Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-30 / 98. szám
SZATMÁRI HÍRLAP 1903. áprili* 30. 98 »rám. 2 Szatmár, csütörtök a magunk részéről két megjegyzést füzünk. Az egyik az, hogy 11—12 ezer koronába kerülő nyomjelzési munkálatokkal a város — vélekedésünk szerint — várhat addig, a mig a törzs- részvények jegyzésére most kibocsáj- tandó ivek beérkeznek. Ezekből legalább némi fogalmat alkothatunk majd arról, hogy az érdekeltek minő hozzájárulására számithathunk sigy arról is, hogy egyáltalán a sikernek kilátásával indulhatunk-e a vasút kiépítés fe'é. A másik, a mi igen megfontolandó dolog az, hogy helyes-e már eleve is olyan vállalkozó czéggel szerződnünk, ha csak a nyomjelzési munkálatokra is, mely az ellenérdekű Nagykároly- Mátészalkai vasútnak vállalkozója. Ezt mindenesetre jó lesz alaposan meggondolni. Az értekezlet lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: A városháza nagytermében tegnap népes értekezlet volt, melyen a tervbe vett Szatmár—mátészalkai vasút érdekelt községeinek kiküldöttei jelentek meg. Mintegy 60 község képviseltette magát az értekezleten s a felszólalásokból látható volt az a lelkesedés, melylyel a községek lakossága a vasút ügye iránt viseltetik. Az értekezleten Pap Géza polgármester elnökölt, ki a vasút ügyének jelenlegi állásáról tájékoztatta az egybegyűlteket. Felolvastatta a Greger- sen-vállalkozó czég által tett ajánlatokat, melyeket a „Szatmári Hírlap“ egyik múlt számában részletesen ismertettünk. A vasút költségei, mint azt már megírtuk 3.516,800 koronára rúgnának, mely összeget törzsrészvények kibocsátásával fedeznék. Az értekezleten a törzsrészvények kibocsátására nézve állapodtak meg s úgy tervezik, hogy a 800 ezer koronányi törzsrészvényekből 300 ezer korona értéküt az érdekelt községek, 500 ezer korona értékűt pedig Szatmár város és a vármegye jegyezne. Az érdekelt községek kiküldöttei magukra vállalták, hogy a gyűjtést minél szélesebb körben fogják eszközölni. A részvényjegyzést a községi elöljáróságok is teljesitik, de a községekben ezemcivül 3—4 ember fejt ki majd minél nagyobb akcziót, hogy a földesgazdák közül, kiknek saját érdeke is megkívánja a vasutlétesitését, minél számosabban jegyezzék a részvényeket. A vasút mentén lévő nagyobb földbirtokosokrószvényjegyzésérePéchy Kálmán az ecsedi láp lecsapoló társaság igazgatóját kérték fel. Az értekezlet Pap Géza polgár- mestert, kinek nagy érdeme, hogy a vasút ügyét állandóan felszínen tartotta, felhatalmazta, hogy a magánosoknál való részvényjegyzést eszközölje s hogy keresse meg a város és megye törvényhatóságát, hogy a törzsrészvényekből a tervezett összegű részt jegyezze. Majd áttért az érdekeltség a vasút építésre. A vasút tudvalevőleg jelenleg olyan stádiumban van, hogy úgy a nyomjelzési munkákat, mint a közigazgatási bejárást el lehet végezni, így tehát felhívják Gregerse» G. és Fia vállalkozó czéget, hogy a nyomjelzést eszközöljék. Az ^rr^ szükséges költségeket pedig Szatmár város, mint a vasút engedményese előlegezi. Az előmunkálatokat természetesen a szerződés megkötése fogja megelőzni. A szerződés megkötésével Szatmár várost bízták meg az érdekeltek. Az értekezlet ezzel véget ért. A ref. főgymnázium fenntartó testület közgyűlése. Saját tudósítónktól. Szatmár, április 29. szatmári református főgymnázium fenntartó bizottsága tegnap délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését, melyen a főgymnázium múlt évi anyagi és szellemi működéséről számoltak be az intézet vezető emberei. A közgyűlésnek érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy Hegedűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter, egyházkerületi gondnok is megjelent s az elnöki teendőket maga végezte. Megnyitó beszédében kifejezésre jutatta a fölötti örömét, hogy olyan gymnáziumnak a szellemi és anyagi vezetéséről vesz tudomást, a mely intézetnek e aemzetiséglakta vidéken fontos hivatása van a magyar nemzeti szellemet és műveltséget terjeszteni. A közgyűlésen a gymnázium tavalyi zárszámadását vizsgálták felül s megállapították az intézet jelenlegi vagyoni állását is. Az intézet belügyeiről is több jelentést olvastak fel, a melyekből kitűnt, hogy az intézet erkölcsi tekintetben is a református főiskolák között az első helyre emelkedett. A közgyűlésről tudósítónk a következőket jelenti: A szatmári református főgymnázium fenntartó bizottsága tegnap délelőtt 10 órakor a főgymnázium tanácskozó termében rendes évi közgyűlést tartott. A közgyűlés előtt a gymnázium ifjúsága testgyakorlatot, tartott az intézet tágas udvarán, a melyet Hegedűs Sándor egyházkerületi gondnok is végig nézett s a gymnázium igazgatójának elismerését fejezte ki, hogy a tanuló ifjúság testi nevelésére is oly nagy gondot fordítanak. Jóval 10 óra után járt az idő, a midőn a tanácsteremben összegyűltek a főgimnázium fenntartó bizottságának tagjai s kezdetét vette a közgyűlés. Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter elfoglalta az elnöki széket s rövid, de lelkes megnyitó beszéddel üdvözölte az egybegyűlteket. A beszédben kiemelte, hogy mindenkor kedves kötelességének tett eleget, a mikor ez intézet falai között megjelent s nagy örömmel konstatálta az intézet bámulatos haladását, fejlődését. Hiszi — mondta továbbá az elnök — hogy ez az iskola, melynek itt a több nemzetiségek között fontos hivatást kell betöltenie, mihamar a református iskolák sorába fog emelkedni. (Pénztári jelentések.) Zugó éljenzés követte Hegeciüs Sándor beszédét, majd Bakcsy Gergely tanár a bizottság jegyzője állott fel szólásra s előterterjesztette a gymnázium tavalyi zárszámadását, amely mintegy 70 ezer korona pénztári maradványnyal végződött. Ezután a f. évi költségelőirányzatot mutatta be a közgyűlésnek. A költségelőirányzat bevétele 68,279 kor. 73 fillér, a kiadás pedig 67,362 kor. 39 fillért tesz ki. Bevételi felesleg 717 korona 34 fillér. A számadás megemlékezett a gymnázium tanári karának nyugdíj alapjáról, mely a múlt év végén 37,821 kor. 91 fillért mutatott. Ezen összeg magában foglalja a szolgai nyugdíj alapot is. A gymnázium összes vagyona 1902. évi szeptember 1-én 611.914 korona 15 fillért tett ki, a melybe a tavalyi gyarapodást, vagyis 36,993 korona 88 fillért is bele számítottak. A pénztári jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette és Markos Imre tanár pénztárosnak a felmentvényt megadták. (Az államsegély.) A fentartótestület ezután azt indítványozta a közgyűlésnek, hogy 30.000 korona évi segélyért forduljon Wlasics Gyula vallás és közoktatási miniszterhez, Hegedűs Sándor kijelentette, hogy tudomása szerint a 30 ezer koronát 32 ezerre emelte fel a miniszter s igy az egész összeget kell kérelmezniük. Miután pedig az országgyűlés a közoktatási miniszter budget-jét még nem szavazta meg, igy a kiutalást nem teljesítheti. Azt azonban tudja, hogy a felemelt segélyösszeg a minisztérium pénzügyi bizottságában szónélkül keresztül ment. (Az igazgatói jelentés.) A közgyűlés az iskola igazgatóságának múlt évről szóló jelentését, mely a gymnasium tavalyi értesítőjén megjelent tudomásul vette. (Tandíj kedvezmények.) A szatmárnémeti ref. tanítók az államosítás előtt abban a kedvezményben részesültek, hogy gyermekeik tanításáért fél tandijat fizettek. Ezt a kedvezményt a fenntartó bizottság jövőre is megadta a ref. tanítóknak s az ide vonatkozó szabályzatot úgy módosították, hogy nem csak a szatmárnémeti tanítók, de a jövőben idehelyezett tani ók gyermekei is részesülnek a kedvezményben. (A tanárok fizetése ) A gymnasium tanári testületé kérvényét tárgyalta ezután a közgyűlés. A tanárok ugyanis tekintve a nehéz megélhetési viszonyokat addig is mig az általános fizetés javítás megtörténik, a korpótléknak felemelését kérték. A közgyűlés teljesítette a tanárok kérelmét s a folyó évi szeptember 1-töl a 2400 korona alapfizetés és 480 kor. lakbér mellett az 5 éves 200 koronás korpótlókot 400 koronára emelte fel és jóváhagyás czéljából az egyházkerületi közgyűlés elé jelentést terjeszt. (Építkezési jelentések.) A közgyűlés az építkezési jelentéseket, melyekből kitűnt, hogy a gymnasium épületében mintegy 60 ezer korona értékű javításokat eszközöltek, tudomásul vette és’ a felmentvényeket megadta az építési bizottság tagjainak. (Kisebb ügyek.) A közgyűlés ezután néhány apróbb, többnyire személyeket érdeklő ügyet tárgyalt, melyek közöl többet tudomásul vett. Végül a fenntartó bizottság jegyzőkönyvet szavazott meg. Ezután Hegedűs Sándor elnök a közgyűlést berekesztette. Délben a „Pannónia“ szálló éttermében a gymnasium tanári kara ebédre gyűlt össze, melyen Hegedűs Sándor is jelen volt. A volt kereskedelemügyi miniszter a délutáni gyorsvonattal utazott vissza a fővárosba. Az állomáson Pap Géza polgármester, Tankóczy Gyula főkapitány és Borsos Benő gymnasiumi igazgató, Bakcsy Gergely és Málray Lajos tanárok jelentek meg, kiktől Hegedűs Sándor szívélyesen búcsúzott el. ÚJDONSÁGOK. D a I. Legelső édes csókunknak Beh, sok is fakadt nyomába. Ki se látott, hisz kívülünk — Más nem volt a kis szobába. Emlékszel-e ? Számolgattuk — S messze jártunk már a száztól, Emlékszel-e ? Tűzben égtűnk — A forró szerelmi láztól. Balassa Sándor. * Személyi hir. Hegedűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter v. b. t. t. tegnap délután utazott el Szat- márról. A vasútnál a város részéről Pap Géza polgármester és T a n k ó c z i Gyula főkapitány jelentek meg-, kiktől Hegedűs Sándor szivétyesen búcsúzott el. * Az egri határsértés. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy Egri község elöljárósága Szatmár város tulajdonát képező erdejéből egy jókora részt a saját erdejéhez csatolt, a miáltal határsértést követett el. Tegnap a város kiküldöttei megjelentek Egri községben s a régi térképek nyomán felméréseket eszközöltek, majd megállapították, hogy a kihasított rész Szatmár városáé. A község elöljáróságát utasították, hogy az erdő területet bo- csása a város birtokába. A vizsgálatnál megjelent elöljárósági tagok kijelentették, hogy az erdő mellett elhúzódó árok mindenkor a község tulajdona volt s igy a mellette levő erdő terület is megilleti a községet. Minthogy e vitás kérdésben a kiküldöttek megállapodásra jutni nem tudtak, Egri község sérelmét a bíróságnál fogja keresni. * Elhunyt úri nö. Az előkelő és köztiszleletben álló Bakó-családot súlyos csapás érte. Stoff,a Jánoseé szül. Hartmann Berta életének 67-ik évében e hó 28-án kedden Miskolczon elhunyt. Az elhunyt urinőt Miskolczró.’ Szatmárra hozzák s itt helyezik örök nyugalomra. A gyászesetröl a család az alábbi gyászjelentést adta ki Alantirottak a legmélyebb fájaldomtó megtört szívvel jelentik a határtalan jc hitves, a legjobb édesanya, nagyanya anyósuk Stoffa Jánosné szül. Hartmann Bertának Miskolczon, 1903. április 28-án élete 67-ik, boldog házas ságának 40-ik évében történt gyászo: elhunytét. A drága halott földi része Szatmáron, a vasúttól közvetlenül a; ev. ref. sirkertjébe szállítva ott és a; ev. ref. egyház szertartásai szerin 1903. április 30-án d. u. 5 órakor fog nak örök nyugalomra helyeztetni. Szál már, 1903. április 29-én jón drága hamvai feletti egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & G Lftd aíjgol gyapjúszövet gyárosnak ... \A/riQ7 PVI II A posztó és gyapjuszövét kereskedőnél YV UlOZ- ÓIUL A Deák-tér. Freund-ház. Felhívja a *agv érdemi köz#»iég íigj elmét idény újdonságaira. SZATMÁRON egyedüli raktára:
