy párt alakítását határoztuk, el. Fölkérjük az igen tisztelt megyebizottsági tag urat, hogy bennünket e hazafias és nemes czél érdekében támogatni, az alábbi aláírási ivet aláírni, eset­leg más» megyebizottsági tagokkal is aláíratni és e ezimre : Böször­ményi Emil Szatmár beküldeni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Böszörményi Emil, Buday József, Domahidv Yiktor, Ferenezy Imre, Kossuth István, Luby Béla. Luby Géza, Mhdarassy Dezső, Mándy Zoltán, Moldova» László, dr. 5Fc- mestóti Szabó Albert, dr. Papp József, Km. Papp Sándor, Szaőke Bálint, Szeöke Sándor, gróf Te­leki Gésa,, ifji. dr. Vetzákk Ede. ÚJDONSÁGOK. 1 szatmári küldöttség Budapest®. Saját< tudósítónk távirat a. A katonai javaslatok elleni (szatmári küldöttség tegnap, vasár­nap este- héo órakor utazott Buda­pestre, hogy a ndpgySiés által el­fogadóit! határozati javaslatot át­nyújtsa Apponyi Albert grófnak, a képriselőház elnökének. A küldöttség hétfőn reggeli fél tiz órakor a Kerepesi-utoa. az Er­zsébeti- és- Teréz-áörutalon végig nemzeti szúrni zászlók alatt vonult a képvisetóíház eléT, ahol Kossuth Ferencz,. Kubik Béla, Emtrey Gyula,. Gahány v Mikiás, Reich Aladár és Lov&szv Márton ország- gyűlési képviselők fogadták a szat­máriakat. A küldöttséget Kossuth Ferencz vezette Apponyi házeLnök elé. Kos­suth lelkes beszéd kiséretéber nyúj­totta át a szatmáriak: pefeiezióját: : — Kegyelmes elnök ur — monda a többek közt — magad előtt látod a 30.000 lakost szám­láló Szatmár szab. kir. város kül­döttségét. Azért jöttek személyesen* logy megkutassák, hogy a mit óhaj­ának a szivük egész melegével kí­vánják : hogyha a nemzetnek lchetet- en a súlyos katonai terheket elke­rülni, legalább kapjon érte értékes nemzeti vívmányokat. Megjelenésük a törhetetlen akarat az erős nem­zeti érzés bizonysága. Kossuth Ferencz beszéde után lelkes éljenzés hangzott fel, mely­nek csillapultával Apponyi Albert gróf igen melegen válaszolt a be­szédre. Örömét fejezte ki a fölött, hogy Szatmár város hazafias kö­zönségének küldöttségét is fogad­hatja. Kifejtette továbbá beszédé­ben, hogy a kérvenyezés gyakor­lása jogos, de bevárandó a törvény- hozás döntése. A küldöttség tagjai Apponyi grófot lelkesen megéljenezték. A peticzió átnyujtása után a küldöttség elhelyezkedett a karza­ton és végighallgatta a képviselő­ház ülését. A képviselőház ülése után a küldöttség egy körúti vendéglőben ebédelt. Az ebéden több független­ségi képviselő is részt vett. Délután négy órakor a kül­döttség kivonult a Kerepesi-uti te­metőbe, a hol Kossuth Lajos sírjára Szatmár város közönsége nevében remek babérkoszorút helyezett, A koszorút Uray Géza szép beszéd kíséretében helyezte a sírra. Majd Biki Károly, az aranyszáju esperes, mondott magas szárnyalásu, meg­ható imát Kossuth apánk sírja fölött.

Next

/
Thumbnails
Contents