Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-25 / 94. szám
Szatmár, 1903. április 25. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Kgy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor, E^yes szám éra 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazlnczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Második évfolyam, 94. szám Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTHA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. A király minisztere. Szatmár, április 24. Fejérváry Géza báró a király legkedvesebb embere. Megbukott Tisza, Szápáry, Wekerle, Bánffy, — "‘'ejérváry minden minisztériumot, és minden rendszert túlélt. Megbuktak a bécsi hadügyminiszterek is: Kuhn, Bylandt-Rheidt, Bauer, Krieghammer, — csak Fejérváry nem bukhatott. Törvényjavaslatai ellen a leghevesebb harczok folytak a magyar parlamentben, s kénytelen volt engedni, egyet-mást módosítani, vagy az egészet visszavonni, de a felelős miniszter vesztett, parlamenti csatáiból soha sem vonta le a konzek- vencziákat, s ha valamikor beadta lemondását, feleletül azt kapta királyától, hogy „soha, a inig élek, nem fogadom el lemondását.“ Da- czolhatott a tüntetésekkel, Janszky- és Hentzi-afférekkel, a szabadéivti- párt bizalmatlanságával és az ellenzék gyűlöletével, neki nem kellett népszerűség, mert ő a király embere volt. — Neki nem ártott a Kossuth-nóta, a Gotterhalte, őt mind a kettő csak megerősítette állásában. Ilyen kivételes állású minisztert egy alkotmányos állam sem ismer Európában. Ha Fejérváry az öreg uralkodónak hozzá való bizalmát, szere- tetét és ragaszkodását, s azt a nagy befolyást, a melyet minden válságban gyakorolt a királyra, a magyar nemzet érdekében akarná érvényesíteni, hová jutottunk volna már katonai, nemzeti és politikai tekintetben ? A királykultusz és a Habsburg- dinasztiához való lojalitás még nagyobb lánggal égne az egész magyar nemzet szivében, ha ezt a kultuszt Fejérváry Géza ápolta volna. Csak tőle függött, hogy a magyar nemzetnek és annak az államnak, amelynek főtisztviselője, megszerezze azokat a jogokat és előnyöket, a melyekkel azok az országok rendelkeznek. a hol a nép, a hadsereg és a fejedelem együtt érez. Az örökös viszálykodásnak minden csiráját kigyomlálhatta volna s a királynak olyan hadsereget mutathatna he, a melynek párja kevés van a világon, Milyen kár, hogy ezt tenni elmulasztotta. Magyar tisztje volna elég és a magyar családok fiai díszes állásokat foglalnának el a haza és Ferencz József szolgálatában. A zászlósértések keserűségei nem izgatnák a magyar hazafiakat és nemzati nyelvünket nem kellene féltenünk az idevezényelt osztrák katonatisztektől. A nép fiai megértenék tisztjeiket a magyar vezényszóra s a katonai intézetekben nem tanítanák elfelejteni a magyar ha- zafiságot és onnét nem hoznának meghasonlást a családokkal. Volna tüzérünk, fegyvertárunk és minden, a mi háborúban a haza védelmére szükséges. Pénzűnk nem menne idegenbe s a katonaköteles ifjak nem szökdösnének ki a határon. Ha Fejérváry mint magyar miniszter nemzeti felfogást tanúsítana, s magyarázná a királynak, hogy milyen nagy érdeke a dinasztiának a katonai kérdéseknek nemzeti szellemben való megoldása, akkor teljes volna a harmónia: országgyűlés és korona között s Ferencz József király aggodalom nélkül hajthatná le fejét, ha a jövőre gondol. Miért nem teszi ezt Fejérváry ? Alapját vetné meg annak a hadseregnek, a mely kiköszörülné Szol- ferinó és Königgrütz csorbáit. Mint a mikor Bismarck a nemzeti eszmével megteremtette a német hadsereget urának, Vilmos porosz királynak, aki ezzel a sereggel csak győzni tudott Bécs és Pária kapui előtt. Hogy Fejérváry báró nem igy fogja föl hivatását s ellenkező értelemben érvénvesiti befolyását, ez- zel okozta Tisza bukását és idézte föl azokat a nehéz alkotmányos küzdelmeket, a melyekben parlamentünk a katonai javaslatok miatt örvénybe jutott. felemeléséről szóló javaslat adatai után kérdezősködött s Münnich erre kitérő választ adott. A vitatkozás után áttért a Ház az índemniti tárgyalására, melynél elsőnek Bakó József szólalt fel, Bakó a protestáns lelkészek javadalmazásának javítását és az 1848. évi XXXII. t.-cz. végrehajtását követelte. Megtámadta a kormányt azért, mert nem tudja megvédeni az ország ér de- keit. Utána Babó Mihály beszélt. Kijelenti, hogy a dinasztia nem törődik Magyarországgal. A király ritkán jön Budapestre s az uralkodó ház tagjai nem tanulnak meg magyarul. A kormány -— úgymond végül — nem gondoskodik kellőképen a törvények végrehajtásáról. Az ülés ezzel véget ért. Mint budapesti tudósitónk a késő esti órákban telegrafáija, Bátkay László a Ház holnapi ülésén a hymnuszról törvényjavaslatot fog beterjeszteni. POLITIKAI HÍREK. TÁVIRATOK. A ki királyt inzultál. Kopenhága, április 24. (Saját tudósítónktól.) Itt ma kinos szenzá- cziót keltett az, hogy egy részeg katona inzultálta a dán királyt akkor, midőn nejével az utczán sétált. A katonát elfogták és a rendőrségnek adták át. Lourdes nem szűnik meg. Páris, április 24. (Saját tudósítónktól.) Itt ma több kormánypárti képviselő Loubet elnöknél járt s kieszközölte, hogy Lourdes-ben minden változatlanul maradjon. A szerb király biztosítása. Amsterdam, április 24. (Saját tudósítónktól.) Egyik itteni biztositó intézetnél Sándor szerb király nagyobb összeg erejéig biztosítva volt. Minthogy a király az esedékes biztositási dijakul nem fizette be, a társaság felbontotta a biztositási szerződést. Elfogott esalóbanda. B"riacest, ápril 24. (Saját tudó Atórnktoi.) Az államrendőrség ma A kéDviselöház ülése (Salát tv-1egy csalóbandát f°g°u el> a melynek , ■ .., , . ■ . , . ' y I tagjai Perczel Gyula ügyvéd elvált ne dositonk tavirata.) A képviselők. • , . * ? , , • j i' iek elen a jótékonyság leple alatt a mai ülésén heves szóváltás keletkezeu I® MQnnich Aurél és Polcnyi Gésa kö- I:foraognakat megzsarollak, zött. Polonyi ugyanis az ujonczlétszám Róth Fülöp kárlstoádi ezipőraktarát ajánljuk a t. vevőközönségnek: mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Qannonia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipöra^tára. WlorTflTflrDTfioIr t t tavaszi és nyári idényre iitegrendeit összes úri, női és gyermek lTibyCrAuZlofl. • • ® 9 9 # & valódi franezia schewrő bőrü lábbelik. f| # Kőrösmezey pasácska. Egy tanácsülés rejtelmei. Szatmár, április 24. Kőrösmezey Tónika, amikor pro- fessorai még tölcsérrel igyekeztek a tudományt koponyájába töltögetni bizonynyal nem álmodta meg, hogy mire Antal lesz belőle, valamikor ő lesz Szatmár-Némeli szab. kir. városának fő-főpolgármestere — hacsak kétszer huszonnégy órára is. Tónika azonban az évek folyamán nem vesztette el türelmét, hanem mint Antal lassú léptekkel mászott fölfelé azon a bizonyos létrán, amelynek utolsó előtti fokára jutva, ö lett Szatmár városának helyettes polgár- mestere : — a vice. A vicéknek tudvalevőleg nagy a hajlandóságuk a zsarnokságra. Ha egy vice házmester, akarom mondani: egy vice-polgármester egyszer igazándi polgármester lehetne ! ... Ez gondolatnak is szédítő. Kőrösmezey Tóni bácsi bele is szédült. A polgármester tegnap délután Budapestre utazott, hogy kigombolyitsa az őrdöngős konverziónak bogait. Tóni bácsi tehát tegnap óta — a legfőbb minden egyéb. Tegnap estétől aztán túlságosan a fejébe szállott ez a nagy hatalom. Elég az hozzá — hogy élűiről kezdjük az esetet — hogy lapunknak fömunkatársa már tegnapelőtt hasztalan jelentkezett hirek végett a város egy fiatal aljegyzőjénél, aki ápertén kijelentette, hogy öt sürgős köröm-pisz- káígatásaiban ne zavarják, mert ö nem tartozik tudatni a híreket a lapokkal. Mivel pedig nem szeretünk morzsákat szedegetni, holott jogunk van a kenyérhez, lapunk felelős szerkesztője elhatározta, hogy elkerüli az előadó urakat és maga megy el a tanácsülésre, hogy köte- lességszeriien szolgáljon hír ekkel a közönségnek. Tette ezt a tanácsi ügyrend 84 és a szervezési szabályrendeletnek ezzel szöszerint egyező 44. §-ának következő rendelkezései alapján . „A tanács ülések nyilvánosak s rendszerint hetenkint kétszer a tanács által meghatározandó, szokott módon kihirdetendő időben és helyen tartatnak.“ Kőrösmezey pasa éppen keresztbe akarta fonni maga alatt a lábait, mikor • •
