Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-28 / 96. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP hanem kifejezést ad. annak a sérelemnek, melyet a magyar nemzet a jog, törvény és igazság egyenes ar- czulcsapásával szenved az által, hogy rengeteg millióinak ellenében mai napig sem kapta meg a magyar udvar tartást. Közgazdasági viszonyaink általános pangása mellett, bizonyára ez a körülmény is indította Luhy Gézát arra, hogy a vármegye májusi közgyűlése elé az alábbi indítványt terjeszsze : Indítvány. A 35 éves közösügyes gazdálkodás folytán kiszipolyozott Magyar- ország az újabb terhesebb kiegyezés és a tervezett katonai javaslatok miatt előállandó oly súlyos megter- heltetésnek néz elébe, hogy az udvartartási költségek emelését 2 millió koronával nem bírja meg. S miután az uralkodóház magyar udvartartást a fővárosban máig sem rendezett be és arra még kilátást sem nyújt, a törvényhatósági közgyűlés azt méltányosnak és jogosnak nem ismeri el, felír a Képviselőházhoz, kérve annak elvetését. Luby Géza. Az indítványt Luby Géza már beterjesztette Nagy László alispánhoz és igy a májusi közgyűlésen okvetlen tárgyalás alá kell venni. Az indítvány tárgyalása érthető izgalmakat fog okozni és ugyancsak mozgalmassá válik az ósdi megyeháza szürke tanácsterme. Ebben a nagyfon'.osságu tárgyban a függetlenségi párt mindenesetre soli- darisan fog eljárni, a mi —- szinte bizonyos — hogy az indítvány elfogadását jelenti. A közgyűlést megelőzőleg a párt értekezletet 'art. Az erre vonatkozó meghívót az értekezlet napjáig mindennap lapunk élén közöljük. Az egyes megyei bizottsági tagokhoz Luby Géza pártelnök felhívást intézett, melyben a közgyűlésen való megjelenésre kéri és egyben rövid indokolással ismerteti a tárgyalásra kerülő indítványt. A felhívás a következőleg szól : T. Bizottsági tag ur! A folyó évi tavaszi rendes közgyűlés május 7-ikére van kitűzve. A megyei közgyűlésen kerül tárgyalásra az udvartartási költségek felemelése elleni indítványom. Pártkülömbség nélkül kötelessége most minden magyar embernek síkra szállani a nemzet ősi jogai követelései mellett; gátat kell vetni a féktelen követeléseknek, a mit osztrák részről ellenünk támasztanak. Magyarország 9 millió koronával járul évenkint az udvartartás költségeihez, épen úgy mint az osztrákok és magyar udvartartás nincsen még! Miért emelnénk hát azt 1 millió koronával ? Szolgálat viszont szolgálat nélkül nem létezhet. Szalmái, kedd .. Felkérem tehát a megye ösz- szes bizottsági tagjait, hogy a közgyűlésre jöjjenek be és teljesítsék hazafias kötelességüket. Budapest, 1903, ápr. 25. Hazafias tisztelettel Luby Géza. Az uj konverzió. A Jelzálog-bank engedett. Saját tudósítónktól. Szatmár, április 27. Mint lapunkban jeleztük, Pap Géza polgármester e hó 23-án, csütörtökön délután Budapestre utazott, hogy a konverzión reparáljon. A polgármester útja — mint lapunk vezető helyén olvasható — eredménynyel járt. És erre az eredményre csaknem el voltunk készülve, noha kemény munkájába került Pap Géza polgármesternek, mig a ,,Jelzálog-Hitelbankkal1 ez uj alkut megkötnie sikerült. Erről az eléggé érdekes alkudozásról az alábbi részleteket sikerült megtudnunk : (Látogatás Máwly Lajosnál.) Pap Géza polgármester a mint Budapestre érkezett, pénteken reggel felkereste Mándy Lajos nyugalmazott miniszteri tanácsost, a vMagyar takarékpénztárak Központi Jelzálog- bankja“ igazgatóját. Mándyhoz részint azért fordult bizalmas tanácsért, mert tudta, hogy Öméltósága, mint szatmári ember, élénk érdeklődéssel viseltetik közügyeink iránt és mindent megtesz, ami előnyünkre szolgál. Egyúttal azonban a szóban levő kölcsön konverziójára vonatkozólag az áUala vezetett banktól is ajánlatot kért. Mándy Lajos igen barátságosan fogadta a polgármestert és a beszélgetés folyamán el is mondotta azokat a módokat, a melyek szeiint az általa vezetett pénzintézet tehet ajánlatot, de előre bocsátotta, hogy a jelen esetben a Jelzálogbank bizonyos fölényben van és az általa körvonalozott ajánlatnál kedvezőbben konvertálhatja a szóban- levő kölcsön összeget. A Jelzálogbank fölénye pedig a Storno dijakban rejlik, a mi tekintélyes összeg, 48.000 korona. Pap Géza polgármester kérelmére Mándy Lajos késznek nyilatkozott az ajánlatot Írásba is foglalni, a mi mindenesetre arra volt jó, hogy a Jelzálogbanknál dokumentumul szolgáljon. (Mándy ajánlata.) A szóbeli tárgyalások alapjául a „Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja mint Részvénytársaság“ a következő ajánlatot adta át Pap Géza polgármesternek. Nagyságos Polgármester Ur! Szives személyes megkeresése folytán van szerencsénk szives tájékoztatás czéljából közölni, hogy legutóbb Pozsony város 6.Va miiló koronás köl- csönügyében adott ajánlatunk feltételéül 50 éves törlesztés mellett 4.80 százalékos quótát, 60 éves törlesztésre pedig 4.58 százalékos quótát kötöttünk ki és 4 százalékos községi kötelezőink árfolyamát 97.10 százalékban állapítottuk meg, mely ajánlatunk a közgyűlés által el is fogadtatott. Ebből kifolyólag, a mennyiben Szatmár város kölcsöne nyújtására fel szólitlatnánk, szívesen hajlandók leszünk végrehajtó bizottságunknak a kölcsön megszavazását az előbb jelzett feltételeket megközelítő módozatok mellett előterjeszteni. A kölcsön netáni előterjesztése czéljából a város legutóbbi vagyonleltárára, zárszámadására és költségelőirányzatára volna szükségünk. További szives értesítését kérve és várva, maradtunk teljes tisztelettel Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja mint Részvény- társaság. (Alku a Jelzálogbankkal ) A mint Pap Géza polgármesternek kezében volt a fenti előnyös ajánlat, elment a Jelzálog Hitelbankhoz s azonnal tárgyalásokba bocsátkozott Madarassi Beck Nándor, a bank vezérigazgatójával. A vezérigazgató urat egy csöppet sem lepte meg a fordulat; sőt az egész dologról a „Szatmári Hírlap“ czikkeit már előzőleg olvasva, rendkívül tájékozottságot árult el. A polgár- mester előterjesztésére azonban, nagy államférfiu bölcsességgel áliig gornbol- kozva, ridegen csak ennyit mondott: — Sajnálom, nem tehetek semmit. Aztán megindult az alkudozás, a mi két egész napot vett igénybe. A Jelzálogbank semmikép sein akart engedni, a polgármester pedig minduntalan a pozsonyi esetet hajtogatta és ama feltételekhez kötötte magát. A hosszas, kemény alkudozásnak végre az lett a vége, hogy a Jelzálagbank nagvnehezen beadta a derekát és szombaton délután a következő Írásbeli ajánlatot adta át a polgármesternek. (A Jelzálogbank ajánlata.) Nagyságos Polgármester Ur! Vonatkozással Szatmár-Németi sz. kir. város conversionális kölcsön- ügyóben tegnap folytatott szóbeli értekezletünkre, van szerencsénk Nagyságodat értesíteni, hogy Igazgatóságunk a Város által ezen conversionális kölcsön pénzügyi feltételeinek ja vitása tárgyában előterjesztett kérelmet megfontolás alá vette és daczára annak, hogy a t. városi Közönség ezen conversióra előterjesztett és a városra máris jelentékeny előnynyel járó — az akkori pénzügyi viszonyoknak teljesen megfelelő ajánlatunkat elfogadás által perfect szerződés erejére emelte, mégis, tekintettel a Szat- már-Nómeti sz. kir. város közönségével évek hosszú sora óta fennálló zavartalan üzleti összeköttetésére, hajlandó volt ezen conversió feltételeit illetőleg a városnak további jelentékeny kedvezményeket nyújtani, amelyeket a következőkben van szerencsénk Nagyságoddal közölni: Az 50 éves törlesztés mellett előzetes féléves részletekben fizetendő évi annuitás tételét 4.87 fél százalékról 4.85 százalékra szállítjuk le, mig az intqzeti kötelezők leszámolási árfolyamát 96 és fél százalékban állapítjuk meg. A kártalanítási díjnak tételét előz. kenységünk további jeléül a min- denicori tőkehátralék 1 és fél százalékában határozzuk meg. Ezen feltételek alapul vétele mellett a conversió tárgyát képező négyrendbeli kölcsön ez idő szerint 1.765‘664 K. 33 fit tevő tőkehátralókának fedezésére 1.829.703 K 97 f névértékű kölcsönt kell a városnak felvennie, a mely összeg után 4.85 százalékkal számított évi annuitás 88.740 K 64 fit teend. Miután pedig a város részéről azon ajánlatára történt hivatkozás, a melyeket Pozsony város 6.300.000 K-ás kölcsönére két budapesti pénzintézettel együttesen megállapítottunk, szükségesnek látjuk a t. Közönséget tájékoztatni arra nézve, hogy kölcsön jóval magasabb összegről szólt és annak, hogy a pozsonyi daczára annak, miszerint a pozsonyi uj kölcsön volt, mig a jelen művelet conversió, moly tetemes költséggel jár, mindazonáltal a conversióra nézve a fentebbiekben megállapított feltételek — tekintettel a kölcsönök után kötelezvényszerüleg kikötött kártalanítási díjra — még azon egész kivételes feltételeknél is kedvezőbbnek jelentkeznek, a melyek Pozsony városnak 6.300.000 K kölcsönénel felajánl- tattak. Ha ugyanis a convertálandó tőkehátralékok összegéhez hozzáadjuk az azok visszafizetése esetére kikötött stornódij összegét, az igy mutatkozó 1.811.338 K 96 f effectiv szükséglet fedezésére a Pozsony városnak engedélyezett 97 és fél százalék leszámolási árfolyam alapján 1.857.783 K 55 f névértékű kölcsönt kellene a t. közönségnek felvennie, a mely összeg után a pozsonyi 4.79 százalékban megállapított évi annuitás mellett 88.987 K 83 fit tenne az évi annuitás, mig ha a kölcsön intézetünknél convertáítalik, az évi annuitás ösz- szege 88.740 K 64 f lesz, kitűnik ebből, hogy egyedül az intézetünknél a megállapított feltételek alapján keresz- tüivitt conversió az a módozat, a mely mellett a város a nélkül, hogy a kártalanítási dijat kellene fizetnie, a legnagyobb megtakarítást érheti el. — Egyébként is ezen kérdés vitatása teljesen akadémikus, mert kizártnak jelentkezik, hogy ez idő szerint bármely intézet a pozsonyi ajánlatot megközelítő feltételeket nyújthatná a jelen kölcsönügyben. Megjegyezni kívánjuk, hogy a városi közvagyon lekötésénél engedélyezett kedvezményes kötelezvényszöveget az uj feltételek értelmében kiállítandó kötelezvényre is változatlanul feltartjuk. Jelen ajánlatunk érvényét 40 napban határozzuk meg és szükség esétén készséggel fogjuk azt meghosszabbítani. A kötelezvényt és a még kidolgozandó s annak kiegészítő részét képező törlesztő tervet szintén sürgősen meg fogjuk küldeni. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletünket. Magyar Jelzálog Hitelbank olvashatlan aláírások Ezt az ajánlatot a polgármester elutazása előtt, úgy szólván az utolsó pillanatban kapta meg s már-már úgy állott a dolog, hogy a Jelzálogbank nem enged az előbbi feltételekből, a midőn mégis jónak látta a konverzión változtatni. (Hierouymi megijedt.) Több ízben említettük meg lapunkban, hogy a közgyűlés leginkább azért ment bele a konverzió előbbi föltételeibe, mert Hieronymi Károly városunk országos képviselője, volt miniszter és állítólagos pénzügyi kapaczí- tás a leghatározottabban jelentette ki, hogy ennél kedvezőbb konverziót nem csinálhatunk. Mikor aztán a kegyelmes ur a ,Szatmári Hírlap“-ból értesült az ügy kellemetlen fordulatáról, kissé 1903. április 28. 96 szám.
